Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

A termelékenység emelésének útjai Nagy tartalék! az anyagmozgató# korszerűsítése Tanulságos munkavédelmi vizsgálat Tapasztalatok a Tanácsi Építőipari Vállalatnál III. Eszközök és módszerek Az Egyesült Államok üze­meiben, raktáraiban tavaly 800 vezető nélküli program- vezérléses jármű szállított anyagot, alkatrészt és árut. A programvezérléses szállító járművek száma a tervek szerint jövőre eléri az ötez­ret az ySA-ban. Ezek a pót­kocsis targoncák naponta ..vakom”, percnyi időveszte­ség nélkül teszik meg ugyan­azt az ismétlődő útvonalat, teljes biztonsággal, hiszen a jármű a legkisebb akadály esetén is automatikusan le­áll S az egészben nem annyi, ra a technika, mint inkább a magasfokú szervezettség a meglepő. Hány üzemünkben szűnne meg a daru-, a tar­gonca-, a tehergépkocsihiány és vele együtt a fizikai erő embertelen pazarlása, felőr­lése. a nehéz cipekedés. ha az óhatatlanul naponta is­métlődő szállítási feladato­kat hasonló módon végig­gondolnák, rendszerbe fog­lalnák. A$ ésszerű szállítási útvonalak, kialakítása, s az eszközök pontos, menetrend- szerű használata — beruhá­zás nélkül — új kapacitáso­kat hozna létre. (Jelenleg a szállító berendezések kihasz. nálási foka 50—70 százalé­kos.) S ezzel nem csupán a szállítási gondok é.s költsé­gek mérséklődnének, hanem mindenekelőtt a termelőmun­ka válna szervezettebbé, ha­tékonyabbá. S természetesen csökkenne a zsúfoltság, az eszközigény, a gyártás átfu­tási ideje. Vezető nélküli program­vezérléses targoncával, a je­lek szerint, még néhány évig nem találkozhatunk üzeme­inkben. De elvétve máris feltűntek a legmodernebb transzkonténerek. amelyek­ben a termelőtől közvetle­nül a felhasználóig szállítja az árut országúton, vasúton, hajón — átrakás, raktározás Nő a tej- és nélkül. Képzeljük el, hogy a futószalagról egyenesen a rakodólapra, s azzal együtt a transzkonténerbe kerül az áru, amelyet azután esetleg csak a tengerentúli felhasz­nálónál vesznek újra kézbe. Ehhez azonban még nem eléggé szervezett vállalata­inknál a szállítás. Hogy mást ne mondjunk: kevés helyen alkalmaznak például lapokat. A rakodólapok használata pedig transzkonténerek nél­kül is kifizetődő. Ha az anya­got, félkész vagy késztermé­ket nyomban, ahogy elké­szültek, szabványos méretű fából, vagy fémből készült rakodólapra helyezik, sok fe­lesleges munkától megkímélik a dolgozókat. Az árut ezután ugyanis már nem kell még- egyszer darabonként kézbe venni, ötször, tízszer, száz­szor átrakni, leszámolni stb. A különféle anyagok, dobo­zok, üvegek légióját egymás­ra helyezve, 5—10 mázsás tömegben (úgynevezett egy­ségrakományokban ) emelő­villás targoncákkal emelhe­tik a szállító járműre, a rak­tári polcra, viheti át onnan a feldolgozó műhelybe, üz­letbe stb. így meggyorsul az áruk. anyagok körforgása, minimálisra csökken a nehéz testi munka, a szállítás, a tárolás vesztesége, egyszerű­södik az adminisztráció, ja­vul a raktárak kihasználása stb. Mindehhez, persze, szo­ros kapcsolatot szükséges lé­tesíteni a szállítóval, a vevő­vel, a közlekedési, a keres- ksselmi vállalattal, hogy a rakodólapos szállítólánc fo­lyamatos legyen. Csak így élvezhetik együtt, kölcsönö­sen a rakodólapos szállítás előnyeit. Hazánkban, sajnos, ezt még nem sokan élvezik. Pedig a feltétele adott, összesen 1.3 millió szabványos rakodólap van az országban, ebből 35 ezer csere céljaira, a köz­hasznú közlekedési vállala­toknál. Eddig 28 üzemet si­került bevonni a rakodóla­pos szállítás teljes körű for­galmába; így például a kon­zerv- és az üveggyárak kö­zött már teljes a lánc. (De előfordul, hogy például a ve­Tavaly a teljes vasúti te­herforgalom <j,5, a darabáru forgalom • 15,8 százaléka bo­nyolódott rakodólapon. Ezek rendkívül alacsony arány­számok. Nyugaton például a darabáru-forgalom 80—93 százaléka már rakodólapos egységcsomagokban bonyo­lódik. Sőt, az ömlesztett áru egyre nagyobb része, a mű­trágya. a gabona stb. zsákkal együtt a rakodólapra kerül. Nálunk viszon az emberek cipekednek. Mert az átvevő vállalatok megjegyzés nél­kül vállalják a nagyobb fu­var- és rakodási költséget, a szerződésekben nem ra­gaszkodnak a fizikai munká­tól mentesítő rakodólapok alkalmazásához. A korszerű szállítás, rako­dás még sok más eszközt, formát és módszert is ismer. Az előző írásunkban a füg­gőpályáról, a konvejerról futólag már szóltunk; foly­tathatnánk a felsorolást kü­lönböző futószalagokkal, tar­goncákkal, emelőgépekkel. A legkorszerűbb, vagy a leg­gazdaságosabb eszközt és módszert nem választhatjuk ki közülük ötletszerűen. Azért sem, mert gyakran különböző eszközök, módsze­rek kombinációja a célrave­zető, s azért sem mert a szál­lítás a gyártástechnológia szerves része. Nem beszél­hetünk korszerű gyártásról, ha elmaradott az anyagmoz­gatás. Kovács József Következik: Pénz, gép. szem­lélet és ember tej térin ék fogyasztás gyianyagot a Nyugati pálya­udvaron a vasutasok rakják rakodó- • rakodólapra, s a végállomá­son le is szedik róla.) A SZAKSZERVEZETEK Nógrád megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága a társszervekkel közösen több napos, minden részletre kiterjedő munka- és egész­ségvédelmi vizsgálatot tar­tott legutóbb, a Nógrád me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál. A vizsgálat ered­ményeképpen számos olyan hiányosságot tártak fel. ame­lyeknek megszüntetésével ja­vítható a munkavédelmi helyzet. A vállalat több mint fél­ezer embert foglalkoztat és munkaterülete szinte az egész megyére kiterjed. Az elmúlt félévben huszonnégy baleset fordult elő, több mint az elő­ző év hasonló időszakában. Feltűnő, hogy a legtöbb a kéz- és lábsérülés, anyagok szállítása, mozgatása közben következett be. A vizsgálat megállapította, hogy a telephelyek túlzsúfol­tak, kifogásolható tisztaságú- ak. Nincsenek kiépítve a megfelelő közlekedési útvo­nalak, ezért balesetveszélye­sek. Az anyagok tárolása a legtöbb helyen célszerűtlen, figyelemén kívül hagyják az idevonatkozó rendeleteket, előírásokat. A zsúfoltságot még tetézi, hogy indokolatla­nul sok a szertehagyott hulla­dékanyag és szemét (szalma, cserép, papír, fa, fémhulla­dék), ami hasznos területeket foglal el. MAST IS ÉSZLELTEK az ellenőrök. A mészraktárból például kézi targoncával szál­lítják a meszet az oltómeden- céhez. Itt a nagy fokú mész- porképződés ellenére sem használják a dolgozók az egyéni védőfelszereléseket. A mésziszaptároló és az oltó­medencék körül hiányzik a korlát. Korlát nélküli pallón közlekednek olyan medencék felett, amelyekben oltott mész van három-négy méter mély­ségben. Mészoltásnál sem használják a védőfelszerelést. Kifogásolta az ellenőrzés a szemét tárolását, ezenkívül több apróbb hiányosságot is feltárt. A kovácsműhely szel­lőztetése például nem megfe­lelő. Az asztalosműhely por­elszívása nem megoldott Több gépről hiányzik a vé­dőburkolat. Mindezek miatt nem egy gép üzemeltetését a hibák kijavításáig felfüggesz­tették. A vasipari üzemrészben szabálytalanul tárolják az anyagokat és ez akadályozza a biztonságos közlekedést. A megmunkáló gépek villamos berendezései, villamos veze­tékei szabványellenesek. Ezek a példák is bizonyítják, hogy igen sok tennivaló van en­nél a vállalatnál annak ér­dekében, hogy