Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

Japán javaslat... J\em n nép érdeke A Pravda phenjani tudósí­tója foglalkozik a japán kül­ügyminisztérium képviselőjé­nek nemrég tett bejelentésé­vel. Tokiói sajtóértekezleten el­hangzott bejelentés szerint Ja­pán kész javasolni az ENSZ- ben az amerikai csapatok dél­koreai tartózkpdásának meg­hosszabbítását A tudósító emlékeztet arra. hogy a koreai háború idején Japán, az amerikai agresszió« erők fontos ellátó bázisa volt. s ez nagy jövedelmet hozott a japán monopóliumoknak. Az amerikai csapatok kivonása Déí-Koreából megfosztja a ja­pán kapitalistákat, tőkéjük nagy hasznot hozó befektetésé­től és óriási profitszerzéstől. Ez az álláspont azonban tá­vol áll a japán nép igazi ér­dekeitől — hangsúlyozza a Pravda tudósítója. 24. ülésszak Fontos kérdések az ENSZ közgyűlése előtt Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: 126 állam képviselőinek részvételével New Yorkban kedden kezdődik meg az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének 24. üléssza­ka. A közgyűlés alkalmából a világszervezet székhelyén előreláthatólag csaknem 100 államfő, kormányfő, külügy­miniszter és vezető diplomata gyűlik össze. A keddi megnyitó után megválasztják az ülésszak el­nökét és alelnökeit. Már az első héten megkezdődik az érdemi munka, a közgyűlés általános politikai vitájával. Csütörtökön mond beszédet a világszervezetben Richard feiforgpafőkncalc feleiniök kell tetteikért ttilak beszéde Vasárnap a csehországi H .. .oveuan esen­sziovák—szovjet, barátsági nagygyűlésen emlékeztek meg a szlovák nemzeti felkelés -ö. évfordulójáról, a nagy­gyűlésen jelen volt és felszó- alt Vasil Bilak, a Csehszlo- ük Kommunista Párt Elnök­ségének tagja, a Központi Bi­zottság titkára.' Bilak utalt az 1968 januárja előtt elkövetett hibákra és kijelentette, hogy az említett időpont után No- votnyval, az akkori elnökkel, a párt első titkárával szem­ben kialakult ellenzék bizo­nyos egységet alkotott, amely­ben azonban részt vettek olya­nok is, akik szembeszálltak a kommunistákkal, az elmúlt év januárja helyes volt, de alapvető hibák történtek, ami­kor az ellnséges erők számá­ra nagyobb cselekvési lehe­tőséget biztosítottak mint a becsületes emberek számára. A sajtó, a rádió és a televí­zió többsége az ellenség ke­zébe került. A szervezetlen­ség, a káosz és a megbénult államhatalom Csehszlovákia nemzeteit a katasztrófa szélé­re sodorta és döntő fordulat csak a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának 1969 áprilisában tar­tott plenáris ülésén történt —, hangoztatta Vasil Bilak. A tavaly augusztusi esemé­nyeket kommentálva Bilak kijelentette, hogy azok próba elé állították a pártot, az ál­lami szerveket és az egész népet. A nép jóváhagyta a rendkívüli intézkedéseket és minden bizonnyal a jövőben is helyesli a felforgató ele­mekkel szemben teendő to­vábbi lépéseket. „Eljön az az idő is. amikor az eszmei ve­zéreknek is bíróság előtt kell felelniök tetteikért” —, mon­dotta Bilak. Hangoztatta, hogy vélemé­nye szerint tavaly a párt ve­zetősége nem volt egységes, a központi bizottság elszige­telődött és a pártot a rága­lom légköre vette körül. Eb­ben a helyzetben a központi bizottság nem tudta végre­hajtani elgondolásait. Bilak kijelentette, hogy a jobboldali erők ugyan poli­tikailag vereséget szenved­tek. de nem sikerült őket végérvényesen felszámolni. Fontos feladatként jelölte meg, hogy a párt központi bizottsága, hozzon^intézkedése­ket a gazdasági „helyzet sta­bilizálására és értékelje az ország belső politikai helyze­tét. Elengedhetetlenül szük­séges, hogy a kommunista párt egyesítse sorait és végleg határolja el magát a belső el­lenzéktől — mondotta, majd a kispolgári