Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

Péicségeikfeen Az utóbbi hetekben sok ki­fogás hangzott el a sütőipari termekek, kenyér, péksütemé­nyek minősége miatt. Azóta a helyzet változott, különösen a kenyér tekintetében, mivel a Sütőipari Vállalat jelentős erőfeszítéseket tett a minőség javítása érdekében \ péksü- ternénvek minőségét azonban továbbra is Kifogásolják a vásárlók, elsősorban a vidé­kiek- De nézzük meg valóban olvanok-e a hiányosságok, ahogyan ezt szóváteszik? feste Hudson három óra A Salgótarjáni Öblösüveg­gyár előtt hárman várják az újságírót: Herényi István párttitkór. Szert Sándor fő­mérnök és Szabó József üzemvezető, a Sütőipari Vál­lalat vezetői. Együtt tekint­jük meg a város és környé­kének péksütemény-ellátását biztosító két üzem munkáját. Az 5-ős számú üzem, köz­vetlenül az üveggyár mellett, egy tej-, kenyérbolt alatt van- Kívül minden csendes, ám idebent serény munka fo­lyik. Tóth Zoltán és brigádja készíti itt a finómsüteménye- ket- összesen tizenhétfélét. Készül egyszerű és nehéz va­jas tészta, tojással dúsított és omlós leveles. Az avatatlan­nak nehéz eligazodni a kü­lönféle tészták és termékek között- Az üzem munkásai azonban a több éves tapaszta­lattal fürgén készítik a bri­óst, cukros kiflit, ízes buktát, kávéházi fonottat, pozsonyi kiflit, túrós táskát, s a többi süteményt. A nagy , tábla mellett há­rom asszony dolgozik. Este hét órakor kezdték a műsza­kot, amely a rendeléstől füg­gően lehet hétórás, de tízórás is. A mai rendelés az átlagos­nál valamivel kevesebb a szokásostól. — Mennyit lehet keresni ezzel a munkával? — érdek­lődöm az egyik asszonykától. — Kétezer fölött rendszere­sen — válaszol Kovács And- rásné — de április, májusban kétezer-ötszáznál is több volt a pénz­Az üzemvezető közbeszól*: Estétől renaelui — A nyári hónapok gyen­gébbek. Ilyenkor a gyümölcs­szezon idején kevesebb süte­mény fogy. Tóth Zoltán brigádvezető fiatalember, tizennyolc éves- Egy éve szabadult, a válla­latnál végezte el a szakmun­kásiskolát. Jó tanuló volt. s a felkészültségének, szorgal­mának köszönheti, hogy ilyen fiatalon rábíztak egy brigá­dot. A vékony, csaknem két­méteres brigádvezető a kis kollektíva dagasztója- Ű kezdi legkorábban, este hat órakor a műszakot. Á brigád egyébként állandóan éjsza­ka dolgozik, ami bizony az asszonyoknál nemegyszer gonddal jár, hiszen családo­sak. Zoli megtörli a kezét, mert nemcsak géppel dagasztanak, hanem kézzel is. s csak azu­tán válaszol. — A vásárló nem tudja hogyan is készülnek ezek a termékek, öt csak az érdek­li. hogy a nénzéért iót kap- ion. Nekünk is ugyanaz a törekvésünk, mert anyagilag érdekeltek vagyunk ebben- Személvenként kétszázötven forinttal kanunk több pénzt ha nem érkezik minőségi reklamáció a termékeinkre. A jelenlevők még hozzáfű­zik: —A minőségi orémium ak­kor jár. ha jogos kifogás nem érkezik az árura. Körültekin­tően kell dolgozniuk, mert nemcsak n kereskedelem, a vevő reklamálhat, hanem a mi technológiai oszt.