Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

E\ry év ve! a VIT után Szófia szelleme tovább él Egy esztendeje a IX. Vi- lagifjúsági Találkozó is hoz­zátartozik Bulgária képéhez, a szófiai VIT óta egy más­fajta tisztaság emlékét is őr­zi a világ 142 országának VTT_et megjárt ifjúsága — a határtalan szeretet és ba­rátság tisztaságát, ' amellyel Szófia és az. egész bolgár nép fiataljainkat fogadta. A világ ifjúságának találkozóján részt­vevők mindig emlékezni fog­nak a találkozó képeire, Szó­fia és a VIT szellemére: a szolidaritásra, a békére és a barátságra. A fesztiválváros ragyogása, a jelvények pom­pája, a Levszki Stadion ün­neplő tömege, küldötteink cso­portja eredményes munkája, amely lehetővé tette, hogy majd minden nemzet képvise­lőivel testvéri kapcsolatot te­remtsünk, a szovjet űrhajósok szófiai látogatása, a Dimitrov Mauzóleum ünnepélyessége, a magyar gálaest hatalmas sike­re, a színház épületét ostrom­ló közönség szó szerint véve határtalan érdeklődése, a viet­nami nép hősi harcával vál­lalt ’ szolidaritás megnyilvánu­lásai, a „Ho, Ho. Ho”-t kiál­tozó élő falankszként előretö­rő nyugat-európai fiatalok csoportjai, a háborúellenes tüntetése!:, nagygyűlések és konferenciák sora. a kirándu­lások és barátkozésok emléke, nem fakul egy esztendő múl­tán sem. MINT ahogy tovább él, s cselekvésre, alkalomra vár a barátkozás, az egymást meg­becsülés, az egymást tisztelet­ben tartás szelleme is. A jel­szó, amelyet annyi nyelvei hirdettek és mondtak Szófiá­ban — szolidaritás, béke és barátság! — ma (ha ez egyálta­lán lehetséges), aktuálisabb, mint akárcsak egy esztendeje is. Időszerű mindaz, ami a 142 ország fiatalját összefog­ta : küzdelem az imperialista elnyomás éllen a népek fel­szabadulásáért, önrendelkezési jogéért egy' békés emberibb életért. Szófiában egy évvel ez­előtt a haladás gondolata győ­zött, kudarcot vallottak azok, akik eleve kudarcra ítélték az ifjúsági találkozót. A különbö­ző nemzetiségű és részint kü­lönböző nézetű ifjúság antiim- perialista állásfoglalását, egy­ségét a kor leglényegesebb kérdéseiben nem zavarta a kétségtelenül bonyolult hely­zet, ellenkezőleg — az ifjúság igyekezete arra irányult, hogy megértse (egymás megértésé­vel) és megváltoztassa (azzal, ami a békés egymás mellett élést veszélyezteti) a helyzet bonyolultságát, elválassza az objektív helyzetből adódó va­lóságos, de nem megváltoztat­hatatlan akadályokat, a mes­terségesen előállított akadá­lyoktól — a faji, társadalmi és politikai előítéletektől. Vi­etnam. Afrika és Ázsia népei melletti szolidaritás, a nyugat­német neonácizmus elleni til­takozás, a fesztivál részvevői­nek egyéni és nagy kollektív találkozásain egyforma hittel és lelkesedéssel nyilvánult meg. SZÓFIA szelleme tovább el. Szófia, a valamikori trákSzer- dika helyén pompázó város útjainak, parkjainak, köveinek és forrásainak tisztaságával és a szófiaiak belülről fénylő szép emberi tisztaságával em­lékeztet mindenkit, aki látta a kilencedik fesztivált, a né­pek barátságára. A Balkán­félsziget közepén elhelyezkedő várost hatalmas hegykoszorú veszi körül, amelyen szorosok vezetnek a világ minden tája felé. A világ ifjúságának ki­lencedik találkozóját a leg­szebb emberi tulajdonság — a barátság és béke hegykoszo­rúi veszik körül, amelyet át- meg átszelnek a szolidaritás fénylő szálai Pataki László Mai műsor A H \ZAl zajos, poros uta­kat járva a leggyakrabban Szófia tisztasága jut eszem, be. Fénylő, frissen mosott keramitkockák tengerét lá­tom, felületén tükröződnek a fák koronái — az utcákban a fasorok vonulata, a nagy ki­terjedésű. kerületnyi parkok­ban pedig ezer jéghideg ivó. kút jelzi a bolgár nép ter­mészetszeretetét. sok ezer éves kapcsolatát fűvel, fá­val, gyümölccsel, mindennel, ami üdít. amiben a napfény ragyog. A több ezer eszten­dős kultúrájú Bulgáriához éppúgy hozzátartozik' az or­szágútjai mellett vonuló gyü­mölcsfák végtelen sora (gyü­mölcsükből mindenki kedvé­re ehet), mint a hatalmasra kiépített vízi erőm’' -rendsze rek vagy a fiatalság ..egye. temláza”. Valahol azt olvas­tam. hogy ..balkáni állapo­tokról” akkor beszéltünk ré­gebben. ha Európa művel­tebb (?) országaiban ■ köz­állapotok lezüllését tapasz­taltuk. Ügy érzem: balkáni állapotokra már akkor is korszerűtlen lehetett hivat­kozni. amikt”' ez a hivatkozás divatban volt. ..Bulgária területe ósidók óta lakott”. Ez is hozzátarto­zik a mai szocialista Bulgá­riához és az is. hogy az idő­számítás kezdete előtt magas színvonalú kultúrát tudott, felmutatni, hogy miletoszi es megarai telepesek alapítottak városokait, hogy később a nemzeti létért folyó küzde­lemben a bolgár nép új val­lás alapított, új ábécét te­remtett. irodalma 1100 éves múltra tekint vissza, a két nép — a magyar és a bol­gár — barátsága, kereskedel­mi és kulturális kapcsolata a X. századtól datálódik. Azonos szavaink és azonos szokásaink bizonyítják ezt és a közös harc tényei a török, a tatár elnyomás és később a német fasizmus ellen. KOSSUTH RADIO: 8.2«: Harsai; a kürtszó! \ Gyet* üükráclió mű­sora. — &3G: Kilíp-'Etikai figyelő. — 9.11; a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese ének- és zeneka- vának hangversenye. — 10.05: Böl­csek mosolya. — 10.30: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? — 1.3.30: Melódiakoktél. — 13.45: Tör­vénykönyv. a Rádió jogi műso­ra. — 14.00: Henryk Szc.ryng he­gedül. — 14.15: Száki kalandjai. Mesejáték. — 15.10: Astrid Varnay Verdi-áriákat énekel. — 15.32: A teketc elefántcsont. — 15.47: Kó­rusok magyar költők verseire. — IS.00; A világgazdaság hírei. — 16.05: Nyár a Krim-félszigeten. — I7.05: Tallózás a világsajtóban. — L7.20: Kovács Apollónia nótákat és cigánydalokat énekel. — 17.43: A mai amerikai színház. — 18.03: Könnyűzenei Híradó. — L8.33: .Le­mezmúzeum. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe. — 19.25: A Szabó csa­lád. — 19.55: Hallgassuk együtt: — 20.35: Népdalcsokor. — 31.05: Magyar est. — 22.20: Tánc/.cne. — 22.55: Rádiószínház. A sültga­lamb. PETŐFI RÁDIÓ: 8,05: Kemény Egonra emlékezünk ... Krisztina kisasszony. Zenés játék két rész­ben. — 10.08: A zene hullám­hosszán ... a Petőfi rádió dél­előtti műsora. — 11.45: A láp vi­lága. Előadás. — 12.00: Nyári Lász­ló népi zenekara játszik. Kenéz Ernő énekel. — 12.28: Bacher Mi­hály zongorázik — 13.05: Szimfo­nikus táncok. — 14.00—18.00: Ran­devú — kettőtől hatig ... a Pe­tőfi rádió zenés délutánja. — 18.10 —19.54: Fiatalok hullámhosszán. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: „Le­genda virágzik itt holnapi harc­ra . . Emlékmfisor a Tanácsköz­társaság tiszteletére. — 21.25: Könnyűzene — 22.02: Szabolcsi Bence tanít . . . Schubert téli uta­zása. - 23.10: VcrJ.n’nkosok. nó­ták. TELEVÍZIÓ; 17.58: Műsorismer­tetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Csak gyerekeknek! — 18.45: Fi­gyeljetek» — indul az adás! . . , Látogatás a Magyar Televízióban. — 19.15: Rekiámmúsor. — 19.20: Esti mese. — 19.35: Csontváry nyomában. Kisfilm. — 20.00: Tv- h íradó. — 20.20: Fáklya. A Te­levízió magyar irodalmi folj'óira- ta. II. évf. 3. szám. — 21.45: Henry Segers-show. a Belga Rá­dió és Televízió műsora. — 22.00: Tv-híradó. 