Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-22 / 193. szám
Antié* a sjrprkwííííséirbeii I. liruellaftQS «■IcfSfjr lizfiietpoliftílccB Meg nines verseny...! Az új mechanizmus a kereskedelemben is uj felfogást és gyakorlatot követelt meg. Vajon az eltelt időszakban a várt és feltételezett változások mennyiben következtek be, mennyire érvényesült a kereskedelemnek az a törekvése, hogy az ipart az igények kielégítésére ösztönözze, mennyiben sikerült kibontakoztatni az egészséges versenyszellemét. mi bizonyítja azt. hogy ma már aktív üzletpolitikát folytatnak, mit tesznek azért a kereskedelmi vállalatok vezetői, hogy jobb legyen az áruellátás, kulturáltabb a kiszolgálás, kevesebb- szer hagyják el bosszankodva az üzleteket a vásárlók, mennyire sikerült egyeztetni a két érdeket: a fogyasztókét és a kereskedelmi dolgozókét, hogyan fejlődött a bolthálózat, mit kell tenni az úi áruk jobb propagandája érdekében ? Ezekről a kérdésekről folytattunk eszmecserét szerkesztőségünkben - az érintett vállalatok igazgatóival — a vendéglátó és a Csemege kivételével — a vállalatokat irányító felsőbb szervek képviselőivel, a városi és megyei párt- bizottság illetékeseivel, a kereskedelmi osztály felügyeletét ellátó megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára val és a KPVDSZ megyei titkárával. A számok és a valóság A számok szerint megyénk kiskereskedelmi forgalmának mértéke az év első felében megegyezik az országoséval. Az áruk összetételét vizsgáival azonban, már nem ilyeq, kedvező a kép. Több cikkből nem volt jó az ellátás: férfi és női konfekcióból, gyapjú- és szintetikus méterárukból, szőnyegekből, ágyneműből, bel- és külföldi kötöttárukból. Nem volt elegendő bébi-, leányka és bakfisruha, férfi— női és gyermek köntös, valamint leányka pizsama. Átmeneti hiány volt száraztésztafélékből, kakaóból, édesipari lisztesárukból, egyes húsipari termékekből. Az üzletekből úgyszólván eltűntek az olcsóbb áruk, ami elsősorban a kiskeresetű, nagycsaládos dolgozókat és a nyugdíjasokat sújtotta. Ez év első hónapjában előfordult, hogy napi cikkeket sem lehetett kapni. Ki, mivel magyarázza az előbb említett jelenségek oka- *it? Murányi Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztályának közgazdásza a Magyar Nemzeti Bank szigorú készletcsökkentési hitelpolitikájával indokolta. Erre hivatkozott a Centrum Áruház áruforgalmi osztályvezetője, Szalui Mihály is. Ezt követően hangsúlyozta: a legfontosabb árucsoportoknál bővüli a választék. Az áruellátás reális megítélését torzítja, hogy a vásárlók egy része még mindig a hagyományos cikkeket keresi, ők pedig elsősorban az újak eladását szorgalmazzák. Kaszás Józsefné dr., a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tapintott rá a lényegre: — Kereskedelmünk az ez évi tervek ösz- szeállításakor rendkívül óvatos volt, * ez tükröződött az ellátás alacsonyabb, hullámzó színvonalában. A nagy- és kiskereskedelmi vállalatok nem számítottak ilyen nagy forgalomra. Megyénk kiskereskedelmi vállalatai az alapos információk hiánya miatt, nem éltek a több csatornás árubeszerzés lehetőségeivel, nemigen kutatták, hogy miként tudnának egyes hiánycikkeket helyben elkészíttetni. Miként alakult az árszint? Az árszínvonal háromszázalékos emelkedését jelzi a statisztika megyénkben Is, elsősorban a ruházati, bőr-, cipőipari, kozmetikai és bútoripari termékeknél. Az árszínvonal emelkedésének ellensúlyozására, illetve mérséklésére a Belkereskedelmi Minisztérium az év második felében tovább növeli az importot, intézkedéseket tesz, hogy ne emelkedjenek, hanem inkább csökkenjenek az árak. igazgatóknak a prémium átalányát, akik a jövedelmező ség hajhászása közben elhanyagolják az olcsóbb cikkek