Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

A munkásmozgalom harcosai — megyénk szülöttei A Vörös Őrség legfíatalaliiija Nagy idők hősi esemé­nyei bátorrá formálják az emberi szívet. Ke­mény férfi­vá tesznek még egy 16 éves fiút is. Halász Ká­roly éppen 16. évét töltötte be, amikor beteljesedett több millió ember vágya, kikiál­tották a Magyar Tanácsköz­társaságot. Igaz, az ő törté­nete már korábban kezdő­dött, akkor amikor 14 éves fejjel tanonc lett az Acél­gyárban. Az akkori GSz — Gazdasági Szerszámgyár — géplakatosai mellé került. El­ső tapasztalatait itt szerezte. Amikor a meglett korú munkások csödese'n beszélget­tek, a fiatal tanoncfiú figyelt. Politikáról, a munkások éle­téről folyt a szó. S a fiú, aki­nek még iskolában lett volna a helye, magába szívta a munkásszellemet. Nemcsak a szakmán, de az életen is egy­re jobban eligazodott, a GSz lett az igazi iskolája, az idő­sebbek a tanítómesterei. újságot, és a Vörös Újságot, sükkel felhívták magukra az tudta mi történik az ország- őrség figyelmét ban, s minek kell még követ­keznie. Közben egyre aggasztóbb . hírek jöttek a frontokról. Aztán veszélybe került a „Bár csak lehetnék néhány fiatal tanacsallam, s kiadtak évvel idősebb, hogy ott har- a jelszót: Fegyverbe! Nap colhatnék”: sóhajtott fel gyak­mint nap kevesebben kezd- ran Halász Károly. S végül tek munkához reggelente a bekövetkezett, amitől annyira GSz-ben, katonának vonult, tartott. A Tanácsköztársaság aki csak tehette. Halasz Ka* összeroppant a hatalmas túl- r<?jry ékkor gondolkozóba esett, erőtől, összeomlott a dolgozó „Minden épkézláb férfi, fegy- emberek állama. A Vörös Gr. vert ragad en meg itthon tét- ség sem tehetett többé sem- lenkedjek? Töprengett, mór­fondírozott: „Ugyan hová kellhet egy 16 éves gyerek ? Halász Károly elindult. Pedig vagyok én is olyan erős, hogy újra munkához lásson az mint sok felnőtt!” A gondola- Acélgyárban. Mielőtt a kapun tot tett követte. Próba szeren- belépett volna, kiszegezett pa- cse, mégis jelentkezett. Ügy piroson akadt meg a szeme, izgult mint egy kezdő színész, Hosszú lista volt, azoknak a amikor először lép a világot jelentő deszkákra. Jó kihúzta magát, hogy ezzel is nagyobb­nak lássék, aztán várta a dön­tést. — A frontra nem mehetsz fiú, nem neked való az még — hallotta a szavakat, s el­keseredve csüggesztette le fe­jét. De utána annál boldogab­ban csillant fel a szeme. — Azért egyet se búsulj, az ilyen izmos legénykéknek itthon nagy hasznát vehetjük. így lett a salgótarjáni Vö­neveivel, akiknek munkájára a gyár nem tart igényt. Ha­lász Károly sem maradt le a papírról. Nem véletlen, hogy valamennyi társa olyan volt, aki valamilyen módon részt vett a Tanácsköztársaságban. Keserves tél következett, a leszámoltatott dolgozók szá­mára sehol sem volt munka. Halász Károly is alkalmi munkákból élt, fát vágott az erdőn, s éppen csak annyit keresett, amennyiből a szű­kös élelemre futotta. Tavasz- szal aztán üzent érte barátja, A Tanácsköztársaság kiki­áltása után megvalósult az, amit a GSz munkásai gondo­latban már felépítettek ma­gukban. Halász Károly nyo­mon kísérte az eseményeket. hogy visszavegyék a gyárba. Az ő segítségével Halász Ká­roly is bekerülhetett a GSz- be. A salgótarjáni Vörös Őrség rös Őrség legfiatalabb tagja akinek már sikerült kijárnia, Halász Károly. Kominek La- ' jós parancsnoksága alatt szol­gált. ők biztosították a belső rendet, az akadálytalan for­galmat. Többnyire a jelenlegi megyei kórház előtti vasúti híd környékén tartózkodtak, vigyáztak, hogy kémek, vagy ___.__. . .. . ... x . G yűlésekre járt a Vadász-ven- gyanúsan csellengő személyek jUpdtori le&Hatalabb tagja ma déglő alsó termébe. Szorgal- ne közelíthessék meg a fron- eyet tapassa. 