áluynk, sőt a Fővárosi Vegyészeti La­boratórium is ellenőrzést gyakorol. Ha viszont jogos kifogás érkezett, a orémiu- mot megvonják, s a kifogá­solt napon a legyártott ter­mékek után csak kilencven­százalékos bért kapunk. A brigádnak tehát össze­hangolt munkát kell végez­nie. Mivel sok a hibalehető­ség. prémiumot a legnagyobb erőfeszítések ellenére is rit­kán kapnak. Hiába kiváló az áru, órákig kell tárolni, mert csak hajnali négykor kezdő­dik a szállítás. Szívesen be­állítanának két műszakot is, ha a vásárlók igényelnék. A folyamatos ellátással frissebb árut kapna a vásárló. Kapa­citás tehát van. igény nincs. Néhány száz méterrel távo­labb működik a másik süte­ményes üzem. Itt Nyerges László tizenegy tagú brigád­ja készíti a különféle péksü­teményeket­— Nálunk készül a város­nak és környékének a vizes és tejes készítmények tizen­hatféle terméke. Jelenleg hárman betegek. így nyolcán dolgozunk — tájékoztat a brigádyezető, aki már tizen­hét éve dolgozik a szakmá­ban. Nagy a sürgölődés, a táb­lások egy pillanatra sem pi­hennek. mert a négy sütő.e- rű olajtüzeléses. automata vezérlésű kemence „falja” a friss tésztát. Egyszerre 120 darab süteményt fogad be. Tizenkét perc a vetési idő a vetőszalagokkal. de akkor már az elejét szedhetik is, mert megsült. Ebben az üzemben is ha­sonló a bérezés. Darabbére kapják a minőségi prémiumot — itt is ritkán. A fiatalok­ból, idősebbekből álló bri ?ád mindent megtesz, hogy kivá­ló áru kerüljön ki a kezük alól. azonban néhány hibáról nein tehetnek. Az élesztő és a liszt minősége gyakran in­gadozik, ami károsan befolyá­solja a termékek minőségét. S hiába ragyogó az áru, ha a néhány órás tárolás alatt sok sütemény megnyomódik.' A szállításra szolgáló nagy fo­nott kosarak minősége is romlik- Ráadásul ezeket a kereskedelem is használja, a boltokban ezekben tartják a péksüteményt. Megoldásként elképzelhető lenne közös ösz- szefogással megoldani a cse­rekosaras módszert. Tanműhely is... Ezt az üzemet már jobban kihasználja a vállalat, mert nap közben tanműhelyként működik- Itt készítik a moz­gó mintabolt számára az egy-, kétkilós kerek kenyeret. Azonban a jövőre elkészülő 7,2 tonna kapacitású üzem­rész működésével nagyobb mennyiségben állítják elő a most még csak a saját min­taboltban árusított kenyeret. A Nyerges-brigádnál is ha­sonló a kereset mint a Tóth- brigádnál- Ugyanakkor mind­kettőjükre jellemző, hogy a Szocialista címért dolgoznak. * Éjjel kettőkor búcsúzunk az üzemtől. A hajnali szállí­tás nagyobb részét már meg­termelték- Ezen a napon csaknem harmincezer darab finomsütemén.v, vizes és te­jes készítmény hagyja el a két üzemet. Ennek a meny- nyiségnek csaknem a felét Salgótarján kapja. P. A. Nemzetiségi igény és lehetőség — Galgagután GALGAGUTAN JÁRUNK. A balassagyarmati járásban levő községben a nemzetiségi nyelvet beszélők, a szlovák ajkúak aránya 44 százalék. Ebben a falucskában arra va­gyunk kíváncsiak, működik-e nemzetiségi öntevékeny művé­szeti csoport? Nem működik. A válaszhoz azonban több do­log tartozik, amelyekről-' — bár nem tartoznak „szűkén” a tárgyhoz — szintén beszél­ni kell. Arról már volt szó lapunk hasábjain, hogy a Politikai Bizottság múlt évi, valamint az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának ugyancsak tavalyi, a nemze­tiségiek helyzetével foglalko­zó határozata nyomán a me­gyei tanács vb ez év elején intézkedési tervet fogadott el. amely konkrétan is beszél a teendőkről. Mindenesetre megnyugtató, s ez a követke­ző időszakban hozandó intéz­kedések jellegéből is kiderül, hogy nemzetiségi politikánk­ban nincsen szükség semmi­féle új elvi állásfoglalásra. Ez a politika helyeslésre és tá­mogatásra talál az itt élő nemzetiségiek részéről is. Ten­nivaló azonban — elveink szellemében — még Galgagu- t.