beszerzését. Mit tesznek a vállalatok? A Nógrád megyei Iparcikk- Kiskereskedelmi Vállalat egy hónap múlva teljes választékban árusítja a Pécskő Áruházban a Győri Richards Gyár termékeit. A' Nógrád megyei Kiskereskedelmi Vállalat tárgyalásokat folytat a Füszérttel egy közös üzemel, tetésű édességbolt nyitására. Más jellegű — tsz-ekkel, gyárakkal, egyéb vállalatokkal — közös akciókról jelenleg nincs szó. Ez is mutatja: kereskedelmi vállalatainknak — amikor jogosan ostorozzák a monopolhelyzetet élvező nagykereskedelmi vállalatok szelektív árukiszolgáló tevékenységét, amint róluk esik szó, olyan értelemben, hogy számolják fel a megyében élvezett monopolhelyzetűket, teremtsenek új versenytársakat — lehalkul a hangjuk. Joggal mondta Szalui Gáspár, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára. Kaszás Józsefné dr., dr. Szitner András, a megyei tanács tervosztályának vezetője, Húszak Arthur, a megyei pártbizottság gazdaság-politikai osztályának munkatársa, hogy 13 új mechanizmus által kívánt és feltételezett egészséges verseny még nem következett be megyénk kiskereskedelmében Van-e ebben szerepe, és milyen irányú a jelenlegi üzlet- hálózatnak? Erről írunk kővetkező cikkünkben. Megtiszteltetés a községnek Kettős ünnepet ültek szerdán a ludány- halásziak. Az alkotmány ünnepének 20. évfordulóján nagy megtiszteltetés érte o község lakosságát. Több éves eredményes munka jutalmául Karancsberény után a megyében másodiknak elnyerték a Határőr község megtisztelő címet. Az iskola udvarán rendezett ünnepségen a falu lakói mellett ott volt a többi között Kiss Sándor, az MSZMAszécsényi járási Bizottságának első titkára, varga Pál alezredes, a BM Határőrség Országos Parancsnokságának küldötte, a fegyveres testületek képviselői, a tanács és tömegszervezetek küldöttei. Robotka Mihály alezredes ünnepi beszédében a többi között ezeket mondotta: — A határmenti polgári lakosság és a határőrség egybeforrottságának, a magasfokú. tudatos szocialista hazafiságnak nagy eseménye ez a nap. Amikor átadom a. Határőr község cím elnyeréséről szóló oklevelet, mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy folyamatnak nem a tetőpontját, de nem is a kezdetét jelenti, hanem nagyon is szerves része annak a tevékenységnek, amit a község lakói, fiatalok és idősek egyaránt, államhatárunk sérthetetlenségéért határőreinkkel együtt eddig is kifejtettek. Az oklevél- átvétele után. Priska János, n községi tanács végrehajtó bizottságának éti nőké kijelentette: „megfogad tűk. hogy méltók leszünk e megtisztelő címre és hazafias kötelességünktől vezérelve továbbra is segítjük államhatárunk őrizetét, biztosítjuk védelmét" Az ünnepségen a község lakói nemzetiszti nű zászlót adományoztak a határőrségnek. Ezután kitüntetések átadására is sor került. A határ őrizetében végzett munkáért Prisko János, a községi tanács vb-elnöke a Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta. A határőrség országos prancsnoka a község ncgy lakosának a Kiváló Határőr jelvényt adományozta, míg a kerületi parancsnok három dolgozót pénzjutalomban részesített. Az isko- '■a úttörő határőr-szakasza elismerő oklevelei kapott. Nagy István, a községi termelőszövetkezet elnöke idős Nagy Vencelnek és ifjú Nagy Vencelnek a Mezőgazdaság Kiváló "Dolgozói« jelvényt nyújtotta át. Az ünnepség után a határőrség művészeit együttese szórakoztatta a község dolgozóit délután pedig ramban. sportműsor szerepelt a prog(Foly tatjuk) Venesz Károly A Nógrád megyei Vegyesipari • és Javító Vállalat bérmunkában, termelőszövetkezeteknek és földmüvesszövctkezeteknck készít különböző színű műanyaggal bevont huzalokból drótfonatot. Az alapanyagot a bérmunkát kérő vállalatok vásárolják meg. \z első félévben 20—21 tonnára valót készítettek. A legutóbbi szállítmányokat az ipolyvecei Alkotmány Termelőszövetkezetbe, a pétervásári Általános Fogyasztási es Értékesítő Szövetkezetbe és Budapestre, az Ezcmestcr boltba küldték. Mivel kifíTotődó a gyártás, szívesen foglalkoznak előállításával a vállalat dolgozói Az áruforgalom növelését, a választék bővítését szolgálja a készlethitelezésnél biztOsított banki kedvezmény, illetve a korábbi megkötöttségek megszüntetése. Ennek eredményeként a Nógrád megyei Iparcikk-Kiskereskedelmi Vállalat az év második felében 10 millió forinttal nagyobb árukészletet tarthat mint az előző időszakban, minden anyagi következmény nélkül. A megyei tanács kereskedelmi osztálya pedig elvonja azoknak a vállalati Lesz fodrász? Sokan panaszolták Terény- A sok beszédet követte a cse- ben, hogy nincs megoldva a lekvés, a keresés, végülis Du- lakossági szolgáltatás. Aki naegyházán lelték meg a te- rendbe akarja hozatni haját, rényiek a fodrászukat. Jelentlegyen nő vagy férfi, másik kezett egy fiatalember, aki községbe kell utaznia a föd- vállalta, hogy szívesen dolgo- rászhoz, esetleg Balassagyar- zik a községben. Hajlandó matra. A tanácsülések és vég- ideköltözni az édesanyjával a rehajt« bizottsági tanácskozá- környékre. Házat is szeretne , . . .. vásárolni — Balassagyarmasok rendszeres napirendi (on váUalkozó kedve becsü. pontja tett a fodrászkérdés. lendő, de nem volna neki jobb Végtére azonban megoldódott, a községben letelepedni? Ötös * névadó alkotmányunk ünnepén Bensőséges hangultú nap szabadulás után születtek és volt augusztus 20-a Karancs- mindnyájan az elmúlt nyáron alján Alkotmányunk, az új kötöttek házasságot, társadal- kény er ünnepen túlmenően ot , .. ^ , család életében különösen je- ml esküvők kereteben. lentőssé vált a nap, mert ek- Ez alkalomra szépen feldi kor tartották a kis Oravecz szített tanácsteremben Szöllős Éva, Laczkó Magdolna, Csábi Vilmos községi vb-elnök em- Zsuzsanna. Juhász Gábor és lékezett meg augusztus 20 Kovács Attila névadóját. Kő- jelentőségéről, s köszöntötte a zülük a legidősebb kéthóna- névadóra hozott kicsinyeket és pos. a legfiatalabb pedig két- szüleiket, majd a kisdobosok hetes. A szülők 25. évük alatt és úttörők mutattak be mű- vaunak, valamennyien a fel- sort. Faluról falura A varsányiak sütödéje Bejárta az egész megyét a hír, hogy a varsányi mező- gazdasági termelőszövetkezet pékséget nyitott. Megjelent tehát a konkurrencia a kenyérpiacon. Ami egyáltalán nem baj, sőt nagyon is közérNem is kell senki-tói választ rok és még nem tudtam kekérnünk. Tisztában vagyunk az objektív helyzettel: itt jutottak hozzá kész, üzemen kívül helyezett kemencéhez. A többi kérdésre azonban a sütöde pékmesterétől, Surányi dekű dolog, hiszen a kenyér Jánostól várunk választ. minősége és szállítása ellen évek óta megyeszerte sok a panasz. (S ez részben érthető is, hiszen az állami sütőipar kapacitása egyelőre kevés ah- hoz, hogy tökéletesen kielégítse a megyebeliek szükségletét!) A versenytárs megjelenése azonban teljesen új dolog, nagyon megszoktuk már a sütőipari vállalat monopolhelyzetét, s a falusiak azt (is, hogy nincs apelláta: olyan kenyeret kell enniük, amilyet kapnak. Május végén nyílt meg az üzem, s azóta híre csak tovább nőtt. A szécsényiek és a környékbeliek elégedetten állapítják meg: — Végre jó kenyeret eszünk. Az igaz, hogy sorba kell állni érte, de megéri. Viszont egy varsányi asz- szony így panaszkodott: — Nem jól van az! Miénk a sütöde, mégis a szécsényiek eszik a jó kenyeret! Ezek a megjegyzések kelA pékműhely előtti szűk udvaron népes tömeg várakozik. Bentrői, a nyitott ajtón át a friss kenyér illata szökik nyérhez jutni. Ölik itt egymást az emberek a kenyérért. Két fiatal szól közbe. — Mi békéscsabaiak vagyunk, mégis itt várunk a kenyérre. Az alföldiek szeretik a jó kenyeret. Nekünk se mindegy, milyet eszünk. A tömeg végéről hangzik el egy megjegyzés. Nálunk olyan kenyeret elő és megmozgatja nyeldek- sütnek, hogy falhoz lehet váglőinket. A mester éppen a felső kemencéből szedi ki a szép, kerek cipókat, hogy nedves kefével egyenként meg is fényesítse őket. Annál jobban csodálkozunk, amikor a csekély munkaszünet alatt idegenül és kelletlenül fogad bennünket. Nem beszélek — mondja ni, de akkor rögtön meg is lóit, mint a jó cement. Nagy túlzás ez, meg is mozgatja a nevetőizmokat. Meglátja, hogy itt milyen kenyeret sütünk! — Hallottam, hiszen a jó hírre jöttünk mi is. — Hallgassanak rám, ma ne vegyenek belőle! Ezzel a hatvannégy éve« mester el is tűnik a pékség nyitott ajtaja mögött, ahonnan nemcsak kenyérillat, hanem forró gőz is árad. A kemencénél félmeztelenül is izzadnak a szakemberek. A közelben áll a szövetkezet teherautója. Rajta tejes- kannák. Az autóhoz napszítta arcú férfi támaszkodik: Vincze Vince, a varsányi tsz magtáro- sa. — Nyolc mázsa kenyér sül itt napjában — mondja. — De azt egyszeriben szétkapkodják. Nehéz innen elvinni a kenyeret, mert a vevők nem engedik. A varsányiak vagy rimó- ciak, ha enni akarnak belőle, be kell jönniük. Mi csak olyankor tudunk kivinni, ha nem túl nagy a tülekedés. . . Surányi János, mint önmagáról elmeséld, negyvenhét éve dolgozik a szakmában. Január zavartan. — Ma olyan nap elsején ment nyugdíjba, akkor van, hogy ne is kérdezzenek! — Milyen nap? — Ünnepre sütünk, többet szeretnénk sütni, ezért aztán tegnap óta nincs megállás. Egy percet nem aludtam. Ráadásul a tészta sem olyan, mint szeretném. kezdett tárgyalásokat a varsányi tsz-szel, amely pékség nyitására készült. Azelőtt az állami sütőiparnál dolgozott, péksüteményeket készített. Szé- csényben. A pékszakmát éppen ennél a kemencénél tanulta ki, amelynél ma dolgopek. Láttuk, amikor szedte ki a kemencéből! — Nem ilyen szokott az lenni, hanem mint a kalács. tették fel újból az érdeklődést Ilyen volt tegnapig és olyan a sütöde iránt. * Előre be kell jelentenünk, hogy a varsányiak sütödéje nem Varsányban, nem is a tsz-hez tartozó területen, Nóg- rádsipeken vagy Rimócon nyílt, hanem Szécsényben, a járási székhelyen nyílt meg. — Miért nyitották itt a pékséget? — De hiszen a kenyerek szé- zjk. Igaz, hogy azóta már bejárta a fél országot, nagy vargabetű után került vissza ismét Nógrád megyébe és végül is abba a pékségbe, ahol a maszek pék ideje alatt inaséveit töltötte. — Leszidott ma a tsz-elnök — jelenti ki azután. — Azért is nem szívesen beszélek. — Leszidta? És miért? — Megkínáltak kisüsti pálinkával és én elfogadtam... Aztán a kenyér minősége is. lesz holnaptól megint. Megmondtam a várakozóknak is. Az őszinte közlés azonban senkit sem riasztott el. Mindenki vár, ki türelmesen, ki ingerülten. Az endrefalvi Vis- nyár János nem a legnyugodtabb. — Még ne legyek mérges, kérem! Idejárok, amióta csak megnyílt az üzlet, negyedroa- gammal. Ma is fél héttől váSzécsényben véletlenül ösz- szetalálkozunk Leszák Ferenccel, a Szécsényi Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának elnökével, aki panaszkodik az üzemre: — Zavart okoz az ellátásban. Ha varsányi kenyeret visznek a faluba, akkor nem kell a bolti. kenyér... Vele van Varga Ferenc, a község párttitkára is. Ö így vélekedik : — Jó az a tsz-pékség! Először is szükség van rá, mert kevés a kenyér. Azonkívül nem rossz az, hogy a konkurrencia is rákényszerül a jó kenyér sütésére. Ha csak jó kenyeret vesz át a boltos, akkor neki sem kell attól félnie, hogy nem fogy el a kenyér az üzletben, .. Lakos György NÓGRÁD m 1969. augusztus 22.. péntek