40 évet dol- masan olvasta az Ifjúmunkás tot> s °nnan se lopakodjék át gozott az Acélgyárban, s on­______________________________• senki. Az őrséget 24 óránként váltották, de Halász Károly megszokta már a gyárban a kemény, fárasztó munkát, s hiába célozgattak néha fiatal­Jó lesz az idei tankönyvellátás — Milyen lesz az idei tan­könyvellátás? A kérdéssel Simkó Jenő­höz, az Állami Könyvter­jesztő Vállalat salgótarjáni boltvezetőjéhez fordultunk, mint legilletékesebbhez, aki­nek évek óta komoly gond­ja, hogy az oktatási év kez­detére lehető teljes számban rendelkezésre álljanak a za­vartalan tanuláshoz szüksé­ges könyvek. — Az idén — mondot­ta — a korábbinál kedve­zőbbnek ígérkezik az ellá­tás. A tankönyvek túlnyomó zöme már raktárainkban van, mind az általános, mind a középiskolás anyagból. — Az elmúlt években sok izgalmat okozott, hogy kés­ve és nem kellő mennyiség­ben jöttek a tankönyvek. Lehet-e erre most számíta­ni? — Egyáltalán nem, mert az általános iskolai köny­veknél a kiad vány számban egyetlen példány csökkentés sem lesz, minden tanuló új könyvet vehet, sőt azt kér­jük, hogy a szülők ne vá­sároljanak régi tankönyve­ket. A középiskolai köny­veknél a kiadványszámban elenyésző csökkenés várha­tó, de az ellátás itt is bizto­sítottnak látszik. — További megnyugtató hír a szülőknek? — Az általános iskolai tankönyvek augusztus 26-ra az igénylésnek megfelelően már rendeltetési helyükön lesznek, s augusztus 31-ig a középiskolák is megkapják könyveiket. ságára idősebb társai, éppen nan is vonult nyugdíjba, mint a kovácsoló gyárrészleg — va­lamikor GSz-nek nevezték — lakatosa. Csendes boldogság­gal figyeli két kisunokája ját­szadozását, s napi néhány órán át még most is dolgozik. A salgótarjáni játszóterek úgy bírta érövéi,' fnírit bárki hintáit, felszereléseit javítja, más. A dandárparancsnokság a mostani SZMT-székház helyén levő épületben székelt. Ide kí­sérték be azokat az embere­Tavasszal nagy öröm érte. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóin alkalmából ezüstösen fér"’ emlékérmet kapott — a m; nemzedékének megbecsülése két, akik gyanús viselkedé- jeléül. Tanulság a továbbiakra Visszapillantás az elmúlt tanévre Több mint egy hónapja fe­jeződött be az 1968/69-es tan év. A diákok nyugalomba helyezték a táskákat, a köny­veket, s nagyban élvezik a szünidő adta szabadságot' A tanévzárás óta az oktatásügyi intézményekben is elkészül­tek a különböző jelentések­kel. Az oktatási reform már most jelentkező eredményei, megyénk oktatásügyi helyze­tének problémái nyomába — A jubileumi évfordulók, a szocialista ünnepek hatásá­nak érvényesülését vizsgál­tuk a nevelésben. Tulajdon­képpen a jubileumi évfordu­lókra való felkészülés adta nevelőmunkánk alapját. Be­vezettük a honvédelmi ok­tatást a középiskolák első és az általános iskolák hetedik osztályaiba. Az új tantervek következtében egyre világo­gyénk hátrányos helyzetben van. Tanulóink — különösen a fizikai dolgozók gyermekei — a kis gimnáziumokban, de még a város nagy iskoláiban is hátrányos helyzetben van­nak azokkal a megyékkel, városokkal szemben. ahol jobb a kollégiumi elhelyezés és különböző felsőoktatási intézmények kisugárzó hatá­sa érvényesül. Megyénkben sabbá vált, hogy nem lehet a ennek megfelelően sokkal szegődött munkatársunk, aki régi módon tanítani. Mélyebb nagyobb feladatok hárulnak Andrássy Péterrel, a megyei igénnyel és az eddigieknél művelődésügyi osztály tanul­mányi felügyelőjével beszél­getett az 1968/69-es tanév ta­pasztalatairól. — Ezt a tanévet az elmúlt év augusztusában — amikor a tanévre való felkészülés or­szágszerte megindult — úgy értékelték, hogy csendes, nyugodt tanév lesz, amely különösebben nem hoz újat. Mennyiben