a törvényes balesetelhárítási előírásoknak érvényt szerezzenek. Az ellenőrzés kiterjedt to­vábbá a balesetek kivizsgá­lásának, nyilvántartásának mikéntjére is. Megállapítot­ták, hogy a jegyzőkönyvek nem mindig készülnek elfo­gadhatóan. Sok esetben csak formális a kivizsgálás, , nem törekszenek eléggé a balese • tét előidéző ok megállapításá­ra és így természetesen a szükséges intézkedést sem te­hetik meg. A jövőben ezen is változtatniuk kell. A VÁLLALATNÁL 1967 év végén készítették el a mun­kavédelmi szabályzatot, de ezt azóta még nem dolgoz­ták át. Ez a szabályzat csak formális, nem a helyi sajá­tosságoknak megfelelően készült. Nem intézkedik pél­dául a védőruha és védőesz­közök juttatásáról sem. Tör­vénysértő viszont az a ren­delkezése, mely szerint az orvosi vizsgálatokat a dolgo­zók munkaidején kívül kell elvégezni oly módon, hogy a vizsgálat a termelésben za­vart ne okozzon. Ez a szabá­lyozás ellentétes a Mt. V. 79 §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Ezenkívül még néhány kérdésben kifo­gásolták a vállalati munkavé­delmi szabályzatot. Az idei évre nem készült a vállalatnál munkavédelmi intézkedési terv sem. és ezt úgy látszik a vállalat felügye­leti szerve sem követelte meg. AZ ELLENŐRZÉS TEHAT feltárta a hibákat, s néhány kirívó esetben már a hely­színen intézkedett (gépleállí- tások). A vizsgálat tanulsá­gait a vállalatnak kell levon­nia. Értesülésünk szerint rö­videsen ankét keretében so? kerül a tapasztalatok elem­zésére,. de még jobb lenne, ha ekkor már a teendő in­tézkedésekről is tárgyalhat­nának. Éppen a feltárt hibák bizonyítják, hogy célszerű in­tézkedésekkel, a biztonsági előírások maradéktalan be­tartásával jelentősen csök­kenthető a baleseti veszély, megóvható a dolgozók egész­sége, testi épsége. B. J. Elbúcsúzott a gyártól Kovács Rezső szerszámla­katos, a gyár köztiszteletnek örvendő Rudi bácsija, 48 évi szorgalmas munka után elbú­csúzott munkahelyétől, dolgo- gozó társaitól, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemektől. Nevét mindig a legjobbak kö­zött említették. Az aranyko­szorúval kitüntetett szocialis­ta brigádtag mindig segítő- és szolgálatkész volt. Kiváló munkájáért és közéleti sze­repléséért az elmúlt évben megkapta a Munka Érdem­rend arany fokozatát. Az idős szakmunkás kezéből a szerszá­mot utódja, Karkusz Pál vet­te át. Kovács Rezső bácsit ebből az alkalomból mi is szeretettel és tisztelettel köszöntjük, kí­vánjuk, hogy még hosszú ideig jó erőben, egészségben töltse el a jól megérdemelt pihenés éveit, a hátralevő nyugdíjas esztendőket. Faluról falura Jól miiködö állandó bizottság Ezt nemcsak a Budapest- és Vidéke Tejipari Vállalat pásztói üzemének értékesítési statisztikája bizonyítja, ha­nem a gyakorlat. Az első fél­évben az üzem ellátási terü­letéhez tartozó városokban és községekben zavartalan volt n tej- és tejtermékellátás. Ebben része van a jó felvá­sárlási munkának. Tejből például 56 968 hek­tolitert vásároltak fel. Egy A tolmácsi Erdőkémia Vál_ lalat első félévi termelési tervét mindössze 90,6 száza­lékra tudta teljesíteni. Főleg a faszéntermelésben mutat­kozik a lemaradás, aminek oka abban keresendő, hogy a retorta rekonstrukciója után a kívánt termelésnö­vekedés nem következett be. A szocialista forradalom eddigi kulturális eredményei újabb tettekre ösztönöztek Denn ünket. Az Országos Népművelési fanácsban résztvevő szervek félhívással fordulnak a taná­csokhoz. a szakszervezeti bi­zottságokhoz. a KlSZ-alap- szervezetekhez, a népfrontbi­zottságokhoz, a nőtanácsok­hoz, a különböző szövetkeze­tekhez és az üzemekhez: — Fogjon össze a falu la­kossága, munkások, parasz­i tok, értelmiségiek, valameny- nyi társadalmi szervezet a művelődési lehetőségek növe­lése érdekében! — Örökítsük meg felszaba­dulásunk huszonötödik év­fordulóját száz faluban új könyvtár létesítésével! — Segítse minden szerve­zet a száz könyvtár létreho­részét tejként értékesítették, más részéből vajat, túrót, tejfelt és tejszínt állítottak elő. Hab­tejszínből 218,2, vajból 106,2, sajtból 103,4. túróféleségek­ből 1Í9,7, tejből pedig 112 százalékra teljesítették a korábban meghatározott cél­kitűzéseket. Ennek eredmé­nyeként az egész évre ter­vezett nyereségnek 95 száza­lékát már elérték az év első felében. A kezdeti nehézségeket azon­ban már jobbára leküzdöt­ték, a termelés az utóbbi he­tekben zavartalanná vált. Mivel a vállalat termékeinek szinte korlátlan piaca van, minden feltétele megvan an­nak, hogy a lemaradást, ezzel a nyereségkiesést a második félévi termeléssel ellensú­lyozni tudják. zását lehetőségeinek megfele­lően tervvel, építőanyaggal, munkával! Az Országot; Népművelési Tanácsban résztvevő állami és társadalmi szervezetek az­zal is segíteni kívánják e terv megvalósulását, hogy az 1970-ben az e felhívás nyo­mán létesülő klubkönyvtárak berendezését és felszerelését (könyvállomány, televízió, rá­dió, magnetofon. bútorzat stb.) jelentős összeggel segí­tik. A megyei népművelési ta­nácsok ezért 1969. december 15-ig küldjék meg az ONT titkárságának azoknak a fal­vaknak a nevét, ahol a fel- szabadulás huszonötödik év­fordulójának évében e felhí­vásra klubkönyvtárat kíván­nak létrehozni. Országos Népművelési Tanács Bércéi nagy és fejlődő köz­ség. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint területe megha­ladja a hatezer holdat, lako­sainak száma 2438 (tíz évvel előbb még 2356 volt, tehát né­pessége valamivel nőtt), a la­kosságból 1242 a férfi és 1196 a nő. A községben termelő- szövetkezet, gépjavító válla­lat, fogyasztási és értékesítési szövetkezet, valamint szülő­otthon működik, s többen el­járnak távolabbi ipari üze­mekbe is dolgozni. Ennek megfelelően az igények nőt- tön-nőnek, a tanács vezetői­nek gondja pedig ezzel egye­nes arányban fokozódik. S mint a tanács vb elnöke el­mondja, sokoldalú munkájuk­ban értékes társadalmi segít­séget kapnak az állandó bi­zottságtól. A végrehajtó bi­zottság figyelembe veszi és megvitatja az állandó bizott­ság vizsgálati eredményeit, előterjesztését. A héten pél­dául a tanácsülésnek számolt be Horváth Imre iskolaigaz­gató, az állandó bizottság el­nöke. Áz ellátásról Az állandó bizottság elnöke a kollektíva munkáját a kö­vetkezőkben jellemezte: „Az állandó bizottság előírt mun­katerv alapján dolgozott és dolgozik. Segítséget kíván ad­ni a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez és a községi ta­nács tevékenységéhez. Az ál­landó bizottság a hatáskörét érintő feladatokhoz javaslato­kat ad. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében ál­landóan figyelemmel kíséri a községben folyó kisipari és egyéb szolgáltató tevékenysé­get, a tsz gazdálkodását és a kereskedelem áruellátását. A megfelelő tájékozódás és tá­jékoztatás érdekében vizsgála­tokat végez. A tapasztaltakról feljegyzést készít.” Legutóbb az ipar, a keres­kedelem és a mezőgazdaság munkáját kísérték figyelem­mel a lakosság érdekeinek szemszögéből. Ennek során számos olyan körülményre fi­gyeltek fel, amelyek hátráltat­ják a fejlődést, a lakosság minél jobb, maradéktalanabb ellátását, kiszolgálását. így például megfelelő „szú­róhely” hiányában nem lehet a községben kényszervágást végezni, ami azt jelenti, hogy a hús is elkerül a községből. A húsboltban nem készítették el azt a bizonyos polcot, ame­lyen meleg kolbászt, hurkát lehetne fogyasztani. Nem ke­rülne sokba, s a lakosságnak örömet szerezne, az üzlet for­galmát növelné. A tejellátás javult, hetenként immár két­szer szállítanak tejterméket a községbe, viszont a kenyér minőségére változatlanul sok a panasz, sületlen és repede­zett. Az üzletben szombaton nem rendelnek kenyeret, mert félnek, hogy nem fogy el, hét­főn ugyanis senki nem kér szombati kenyeret, ami frissen sem jó. A zöldségellátásban is előfordulnak problémák, a ke­reskedelem nem mozgatja meg és nem hozza forgalomba az égvéni termelők által fel­kínált zöldséget és gyümöl­csöt. pedig ez szélesítené az áruk skáláját, növelné a mennyiséget. Az önkiszolgáló bolt ellátása az utóbbi időben általában jó, csak kakaóból és őrölt paprikából mutatkozik olykor-olykor hiány. Van — nincs Az állandó bizottság olykor bosszantó hiányosságra döb­ben rá. Ilyen többek közt a szódavízellátás. A községben nincs iható, jó víz, ezért nagy szerepe van a szódavíznek. Van is szódavíz a községben, de a fogyasztóhoz mégse jut el, mert nem tudják megolda­ni a kiszállítását. Hiány mu­tatkozik az iparcikkek terüle­tén villamossági árukból és kerékpáralkatrészekből. Nem volt megfelelő a porozószerek­kel való ellátás sem, különö­sen a kétkilós csomagolású vegyszereket keresték, hiába. Egyébként más téren az áruellátás megfelelő, kielégíti a lakosság igényeit. Az üzle­tek vezetői a lehetőség sze­rint mindent megtesznek a jobb áruellátásért, ezért rend­szeresen vezetik a hiánycikk­listát. Árdrágítás nem fordult elő, viszont többen kifogá­solták, hogy a húsboltban a marhahús árjegyzéke nincs kifüggesztve. Az építési anyagok közül csupán mészből és cementből mutatkozik hiány. A szolgáltatásokban is ta­pasztalható javulás. Az utób­bi időben számos szolgálta­tást sikerült megoldani: a ktsz a cipőjavítást, a Patyolat a ruhatisztítást, a Gelka rész­ben a háztartási kisgépek, a tévé és a rádió javítását szer­vezte meg. A helybeli fmsz edény- és kisgépkölcsönzéssel áll a lakosság szolgálatában. Ezenkívül férfi- és női fodrász, asztalos, lakatos, villanyszere­lő, festő, műszerész, autósze­relő és órás kisiparos is dol­gozik a községben. A szolgál­tatás tehát jó, csupán az okoz gondot, hogy a kisiparosok hamarosan kiöregszenek, s az utánpótlás, a megfelelő számú ipari tanuló hiányzik. Megoldódott a községben a bérfűrészelés problémája is. több fűrészgép áll a lakossá? rendelkezésére, a szállításokat azonban mind ez ideig nem si­került kielégítően megoldani. A lakosság rendszertelenül jut szállítóeszközhöz, s még ne­hezebb rakodómunkások’ szerzése. (Közben beszélget­tünk a berceli gépjavító tár­sulás igazgatójával, s ő el­mondotta, hogy szállítórész­leg szervezésén is fáradoz­nak.) Műveletlen föld A mezőgazdaságban végzett vizsgálat nemcsak a közvetlen áruellátásra, hanem az aratási és cséplési előkészületek meg­vizsgálására, sőt a szántóföl­dek ellenőrzésére is kiterjedt Egyik szemléjük idején példá­ul nyolc hold megműveletlen földterületet találtak, nyom­ban felhívták a termelőszö­vetkezet figyelmét az ugar termelésbe vételére, így a nyolc hold sem maradt vetet­lenül. Minthogy az állandó bizott­ság tagjai általában a lakos­ság, a fogyasztók soraiból ke­rülnek ki, sokat tudnak ten­ni a községi tanácsok segít­ségével a lakosság jobb ellá­tása érdekében. Bercelen ezt a demokratikus erőt a tanács vezetői tudatosan felhasznál­ják mindennapi munkájuk­ban. Lakos György’ MÓGRÁD —• 1969. augusztus 29.. péntek 3 Leküzdötték a kezdeti nehézségeket Száz falu - száz könyvtár!

Next

/
Thumbnails
Contents