Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

A kozvélemény-lrutafó lapok nyomában Szakmai akarunk a fiataloknak** „Véleményem szerint többet kellene foglalkozni a fiata­lok életével.’’ — kérték többen a közvélemény-kutató lapo­kon. Kívánságuk teljesítésére felkerestük Leszák Pált, a Ba­lassagyarmati járási Tanács elnökhelyettesét és Kárpáti Lász­lót, a járás KISZ-bizottságának titkárát — mondanák el. milyen a járásban az ifjúság helyzete? — A járásban a demográ- ben a szakmájukban elhelyez fiai bullám következteben je­lentősen megnövekedett a munlaképes korba lépő fiata­kedni. Olyan képzésre is szük­ség lenne, amelyben univerzá­lis mezőgazdasági középkáde­’ok szama. A tervidőszak alatt rek nevelődnek. mintegy kétezer-nyolcszázan Tudomásunk szerint ségekben inkább szakmai jel­legű csoportosulások találha­tók. Ezen a téren is van még tennivaló: Leszák Pál: — Az is problé­ma, hogy a kezdő szakembe­rek fizetése alacsony, bár egy év múlva emelkedik, eléri vagy meghaladja a kétezer fo­rintot. — A munkakörülményekről már esett szó. Milyen a fiata­lok lakáshelyzete? Leszák Pál: — Aki a szü- a leinél lakik, annál többé-ke­sgeznek az általános iskolák- járás termelőszövetkezeteiben vésbé megoldott Csakhogy ban. hatszázzal többen mint 32 fiatal szakember dolgozik, ' ­az előző ötéves tervben A já- s elég nagy a fluktuáció. Mi rás lakosságának csaknem ne- ennek az oka? gyedrészét a 14—30 éves fia­többségük nem otthon él, ha­nem vagy ingázik, vagy szű­kös szolgálati lakásban húz- , Kárpáti László: — A fiatal, za meg magát. A fiatal me- ralc.t teszik ki.- Hogyan tud- lelkesedéssel teli agrárszak- zőgazdasági szakemberek szá- belekapcsolódni a terme- emberek az egyetemeken ma- mára is biztosítani kellene a lésbe? Kárpáti László: — Az MSZMP IX. kongresszusa után, lyükön jelenleg szükség van, gasabb színvonlú képzést kap- pedagógus lakásépítési akció ak mint amilyenre munkahe- kedvezményeit. mely a szocializmus felépíté- Szakmai tudásukat így Kárpáti László: — A mun- kép- kalehetőségek és az életkörül­sének meggyorsítását irányoz- telenek teljesen hasznosítani, mények befolyásolják a fiata- ta elő. a mezőgazdaságban az a termelőszövetkezetekben lók munkáját. Sajnos, sokhe- .fjóság munkájára fokozott nem is anyagi okok miatt, ha- lyütt nem is munkájuk, ha- szükség van. 1965-ben a járás- nem inkább pozícióféltésből nem másodlagos szempontok, tartanak a fiataloktól — első- ezt a számot sorban azok, akik nem ren­1970-ig 800 főre kell emelni, delkeznek munkakörük bétől- őket. A fiatalok jó része a A nyolc osztályt végzett falusi téséhez megfelelő képesítés- társadalmi munkából is ki­fiataloknak jelenleg mintegy sel. harmadrésze gimnáziumba -Uíszak Pál: _ A bánásmód­megy, holott az eretsegi után jóval nehezebben tudnak ban 259 munkás mezőgazdasági szak­volt; hajviselet, zenei ízlés, ruház­kodás — alapján ítélik meg venné részét, az illetékes szer­vek azonban húzódnak attól, ra is természetesen ellenpélda bogy munkát bízzanak rájuk. Cserhátsurányban Ezek szerint az idősebb biztos a fiatalok generáció elzárkózik a fiatalok akad: igényeik szerint elhelyezked- évek óta ni, mintha szakma lenne a ke- helyzete s a"" mTgyarnándori kezdeményezőkészsége elől? zükben. Ezért aztán az a fel­és drégelypalánki termelőszö- Kárpáti László: — Ilyen adat hárul ránk, hogy pálya- v.efkezetben is erőfeszítéseket egyértelműen azért nem. Az választási tanácsadással a fia- t,esznek számuk növelése ér- ellenpéldák bizonyítják, hogy sok községben megértéssel, jó szándékkal közelednek