volt reális vagv elhamarkodott ez a megálla­pítás? — Azóta mindannyian lát juk, hogy ilyen tanévről töb­bet nem beszélhetünk. Nin­csen olyan tanév, amely nem hoz újat, ami csendes és nyu­hasznosabb központi felmé­rések segítségével indult meg a nevelő- és oktatómun­ka mérése. Feltétlenül szük­ség volt erre. — Az elmondottakon kívül Nógrád megyében is néhány jelentős változásra került a közoktatásban a középisko­lára. — Nógrád megyében >i ta­nulni tevékenység kiszélesí­tése érdekében sok terv ké­szült az elmúlt tanévben Mi valósult meg ezekből? — A szakköri munka ki­sor, amely olyan speciális szélesítésével, a különböző pályázatokba való bekapcso­lódással együtt sok eredmé­nyes akció járult hozzá ah­hoz, hogy a hátrányok csök­kenjenek. Országosan első­ként hoztunk létre olyan szaktábort, ahol sok hátrá­nyos helyzetű tanuló készül­hetett fel nyugodt körülmé­nyek között kisebb csopor­tokban a következő évek ta­nulmányi versenyeire. Fel­feladatok elé állította a kö­zépiskolai irányító munkában résztvevőket és nevelőket egyaránt, amelyre korábban nem volt példa. Beszélne er­ről is bővebben? — Ebben az évbén indul­tak be a természettudományi tagozatos osztályok Salgótar­ján két középiskolájában. godt lenne- Az 1968/69-es Űjtípusú szakközépiskolai tanév országos viszonylatban osztályok indultak általános is több területen jelentett egészségügyi, kereskedelmi, tétlenül szólnunk kell a újat. Elsőnek említeném, hogy a gimnáziumi tantervi reform kiteljesedett. A re- formtanterv általánossá vált a matematika és a világnéze­tünk alapjai tantárgy kivé­telével. A szakmai képzés területén hozott intézkedések következtében a szakközépis­általános növénytermesztési és állattenyésztési szakokon. Megyénkben igen alapos fel­készülési munka után akar­tuk eredményesebben hasz­nosítani azokat az országos törekvéseket, amelyek a ne­velőmunka értékelésének szakmai képzést nyújtó isko­lákról is. A kifutó szakmák problémáit az iskolák az utolsó években már nem tudták maradéktalanul meg-,, oldani. Az üzemek azonban jelentős segítséget adtak az iskoláknak, és szinte vala­mennyi szakmai képzésben ____________ _ ________«. vizsgálatára terjedtek ki. A k ólák feladata is tisztázódott, középiskolai irányvonalak az reszt vett tanulót több meg A minisztérium szervezeti elmúlt évben letisztultak. A felelő állás várt. A techniku- intézkedései azt mutatják, közös igazgatású iskolái; mok szakközépiskolává^ tör- hogy a középiskolák irányi- megszűntek. nyugodtabb ténö szervezése zökkenőmén ­tása, az iskolák szelleme, légkörben indulhatott meg— tesen zajlott le és tulajdon- tanterve és az elképzelések j0bb tárgyi és személyi fel- képpen a közvélemény érdek­végre letisztultak. Ezt a két tételek között — az oktató- lődésében semmi különösebb országos intézkedési kört Iá- nevelő munka. A jobb tárgyi változást nem jelentett. Min* tóm az elmúlt tanév lejjfon- és személyi feltételekhez tar- ahogy korábban erről már a tosabb momentumának. Le- tozik még az is. hogy a kö- sajtó is hírt adott, nem sík«. hét. hogy furcsán hangzik, de zépiskolák első osztályaiba, rült jelentősen változtatni a meg kell említeni, hogy az különösen a gimnáziumok beiskolázás munkáján. — Érdemes lenne a tanév ada* iskola és az iskolákkal kap- tagozatos osztályaiba az ed- csolatos problémák soha nem digieknél jobb felkészültségű Ezt iga. kaptak még olyan sajtóhan got. mint az elmúlt tanév­ben. Ez egyúttal a közvéle­mény hangjának az erősödé­sét jelentette. Ma már szin­te egy iskolának sincs belső zárt problémavilága, az isko­lák a legszélesebb közvéle­mény érdeklődésének köré­ben állnak. — Új követelmények je- ■ -vif~»tek mindiárt az isko­laév kezdetén a nevelő-ok­tató munka területén. tanulók kerülhettek, zolták egyébként a tanévvégi eredmények is. Több tagoza­tos osztályunk 4 egészes ta­nulmányi átlageredményt ért el. Megyénkben eddig ilyen példa még nem volt. Ha az oktató-nevelő munkát általá­nosságban akarnám; értékel­ni akkor feltétlenül ki kell pn.oinünk azt az alannroblé- rn"t. amit a megyei vb és az oktatási tanács együttes ülé­se is úgy értékelt, hogy me­A palóc ember hangulatvi­lágának alapja a vidámság, a lépten-nyomon előtörő jókedv. Ebből fakadnak a sokat em­legetett palóctréfák, amelyek közül sokat még manapság is felidéznek. Ritkán találkozni már régi palócokkal, akikről azt tartották, hogy csak foly­ton körmönfont huncutságokon Salátások, göncösök, tótosok talusi életképek Az asszonyoknak megpa­törik a fejüket. A mai paló- roncsolta, hogy egyenkét men- cok élete alapjaiban megvál- jenek be, s aki felismeri az tozott, de a vidámságból, hu- urát, az az ember lesz a bíró. mórból, huncutságból keveset Nosza lett erre pirulás, veszítettek. Hamar hanga- azután ismét feltámadt lódnak jókedvre most is és szívesen mondanak régi hun­cutságokat. szed faluból. De mire odaér­tek már félkereken állt a tár­saság. A háziasszony feltálal­ta az ebédet, meg a göncöt. A de vendég bökögette egy darabig, miáK hogy''valami gazdag az míg meg nem unta es bele- ember érkezett> akitöl lehetne rid. Gondolt egyet, ráhúzott az öregre egy zsákot és bekö­tötte a száját. S ezt a zsákot is elhelyezte azok közé, ame­lyekben a szalonnát szállítot­ta hazafelé. Az este azonban a határ­széli faluban érte, nem mehe­tett át a határon. Megkereste hát a kocsmárost és szállást kért. Közben nem vette ész­re. hogy legények settenked­nek körülötte. A huncutok egymás iránti acsarkodas. Be- vágta a bicskáját. Szétvágta a egy kis iíaíra vaXót szereznL mentek egyenként s egyszer nagy göncöt mire kifordult Ahogy az atyafi bement a az belőle egy darab szőrös te- kocsmába> leemeltek egy csak kiáltás hallik: „Ez én emberem!” Beszaladt erre pertő. Ügy látszik a böllér zsákot a ’ kocsiról s azután a i ^ ' • mindenki. Az egyik asszony annak idejen nem sokat toro- yipn 9Pm álltak a har­A salat ások eltalálta melyik az ura. De, dött leperzselőd(\tt-e kellően a madik' fcerf végéigf ahoi bon. , .. , r09l ™kent’ se.m ludta. disznó. Megette végül a ven- togatni kezdték a zsák bogát, z egyik cserháti falu la- Csak hosszú időre arulta el. dég is, pedig még a gyomrán A „ötétben nehezen ment de saaa között, nacni vitáinál- homi előző nan teiiel eresz- „ ..x~j.au íj o . ... oen n riezen menz, e Az kossága között nagy vitát vál- hogy előző nap tejjel eresz- js érezte a sörték szúrását. S tott ki valamikor a bíróvá- tett salátafőzeléket főzött, s amikor a háziasszony meg- lasztás. Mindegyik asszony azt ennek a nyomát látta meg a kérdezte, izlett-e. csak ennyit szerette volna, ha az ő urát választják meg. Nem is ver­gődtek zöldágra napokig, mígnem odáig fajult a dolog, hogy majdnem hajbakaptak. Addig háborúskodtak egymás­sal a fehérnépek, amig az alispán fülébe is eljutott a dolog. Kezdetben csak neve­tett rajta, de ő is megunta a vászongatyán. válaszolt: „Jó volt, de jobb Azóta is salátásoknak einie- lett vóna ha megborotválja getik a falubelieket, ha ugrat- nénémasszony ezt a göncöt". ni akarják őket. A göncösök Erre aztán majd bicskára végül kioldódott. A legidő­sebb legény belenyúlt, hogy megtapogassa mit is hoztak el. A többiek meg azt latol­gatták, vajon mennyi pálin­kát ad ezért a kocsmáros. A» kotorászó legény valami kó­lódás. Egyik nagyközségünkben r ugyancsak nem szeretik ha A totosok falusiak herce-hurcáját, s el- göncösöknek mondják őket. kocsizott hozzájuk. Ám a Ehhez is érdekes történet fű- magas vendég jelenléte sem ződik. Történt egyszer, hogy kor a nagyobb vásárokra zavarta a veszekvö asszonyo- ünnepre készült a falu népe. A rendszeresen átjártak a szorti­mentek, s azóta a falu lakóin cos puhába markolt. Tovább rajtaragadt a göncösök gúnyo. tapogatott de a kezét görcs. be kapta a rémület. Ellökte megától a zsákot és rohanni kezdett. A többiek' meghököl- tek, majd követték példáját. A zsákban szalonna helyett egy ember volt. Ez akkoriban történt, ami­Az atyafi kát. S ekkor furcsa, elké- palócoknál pedig az ünnepség szédos szlováklakta települé- látta, Hogy pesztö ötlete támadt az alis­pánnak. Megparancsolta az embereknek, hogy mindenki vonuljon be a falu legna­gyobb pajtájába. Az asszo­nyok kint maradnak. Minden reggel rémülten eltűnt a zsák. el sem volt képzelhető gönc sekről erre az oldalra. Az Ment az elöljáróságra és bűn- nélkül, ami nem rongyos ru- egyik tót atyafi magával hoz- bánón mindent bevallott. Ké- ha, hanem eledel. Lisztből ké- ta az öregapját is, hogy vi- sőbb az öreget is megtalálták szült nagyméretű gombóc, győzzön a kocsirakományra, a kertvégi gátban. Azóta ra- amelynek a közepébe tepertői amíg ő járja a vásárt. Igen- padi a falusiakra ez a furcsa tettek. Az idősebbek szerint ám de mi történt? Szegény kifejezés; s miért mindig fel­férfi háttal állt a bejáratnak finom volt, ilyet manapság öreget itt érte az utolsó óra. forr bennük az epe, ha emle- és le kellett ereszteni a már csak az öregasszonyok A fia megrémült, hogy mi getik. korczos bő gatyát. A lajbit tudnak készíteni. lesz most. Ha bejelenti az p. A. meg a fejükre huzattá. Ami- ... esetet, minden faluban enge­kor elkészültek kiment a paj- Az e9Vik rátarti családhoz délyt kell kérni a tetem szál- | _ ta elé. vendéget is hívtak a szom- litásához. Ez pedig sokba ke- J NÓGRÁD — 1969. augusztus 10., vasárnap 5 eredményeit számszerű tokban is vizsgálni. — . A legtöbb középiskolá­ban csökkent a bukások szá­ma. De .igen nagy, szélsősé­gek vannak. A bukásmentes osztályok mellett ugyanab­ban az iskolában 50 százalékos bukási átlag is van. Ugyan­ez vonatkozik az érettségi eredményekre is. A polari­zálódás tovább fokoz’’ ük. Ennek az alapvető okát ta­lán a pedagógusmunkában, vagy a személyi ellátottság­ban kereshetjük. A polarizá­lódás szempontjából nem el­sődleges meghatározó az a tény, hogy hol létesült az adott oktatási intézmény, önmagában ez még nem dön­ti el az iskola eredményes­ségét. Ezt bizonyítják a kis iskolákban elért, szép ered­mények is. Örömmel mond­hatjuk, hogy azok a hallások, amelyek sajtón keresztül, a pedagógiai irodalom, a sok írásművön keresztül hatnak, azok különösen az Igazgatói munkaközösségnek, szakfel - ügyelők munkájában, de a pedagógusok jelentős részénél is pozitívan formáló tényező­ként jelentkeznek. Ezt n al­tatja a legtöbb tantestület év­végi értekezletének anyaga, elsősorban az igazgatói érté­kelések, de nagyon sok isko­lában az ehhez kapcsolódó viták is. Visszatérve az érett­ségire, megállapíthatjuk, hogy megyénkben igen alapos elő­készítés után értékeltük az érettségi vizsgákat. Nem ér­tünk ejyet azokkal a véle­ményekkel. amelyek szerint az érettségi vizsga nem alkal­mas mérésekre. Sok problé­mája van, de a mérésekre még mindig alkalmasabb, mint teljes hiánva. Ügy érez­zük, hogy az eddigi beszámo­lók alapján tanulóink helyt­állása az egyetemi, főiskolai vizsgákon is kedvezőbb, mint korábban. Elsősorban azok a tanulók mutattak fel jó eredményt, akik szakköri,^ il­letve központi szakköri mun­kában is kitűntek, egyetemi előkészítőn vettek részt Eze­ket valamennyi iskolában megszerveztük, elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei­nek megsegítésére. Molnár Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents