Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-18 / 216. szám
Bérek és reklamációk „Cincognak" a bérelszámolók? — Manufaktúra az emeleten Itt a hiba hol a hiba? — A különbözet három ezrelék Még mindig a fülembe másfél ezer dolgozó bérét szá- cseng az a mondat, amit az molják ki. egyik dolgozo kiáltott felénk a Tűzhelygyárban, amikor a — A mi munkánkban a lenni a borítékban. Előfordul még a számok felcserélése, a tizedesjegy elírása ... kapu felé igyekeztem Sándor legnehezebb időszak a hónap — Mi történik akkor, ha la.ial, a bérelszámolási ősz- első tíz naPÍa — mondja Ko- valaki szóvá teszi, hogy ke- taly vezetőjével, és Mizser háp László. — Nem tudom, vesebbet kapott, mint amenyszándékos volt-e, de jobbkor nyi járt volna? nem is jöhetett volna. Éppen a bérzárlati idő végéhez ér- Egyeztetjük a munkahetünk. Itt az összesítő, közel írókönyvet, a munkautalvá- kétmillió forintot számfej- ny°kat és az öszesítőt. Ha jo- tettünk. S hogyan?!... Abér- §os a panasz, akkor minden — No, ma jól megcincog- elszámolás módszere az utób- eseten ráakadunk a hibára. bérelszámolókat! bi tíz évben sem sokat váltó- Sajnos, főleg az új dolgozók zott. Van már ugyan néhány sokszor indokolatlanul is rek- szorzó- és összeadógépünk, de lámáinak, vélt sérelmeikre ke- hogy alaposan megdolgoztatta munkánkat még mindig a fá- resnek orvoslást, nehéz öregüket átnyálaztatott velük pár rasztó és aprólékos kézmü- magyarázni nekik, megértetvesség jellemzi, s ezt a ma- n> velük, hogy nem érte őket nufaktúrát csak irodagépesí- méltánytalanság. Mindenkor megértőek és türelmesek igyekszünk lenni, hiszen tud- — A dolgozók nyolcvan juk, zsebre megy a játék, ami Lászlóval, a szakszervezeti bi zoltság bér- és termelési felelősével és Kőbán Lászlóval, bérelszámolási csoport vezetőjével. tattam a Mit jelenthet az, hogy „meg- cincogtattam” ? Talán azt, tucat kimutatást, újra végig- böngésztette a számsorokat, s minden apró részletre ki- téssel lehetne felszámolni, terve többször megmagyaráz- ratta magának azokat a fránya összefüggéseket, amelyek százaléka darabbérben, telje— mindenkit érzékenyen érint, szerfelett alkalmasak arra. sítménybérben dolgozik. Ha- de mi is valami hasonlót váhogy csúszik be — felbolygassák az emberek kedélyállapotát? _ ha valahova hiba v°nta 8—9 ezer munkautal- runk a dolgozóktól... v ány gyűlik össze nálunk folytatja Kőbán László. — Mi Nem indokolt tehát a leke- átböngésszük ezt az Irdatlan zelő hang. A bérelszámolók is Valóban úgy dolgoznak a anyagot, figyelembe veszünk csak emberek, ha ez egyebetegállományt, szabadságot, sek számára különösen hangkilépést, letiltást, osztunk, zik is, kevés bérért, keményen bérelszámolók, s annyi a jogos észrevétel, hogy rászolgáltak erre az elbánásra? szorzunk, kigyűjtünk, össze- dolgoznak, a plajbász, a száCsak akkor lehetnek nyugodtak a dolgozók, ha alaposan a körmükre néznek, mert különben mindent elírnak, kifelejtenek, elszámolnak, elrontanak? Fönn, az egyik épület első emeletén található a hidegadunk. levonunk, összesítünk. mok napszámosai ők, akik Hát, bizony hiba a legna- megérdemlik a megbecsülést, gvobb igyekezet mellett is becsúszhat. Az a napló sem támasztja alá a szélsőséges véleménye- — Milyen hibalehetőségek két, amelybe a jogos pana- vannak? szók alapján elvégzett bérkorrekciókat jegyzik fel. Július Mar az előkészítő műn- hónapban például mindössze üzemi bérelszámolás két kis k,án. na8yon sok mu, Ha tizenhat ilyen esetet tüntettek üzemi Dereiszamoias Kei kis ellras van a munkalapon. f , . * különbözetet helyisége, meg a harmadik, vagy valami lemaradt róla, ha nagyobb' az összeg, akkor még ezeknél is kisebb, Kőbán máris probléma van, hiszen azonnal, ha kisebb, a legköLászló csoportvezető irodája, ennek alapján számfejtjük a zelebbi előleg folyósításakor Tizenhármán, valamennyien bért. s így a végeredmény is kifizetik. nők — fiatalok, korosabb még csak rossz lehet. Akkor jön a _ a Tűzhelygyár egészét d olgozó és szóvá teszi. A leg- tekintve a bérmódosítások, az utólagos helyesbítések és kifizetések a kifizetett munkabévéletlenül sincsen közöttük, legfeljebb régi tapasztalt dől- többen, a régi dolgozók, fii- gozó — havonta csaknem lérre tudják, mennyinek kell Érkezik a páncélvonati Nyár eleji itt-tartózkodása jenő, Rétság és Romhány la- után az ország más tájaira Iá- kosai egyaránt megcsodálhat- togatott, s csak most, ősszel ják a vonat belsejében beren- jön vissza a Tanácsköztársasá- dezett kiállítást. A balassa- got idéző páncélvonat. A sze- gyarmati állomás- dolgozói a relvény ma érkezik a megye legendás szerelvény megérke- lerületére. Magyarnándor után zéséhez harci hangulatot tekét napot Balassagyarmaton remtenek — a vonat fogadá- tölt, s 21-től kezdve kilenc sára megjelenő úttörőkre bi- nap alatt kilenc állomásra Iá- zonyára nagy hatással les? tógát el. Szécsény, Nógrádsza- majd a sínen elhelyezett rób- kál, Ipolytarnóc, Dejtár, Dré- bánó patronok gépfegyverro- gelypalánk, Nagyoroszi, Diós- pogásra emlékeztető hangja. rek 3 ezrelékét sem érik el — szögezi le Sándor Pál, a bérosztály vezetője. — Jól dolgoznak a bérelszámolók, szorgalmasak és lelki- ismeretesek — teszi hozzá Mir zser László, a szakszervezeti bizottság bér- és termelési felelőse. Valóban, a téves számfejtés igen kevés... Sajáth Aladár és Csikóra Imréné majdnem húsz éve dolgozik a gyárban, s most történt meg először velük, hogy elszámolták a bérüket. Több gondossággal, figyelemmel talán ez a kevés is elkerülhető lenne. <\ - / * «S •‘jA.' -tt‘ N yjar1 "a-. ■ r JÉ V t tini 1. /«ii rlMHX m Vadászlesen... Kiss Sándor Nem mondunk újat, amikor Ismételten leszögezzük: igen, a könyv a mi agitátoraink muníciója, sok lelkes szóra és tettre van szükség szűkebb hazánkban, Nógrád megyében is ahhoz, hogy elMuníciónk - raktáron? Passiói ansikss 17 esztendeje néhány jel- lye legyen (kevés magyar köz- velődésl központban olyan ,Jr-' lemző képben és jellem- ségnek van olyan kedvező fék- székeket látni, amelyek mo- zően urbánus gond megemlí- vese, mint éppen Pásztónak!). dern stilizáltságuk mellett is a tésével villantottam fel Pásztó s hogy nem az, abban nagy történelmi emlékeket idézik, rokonszenves törekvését, az része van ugyan a régmúlt könnyed formákkal megjele- igyekezetet, amely arra irá- mulasztásának, de talán a kö- nítik a trónszékeket, van aki nyúl, hogy fokról fokra íelszá- zelebbi múlt és jelen fantázi- tréfásan „királyi széknek'’ molják a falusi-községi kövü- átlan tervezésének vagy in- mondja őket. Tény, hogy, beleteket, s mielőbb városiasod- kább, nem-tervezésének is. illenek a környezetbe, amely- jon, korszerűsödjék az egyik Nem a helyiek fantáziájával hez most már hozzátartozik az legrégebben lakott nógrádi van baj, a pásztóiak évekkel átadás előtt álló 18 lakásos hely. Pásztó nem egy mai ezelőtt hozzáláttak, hogy a épület (Pásztón 1962—66 kö- nagyvárosunknál előbb volt meglevő szép számú műemlék zott nem kevesebb mint két- város, néhány, lelkes helybéli mellé újabbakat tárjanak fel, száz lakás épült!), az új áru- honismerő (közöttük van Csé- szívesen mutatnák országnak- ház,, (falára most helyezik el pány István községi tanácséi- világnak a sok száz esztendős a pásztói születésű Csohánv nők is, aki Pásztó most ké- faragott köveket, a föld alól Kálmán mozaikját) és hozzászülő monográfiájának egyik kiásott, padláson, kamrák mé- tartozik a művelődési közszerzője) azt is kiderítette, mi- lyén eddig porosodott párat- pont is, amelyet nem kis erőfe- óta: Budával egyidőben kapott lan értékeket. Egy esztendeje szítéssel, anyagi gonddal építte- városi rangot és jogokat... azt mondta a községi tanács tett fel a helyi tanács. A Nóg- Azután bekövetkezett a elnöke: rád megyei Tanácsi Építőipari „nagy visszaesés”, sorvadt- — Idegenforgalmunk már Vállalat azonban — a helyiek hervadt a kereskedelméről, most is lehetne, annyi a lát- így mondják — nem nagyon fontos útjáról híres és jelen- nivaló. De jó is, hogy nem remekelt, sok a garanciális tős város, beállt a pangás, jönnek az idegenek templo- reklamáció, s keveset „vesz amely később szárnyát szegte mot, régi kolostort, történelmi magára” az építő.., minden jobbító törekvésnek, köveket nézni... Nem tud- Tizenhét helyiséget számo- életformává változtatta a jö- nánk hol elhelyezni őket... lünk össze a művelődési közvőtlenséget, az elesettséget, a Bizony, mielőbb szükség pontban, amelynek még a színport és az unalmat — mind- lenne a tervezett turistaszállás padát is át lehet alakítani ta- azt amiből azonban a leg- megépítésére, a jó propagan- nácskozó teremmé az össze- utóbbi egy év alatt már so- da „bevetésére”, arra, hogy húzható „vasfüggöny” segítsé- kat sikerült megszüntetni. ilyen értelemben is fellendül- gével. Fent az emeleten az Nem változott — Szerencsé- ^ön a városiasodó Pásztó. Itt MHSZ rádiósai hallgatják el- re — a környező táj, a csodá- szinte csak meg kell kaparnia merülten az éter üzeneteit, tőlatos környék, amely igazán föld felszínét és máris régi lük néhány méterre egy má- alkalmas lenne arra, hogy az csontokra, eszközökre bukkan sik eredményesen dolgozó cso- ország egyik legismertebb és a/- ember. A véletlen ideve- port, a honismereti szakkör leglátogatottabb turisztikai he- födött turista nagy szemeket vitrinjei állnak. Az üveggel mereszt: a járási művelődési fedett szekrényeket valódi kin- központ előtti, csatornázásból csekkel töltötték meg a pász- „visszamaradt” földkupacból tói fiatalok. Török eredetű, de itt is, ott is megbámult csont- latin nyelvű feliratot őrző lo- maradványok kandikálnak ki. vassági kard, nehéz, vörös A krónika szerint Pasztó anyagból készült, arannyal ki és ez ismételten a terjesztés gondjaira figyelmeztet. Milyen gondokra? Kétségkívül hozzájárultak a folyóiratok előfizetői számának csökkenéséhez az üzemi átcsoportosítások, a munkaerő élénkebb mozgása. Árpolitikairodalom fontossá amióta munkásmozgalom léte- állítsunk. Megyei tapasztalat lgy a.ré§i előfizetők egy ré = sast *•. “»*. “r*1 f. p“'i ****?» »»tKimondottuk: . Momente,, g-jTÄL. K8SK? J£K* őszinte kommunista agitáció- js E kiadványok terjesztői te- becsúszik egy másik gyakori A pártalapszervezetek ve ban nélkülözhetetlenek a tá- ^ ma sem e sősorban tér- hiba:- a terjesztőknek meg sem ^t~s<íesem ^ számon a líükov/totr, rvniiHioai miivel, jesztok, valamifele kereske- magyarázzak munkájuk fon- f, 8 , , . „7. , - ., 0 . kónvvP^ és folvóiratoP eat1 delmi tevékenységet végző tosságát. A Nógrádban műkő- folyóiratok előfizetőit. S ha az aránt. Közvetlenül hozzájárul- ügynökök, hanem politikai dó körülbelül 650 terjesztő kö- Psfüeg neP 'Sja nak a marxizmus-leninizmus ™nkat. vfegz° Pártmunkásom, zul többekre egyszerűen rá- °p°f az iUet8? kori tpriPSTtPcahpr »7 Pl bar árut adnak pénzért, en- sózta” a partalapszervezet ve- un° . merői, gyaison iá eszmeinek terjesztesehez, az el- iievletnek” tartalma zetőséee a Kossuth Könvvki Pasztalat, könnyűszerrel tolenséges és a tévés nezetek le- nek az „ügyletnek taitain a zetosege a Kossuth Konyvki vabball (A négy folyóirat előküzdéséhez, a szocialista tu- Politikai tett. adó könyveinek es kiadványai- aDDdU' (A »y 0 y datformálás sokrétű munkájának elvégzéséhez. nak terjesztését. fizetőinek száma múlt év december 31-én 1872, idén júni- * usban 1707, júliusban már csak * Milyen súlyosabb gondok- Hogy az elmondott hiányos- 1588 volt Nogradban.) De itt álljunk meg egy szó- kai küzdünk Nógrád megyé- sagok mennyire éreztetik hara. Hiszen nyilvánvaló: mind- ben a politikai irodalom tér- tásukat, bizonyítja néhány . ... ezzel pártalapszervezeteinkben jesztésével kapcsolatban? A szamadat is. Országos viszony- A teendő A megyei lurenis tisztában vannak A politi- megyei kirendeltségen, Salgó- latban például az év első felé- del tseg a folyóiratok előfizető, toi irodalom jelentőségével tarjánbpn elmondják, hogy a? eredményes vö t a politi- táborának növelésére kamionban nem elég tisztában utóbbi időben megnőtt az úgy- km irodalom terjesztése. Az or- panyt szervez: alapszerven- fenni Mindenekelőtt: terjesz- nevezett „visszáru”. A terjesz- azfg 19 megyéjében összesített ként ket-harom ujI elofize őre teni kell! S itt már felmerül- tők fel sem bontják a köny- átlagban 5,81 százalékkal több számítanak A kezdődő politi- nek a gondok veket, egyéb kiadványokat tar- Kossuth-k advány fogyott a kai oktatás is remélhetőleg A Kossuth Könyvkiadó Nóg- talmazó csomagokat. Bontat- tervezettnél. Csupán négy me- pezsd.toleg hat a politikai iro- rád megyei kirendeltségén el- lanul visszajöttek például a |ye. Baranya. Bacs-Kiskun, dalom es a folyóiratok iránti mondották, esetenként és he- csomagok Kazárból, a balas- Somogy es Nograd nem erte erdeklodesre Minderre a ívenként mi is tapasztaltuk: sagyarmati Vegyes Ktsz-től, a el a tervezett forgalmat Az kampány, illetve a politikai nem lehetünk elégedettek az mizserfai bányaüzemtől és ország megyei közül utolsó oktatás pezsditő hatásának ^szervezetekben a terjesz- számos tsz-alapszervezettől. S elfittiek lettünk Baranya 86. eredményére - természetesen fői tevékenységével, akik bi- itt már a terjesztők rátermett- Nograd 90 százalékos „ered- jogosan számítunk. De ennél IUR “■ ... J . .. minvt” nroönlralt többre van szükség. Esetenként zony nem nyújtanak megnyug- ségének, pontosabban alkal- menyt piodukalt tató teliesítményt. Ezt a tévé- másságának vitatásán túl fel- Visszaesett megyénkben a . ................... k enységet a titkárok sem se- merül ismételten a titkárok párt elméleti folyóiratai, a felulvizsgalatara, uj, jo kepes a terjesztők tevékenységének tudnák ka,' nem kampány,P hanem igényel, s annak a káderpoli- deklődés is. Illetve nem is az re- a rendszeres és folyamatos mindennapi tevékenység. Ez tikai elvnek a betartását, hogy érdeklődés. Az előfizetéses pél- munkára, így alakult ki történetileg is: mindenkit a megfelelő helyre dápyszámban van visszaesés T. E. a Pasztuch. varrt tímár céhzászló, görbe tíPaszth, Pászthó előnevekbői márkés, százéves vasaló és alakult ki, ami szláv nyelven sok minden egyéb mellett a nem is jelent mást, mint mén- Pásztói Hírlap egyik 1912-es ló csődört, de a pásztorra is száma. „A tanulás nem szé- mondták és a község neve gyen” ez a címe a teljes ol- mellé — egy 1684-ből szárma- dalt elfoglaló cikknek, amely- zó, ma is látható pecsét tanú- nek ilyen megállapításai van- sága szerint! — valamikor a nak: „A fiatalok dáridóznak, szakállas jelzőt is hozzára- duhajkodással töltik a szabad gasztották. Kevés községnek idejüket, az idősebbeket megvan címere. Pásztónak van, töri a gond...” A mai fiata* most készült el nemrég (er- lók nem mind duhajkodnak, ről külön is érdemes lesz ír- öszegyűjtötték ezeket az érté- ni!), a régies, pajzsalakú for- kés darabokat, újságot, képesmában az ötágú csillag a mai lapot olvasnak a most nyílt változó, fejlődő életet jelképe- hírlapolvasóban, két csoportra ző legfontosabb motívum. De is tellett belőlük a néptáncta- helyet kapott — zöld mozaik-1 nulásra, nyolcvanan sajátítják kai kirakva — a község hori- el a nyomdász mesterség alap- zontját lezáró Ágasvár lemet- jait, háromszázan járnak a részeit tetejű csúcsa is. Takács gi kastélyba telepített szak- Imre grafikusművész munka- munkástanuló-intézetbe (ki is ját rövidesen megcsinálják és nőtték azt a helyet, most már a készülő új járási tanács épü- végérvényesen!), összejárnak a létén helyezik el. Két mákét- járási művelődési központ if- tet is emlegetnek Pásztón, ha júsági klubjában, beülnek a valahol szóba kerül a község „királyi székekbe” és ilyen ne- fejlődése-növekedése, mindkét- veket álmodnak a klubnapló- tő Takács Imre munkája: a ba: Jimmy Handrix pol-beat felépítendő új hősi emlékmű- énekes, Nancy Sinatra énekes vet és a nagyszerű szökőkút és színésznő, na és persze ZO- tervét mutatják, egyelőre né- RáN (csupa nagybetűvel.) hány araszos nagyságban. Ell n VI e“yek>rc ennyi a Pásztó régi hely, annyi bi- liUU; ’pásztói képeslap, zonyos, hogy a honfoglaláskor amely csak úgy igazi anziksz, szláv törzsek éltek ezen a vi- ha néhány üdvözlő sor is kerül déken, Anonymus szerint ké- rá: sok sikert, több figyelmet sőbb is nagy település lehetett, és segítséget a régi kövülete- hiszen Árpád itt tartott hosz- két feszegető, a városiasodás szabb pihenőt, innen küldte útját keresgélő legrégebben la- tovább erőinek egy részét hó- kott nógrádi helynek — Pász- dításra. A Lovász József mű- tónak. Pataki László NÖGRAD — 1969. szeptembei 18., csütörtök 5