hozzá­talokat szakma választására bekében próbáljuk rábírni. Kárpáti László: — A közsé Leszák Pál: — Gondot okoz, &i KISZ-szervezetak sem mind juk, igényt tartanak munká- hogy a balassagyarmati me- tudják egységesen lekötni az jukra. Nemzedéki probléma a ifjú szakembereket. Sokfajta munkahelyen csak ott van, zőgazdasági szakmunkáskép­ző iskola túlságosan speciali­zált. Az innen kikerülő fiata­lok nem tudnak mniden eset- dolgozót tömörítenék, s a köz­foglalkozású fiatalt: mezőgaz- ahol problémát csinálnak a dasági, műszaki, egészségügyi korosztályok egymás mellett éléséből. Miért nem dolgozik három traktor? Leiéi, ami lálaMi1« »ár! A felsőpetényi termelőszövetkezet elnöke a kővetkező le­helet juttatta el szerkesztősegünknek: „Segítséget kérünk a szerkesztőségtől, mert nem tu­dunk mást tenni. Az év elején két darab 54-es DT motor- cserés főjavítását és egy darab 54-es DT motorcsere nélküli főjavítátását rendeltük meg a Pásztói Gépjavító' Állomáson. Azért időben, hogy ha váratlanul gyorsan ránktör a tavasz, ne érje meglepetés a termelőszövetkezetünket. Le­gyenek üzemképesek a gépeink, mert valóban csak akkor várhatunk megfelelő eredményeket a termelésben, ha a ve­téseket időben és jó minőségű talajban végezzük el. Ha már körülbelül 74 ezer forintot fizettünk darabonként a javítá­sokért — ami nem kis összeg —, érthető, hogy arra töreked­tünk, hogy ez rövid idő alatt vissza is térüljön. Felmértük az erőgépszükségletünket, megállapítottuk, hogy ha jól men­nek a gépek, saját munkákra egy DT is elegendő, ezért ket­tőt leszerződtünk bérmunkára. Ez termelőszövetkezetünknek jól jött volna anyagilag, de fontos lett volna, hogy segít­sünk oiyan építkezéseket, ahol munkaerőhiánnyal küzde­nek Azonban minden gépünk a megbeszélt határidő után hetekkel készült el. Arról pedig, hogy miként, jobb nem beszélni, még leírni is lehetetlen. Minden gép átvételénél már külsőleg erősen kifogásolható -hiányosságok merültek fel, amiket az átadás-átvétel alkalmával pótolni sem tud­tak. Mivel hattonnás bérelt gépkocsival (TEFU) mentünk a gépért, kénytelenek voltunk elhozni, bízva a gépjavító ál­lomás ígéretében, miszerint majd kijönnek és a hiányossá­gokat a termelőszövetkezetünknél utólag pótolják. A gépek azóta is többet állnak, mint mennek. A hibákról a gép­javító állomást értesítettük, de a megbízottjuk csak napok múlva jelentkezik, s akkor rendszerint nem csinál semmit, mondván: »Nem hozott magával alkatrészt vagy olyan szer­számot, amire szükség volna«. Visszamegy azzal, hogy’ hol­nap vagy rjtána kijön, hozza a szükséges alkatrésze­ket, de ebből a legtöbb esetben napok, hetek keletkeznek, illetve múlnak el. Most az egyik traktor hátsó része ismét elromlott, kér­tük a sürgős megjavítását. Nehezen kijöttek, hivatkozva ar­ra, hogy itt nem tudják megjavítani. Körülbelül tíz napja elvitték a gépet, de ez ideig nem javították meg. Elküldtem két emberünket Pásztora, nézzék meg mi van a traktor­ral és tájékoztassanak az állapotáról. Közölték, hogy a hátsó rész megvan, de a gépjavító állomáson közölték, hogy alkatrész hiányában még nem tudták megjavítani. Sok év múlik el, amíg ilyen kedvező időjárást lehet ki­fogni a nyári szántásokra. Mi pedig itt tétlenül nézzük, hogyan szárad ki a föld, hogyan gyomosodik be. mert hol az egyik, hol a másik traktorunk üzemképtelen. Ilyen prob­lémával nemcsak a mi termelőszövetkezetünk küszködik. Kérjük a segítségüket; különösen abban, hogy a húszszáza­lékos ártámogatást a termelőszövetkezetek kapják meg. s minden gazdaság javítsa a saját gépeit. Aki manapság já­ratos a gépjavító állomásokon, lathatja, hogy valamennyi különféle ipari tevékenységet folytat, és így a termelőszö­vetkezetek erő- és munkagépeinek javítása a háttérbe szo­rul. Ezt már sem idegileg, sem anyagilag nem bírjuk. Leg­alábbis azok. akik gazdának érzik magukat a termelőszövet­kezetben." Dobsonyi Pál tsz-elnök Nekünk csak annyi hozzáfűznivalónk Van a levélhez, hogy a gépek ja vitásává 1 az idén, éppen az alkatrészhiány következtében sok gond volt. Am ez az eset más tanulsá­gokkal Is szolgálhat. Várjuk a gépjavító állomás válaszát, aminek szívesen helyt adunk lapunkban. Vízhiány Széc&ényben A Széchényiek gyakran bősz szánkódnak a víz miatt. A nyárt hónapokban, különösen a magasabban fekvó települése­ken alig csorog a viz a ku­takból. sót a délutáni órákban nemegyszer „elnémulnak” a kutak. Ennek okát keresve a községi tanácson nyert tájé­koztatás szerint, csökkent a kutak vízhozama. Illetve, ami­kor hozzáfogtak a község víz­hálózatának építéséhez, felmé­rést készítettek a vízfogyasz­tásról. Több helyen fúrásokat végeztek, hogy mely területek lennének a legalkalmasabbak a vízellátás biztosítására. Az akkori mérések megnyugtató eredménnyel jártak. Ennek alapján három kutat fúrtak, s így már négy kútbol biztosí­tották Szécsény vízellátását. Azonban csak most derült ki, hogy a kutak vízhozama ki­sebb mint amennyit eredetileg mértek —, mivel a méréseket esős nyáron végeztéit. Ezért a tavalyi és az idei száraz nyá­ron a kutak tervezett víz­mennyiségének csupán 45 szá­zalékát biztosítják. Ezt a gon­dot a kutak közelében levő patak felduzzasztásával, és a terület árasztásával kívánják megoldani. — sz. f. — Egész nap az iskolában Egvre nagyobb súllyal beszélünk az egész napos iskolákkal kapcsolatos kíséreletekről. Nem vitás: mai életünk szük­ségszerű velejárója, hogy egyre több szülő kénytelen gyerekeit a tanítási időn kívül is az iskola gondjára bízni. A szülők elfoglalt­ságából adódóan egyre általánosabbá válik, hogy a tanulók szinte egész napjukat az is­kolában töltik. Hermann Nohl írta már 1947- ben: „Olyan iskolákra van szükségünk, ame­lyekben az oktatáson kívül csoportos étkez­tetés, közös munka és játék folyik, ahol kert és több műhely van, énekkarok és színjátszó csoportok működnek; egyszóval, ahol biz­tosíthatjuk a gyermekek és fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő gondozását, fog­lalkoztatását és pihenését.” A napközik problémája régóta vajúdik, de még mindig megoldatlan. Különösen kihatás­sal van ez a hátrányos helyzetű fiatalokra. Otthoni körülményeik nem teszik lehetővé, hogy egyenletesen vegyenek részt a ta­nulmányi munkában. Magyarországon az egész napos iskolatípussal kapcsolatos kísérle­tek most zajlanak. Igen örvendetes, hogy az új tanévtől kezdve — kísérletképpen — Sal­gótarjánban is bevezetik az egész napos is­kolát, illetve a Lovász József úti Általános Is­kolában a cigénygyermekek részére szervez­nek egy most induló elsős osztályt. Napjainkban világviszonylatban is erősödő törekvés olyan iskolatípus kialakítása, amely a tanulókra ható tényezők szélesebb körét, az egész pedagógiai folyamatot irányítása alá képes venni. Az osztály és a napközi otthon keretében végzett pedagógiai tevékenység a mainál jobb tervezés mellett sem képes min­den tekintetben kielégíteni a társadalmi igé­nyeket. Ezért a pedagógiai folyamatnak olyan új típusú szerkezetét kívánják Salgótarjánban is létrehozni, amely a nevelői tudatosságot ál­landóan és terveszerűen érvényesíti, fejleszti, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeket szoros egységbe fogja, a rendelkezésre álló időt célszerűbben osztja be. A cél: a tanulók képzésének, nevelésének ész­szerűbb, produktívabb formai kialakí­tásával, a gyermeki önállóság növelésével, az egyéni képességek, hajlamok kibontakoztatá­sának nagyobb lehetőséget teremteni. Abból a feltevésből kell kiindulni, hogy az egész napos iskola többet képes nyújtani mint egy bentlakásos, vagy egy napközi otthonnal ellátott intézmény. A bentlakásos intézmény­nyel szemben az az előnye, hogy a gyer­meket nem fosztja meg az otthon, a meleg családi légkör kedvező hatásaitól sem. A napközi otthonos iskolákkal szemben pedig nemcsak az az előnye, hogy az intézmények neveléshatását intenzívebbé teszi, hanem az is, hogy a család válláról leveszi (a napközis megoldás mellett többnyire még szükséges) otthoni tanulás gondjait, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a szülők teljes energiájukat a gyermekeik nevelésére fordíthassák. Az egész napos iskolában a korszerű pe­dagógiai, pszichológiai, egészségügyi köve­telményeket maximális mértékben lehet ér­vényesíteni. s így a jelenleg szokásos és ér­vényben levő órarendnél, hetirendnél arányo­sabb elosztású, egyenletsebb. ésszerűbb hí i- karend alakítható ki. Ennek a feladatnak a megoldása az osztálymunka és az osztály >n kívüli tevékenység szerves kapcsolatát es összhangját is mgteremti. Az új murikaní- mus hatására a gyermekek teljesitökészsége magasabb színvonalat ér el, s így egyszerre válik lehetővé a tanulmányi eredmények ja­vulása és a túlterhelés kiküszöbölése. Az iskolában kialakított helyesebb életrit­mus nyugodt légkört teremthet, melynek kö­zegében a tanulók személyiségjegyei pozitív irányban formálódnak. A sokféle és változa­tos tevékenységben való teljes osztályközössé- gi, csoportos és egyéni részvétel a tanító es tanuló közti viszonyt és a gyermekek egy­máshoz fűződő kapcsolatait a szocialista er­kölcsivel veknek megfelelően alakítja. Számolni kell azzal, hogy az új szervezeti keret mint forma és a módszerek mint tar­talom egymással kölcsönhatásban alakulnak ki- a gyermeki fejlettséghez mért és alkal­mazkodó differenciáltság a munka folyamán fejlődik, csiszolódik. Ezért kell már most megfelelő rugalmassággal reagálni az eddigi kísérletek során felvetődött problémákra. A salgótarjáni kísérleti terv kialakításakor is figyelembe kell venni a rendelkezésre álló külföldi tapasztalatokat, a hazai és a városi adottságokat, az iskola helyzetét mind a fennálló iskolai szervezeti keretek tekinteté­ben, mind a dologi, személyi vonatkozások­ban. Messzemenően érvényre kell juttatni, hogy a modern iskolával szemben támasztott pedagógiai és pszichológiai követelmények valósuljanak meg az iskolai élet minden te­rületén. Ennek érdekében biztosítani kell az egységes tervezést, irányítást és ellenőrzés:. Meg kell teremteni az osztályon belüli és az osztályon kívüli oktató-nevelő munka egysé­gét. Ezért meg kell szüntetni a délelőtti és a délutáni osztály- és napközis tevékenység el­különítését. Az osztályon belüli és osztály n kívüli munka összekapcsolásának eredménye­képpen nemcsak arra lesz lehetőség, hogy a tanítási órák összeláncolódjanak, hanem va­lamennyi iskolában folyó gyermeki tevékeny­séget egységes folyamatban szervezzék meg. — nem utolsósorban — szólni kell a szülőkkel való szorosa o kapcsolat kiépítéséről is. A gyermeknevelés­ből nagy részt vállal az egész napos iskola, azonban a szülők nevelőmunkáját nem tudja nélkülözni. A szülőkkel e helyzetben újszerű kapcsolatok