á" Is található. S MOST TÉRJÜNK visz- sza eredeti témánkhoz. Hatá­rozat van rá. hogy a nemzeti­ségi öntevékeny művészeti csoportok, irodalmi színpadok megyei vetélkedőjét, sereg­szemléjét minden évben meg­rendezzék. (Eddig Bánkon, idén Nógrád községben zajlik le ez a rendezvény). Témánk­hoz kapcsolódóan megkérdez­zük: ott lesznek-e a galgagu- taiak? Mit tud erről a kirendelt­ségvezető, Tóth József né? (A tanács Nógrádkövesden van, a vb-elnök Bartos Pál, Galga­gután lakik.) — Azt tudom, hogy foglal­koznak szlovák nyelvű dara­bokkal, korábban is szoktak szlovák népdalokat énekelni — mondja Tóth Józsefné. — De inkább azt ajánlom, kér­dezze meg Gyürki Tibor és Pej a Győző pedagógusokat és Bartos Pált. UTÓBBI KETTŐT ezúttal nem találjuk, Gyürki Tibor készséggel tájékoztat, és be­szél a népművelés helyi gond­jairól. Kiderül, volt egy nem­zetiségi, szlovák népi tánccso­port, de megszűnt. Oka? A fiatalok nincsenek otthon a községben. Amikor még mű­ködött a csoport — tavaly szűnt meg, addig Gyürkiné vezette —, akkor is fele nyol­cadikos lányokból állt. Jelen­leg a faluban mindössze jgy műkedvelő — nem nemzeti­ségi — színjátszó csoport mű­ködik. meglehetősen kis lét­számmal. de őket is nehéz összeszedni a próbákra. — Próbáltunk még a ta­vasszal szlovák jeleneteket, Karinthy Frigyes egyik szlo­vák nyelvre fordított jelene­tét, s egy szovjet szerzőjét, Peja Győző kollégám tanítot­ta a fiatalokat, akik azonban nagyon nehezen birkóztak az irodalmi szlovákkal, így e je­lenetek próbái megszűntek — mondja Gyürki Tibor. — Most a nyári időszak különösen ne­héz a falusi népművelésben, de azért dolgozunk. Szeptem­berre kél egyfeivonisost ta­nulunk. magyarul. Ha már szó esett a népmű­velés nyári nehézségeiről, néz­zük meg, mit jelent ez Gal­gagután? A legnagyobb gon­dot a fiatalok „szétszórodott- sága" jelenti. Többségük nem a faluban dolgozik, be-, illet­ve kijáró. Az ikladi ipari mű­szergyárban, az IKARUSZ-nál, Balassagyarmaton, Gödöllőn stb. dolgozik vagy tanul. S csak este jönnek haza a falu­ba. A helyi KISZ-szervezet számára is ez a legnagyobb gond. A KISZ-titkár, Bartos Mihály például hetenként egy­szer, szombaton látogat haza, s most ügy hírlik, lemondani készül tisztségétől, családi okokból. A párthelyiségben levő klub egyébként nyitva áll a fiata­lok eiőtt, csak kicsi. — A népművelésről nem tu­dok nyilatkozni, bár én is tag­ja vagyok a színjátszó cso­portnak, most éppen egy üdü­lőgondnok szerepet kaptam, de a KISZ-élet nem olyan amilyen lehetne — mondja Dancsok Erzsiké, klubfelelős, — Valahogy érdektelenek ná lünk a fiatalok. Valószínűleg azért, mert este. mire haza­érnek a munkából, legfőbb gondjuk, hogy kipihenjék az utazás és a nap fáradalmát, nem szívesen mennek sehová. Persze, a klub is szűkös, a felszereltsége is hiányos. Szó­val: nem a legvonzóbb. Az utolsó KISZ-gyűlésünk példá­ul tavasszal volt. Koplán.vi György, az aszódi szakközépiskola tanulója meg­erősíti Erzsiké szavait: , — Nagyon szétszéledtünk, és 'sokan néni is igénylik, hogy másképpen legyen — mondja, — Persze, feltétlenül kell va­lamit tenni azért, hogy az ige­Megkezdték a cukorrépa-szállítás előkészítését Több mint 3 millió tonna termés — tSÓQrádban szeptemberben kezdik a szállítást A felmérések szerint az idén 8—3,2 millió tonna cu­korrépát kell a MÁV-nak a gyárakba juttatnia. Ilyen ha­talmas tömegű termék szállí­tása nagy szervezettséget, gon­dos előkészületeket követel. A MÁV illetékes szállítási vezetői és a cukoripar irá­nyítói már megtárgyalták a legfontosabb tennivalókat. — közölték a MÁV vezérigazga­tóságán. Szeptember 1. és 3. között az alföldi és az észak-magyar­országi — ezek között szere­pel megyénk is —, szeptember 8. és 12. között a dunántúli cukorgyárakba befutnak az el­ső szerelvények és azt köve­tően a vasút egészen novem­ber végéig — december ele­jéig naponta 1000—1500 vagon répát továbbít. — A MÁV-nak az utóbbi időben — lassan hónapok óta — rengeteg problémája adódik amiatt, hogy egyes üzemek, vállalatok a szabad szombatokon, illetve vasárna­pokon alig, vagy egyáltalán nem rakodnak. Keddtől pén­tekig akarják lebonyolítani az egész hétre tervezett szállí­tást. (Hétközbeni csúcsforga­lomra egyetlen ország vasútja sem tud berendezkedni es nem is rendezkedik be.) Ha a cukoripar is mérsékelten ra­kodna hét végén, felborulna minden szállítási program. Ezért fontos és jelentős a cu­koripar ígérete; szombaton es vasárnap is kihasználja a va­gonokat. — Más években a cukor­gyárak belső vasúti forgal­mához a MÁV irányított for­galmi személyzetet (forgalmis­tákat, kocsirendezőket, váltó­kezelőket stb.) ez azonban a MÁV nagy munkaerőhiánya miatt most már nehézségbe ütközik. Felkérte a cukorgyá­rakat, ezeket a munkaköröket töltsék be saját munkaerő- állományukban levő dolgozók­kal, akiknek kiképzéséhez, oktatásához a vasút minden segítséget megad. Addig is. amíg az újonnan munkába állók oktatása nem fejeződik be, nyugdíjas vasutasok sé- gíthetnek. — Örömmel üdvözölte a MÁV a hatvani cukorgyár be­jelentését, hogy a rekonstruk­ció során gépesíti a rakodást. Az is jó hír, hogy újabb gyá­rakba vezették be a répasze­let. préselését. — A cukorrépa-kampány előkészítése megkezdődött, minden remény megvan ar­ra — hogy a vasút, és a cu­koripar együttműködésével időben, sikeresen lehet lebo­nyolítani a cukorrépa-szállí­tást. Lakás, vállalati hozzájárulással A hét végén átadják négy öblösüveggyári dolgozónak új lakásukat Salgótarjánban, Jó- zsef-platón. Az első olyan laká­sok ezek, amelyek már válla­lati segítséggel, anyagi hozzá­járulással készültek Az öb­lösüveggyár az idén 12 lakás felépítéséhez járul hozzá fele­fele arányban társas-, Illetve norvég mintájú épületekben. Fejlesztési alapjából egymillió 270 ezer forintot áldoz erre, magára vállalta a kezelési költséget és 10—10 ezer forint vissza nem térítendő összeg­gel is segíti az arra érdemes építtetni akaró dolgozóit. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az idén ugyancsak 12 társas-, illetve sorház felépí­tését segíti egymillió 379 ezer forint erejéig, és 9 családi ház építését 321 ezer forint érték­ben. Már arra is bejelentették az igényt az OTP-nél, hogy 1970—73 között 141 lakás fel­építését kívánják támogatni. A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat az idén egy, jövőre két lakás építését tervezi. A tanácsi építők a jövő évre két lakás építésére folytatnak tár­gyalást. A Nógrádi Szénbá­nyák már az idén tartalékolt érre a célra másfél milliót, és hasonló összeget szándékozik a jövő évben is biztosítani. Itt is elkészült már a lakásépítés vállalati támogatásának sza­bályzata. A Nógrádi Szénbá­nyák érthetően. Kisterenye és Nagybátony területén szorgal­mazza a lakásépítést, tehát ott, ahol a dolgozók foglalkoztatá­sa növekszik. A kormányrendelet lehető­séget nyújt arra, hogy a fej­lesztési, illetve részesedési alap egy részét a dolgozók la­kásépítésének elősegítésére for­dítsák a vállalatok. Az már a helyi döntéstől függ. hogy hol, mennyire élnek a lehetőség­gel. Az igények az OTP-hez kerülnek, mert a hitelt az fo­lyósítja, Jó néhány nagyobb vállalatunknál még nem jutot­tak tovább az elképzeléseknél. Igaz, van olyan példa is. hogy KISZ-lakásépítési akciót szer­veztek. mint a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz-ben, és már megkezdték a munkát. A dolgozók lakásépítésének támogatása nemcsak népgaz­dasági, hanem elsősorban vál­lalati érdek is. Á lakáskérdés nagyon sokszor döntő tényező­ként szerepel abban, ki hová menjen dolgozni. A közismert lakáshiányt nem lehet ugyan egyik napról a másikra megol­dani, de a vállalatok hozzájá­rulásával enyhíteni lehet. Kí­vánatos tehát, hogy a néhány felsorolt vállalatot a többi is kövesse az áldozatvállalásban. B J. Várrom - gólyafészekkel nyék feltámadjanak. Csak azt kellene mielőbb megbeszélni, hogy mit. Ehhez kellene pél­dául egy KISZ-gyűlés. NEMZETISÉGI ÖNTEVÉ­KENY művészeti csoport után kutatunk. Kiderül, hogy Gal­gagután általában is sok gond van a népműveléssel, s rend­kívül nehéz még nyolc—tíz fi­atalt is összefogni egy művé­szeti csoportba. Természete­sen, nem elég megállapítani, hogy a fiatalok, munkakörül­ményeikből következően in­kább csak pihenni járnak ha­za Galgagutára, mintsem tár­sadalmi életet élni. Valóban, az igényt kell felkelteni, s ez sok munkába kerül, összefo­gást igényel. Javítani kell a klubtevékenység feltételei i, vonzóbbá kell tenni a progra­mot. S ez talán nemzetiségi vonatkozásban is érvényes le­het esetenként. Erre utal az is, hogy a községnek jó a kapcsolata a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségével, így évente két al­kalommal nemzetiségi estet tartanak Galgagután. Leg­utóbb például a szlovák gim­názium tanulói adtak szlovák —magyar nyelvű műsort, s szlo­vák nyelvű filmet vetítettek. A nagyterem mindig zsúfolásig megtelik Ilyen alkalomra. Ér­demes lenne gondolkodni azon is, hogy felújítsák például a szlovák népdalcsokrok gyűj­tését és bemutatását, esetleg könnyebb szövegű jelenetek betanítását, a körülmények es lehetővségek határain beiül. A NÉPMŰVELÉS és az if: júsági szervezet jelenlegi gondjairól nem ártana közsé­gi szinten, valamennyi szer­vezet és érdekelt bevonásával tanácskozni, megbeszélni a te­endőket. Ez természetesen, nem „nemzetiség ügy”, több Is, kevesebb is annál. A két dolog azonban összefügg, együtt kell beszélni róla. Tóth Elemér (MTI fotó: Járai Rudolf felvétele) NOGRAD - 1969. augusztus 13., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents