Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-08 / 182. szám
v MS Cserni Mária vaS? Mindenekelőtt, ki is az a Cserni Mária? Terényi kislány, aki tavaly érettségizett halassagyarmaton, majd a cserhátsurányi gyógypedagógiai intézetben, később a szandál óvodában helyezkedett. el. Életcélja — amint elmondta, amikor beszéltünk vele —, óvónő szeretne lenni Hiszen ezért is vállalta szívesen a szandai beosztást, ahol helyettesként működött. Cserni Mária óvónőképzőbe szeretett volna járni, de levelező tagozaton, mivel a csekély óvónői havi jövedelemre is szüksége van. Amikor felvételi kérelmével jelentkezett a Balassagyarmati járási Tanács Művelődésügyi Osztályán biztatást kapott, adja csak be nyugodtan kérelmét, javasolják a felvételét. Érthető, hogy Mária ezek után örömmel végezte a munkáját a szandai óvodában. A csalódás akkor érte, amikor az iskolai jelentkezési határidő utolso napján visszakapta jelentkezési lapját az osztálytól, hogy mégsem javasolták felvételét mert nincs meg az egyéves munkaviszonya. A szép tere így dugába dőlt, s érthető, hogy ezek után nem vállalta a dejtári óvodát — ahová a szandai helyettesítés befejeztével kellett volna mennie. Tanulás nélkül nem látja értelmét óvónői munkájának. Amikor Cserni Mária esetéről tudomást szereztünk- felkerestük a Balassagyarmati járási Tanács Művelődésügyi Osztályát, hiszen Cserni Mária erre a szervre hivatkozott. Barkó elvtárs osztályvezető távollétében Fábián János adott tájékoztatást. Szerinte Jelenleg is több az óvónő a járásban, mint amennyi munkahely rendelkezésre áll. Csupán a szülési szabadságok okoznak gondot. Azok helyett kell felvenni átmenetileg képesítetten óvónőket, akik élnek a gyermekgondozási segéllyel. Cserni Máriát azért nem javasolták iskolára, mert akkor az osztálynak véglegesítenie kellett volna. (De akkor miért biztatták?) A dej- tűri óvodában is csak helyettesítés várt volna rá. Majd esetleg egy másik óvodában és így tovább. A lány azonban ezt nem vállalta, kivette <1 munkakönyvét. Cserni Mária ügyét ismerik a megyei tanács művelődésügyi osztályán is. Tenni azonban már nem tudnak semmit. Különösen a beiskolázás ügyében nem. Megerősítették u. járásiak véleményét, hogy sok az óvónő, de ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a születések miatt nagy gond a helyettesítések megoldása. Fel- vetődött, hogy a balassagyarmati járásiak miért nem ajánlották fel Cserni Máriának: vállalja az állandó helyettes szerepkörét, így mod nyílna a beiskolázásra is. Később esetleg állandó helyet is kaphatott volna. Ez azonban nem történt meg, s a kárvallott jelenleg állás után jár. Amikor megkérdeztük, mit fesz ezek után, megvonta a vállát és szomorúan mondta: „Mit tehetek’’ Elmegyek Pestre. szerencsét próbálni.’ Miért kell elmenni a járatból, esetleg a megyéből ismét egy fiatalnak? Vajon nem lehetett volna valamilyen megoldást találni, ami itthon tartja Cserni Máriát? Ha valaki segített volna gondjai megoldásában, megbeszélte volna vele, mit tehet? Ilyen nem akadt. Mi lesz hát Cserni Máriával? Bizonyos, hogy nem vész el, csupán egy keserű fiatallal több lesz — padár — Javult a baleseti , de azért még sok a tennivaló & Nógrádi Szénbányák üzemeiben A NÓGRÁDI Szénbányák- ban. Vontatottan halad a spe- mi örök eligazítása, oktatása, a nái állandóan visszatérő prob- ciális szállítóeszközök gyár- léma volt a baleseti mutatók tása, üzembe helyezése. A haralakulása. Hosszabb idő óta — dacára az évről évre felhasznált anyagi erőnek — nem sikerült jelentősebb javulást elérni. Az elmúlt félévben a súlyossági mutató kivételével valamennyi területen igen elismerésre méltó csökkenés volt a balesetek alakulásában. Mi volt a javu- lyette több lás alapja? Elsősorban a munkakörülmények javulása, a veszély- források állandó csökkentémadik negyedévben szelesebb körben elterjesztik a kézvédő kesztyűk használatát. Ezekkel sok sérülés megelőzhető. Még mindig nem tartják megoldottnak a lábfej, lábszár megvédését. Ügy vélik, hogy sok munkahelyen nem indokolt a gumicsizma használata, he- védelmet nyújtó bőrlábbelik használata látszik célszerűnek. A vállalatvezetőség igen körültekintően járt el, amikor az se említhető. Igaz, ebben az aknaüzemeknél és a két melidőszakban is történt két halálos baleset. Az egyik omlásnál, a másik szállításnál kölékprofilú üzemnél a balesetelhárítás szervezésére, irányítására biztonsági mérnököket, feladatokkal való megbízás segítené a fejlődést. A munkavédelmi tevékenység keretein belül már eddig is igen szép eredményekkel büszkélkedhetnek a szocialista brigádok, azonban munkájukat még aktívabbá lehetne tenni. Úgy, ahogy a termelés és a gazdaságosság területén már igen jelentős lépésekkel haladtak előre, — ha legalább ilyen energiával foglalkoznának a munkavédelem kérdéseivel, — bizonyára az elért javuló eredményeket még fokozni tudnák. A SZÉNBÁNYÁSZÁT köztudottan más iparágaknál balvetkezett be. A vizsgálat azt is illetve megbízottakat állított Hní?v minrilcpf hö— inunkcit)3. .A munk'cíVGdGlmi lyen biztosított volt a tárgyi őrökre is igen nagy szükség ^veszélyesebb terület Ezt A: c,prr1pivi feltétel Hibát csu- van és az elmúlt félév ta- azonban lehet ellensúlyozni, pán a számításos balesetnél«- pasztalatai azt igazolják, hogy hlszen . sokkal pontosabb lapítottak meg a szerencsébe- tevékenységük hatékonyabbá nül járt ember, illetve társai részéről. Az értékelés szerint a legjobb eredményt a Kis- terenyei Vegyesüzem és a Mi- zserfai Bányaüzem érte el. Értékes ez annál inkább, mivel mindkét üzemnél igen nagyfokú átszervezést hajtottak végre ebben az időszakban és köztudott, hogy a munkahely- változás — ha nem vigyáznak — baleseti forrást jelent. A dolgozók fokozott oktatásával, szakmai tanfolyammal és a vizsgáztatással sikerült megoldaniuk ezt a gondot. Elemezték a balesetek okait Is. Az omlásos és kőzethullá- sos balesetek megelőzése érdekében például módosították a tömegtermelő munkahelyek technológiáját. A súlyosabb kimenetelű balesetek forrása nagyon sok esetben a szállítás. A vállnla" korszerűsítést hajtott végre és ma már a frontfejtések szállítása teljes egészében gépesített. Sajnos, a legkisebb fejlődés az anyagmozgatás fejlesztésénél tapasztalható, holott itt is igen sok baleset fordult elő az elmúlt időszakvált, de még van javítanivaló. Elsősorban a munikavédelsági szabályzatok vannak érvényben. Igen fontos ezek betartása és betartatása. Iff? UM|a a vezérigazgató... Ki kutassa a bútorpiacot? — Bátor van, megfelelő ssaküslei nines — Elvük: nagy forgalom, kiéi hatoson Az utóbbi hetekben gyakran szerepel a napilapok hasábjain a bútortéma. Miért drága a bútor? Miért szegényes a választék? Miért olyan gyenge a minőség? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzanak el jogosan, mert évek óta nem tapasztalható jelentősebb fordulat a bútorpiacon. Talán azért, mert a bútor ma még olyan tartós fogyasztási cikk, amely a, problémák ellenére is „eladja magát”, mivel kevesebb van belőle a szükségesnél? Egy biztos: a vásárlók panaszai fokozódnak, mert letörnek a műanyagpántok, kiesnek a lábak, felpúposo- dik a furnérlemez, nem is beszélve arról, hogy a korszerűtlen szállítás következtében a bútorok nagy része hibásan érkezik az üzletekbe. Pedig a bútorvásárlás nem olcsó mulatság. Egy valamirevaló szobagarnitúra óra egy átlagmunkás nyolc- tíz havi fizetése! Ennyi pénzért már jogosan szeretnének a vásárlók ió minőségű árut kapni, mi több, válogatni is szeretnének, hogy ki-ki a neki leginkább tetsző bútorokhoz juthasson hozzá. Az okokat keresne, az egyik legnagyobb bútoripari vállalat a BUBIV vezérigazgatójával. dr. Lázár Lászlóval beszélgettünk a magyar bútoripar gondjairól és prob léniáiról. — Bemutatkozásként talán mondhatna valamit a vállalat „nációná!é”-járől? — A BUBIV hat esztendővel ezelőtt alakult, hét budapesti bútorgyár összevonásából. Az évi termelési értékünk mintegy félmilliárd forint. A Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) az országosan eladott bútorok 15 százalékát, az általunk gyártott bútortípusokból pedig a hazai piacon értékesített termékek 40 százalékát állítja elő. — Milyen bútortípusokat gyártanak? — Jelenleg tizenegyfajta komplett szobagarnitúrát készítenek gyáraink. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ezek közé tartozik a Varia- és a Modul-bútor Is, amelyeknek húsz—harminc elhelyezési variánsa is lehetséges. akkor ez a szám megsokszorozódik. — Általában mennyit gyártanak évente egy-egy bútortípusból? — Számunkra a bútor- gyártás akkor a legelőnyösebb, ha legalább négy—ötezer darabot készíthetünk egy-egy típusból évente. Vannak azonban olyan, elsősorban drágább típusaink, amelyekből évente 800—900 garnitúra készül— Véleménye szerint ez kielégíti az igényeket? — Nyilván nem, hogy mégsem tudunk többet gyártani, az elsősorban keserves munkaerő-gondjainknak tulajdonítható. A BUBIV gyáraiban háromezer-háromszáz ember Herencsényben készül a „szépítő" anyag Az egy méter húsz centimé- ták, számítottak arra, hogy tér hosszúságúra vágott rönk- terméküknek keletje lesz, de fát először kéregtelenítik, az- hogy ekkora, arra nem gon- tán a gőzölőbe rakják. A gő- doltak. — Nem győzzük a. zólőnek három aknája van, rendeléseket kielégíteni — mindegyik másfél köbméteres, mondja Szalai László üzem- (A rönkök átlagos térfogata vezető. — Még debreceni, eg- 0,1 köbméter.) A fa Itt har- ri, keszthelyi és veszprémi bú- minchat óráig ázik, aztán a torüzemek és vegyesipari ktsz- gépre kerül. A lemezelő-kése- ek is rendelnek nálunk fur- lő gép a melléküzem legfon- nérlapot, a két legnagyobb tosabb alkatrésze, a forgó fa- megrendelőről: a balassagyar- rönkök ezen válnak 0,7 milli- mati és a zalaszentgróti búméteres szépen erezett furnérlemezekké. Ezután már csak a szárítás következik. A herencsényi Lenin Hagyatéka Tsz-ben egy évvel ezelőtt, mikor a furnérlemez-ké- szítő melléküzemet beindítotkimerült — ötven köbméter került ki innen — ezt a faféleséget ezután a Cserháti Állami Erdőgazdaság szállítja. Dió még kerül a faluból, cseresznyét viszont már a csesztvei téesz szállít. Szalai János üzemvezető elégedett. — Amíg a kezdeti időszakban csak száz—kétszáz négyzetméter furnérlemezt állítottak elő naponta, addig ma megtermeljük a hatszázat is. A melléküzemben hét ember dolgozik. Ha valaki egy különösen szép famintájú Ipoly Bútorgyárban készült tölgy- és körisfát szekrényt lát, jusson eszébe: a fel. A termelőszö- bútorborító furnérlemezt Hetorgyárról nem is beszélve. Ez a két utóbbi vállalat termelésünk harminc—harminc százalékát viszi el. A melléküzemben dió-, cseresznye-, dolgoznak problémák Is gá- «M-edménvesebb lerdolgozik. Még legalább négyszáz embert tudnánk foglalkoztatni, de nem kapunk megfelelő munkásokat. Ha ez így folytatódik tovább, előbb- utóbb a ma még két műszakban dolgozó üzemrészeket is kénytelenek leszünk egyroű- szakosra. átállítani, — Miben látia a megoldást? _ • A vidéki iparfejlesztésben. Elsősorban olyan helyeken, ahol még találhatunk szabad munkaerőt. így került hozzánk például a Jászberényi Asztalosárugyár. Egerben új gyárat építünk amelyet zömében a nálunk feleslegessé vált berendezésekkel szerelünk fel — Más tolják az melést? — Sajnos, igen. Az összevonás után a műszaki fejlesztés nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel, ez oedig jelentősen befolyásolja a gyár költségtényezőinek alakulását Gyáregységeinkben még-mindig kevés a jól felkészült műszaki és gazdasági vezető, akik rendelkez nek a piac igényelte rugalmassággal. — Milyen a vállalat kapcsolata a kiskereskedelem— Nemcsak az a baj, hogy a butorszaküzletek — elsősorban a vidékiek — többsége kicsi és korszerűtlen, hanem az is. hogy a kiskereskedelmi tevékenység még nem jutott arra a szintre, ami gazdaságos szériagyártást tenne lehetővé- Ennek következtében ma még az ország kevés bútorszaküzleté- ben kapható gyáraink terméke. Miért? Az igazság az. hogy még mindig csak elosztás van és nem kereskedelem. A piac törvényszerűségeiről is csak beszélnek, de lényegében nem tudják megmondani, hogy mi kell a vásárlónak. — ön hogy látja ma napjaink kereskedőjét? — Furcsa, de igaz. néha úgy érzi magát az ember, ha bemegy egy üzletbe: a kereskedő nem akar eladni neki semmit, legfeljebb azért van ott., hogy vigyázzon a bútorokra, vagy ha a vevő mégis talál valami megfelelő* akkor kiállítja a blokkot és ezzel be is fejeződött egész tevékenysége. De vajon ezért fizetik? Ezért állították oda az üzletbe? Aligha hiszem ~ A BUBIV nem folytat ónálló piackutatást? — Természetesen van ilyen tevékenységünk is. Szakembereink általában havonta egyszer eljutnak az üzletekbe. Ezek a látogatások azonban nem pótolhatják a kereskedelem folyamatosan gyűjtött napi tapasztalatait, rendszeres jelzéseit. — Mi a véleménye a bútorok áráról? — Egyes termékek ára emelkedett az elmúlt esztendőben Ez elsősorban az alapanyag magasabb árából faltad. Mégis, örömmel mondhatom, hogy az egyetlen bútoripari vállalat voltunk, amely árengedménnyel árusította egyes termékeit. — Például? — A népszerű Vajda-bútort három vállalat gyártja, de mi adjuk a legolcsóbban. A szériagyártás feltétele ugyanis, hogy termékeink sokak számára