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.10: Gyer­mek- és ifjúsági műsora. — 19.00 és 22.40: Tv-híradó. — 20.15: Nem­zetközi dalfesztivál. — 20.45: So­rozat a sorozatról. Emberevő. — 21.45: Hobby, Norvég-házak József-platón i|[|^|W^P^||m[jj||iHiiB>uin*iHWWt*B>BwWH)HiiiiiiiH^iii>iHiiiiii|iiKimmKn»iMnKpiiiifr’~w• .«wo»»!!#”-»"• •• 1 • ,•ÍT'flf" • »»it!-:mrxr-rr «'H|r- r», A Az OTP saját beruházásá­ból értékesítés céljából épít- tett a József-platón — Fáy András körút — norvég-háza­kat, hármat, amelyekben 18 lakás van. A második épület műszaki átadását már meg­kezdték, az átvétel azonban el­húzódik, mert sok hiányt kell pótolni a kivitelezőnek, a sal­gótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz-nek. Az újabb, az egyes épület átadását szeptember­ben, a hármasét pedig október­ben ígérik az építők. Egy-egy lakás átlagosan 192 ezer fo­rintba kerül, amelyhez 120 ezer forint kölcsönt ad az OTP. A lakások már m:; gazdára találtak. A 18 lakás­ból hatot a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek, hatot pedig az Öblösüveggyár kapott, mert a lakásvásárlókat vállalati köl­csönnel is segítették. Képünkön az elkészült kei tes épület látható. Innen — onnan ANGOL VESZTESEGEK Anglia jelentékeny gazdasá­gi lehetőségeket veszít el. mert az angol filmek számá­ra nincsenek komoly pénz­ügyi erőforrások, állapította meg a National Film Finance Corporation. Évi jelentésében rámutat, hogy az amerikai tőke mindinkább egyedural­kodóvá válik az Angliában készült filmek piacán. Az 1968-ban bemutatott 49 nagy- játékfilmből 43-at (88 száza­lékot) részben vagy teljes egészében amerikai pénzből forgattak, míg az előző évben csak 36 filmet, vagyis 72 szá­zalékot, 1962-ben pedig húsz filmet, vagyis 43 százalékot NYAKKENDŐ­ÖNGYILKOSSÁG ELLEN Az angol belügyminisztéri­um a börtönökben elkövetett öngyilkosságok számának csökkentése végett különleges nyakkendőket rendelt, olyan anyagból, amely elszakad, ha nagyobb súly nehezedik rá. Egy képviselő kérdést inté­zett h miniszterhez, hogy nem lett volna-e egyszerűbb és főleg olcsóbb megtiltani a raboknak a nyakkendővise­lést. A belügyminisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a nyakkendő a férfiruházat szerves része, és helytelen lenne a foglyokat azzal meg­alázni, hogy megtiltjuk ne­kik a nyakkendő viselését. A legutóbbi tíz évben az angol börtönökben 140 ön- gyilkosság fordult elő, ebből 122 fogoly akasztotta fel ma­gát, közülük 65 a nyakken­dőjével. HUSZONNÉGY ÉV UTÁN LETARTÓZTATTÁK Az olasz csendőrök nem könnyen találták meg a 68 éves Giuseppe Tollyt. A re­mete az isonzói mocsarakban, ember nem járta helyen rej­tőzködött 24 (huszonnégy' évig. 1945-ben az udinei bíróság lopásért 23 hónapi börtönre ítélte. Tolly talált egy elha­gyott halászkunyhót a mocsa­rakban és ideköltözött. Itt élt 24 évig — hallal táplál­kozott és az egyik homokdű­ne mögött felgyűlt vizet itta, amely a homokon átszűrőd­ve elveszítette mocsárízét. Kánikula — bosszúság nélkül Vasárnap ismét ezrek keres­ték fel a salgótarjáni lostran- dot, s meg kell mondanunk, hogy mindaz a bosszúság, ama múlt vasárnap után szóvá tel­tünk, hiányzott most a stran­dolok programjából. Dicséret illeti az AKÖV-öt, mert ügy felkészült a nagy forgalomra, hogy szinte zavartalanul hoz- ta-vitte a rengeteg strandolni, és kirándulót a kisegítő auv> buszok sora. Dicséret a strand vezetőinek is, mert ott is meg­oldották a ruhák elhelyezése t. sőt étel-ital is több volt. Meg­jelent a büfék sorában a sai gótarjáni fogyasztási szövetke­zet árudája is, ahol hurkai, kolbászt, lacipecsenyét, ol< - last, lángost és hűsítő italok r lehetett vásárolni. (Várat: n megjelenésük a szövetkezei­nek csaknem tizenötezer fo­rintos forgalmat eredménye­zett!). A fürdőzők is nagyol > gondot-fordítottak a fürdőm1 - dencék tis^ántartására, bár tisztátalan és kulturátln n viselkedés még továbbra s előfordult. De általában >o vasárnapunk volt, a fejlőd biztató jeleivel találkoztunk. Próféta lett hazájában Még jóformán e! sem kezd­tem a beszélgetést, amikor két úttörő kislány állított be Gé- czyék nógrádmegyeri lakásá­ra. Szépen a doktor bácsi elé álltak, miegilletödötten elkán- tálták köszöntő mondóké jukat. majd előleapták a hátuk mögé rejtett csokor virágot, s a doktor bácsi nyakába borultak, íme, így kezdődött dr. Géezy Imre, nógrádmegyeri körzeti orvos búcsúztatása . . Negyvennégy esztendő a ids nógrádi faluban. 44 esztendő — aggódással, féltéssel teli évek. Ez is lehetne doktor bácsi életének summája. Va­jon hány embert hozhatott -issza az élet és a halál ha­tármezsgyéjéről segítő keze? Hány pici csecsemő sírhatta el életének első panaszát karjai /■ özött? Nem lehet, igaz, nem s akarta ezt számantartani ólra. Amikor a nógrádmegyeri születésű fiatal orvos vissza­tért falujába — nem félt a közmondástól: Senki sem pró­féta saját hazájában —, egy­szerre tíz község tízezernél több lakosának gondja sza­kadt a nyakába. S a fiatal rvos gyalog, jobb esetben zekérrel elindult hivatása út­in. Táskájában csak kevés ógyszert vihetett magával — wl volt még akkor a Penicil­lin! — s ma már lehetetlennek tűnő körülmények között vizs­gálta betegeit. — Ma természetes a vil­lanyvilágítás, pályakezdő ko­romban még csak álom volt — mesélte dr. Géezy Imre. — Ha kiértem a beteg házához, gyorsan kanalat kerestek, kis faggyúzsírt öntöttek, darab rongyot állítottak bele. meg­gyújtották, s az alkalmi lám­pás gyér fényénél végeztem a dolgom. így volt az bizony ... S még annak örültem, ha hoz­zám jöttek. Mert előttem nem láttak még orvost ezek a fal­vak, népi gyógyítókat, javas- asszonyokat kerestek fel, ha már nagyon kellett. Harcol­tam, viaskodtam betegeim bi­zalmáért, de nem hiába. Egykor tízezer, ma ..csak” 4200 beteg tartozik hozzá. Még így is övé a járás legna­gyobb körzete. Két fiatal or­vos veszi át tőle a stafétabo­tot. Igen, kettő, mert úgy gon- golták, hogy ekkora körzet el­látását csak két orvosra bíz­hatják. Doktor bácsi ellátta gyed kultúrotthonban került sor. ötszázan zsúfolódtak a terembe, aki már nem fért be, az udvaron hallgatta a ki­szűrődő hangokat. Eljöttek olyan községekből is. ame­lyek már több mint tíz éve nem tartoznak doktor bácsi körzetéhez. De megőrizték őt szívükben, s buszra, kocsiba ül­tek, hogy elköszönhessenek el­ső orvosuktól, az Érdemes or­vostól. a Munka Érdemrend ezüst fokozatának és a Sem. melweis-jelvény arany foko­zatának tulajdonosától. A búcsúszavak után műsort rendeztek doktor bácsi tiszte­letére. Hat—hétéves apróságok szavaltak, énekeltek, táncol, tak — mindannyiukat Géezy doktor segítette a világra. Az idősebb generációt