Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
Gyarmati árnyak — gyarmati fények v'/'rtMMV\A/VW\^A^/WWWWWWW\^A^rt^A^W\^/WVWWWWWW>^WVWWW\^/WW\^/VVVV»^V^^ Megnövekedett igények Balassagyarmaton, a III. ötéves tervben 800 lakás épül. (A tíz évvel ezelőtti végrehajtó bizottsági jelentés még amiatt panaszkodik, hogy tizenöt esztendő alatt állami erőből mindössze 12 lakás létesült és magánerőből se épült sokkal több.) Az idén és a jövő évben 266 lakás átadása várható. Néhány év alatt hái'om új lakótelep létesült a városban, az iskolákról, s az egyéb „apróbb” létesítményekről nem is beszélve. A IV. ötéves tervre vonatkozóan — bár a tanács még nem ismerheti a lakásépítési keretszámokat — most készül el újabb 208 lakás terve. Kellenek is az új épületek. A balassagyarmati lakásviszonyok rosszak, s az embereknek is megnőttek az igényeik. A városfejlesztés beruházásainak szálai mind egy helyen, a tanács tervcsoportjában futnak össze. Férfitulajdonságokként számon- tartott világos fej, gyors dönteni tudás, logikai készség kell ahhoz, hogy valaki a csoportot irányítsa — mégis, nő a vezető. Mészáros Istvánnénak hívják. — A város kommunális helyzete is jelentősen javult — tájékoztat. — Víztorony és kutak létrehozásával befejeződött a vízmű bővítése. Balassagyarmat teljes hosszában kiépült. a szennyvízhálózat is, ebben a Lenin- és a Kun Béla-lakótelep is bekapcsolódott. Az útépítés helyzete sajnos, nem biztató: az Egri KPM-főnökség csak 1972-re ígéri a Fő utca rendbehozatalát. 1969-ben a Balassagyarmati városi Tanács 67 millió forintot szán a létesítmények fenntartására, 39-et meg a fejlesztésekre. Érdemes a két összeg mögé nézni, milyen tételekből állnak össze. A már említett vízműbővítés például ebben az évben 7 milliót visz el. Lakásépítésekre 10 milliót szántak, a művelődésügy fejlesztésére pedig másik 7 milliót. A többi egyéb fenntartási és fejlesztési kiadás. A lehetőségek határáig Van egy ember a tanácson, aki tehet bármit. a kívülállók ritkán mondják rá, hogy jól tette. Ilyen ember Plachy István, a tanács igazgatási osztályának vezetője. Erre az osztályra tartoznak többek között a birtokháborítá- si. a szabálysértési és a gyámügyek. No, és persze a lakásügyek. — Meg kell mondanom — kezdi Plachy István — az osztályt igen gyakorta jogosan keresik fel lakásügyi tárgyú kérelmekkel. (Kínos pontossággal fogalmaz. mert az ügyfelek még egy pongyolán odavetett szóból is téves következtetéseket vonnak le.) Nyolcszázötven a beadott lakáskérelmek száma, érthetően nem tudunk mindenkin segíteni. Az ügyfelekkel a legnagyobb türelemmel érintkezünk — folytatja. — A birtokháborítási ügyek száma egy év alatt mintegy félszáz. Ezekben nehezen születik béke. — Itt a tanácson még csak egy esetben fordult elő, hogy egyik nőmunkatársamnak valaki minősíthetetlen szavak kíséretében adta tudomásul nemtetszését. A legtöbb ügyfél, még ha nincs is megelégedve a döntéssel, nyugodtan viselkedik. Csak azt mondhatom: igyekszünk elfogulatlanok maradni, mindent megteszünk a lakosság érdekében, de értsék meg ők Is: a mi lehetőségeink is végesek. Hol az olló komáma.Hszony ? Alig egy-két éve lehet csak elmondani: az ilyen felvétel is jellemző a városra. A képen a Szontágh Pál utcai Kun Béla-lakótelep egy része látható. A kész épületeket is beleszámítva, 1970 vegéig ezen a helyen száz a Lenin-lakótelcpen pedig 268 lakást adnak át Zsúfolt napirend A városi tanács végrehajtóbizottságának tizenegy tagja — a tanácstagság képviseletében, akik viszont a város valamennyi választópolgárát képviselik — a legutóbbi ülésen kilenc témát tárgyalt még. Ha csak vázlatosan is, érdemes felidézni a napirendi pontokat: A munkásosztály helyzete; Egy építőipari vállalat lakásépítő tevékenysége; A szanált lakások lakóinak új lakóhely létesítése; Egy ktsz áttelepítése; A városi kórház új hőközpontjának létrehozása, 48 lakásos ház építése; 72 és 54 lakásos lakóházak tervének megrendelése; A városközpont rendezési tervének módosítása; 8 millió forintos állami támogatás odaítélése. A beszámoló pontjai a város fejlődését, egész lakosságát érintik. A Magyar Kábelműveken ki- dorlásáról szóló kijelentés is vül ideköltözött a Finomkö- érvényét vesztette: naponta töttáru-gyár és a Kőbányai nyolcezer ember ingázik Ba- Porcelángyár egy-egy üzem- lassagyarmat és a környező egysége is. A munkások elván- községek között. És máshol? A tanácsi dolgozók közül kapásból legalább 8—10 olyan embert lehetne felsorolni, akik termelő üzemben, vagy más produktív intézménynél a jelenleginél jóval többet tudnának kei'esni. Mi tartja ezeket az embereket mégis a tanácson? — próbáltam kideríteni. Megkérdeztem az érdekelteket. A válaszok egyáltalán nem voltak meggyőzők. Egyre világosabbá vált bennem, hogy ezek a — többnyire diplomával rendelkező — emberek csupán szerénységből nem említik a talán magukban sem pontosan megfogalmazott indokot: a hivatás szeretetét. Valaki így válaszolt: „A tanácsi munka a közélet reflektorfényét irányítja az emberre, és ez is számít.” Még ez a válasz közelítette meg leginkább az igazságot. A közéletben való szereplés során sok rászorulót lehet segíteni, de el nem magyarázható örömet adhat az is, hogy a város az ő munkálkodásuk révén is változik, fejlődik nap nap után. A játék mindenki számára még gyermekkorból ismerős. A tanács városrendező tevékenysége is ilyen „Hol az olló komámasszony?” játékhoz hasonlít. Korszerűtlen körülmények között működik a Szabó Ktsz, helyiséget kellene szerezni számára. Ugyanebben a cipőben jár az AGROKER kirendeltsége is. Új telepet kap tehát az AG- ROKER, a szabók pedig — minimális térítés ellenében — az AGROKER volt helyére költöznek. A szabók eddigi helyére viszont ABC- árüház, cipőbolt és egy 54 lakásos lakóépület kerül. Régi, csúnya a tanáccsal szemben álló cukrászda, nem illik a városképbe? Nosza tebontani, úgyis épül már a másik. A cukrászda helyén és a mellette levő telken az új pártszékház emelkedik majd. Rengeteg ilyen változást lehetne felsorolni, amelyek igen sok épületet érintenek, s rövidesen megváltoztatják a város képét. A játék aztán befejeződik, de a város fejlődésének nincsen vége. összehasonlításul nem árt megvizsgálni a tíz évvel ezelőtti, 1959-ben tartott vb-ülés napirendjét is: A Bútorgyár első félévi tevékenységének értékelése; Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; Az ipari munkásság helyzete. Az utóbbi kérdés kivételével a pontok nem érintik a lakosság széles tömegét, amolyan „kötelező” jellegű anyagok voltak csupán. A munkásosztály akkori helyzete viszont érdekes összehasonlításokra ad alkalmat. Idézet az akkori jelentésből: „Kormányzatunknak az a helyes Iparpolitikai törekvése, hogy a fővárost mentesítve, az ipart, az ország különböző részein telepítse szét, nálunk nem járt eredménnyel. A meglevő és az itt kinevelt munka sok nagy része másutt keresi boldogulását, mert itt nem látja biztosítottnak jövőjét.” És mi a helyzet most? Az akkori ezernégyszázzal szemben ma éppen kétszer ennyi a város munkáslétszáma. Sikerült megoldani a nők foglalkoztatását, — 78,7 százalékuk munkát vállalt — olyannyira, hogy az eredmény országosan is kiemelkedő. Egymásután települnek a városba az üzemek. Ipoly Bútorgyár. Félreértés ne legyen: a képen nem raktár, hanem az egyik műhely lát- haló. A túlzsúfoltsággal küzdő'városban a lakóépületekből átalakított bútorüzem küszködik a legnagyobb gondokkal. A tervek szerint az üzem új. tágas helyre, a város nyugati részén levő ipartelepre költözik. Ehhez nagy segítséget nyújtón« n városi tanács által javasolt négymillió forintos állami támogatás. Másik négymillióba a Kábelmü részesülne, amely az üzemrész teljes felépülése után évente több mint félmilliárd forintnyi értékű kábelt termel Balassagyarmaton ltégi és új. Nem tekinthető pusztán a véletlen játékának, hogy a felvétel éppen az O utcában készült. Az utca végén összezsúfolódó fészerek, kutya- és tyúkólak mögött új háromemeletes OTP-székház emelkedik, a földszinti irodahelyiségek fölött 15 félig kész lakással. Ugyanilyen rendszerben — iroda plusz lakások — épül fel a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Biztosító székháza is Ha mi nem munkálkodnánk Dr. Abay Nemes Gyula már nem fiatalember, nyolc éve az egészségügyi csoport vezetője. Nemrég kapta meg a „Kiváló orvos” és a „Vöröskereszt Érdemérem” kitüntetést. Ebből az alkalomból interjút akartam vele készíteni — nem hagyta. — Nem alkottam én kiemelkedőt. Marcalban voltam körorvos, aztán bekerültem ide a tanácsra, mert többen úgy látták, hogy van bennem szervezőkészség. Eny- nyi az egész — szerénykedett. Ebben az „ennyi az egész”-ben sok minden ben- nefoglaltatik. Irányítása alatt a város nemcsak megőrizte, hanem magasabb szintre emelte egészségügyi központ jellegét. Dinamikusán fejlődött a kórházban az orvosi ellátottság. Két új bölcsőde ... létesült. Fokozódott az üzemek és az üzlethálózat higiéniája. Nemsokára átadják az új nővérszállót és rendelő- intézetet. Feszített munkatempójának következtében nemrég megbetegedett, de nem bírta sokáig a tétlenséget, hamarosan felkelt é.s újra dolgozni kezdett. Állandóan elégedetlen. — A szakorvosi rendelő- intézetbe legalább tizennyolc orvost tudnék azonnal felmenni — mondotta. — Bővítésre szorul az üzemorvosi hálózat is. — Egyet azonban megírhatsz — említette, mikor legutóbb találkoztunk. — Írd meg azt, hogy bizony nagy baj volna, ha mi is — az ilyen szürke emberek, akik csöndben, mindig csak egy- egy lépést tettek előre — nem munkálkodtunk volna. Jellegzetes balassagyarmati városkép Iparosítás és...? Balassagyarmatot nevezték már iskolavárosnak, egészség ügyi és kulturális centrumnak, Ezek az elnevezések ma is ráillenek. A „kispolgári város” elnevezés, ami valaha szintén jelzője volt, már a múlté. A legnagyobb rosszindulattal sem lehet azt állítani, hogy a Kispolgári rétegeknek még szerepük volna a város életében. A hivatalos besorolás szerint Balassagyarmat vegyes jellegű település. Ez azt jelenti, hogy nem ipari, nem mezőgazdasági, sem pedig községből kifejlődő félben levő város. Mit jelent hát akkor a ..vegyes jellegű” kifejezés? S hová fejlődik a város? Azt. hogy mint a várospolitikai terv kimondja. az iparosítás mellett meg kell őrizni a város hagyományait. A vonzerőt elsősorban a kulturált környezet és az egészségügyi jelleg adja, ezt is óvni, ápolni kell. A vegyes jelleg fogalma a társadalom erkölcsi, anyagi eszközeinek komplex, kiegyensúlyozott együttlétét jelenti Balassagyarmaton, aminek megteremtésére megvan minden tehetőség. NóGRAD - 1969. augusztus 19., kedd 5