elérhető áron kerüljenek forgalomba. Mi a nagyobb forgalom, kis haszon elve alapján kívánunk dolgozni a jövőben is. Eddig a nyilatkozat. S hogy teljesebb legyen a BUBIV- ról alkotott kép, dr Lázár László vezérigazgató kiegészítésként végigkalauzol a vállalat 8P0 négyzetméteres bemutatótermében, ahol a kiállított 22 szobagarnitúrának naponta akad számos magyar és külföldi látogatója. A garnitúrák többsége nemcsak mutatós, a minősége ellen sem lehet különösebb kifogás. A változatossága ellen ipar igen. Merész formájú, a modern lakásoknak minden tekintetben megfelelő korszerű bútort alig-alig látni, S ami van, például a Delta- asztal puffokkal, a kétszintes, nagyon praktikus gardróbszekrény vagy az új vonalú telefonasztal- és ülőkekombináció. arról némi ma. líciával jegyzi meg: nem kell a kereskedelemnek. Joggal panaszkodik a propaganda elégtelenségére, a kereskedelem rossz áruértékesítésére és gvakori érdektelenségére is. De vajon kin»k panaszkodjon a vásárló? Prukner Pál vetkezet tölgyfakészlete már rencsényben készítették. A vendég joga Az utóbbi néhány évben örvendetesem fellendült Nóf!- rád megye idegenforgalma. Jönnek az ország minden részéről, találkozni dunántúlival éppúgy, mint békésivel es a budapesti vendéget pontosan olyan örömmel fogadjuk, mint a debrecenit vagy a miskolcit. Az idegenforgalom jó dolog. Kellemes a látogatóknak, mert szép vidékkel, történelmi nevezetességekkel ismerkednek és megéri a vendéglátóknak, mert méginkább felpezsdül a megye 'vérkeringése, és — egyúttal — pénzt is hoznak a házhoz. Néhány éve, mióta a salgótarjáni kemping megnyitotta kapuit, nem is lehet ok panaszra. Dicsérő levelek bizonyítják, hogy jól érzi magát nálunk a kedves idegen. És ez így van rendjén. Mi vagyunk a vendéglátók, a vendégnek pedig jogai vannak. Udvariasságot, messzemenő figyelmet, kedvességet várhat el, már csak azért is, mert vendég, akinek a kedvéért az Idegenforgalmi Hivatal működik, és végeredményben a kemping is. Az idegenforgalommal foglalkozó szakemberek ezzel tisztában vannak, a legfontosabb aranyszabály, hogy a kedves vendég jól érezze magát, ne menjen el esetleg kellemetlen emlékekkel, és térjen vissza újra a következő évben is. A vendégjog mindenkit megillet, de senkit nem jogosíthat fel túlkapásokra. A kicsinyesség, a kákán is csomót kereső magatartás, az okkal, ok nélkül rendezett veszekedések megkeserítheti a nyaralóvendég itt-tartózkodá- sát, és az idegenforgalom dolgozóit feleslegesen terheli. Valóban előfordulhatnak kisebb hiányosságok a mi kempingünkben. Még gyermekcipőben jár, nincsennek olyan nagy tapasztalataink, mint az idegenforgalommal régebben foglalkozó megyéknek. Csak örülni lehet annak, ha néhány hiányosságra a látogatók felhívják a figyelmet. Tanulni nem szégyen, és ha a vendég javát szolgálja, még dicsérendő is. Minden kicsiségből ügyet csinálni, embereket önérzetükben sértegetni, azonban a vendégnek sincs joga. Nem érdemes olyan kifogásokkal, panaszokkal elárasztani a megyei tanács, a megyei pártbizottság és más szervek vezetőit, munkatársait, amelyeket kevés jóindulattal, belátással a helyszínen, a kempingben el lehetne intézni. A vendégjogot tiszteletben tartjuk, de ezzel a ioggal a vendégnek sem szabad visszaélnie. Cs. E. NÓGRAD - 1969. augusztus 8., péntek