gondolkodás ve­szélyére figyelmeztetve han­goztatta, hogy a kérkedésnél sokkal hasznosabb a tanulás azoktól, akik szintén a szo­cializmust építik. Bilak befejezésül méltatta a szlovák nemzeti felkelés tör­ténelmi jelentőségét és utalt arra. hogy a Szovjetunió nem­csak a felkelésben, hanem a háború utáni években is se­gítséget nyújtott az országnak. (MTI) Botrány a szöuli parlamentben Botrányos körülmények kö­zött szavazta meg a szöuli parlament azt az alkotmány- módosítást, amelynek segítsé­gével Pák Csöng Hi. a rezsim elnöke, 1971-ben harmadik négyéves ciklusra is megvá­lasztathatja magát. Az ellen­zéki pártok már régen két­ségbeesetten harcoltak a kor­mány terve ellen. Az ellen­zéki képviselők közül a hang­adó, bizonyos Lim Kap Szu, néhány nappal ezelőtt nyom­talanul eltűnt. A kritikus idő­pontban a vasárnapra virradó éjjel, amikor a szavazás ese­dékes volt. a parlamenti fo­lyosókat , és az üléstermeket főbb s7-iy no'vári ruhás ren­dőr szállta meg. Ennek ellenére a szavazás nem zajlott le simán. Elő­ször az történt, hogy az el­lenzéki képviselők, plédekkel és párnákkal felfegyverkez­ve. ülősztráikot kezdtek az ülésteremben, hogy megaka­dályozzék a törvény keresz- tülhaiszolását. hacsak —mint mondták — ..a hatósások porp. fel a te-ror lév­1.-H..Ó* ” A naHsmpnti elnök, aniiko'' nz emelvénvhey akart jutni, ellenzéki honatyák cso­portjaiba ütközött. Miközben a kormánytagok az egyik kö­zeli szállodában várták a fej­leményeket, a parlament el­nöke tíz órán át küszködött az ellenzékkel, aztán beje­lentette, hogy nem tudja be­tölteni funkcióját; az ülést berekeszti és legközelebb hét­főn hívja össze, ezután a kor­mánypártiakkal együtt kivo­nult az ülésteremből. Mindez azonban csak meg­tévesztésre szolgált. A par­lamenti elnök és kormány­pártok képviselői nem haza­mentek. hanem a törvényho­zás egyik szárnyépületébe. Bezárták az ajtókat és tíz perccel hajnali 3 óra előtt, összesen öt perc leforgása alatt 122 szavazattal, ellen- szavazat nélkül „megszavaz­ták” az alkotmánymódosí­tást. Mire a kis puccs kide­rült, már késő volt: az ellen­zéki képviselők csak a sza­vazás után értesültek a tör­vénysértésről és az egyetlen, amit tehettek, hogy fütty­koncertben törtek ki. amikor ellenfeleik kirajzottak a szomszédos teremből. NÓGRÁD — 1969. szeptember 16., kedd Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Valószínű, hogy ugyan­csak még c héten mondja el beszédét Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügyminiszte­re, aki hétfőn este, magyar idő szerint kedden a kora hajnali órákban érkezik elő­reláthatólag a világszervezet székhelyére. Az általános vitában a tag­országok többsége kifejti né­zeteit a nemzetközi élet leg­fontosabb problémáiról. Mint már évek óta, előreláthatólag az idén is két kérdés dominál a felszólalásokban: a vietna­mi háború és a közel-keleti helyzet. A vietnami kérdés 'rivatalosan nem szerepel az JNSZ napirendjén, de a tag­államok többsége évek óta sürgeti, hogy az Egyesült Ál­lamok vessen véget az agresz- sziónak Vietnamban. A kö­zel-keleti kérdés évek óta rendszeres napirendi pontja a közgyűlési vitának, emellett szinte állandóan szerepel a Biztonsági Tanács program­ján is. Egyes értesülések szerint a diplomaták egy ré­sze szeretné, ha még a köz­gyűlési vita előtt New York­ban tárgyalásokat folytatná­nak egymással a nagyhatal­mak képviselői, a négyes cso­port — Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — képviselői, és tárgyalásokra kerülne sor az érdekelt országok képviselői­vel is. Rogers amerikai kül­ügyminiszter már bejelentet­te, hogy megbeszéléseket akar folytatni a közgyűlési ülés­szak alatt az arab államok, illetve Izrael képviselőivel, valamint Gromiko szovjet külügyminiszterrel is. Gromiko és Rogers a pil­lanatnyi tervek szerint legalább két alkalommal folytat különmegbeszé- lést. Ugyancsak részt vesz a két külügyminiszter azon a mun­kavacsorán, amelyet U Thant, az ENSZ főtitkára ad a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei tiszteletére. A szovjet—amerikai meg­beszélések előzetes értesülések alapján érinteni fogják a le­szerelési kérdéseket is, ennek egyes vonatkozásai, így a gen­fi megbeszélési bizottság je­lentése és a tagállamok kü­lönböző leszerelési javaslatai szerepelnek a napirenden is, a szovjet—amerikai megbeszé­lések azonban új problémá­kat is felvethetnek, minde­nekelőtt a támadó és védő stratégiai nukleáris fegyve­rek korlátozásával és eltiltá­sával kapcsolatos tárgyalá­sokról. A napirend mintegy 100 kérdése között fontos helyet kapnak a gyarmatosítás éllé- ni harc problémái, a fejlődő népek gazdasági megsegítésé­nek feladatai, a faji elkülöní­tés elleni küzdelem aktuális kérdései. Egyes amerikai la­pok ezzel kapcsolatban meg­jegyzik, hogy az afrikai és ázsiai államok csoportja az utóbbi Időben domináns sze­rephez jutott az ENSZ-ben és utalnak arra, hogy ez a fajta fejlődés nem elégíti ki az Egyesült Államokat. A ked­den kezdődő közgyűlési ülés­szak napirendjén szerepel a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságának kérdése, erről elő­reláthatólag csak november­ben lesz vita. A közgyűlésen megválaszt­ják a Biztonsági Tanács és az ENSZ két másik fontos szer­vé, a gazdasági és szociális tanács, illetve a gyámsági ta­nács tagjait. Mint ismeretes, hazánk két év óta, „nem ál­landó tagja” a Biztonsági Ta­nácsnak, a mandátum ez év december 31-én lejár, s az alapokmány értelmében egyetlen állam sem lehet egymást követően többször is a tanács tagja. A megüresedő helyre a szocialista országok delegálnak képviselőt. U Thant, az ENSZ főtit­kára hétfőn sajtókonferenci­án Jelentette ki, bizonyos mértékig derű­látóbban ítéli meg a viet­nami béke megteremtésé­nek lehetőségét mint ko­rábban. A főtitkár emlékeztetett arra. hogy korábban hárompontos javaslatából kettő, a VDK el­leni légihóború megszünteté­se és a közvetlen tárgyalások felvétele már megvalósult. Szükség van azonban árra. hogy sor kerüljön a harma­dik javasolt Intézkedésre, a hadműveletek szintjének csökkentésére, a deeszkaláció- ra, A főtitkár szerint a tűz­szünet a vietnami polgárhá­ború körülményei között ne­hezen ellenőrizhető, de a had­műveletek szintjének megelő­ző csökkentésével megoldha­tó. • • Ötvenéves a Mexikói Kommunista Párt Nagy ünnepet ülnek a mexikói kommunisták, az ország haladó erői: fél évszázaddal ezelőtt alakult meg Mexikó leg­forradalmibb erőinek pártja. Kemény harcokban, küzdel­mekben edződött meg a fiatal párt, hiszen megalakulásától rá irányult a mexikói burzsoázia fő tüze. Legjobb elvtársai­kat üldözték, bebörtönözték. Az észak-amerikai jenki im­perializmus, mely szabad vadászterületének tekintette az országot, nem tűrhette, hogy a mexikói kommunisták lelep­lezzék mint zsákmányolja ki helyi támogatóinak segítségé­vel az országot. Amikor a nagy gazdasági válság hullámai Mexikói is elborították, s emiatt fellendült a munkások és parasztok küzdelme a kenyérért és megélhetésért, a hatalom birtokosai megpróbálták lefejezni a számukra oly veszélye­sen kiterebélyesedett mozgalmat. A kommunista pártot, mely a dolgozók akcióit vezette, illegalitásba kény szeritették. A pártnak e „törvényen kívüli helyzete” 1936-ig tartott. A mexikói kommunisták bátor fellépése és az az elszánt­ságuk, mellyel a dolgozók életszínvonalának'megjavításáért, és a demokratikus fejlődés érdekében vívott küzdelem élé­re álltak, mély és maradandó benyomást lett néptömegek­re, emelte a párt tekintélyét és befolyását. A pártban azon­ban mégis hosszan tartó válság keletkezett, s ez nagy kárt okozott az egész mexikói munkásmozgalomnak. A párt veze­tősége ugyanis élén D. Enzinával, hosszú éveken át figyel­men kívül hagyta a pártélet lenini normáit. 1959 augusztu­sában azonban a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizott­ságának plénuma, az egészséges erők követelésére egy sor határozatot hozott a párton belüli helyzet normalizálására. Megszüntették a főtitkári tisztséget, s helyette kollektív szer­vet létesítettek, a központiK bizottság titkárságát. Ekkor vá­lasztották Arnoldo Martinez Verdugot, a kipróbált kommu­nista vezetőt a párt első titkárává. A néhány hónap múlva megtartott XIII. kongresszus fontos határozatokat hozott a párt marxi—lenini alapon való megerősítésére. A három év­vel később megtartott újabb kongresszusán a párt, már mint megerősödött, egységes, vezetősége köré tömörült szilárd párt ülésezett. A mexikói kommunisták tiszteletre méltó elméleti mun­kásságot fejtenek ki, elemző módon vizsgálják a latin-ame­rikai fejlődés törvényszerűségeit. Mesteri módon alkalmaz­zák a parlamenti küzdelem formáit, s kiválóan kombinálják ezt a széles körű munkásakciókkal a tőkés kizsákmányolás ellen. Félévszázados jubileumán forró, testvéri jókívánságain­kat tolmácsoljuk mexikói testvérpártunk további sikereihez, eredményes munkájához. A—s. Maoisták provokációja Franciaországban Maoista fiatalok egy cso­portja vasárnap délelőtt a Párizs melletti Argen teuil- ben, amely kommunista köz- igazgatás alatt áll. vereke­dést akart kiprovokálni a város lakóival. A lakosság heves ellentüntetése elzavar­ta a kampós szögekkel és bo­rotvákkal hadonászó provo­kátorokat, akik között egyet­len argenteuil-i lakos sem volt. A rendőrség távol ma­radt a provokáció színhelyé­től. A rövid ideig tartó össze­tűzés sprán néhány argen­teuil-i lakos a borotvapen­géktől és a kampós szögek­től könnyebben megsérült. A uilag országainak népessége 1968-ban GUATEMALA ■ 4.9 SALVADOR 3.3 HONDURAS 2,5 NICARAGUA 1.8 COSTA RICA, 1.6 URUGUAY 28 JAPÁN iaf.i 1,1 ,. MAURITANIA SZENEGÁL} • • i, °' 6UINEÁ' , FR. GUAYANA 3.t u 0.04 ELEFÁNTCSONT PART 4 + "PARAGUAY-“i 2.1 "I "ÄFÜIÖP-SZK. 36.0 ’ff1, WjONÉZiA (Pori... V« » NAMÍBIA ' * DÉL-ÁFR. KÖZT. 19.21 iGEWÍNA Lakosságszám: 1 mó. alatt 1-10 mó. 1Q-50mó. 50-100 mó. $ 100mó. felett W. o A lakosság száma (mó. fó) * 1967-es adat 1 BRIT H0N0URAS 0.1 18EGYENLÍTŐI GUINEA 0,3 35 AFGANISZTÁN 16.1 2 HAITI 4,7 19 RUANDA 3.4 36 PAKISZTÁN 109.5 3 TRINIDAD ÉS TOBAGO 1.0 20 BURUNDI 3.4 37 NEPÁL 10.7 4 VENEZUELA 9.7 21 MALAWI 4.3 38 THAIFÖLD 33.7 b JAMAICA 1.9 22ZAMBIA 4.0 39 LAOSZ 28 6 PANAMA 1,4 23 RHODESIA 4.7 40 KAMBODZSA 6.6 7 GAMBIA 0.4 24BOTSWANA 0.6 4! OÉL-VIETNAM 17.4 8 PORT. GUINEA 0.5 25 CIPRUS 0.6 42 MALAYSIA 10.4 9SIERRA LEONE 25 26 LIBANON 2.6 A3 BRUNEI (NBr) 0.1 n FELSŐ-VOLTA 5,2 27 IZRAEL 2.7 44 SINGAPORE 2,0 11 TOGO 1.8 28 SZÍRIA 5.7 45 BELGIUM 9.6 kJAHOMEV 2.6 29 IRAK 8.6 46 LUXEMBURG 0.3 13 NIGÉRIA 62.6 30 JORDÁNIA 2.0* «7 SVÁJC 6.1 14 KAMERUN 5.6 31KUVAIT 0.5 48 AUSZTRIA 13 I5K0ZÉP-AFRIKAI KÖZT. 1.5 32ARAB EMIRÁTUSOK SZÖVŐ. J 49 MAGYARORSZÁG 10.2 16ETIÓPI* . 23.9 33MASZKAT ES OMAN 0.5 50 JUGOSZLÁVIA 20.2 17 UGANDA 8.1 34JEMEN 5.0 51 ALBÁNIA 20----s.s • MAURITIUS ■K. \J 0.6 S?MZIFÜL00.4 •LESOTHO 0, a NAGY-BRITANNIA ss. 3**. n • 17 ÚJ-GUINEA (Auszt.) PÁPUA 0.6 (Auszt) •#> ,SV£[)0> ►fINNO.*/ LENGYEL0. ^322 j CSEHSZLOVÁKIA 14.4 S5/«í ^SPANYOIO. PORTUGÁLIA T7?\ Az ENSZ Monthly Bulletin of Statistics 1969 júliusi száma már csaknem teljes alakulásáról 1968-ban. Térképünk az liNSZ-kiadvány adatai alapján készült képet nyújt a világ népességének — TERRA —

Next

/
Thumbnails
Contents