képviselte a 70 esztendősnél is több Ku kucska néni, aki korát meg hazudtolva olyan friss, ropo­gós táncot járt el doktor bá­csi kedvéért, hogy megbámul­ták, irigyelték a fiatalok is. S a sok-sok ajándék között ta Ián övé volt a legszebb, mert fonnyadt kezével maga szed­te a mezőn a csokor vadvirá­got, amit elhozott a doktor bácsinak. Egymást követték a színpadon az emberek, hogy megköszönjék Géezy doktor gondoskodását, fáradozását. Ki faluja, ki családja nevé­ben búcsúzott, s adta át aján­dékát. A doktor bácsi megha­tó ttan zsörtölődött: — Nem megmondtam nek­tek, hogy csak két szál virá­got vegyetek? Hiába beszélek én? S boldogan köszönte a sze­retetek amiből egyszerre olyan nagyon sokat kapott, amivel kevés ember dicseked­het. Nem sok orvos él az or­szágban, aki tudná: hol van Nógrádmegyer. De Nógrád- megyer körzeti orvosának ne­vét az egész országban isme­rik. Kutatómunkára is ju­tott ideje. Gyógyszerkísérle­teinek eredményét az Orvosi Hetilap-ok őrzik. S az áldoza­tos munka híre is eljutott az ország minden sarkába. Soha nem volt autója, most sincs. A nógrádi utakat járó gépkocsivezetők gyakran lát. tak egy férfit, amint az or­szágid szélén baktatott, hosz- szú salját nyakába tekerve. Már messziről tudták, ki az országút vándora. Lassítottak, felvették: „Jöjjön, doktor bá­csi, elvisszük!” Senki sem próféta a saját (lazájában — tartja a köz­mondás. Dr. Géfljty Inve rácá­folt, mert 44 esztendő munká­jával, életművével elérte, hogy próféta lett. Szendi Márta A környékbeli csendőrök z idén sokat hallottak me­sélni a titokzatos öreg reme­téről. Elhatározták, hogy megkeresik. Hat óra hosszat bolyongtak az úttalan mo­csárvidéken, és végül letar­tóztatták a 24 éve eltűnt' tol­vajt. Most többek kérésére még a: javasolnánk, hogy jó lenne az iparcikk választékra is na­gyobb gondot fordítani t srand területén. meri sokan vásárolónak napolajat példc - ul. de vasárnap az hiányzott. L. Gy. egyedül. A búcsúzásra a nógrádme­6 NÓGRAD - 1969. augusztus 5., kedd ! Nyílt levét A vadmotorosokhoz Nem töröm semmilyen udvarias megszólításon a fejem, hiszen amikor a kis, kellemetlen incidens lezajlott egészen más szavak tolultak a számra... Szécsény és Örhalom kö­zött lehettünk szemtanúi, amikor fürge motorkerékpárjaik­kal vidám versengésbe kezdtek egymással. Különösen az egyik ifjú kollégájuk jeleskedett ebben, fittyet hányva a KRESZ szabályaira, az előtte haladó motorkerékpár mellett áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára elörehajloít testtel élvezte a sebességet, míg háta mögött egy személygép­kocsi vészesen dudálva közeledett. Önök azonban ügyet sem vetettek a kürtjelzésrc. telj'1 • szélességben elálltak az országutat és zavartalanul folytai ták kisded játékukat, amellyel négy felnőtt és egy gyeimet; életét veszélyeztették, s fennakadást okoztak a forgalomban. Nem tenném szóvá a dolgot, ha nem ismerném a statiszti­kákat, amelyek azt mutatják, hogy a legtöbb balesetet moto­rosok okozzák. Azon már nem is lepődtünk meg, hogy ami­kor nagy nehezen, csaknem az árokba hajtva elhaladtunk mó­djaik mellett, jogos felháborodásunkat gúnyos nevetéssel nyugtázták... így hát, hogy saját és inások testi épségénél; megóvása érdekében egyszer és mindenkorra elvegyük a kedvüket az országúti kalózkodástól, ezúttal hívjuk fel a közlekedésrendészet figyelmét legvehemensebb társukra. MZ típusú motorjának rendszáma: LJ 89-24. —is !

Next

/
Thumbnails
Contents