Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
A fáim meteorológusa _ Dr. Frey Gyula nyugdíjas állatorvos a legismertebb emberek közé tartozik Terény- ben. Mióta nyugdíjba ment. egv percig sincs munka nélkül. Apró kis gyerekjátékokat készít a ház mögötti kis műhelyben. pesti óvodások számára, ahol a lánya vezető óvónő. ■ Emellett régi. gyermekkori kedvtelésének is hódol. képeket fest. Gyula bácsi a falu meteorológusa, ötven éve foglalkozik az időjárás megfigyelésével. „A mesterséget” még az édesapjától örökölte, aki Terényben volt tanító. Hosszú évek óta kezdi a napot a szélerősség, felhőzet. hőmérséklet, csapadék mérésével, aztán folytatja délben és este. Télen méri a ködöt, ha van, a zúzmarát is. A jelentést havonta küldi Budapestre, ha azonban rendkívüli az időjárás vagy nagyon sok eső van, akkor azonnal adja a meteorológiai jelentést. A meteorológiai felszerelés úgy hozzátartozik életéhez, mint annak előtte az orvosi 'műszerek. Marika Erdélyi Marikát sokan dicsérték a faluban. Azok közé a fiatalok közé tartozik, akik alaposan kiveszik részüket a társadalmi munkából. Bár még csak Iá éves, de a legjobb KISZ- tagok között tartják számon. Akár szereplésről, akár takarításról van szó, Erdélyi Marika egyikből sem vonja ki magát. Megtanult citerázni és tagja az újjáalakuló menyecskekórusnak is. Jelenleg a termelőszövetkezet kertészetében dolgozik, barackot szed. Jól érzi magát a faluban, megtalálja boldogulását a munkában és nincs hiánya szórakozásban sem. „Itt akarok maradni a termelőszövetkezetben — mondja —, nem vágyom el sehová, otthon érzem magam Terényben.’’ Az\/WWWWVWWJ'wrfV\ZW\AZVWWVWW\AzVl O/WWWVV/WWWWWWWWWl. Terény a szandai völgyben fekvő kisközség. Lakóinak száma sem a századfordulón, sem manapság nem haladja meg az ezer lelket. A középkorban Vásáros-Terjén néven szerepel az oklevelekben és városi kiváltságokkal bírt. Az írások tanúsága szerint pallosjoga volt a településnek. Erre utal a község dűlőnevei közül az Akasztóhegy — vagy ahogyan itt emlegetik, a Sibenyica —, ahol az akasztófa állt, Ezek a történelmi tények azonban hovatovább mesékké, kedélyes történetekké szelídültek. Maguk a terényiek is kedélyesek, pedig sosem volt itt könnyű az élet. A hegyek oldalán a szél és az eső pusztította a termést, míg a völgyekben a szeszélyesen kanyargó patakok öntötték el az életet. Ezért jártak el a faluból a múltban is sokan, hogy bányákban, gyárakban keressék meg a könnyebb megélhetést. Ez a kijárás sokat változtatott a terényi magyar és szlovák ajkú parasztemberen. Városiassá formálta és szabta az igényeit. De az itthon maradottak sem tétlenkedtek, azok, akik inkább bíztak a földben, mint az üzemben. Sokáig tartott, amíg eddig is eljutottak, ahol most tartanak Mert manapság már bíznak a termelőszövetkezetben, ahol a szűkös munkaegység-előleg helyett készpénzt fizetnek havonta. A vendégnek úgy tűnik, áll az élet Terényben Ez merő csalódás. A pezsdülést, a fejlődés iránti vagy vágyakozást és tetterőt viszont csak az veszi észre, aki közelebbről is szemügyre veszi a terényi változásokat. Mert ezek a változások tagadhatatlan jelként élnek a falu arculatán, s az emberek szívében. A terényiek valahogyan jobban együtt élnek falujukkal, mint ezen a vidéken általában. Még azok is, akik naponta, vagy hetenként kijárnak innen S ez meglátszik, habár a falu fejlődése nem mondható rohamosnak. A terényiek azonban megszokták már, hogy mindent csak nagyon szorgalmas, kemény munkával lehet elérni. Szeretik az életet, de tesznek is érte. Elsők a takarékossági versenyben Az általános iskolában rokonszenves tanítóházaspár, Mucsina Gyula igazgató-tanító és felesége fogadott bennünket. Hat éve élnek Terényben. A fiatalasszony eddig Szandán tanított, de az ősztől a községbe kerül. Az iskolában csak alsó tagozat van, ennek ellenére jó tanulmányi eredményekkel dicsekedhetnek. A tanítóházaspár elmondotta, hogy az iskolából nagyon hiányzik egy televíziós készülék, amely a korszerű audiovizuális eszközök közül még hiányzik. Ígéretet ugyan már kaptak, mert elsők lettek a járási takarékossági versenyben. Itt a díj 3000 forint volt, a tv-hez szükséges másik háromezret pedig a járási művelődési osztály ígérte meg. Az ígéret elhangzott, most már az iskolában várják a televíziót is. Még el kell mondani a terényi kisiskolásokról, hogy nagyon szeretik és vigyáznak is a tisztaságra. Az iskolába például csak papuccsal mennek be. Az innen kikerült nyolcadikosok még Szandán is felsúrolták önszorgalomból az osztályukat. Az iskolában azonban a pusztakiskéri gyerekek helyzete nem megoldott. Ha az iskolába akarnak jönni, sokat kell gyalogolniok. Segítséget várnak, hogy valamilyen járművel könnyebben juthassanak az iskolába. Nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezetben a gépesítésre, de a gépek megóvására is. Éppen ezért határozott úgy a gazdaság vezetősége, hogy az idén két gépszínt építenek. Képünkön: a vas váz már áll, s készítik az egyik gépszín padlózatát Múlt és jelen büszkeségei Készülődés az avatásra A művelődési házban nagy munkát találtunk. Augusztus 20-án kerül sor az avatásra, s jelenleg csinosítják az épületet. A nagyterembe a régi, vasrácsos apró ablakok helyett világos, nagy ablakok kerültek, festés után szinte rá sem lehet ismerni a helyiségre. Ezekben a napokban az utolsó simításokat végzik, s már javában folyik a nagy- takarítás. A fiatalok, akik legtöbbet használják a művelődési házat, magánszorgalomból, társadalmi munkában elvégzik a takarítást. A függönyöket is a lányok mosták ki ragyogó fehérre. Terényben igen élénk a kulturális élet. A művelődési háznak például 1500 kötetes könyvtára van. Amint Mucsina Gyula, a művelődési ház vezetője elmondotta, járási szinten Ki mit tudót nyertek, de dicsekedhetnek a különböző szemléken elért első helyezésekkel is. Bár egy esztendeig — amíg a nagyszabású átalakítás tartott — nehézséget okozott a művelődési ház hiánya, most ismét arra törekednek, hogy elérjék a régebbi színvonalat. Újjáalakult a híres menyees- nek augusztus 20-ra, amikor kekórus, próbál a színjátszó az átalakított művelődési há- csoport és a citerazenekar. zat ismét birtokába veszi a Színvonalas műsorral készül- falu népe. Megalapozzák a jövőt Sokat javult a gazdálkodás hatékonysága az utóbbi években a terényi termelőszövetkezetben. Ennek három oka van: mindenekelőtt a munka- fegyelem megszilárdítása, az építkezések és a gépesítés. Mindehhez meg kellett teremteni az anyagi alapokat is. Ezen a területen pedig a legcélszerűbbet, az állattenyésztés fejlesztését, erősítését választotta a vezetőség. Ebben segített még az építőbrigád, amely csaknem nyolcszázezer forintos tervet kapott. Az állattenyésztésben elsősorban a hízómarha-előállítás a fontosabb, jobban jövedelmező, de szépen fejlődik a tehenészet is. Mind jobb eredményeket érnek el a fejlesztés előtt álló juhászatban is. A növénytermesztésben továbbra is termesztik a szokásos növényeket és mindenekelőtt takarmányt. A termésátlagok emelésében még van tennivaló. A több mint száz hold őszibarack és fekete ribizli iránt is nagy a bizalom, remélik, az eddiginél jobban jövedelmeznek majd a gazdaságnak. A gazdaságban komplex talajvédelmi és vízrendezési tervet valósítanak meg, s ezzel több mint kétszáz holdnyi területet mentenek meg szántónak. A Szanda-patak megza- bolázására csaknem hétszázezer forintot fordítanak — a tsz és a tanács közösen —, s a szövetkezeti gazdaság saját kivitelezésében oldja meg a munkákat. A gépesítés erősítése érdekében építenek egy nyitott és egy zárt gépszínt, jövőre pedig szeretnék teljesen befejezni a szükséges gazdasági épületek építését és a major vízellátását. Amint tapasztaltuk, a terényiek büszkék a múltra. Többen is megjegyezték, hogy közeleg a falu fennállá. sának hétszázéves évfordulója. Feltűnt, hogy ezt többen tudják, pedig — amint kiderült — senki sem írja a falu krónikáját. Próbát tettünk, vajon a jelen dolgait menynyire ismerik? Mire büszkék ma a terényiek? Mondták az általános fejlődést, a kulturálódási, a termelőszövetkezet erősödését, s még sok mást. De azt is megemlítették, hogy mind több azoknak a terényi fiataloknak a száma, akik magasabb iskolába kerülnek a faluból. Jelenleg ilyen büszkeség Varga Pálnak a fia, aki műszaki egyetemen tanul Miskolcon, s a balassagyarmati leendő kábelgyár társadalmi ösztöndíjasa. Vagy a barátja, Kiss László, aki viszont tanulmányi sikerei alapján a Szovjetunióban végzi mérnöki tanulmányait De növekszik már az utánpótlás a le- rényi iskolában, s remélik a jó példákat mind többen követik. V Költöző óvoda Az óvodában olyan napot fogtunk ki, amikor a helyettest is helyettesítették. A helyettes óvónő. Brozsó Zsuzsanna ugyanis éppen az épülő új óvodában dolgozott, ezért a gyerekekre Csordás Marika ügyelt. Ebédidőben toppantunk be, a gyerekek a kis asztaloknál ülve kanalazták a „csíkos levest” meg a grízes nudlit. Egyelőre még szorosan vannak, csak egy terem áll rendelkezésükre, de hamarosan költöznek az újonnan épült modern óvodába. A tanácselnök elmondotta, hogy a kicsinyek számára új játékokat vásárolnak és kiegészítik a berendezést, hogy minél otthonosabban érezzék magukat, amíg az óvodában ■ vannak. Három község orvosa Megoldják végre a víztelenítést a szandai völgyben. A termelőszövetkezet rendezi a Szan- da-patakot és csapolja le az elvizenyősödött területeket. A több mint egymillió forintos vízrendezést még ebben az évben befejezik Dr. Kocsis Zoltán körzeti orvos naponta tart rendelést a községben, kétszer egy héten pedig Szandán és Szandavár- alján. A fiatal orvos három éve él a községben, Tiszacse- géről került Nógrádba. Idejövetelekor nehéz körülményeket talált Terényben, sok munkájába került, amíg megszeKonkurrencia? Az ellátással kapcsolatban csupán egyetlen panaszt hallottunk: a balassagyarmati kenyér nem mindig megfelelő minőségű. Viszont többen szóvá tették, hogy a felsőpetényi bányászok olyan háromkilós kenyeret hoznak magukkal, amely megközelíti a házi kenyerek minőségét. Ugyanis Terényben még divat — vagy talán szükséglet? — a házikenyérsütés. Ezzel a háromkilós kenyérrel kapcsolatban szóltak egyszer a bányászoknak, hogy ne konkurráljanak a boltossal. Mire valamelyikük humorosan megjegyezte: a /'boltosnak is ők hoznak. Ez humorosnak tűnik, pedig nem az, inkább elgondolkodtató. rezte az emberek bizalmát. A betegek a termelőszövetkezet és a közeli kőbánya dolgozói közül kerülnek ki, naponta 50—60 ember fordul meg a rendelőben. A faluban jó í gondozási rendszer, a házi betegápolónő felkeresi a rászorulókat. A rendelő felszerelése megfelelő, Kocsis doktor elsősorban a rossz útra panaszkodik, amelyen nagyon nehéz a közlekedés. Nemcsak ő, hanem még sokan kérdezték a faluban, mikor készül el végre az oda vezető útszakasz? A múlttal, jelennel és jövővel, ma élő emberekkel, gondjaikkal, örömeikkel, vágyaikkal Ismerkedtünk Terényben. Életük megismeréséhez, bemutatásához sok segítséget kaptunk a község vezetőitől, a tanácselnöktől, tsz-clnöktől, párttitkártói. a pedagógusoktól, de mindenkitől, akikkel sikerült beszélgetnünk. Cikkeinket Csatai Erzsébet és Pádár András írta, a felvételeket Koppány György készítette, a panaszokat Tóth Lajosné jegyezte fel. Legközelebb, augusztus 19-én, kedden Magyargécen tartanak munkatársaink NÓGKAO-hí- not. ahol tíz órától 14 óráig a tanácsházán fogadják az érdeklődőket, panaszosokat.