alakulnak ki. Lényeges eredmény lesz, hogy a negatív súrlódási fe­lületek megszűnnek (a gyermek nem viszi haza a táskáját csak szombaton, nem áll fenn az újratanulás veszélye), s pozitív irányulás jön létre az iskolával szemben. Így a szülők nagyobb intenzitással fordulhatnak az iskola problémái felé, és azokat megoldásukban is hathatósabban segíthetik. M. Zs. Vénül Nem szedik, hanem drótozzák \ irágkészílés Beszámoltunk mar róla, Az első helyiségben a var- Addig, amíg a munka teljes hogy a balassagyarmati já- roda kapott helyet. Öt gép kapacitással nem folyik. a rásban mekkora gondot jelent működik a teremben, s az részlegeket átmenetileg három a munkaképes korú női la- épületen kívül, egy másik budapesti ktsz-tag irányítja, kos sag foglalkoztatása. A já- házban dolgozó asszonyokat is — Most mintegy nyolcvan­ra? vezetői minden letelepülni ide számítva összesen nyolcán százalékos a kihasználtság — szándékozó üzemet, vállalatot dolgoznak á műhelyben. A mondotta a műszaki vezető — támogatnak. koporsókba kerülő matracok a száz százalékot előrelátha­A budapesti Művirág- és huzatját varrják, tömik meg tólag másfél, két hónap alatt Kegyeleticikk-készítő Ktsz műanyagforgáccsal. Ugyanitt éri el a telep. A műszaki és egy honapja létesített telepet gyászkarszalagokat is készíte. a gazdasági vezetés zavarta Cserháthalápon. A telep meg. nek. lansága érdekében Ecet Má­felelo környezetben, a volt A következő részleg, a fes- ria telepvezető egy hónapig, tanácsi épületben kapott he- tödé egyelőre még nem üze- rajta kívül pedig öt fő két lyet. Ottjártunkkor Sólyom mel. A parafináló műhely vi- Attilát, a ktsz műszaki veze- szont már igen, négyen dol- ■ tőjét is Cserháthalápon talál- goznak benne. A művirágko- tuk. A telep munkarészlegeit, szőrűk alkatrészei ebben a he- a termelés technológiáját is- lyiségben nyerik el tartósságu- mertette. kát és fényüket. _______________________________ A virág- és levélkészitő r észleg foglalkoztatja a leg­több nőt, tizenhatot. A lá­nyok, asszonyok egy hónap alatt beleszoktak a nagy kéz­ügyességet igénylő munkába: naponta átlag ezer virág, le­vél kerül ki f kezük alól. hétig a központban ismerke­dett a ktsz munkájával. A cserháthalápi lányok, asz- szqnyok közül így eddig 28 jutott munkaalkalomhoz, nyocszáztól ezerháromszáz fo­rintig terjedő fizetéshez. A távlati tervek között az is szerepel. hogy a ktsz helyi telepet — télen idényjelleg- gel — további ötven tsz-ta- got foglalkoztat. \ Hol étkezzünk olcsón? Ha. valaki azzal a szándék­kal tér be a Nemzeti büfébe, hogy ott kiadósán és oicsón megvacsorázik, ,azt hiszem los emberek hangoskodása kö­zepette kell elfogyasztani. Miért van akkor szükség a vendéglátóhelyek. osztályba Az üzbég Oikambajn Oszmonov és a kirgiz Mamira Tud* zsijev együtt csaknem egy évszázada vándorolnak a pusz­tákon a Julinyájak nyomában meglehetősen nagy csalódás- való besorolásara, ha ez nem ban lesz vésze. Az árak alig tükröződik az árakban? Még valamivel „rövidebbek" mint megérjük, hogy a Karancsban a szomszédos Kulacs Étterem ugyanannyiért étkezhetünk, ben, az adagok viszont annál mint a Nemzetiben. Hol itt kisebbek, ráadásul a felszol- a különbség? Hol étkezzenek gált ételt tömény cigaretta- a kis keresetűek? Nem kellene füstben, külsőségeiben nem “ Nemzeti étkezőrészét levá- • ... „ . , , lasztani a „söntéstől” és olcsó eppen kellemes benyomást étkezői,ellyé, bisztróvá átala- keltő, zsúfolt helyiségben, ita- kítani? —k NÖGRAD — 1969. augusztus 12.. kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents