Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
A mezőgazdasági beruházások Barangolások Manufaktúrában nincs érteimé Évről évre visszatérő probléma a megőgazdasági beruházásokra előirányzott összeg elköltése. A termelőszövetkezetek egy részében minden evben elmarad valamilyen épületnek a befejezése vagy a technológia beszerelése. Előfordul. hogy a munkát meg sem kezdik. mert nem áll rendelkezésre megfelelő kivitelezői kapacitás. Tavaly is jelentős összegű beruházás maradt el, s befejezése áthúzódott az idei évre. Az idei tervszámokat figyelembevéve mintegy 10—15 millió forint felhasználása forog veszélyben. Mi az oka ennek a krónikus kapacitáshiánynak? Az okok többfélék. A legalapvetőbb, hogy a mezőgazdasági beruházások iránti igény gyorsabban növekszik mint a kivitelezői bázis. A TÖVÄLL- ok (Termelőszövetkezeti önálló Építési Vállalkozások) korántsincsenek műszakilag úgy felkészülve, hogy a mind rohamosabban szaporodó és mind igényesebb beruházásokat kivitelezzék. Ez alól ta- ián csak a szécsényi TÖVÄLL a kivétel, amely a megye legjobban felszerelt vállalkozása De még a szövetkezeti építési vállalkozásoktól is elmarapiot- tabbak a termelőszövetkezeti építőbrigádok. Az ide vonatkozó rendelet értelmében a termelőszövetkezetek lehetőséget kaptak épí- tőbfigádok létrehozására. Ezzel is azt szerették volna elősegíteni a mezőgazdaság irányító szervei, hogy a szövetkezeten belül — esetleg más tsz-ben — kisebb, egyszerűbb beruházásokat kivitelezhessenek. Ezt viszont a legtöbb esetben nem tartják be, s a brigádok felkészültségét meghaladó építkezéseket, szerelési munkákat is elvállalnak. Vagy előfordul ennek az ellenkezője is. A nógrádi termelőszövetkezet 130 tagú építőbrigádja nagyszerű munkát végez. Az általuk vállalt kivitelezések értéke majdnem meghaladja a rétsági TÖ- VÁLL-ét. Azonban akármilyen jó a brigád és a termelőszövetkezet. a bonyolult építőipari szervezet erőn felül leköti és elvonja fontos termelési gondok megoldásától a szövetkezeti gazdaság vezetésének az erejét. Az általános tapasztalat azt igazolja, hogy az építkezéseket megoldják, hiszen kőműves minden faluban akad Azonban más szakipari munkákkal már nem, vagy csak igen nehezen birkóznak meg Azoknál a brigádoknál várható elsősorban a lemaradás, ahol az építőbrigádot csak kőművesek és ácsok alkotják. Viszont egy-egy építkezéshez ezenkívül sok másféle szakemberre, mesterre is szükség van. Lakatosra, vízvezeték- és villanyszerelőre, asztalosra és festőre stb. Ezeknél az építőbrigádoknál a munka üteme sem kielégítő és a szakirányítással is baj van többhelvütt. Hiányzanak olyan megfontolt. kellő műszaki felkészültségű mesterek, akik biztos kézzel, előrelátóan irányítanák a brigádot. Az is sok gondot okoz, hogy a terfnelőszövetke- zeti építőbrigádok nagyobb része nem rendelkezik kellő gyakorlattal az anyagbeszerzések útvesztőiben sem. Nincs meg a megfelelő partneri kapcsolatuk az anyagellátó szervekkel. Ugyanakkor olyan gondok Is tetézik a bajokat, hogy a létszám nem tartós, jelentős a vándorlás. Méltán vetődik fel a kérdés, mi a kiút ebből a helyzetből? A beruházásokra szükség van, hiszen gazdaságaink azt szeretnék, ha náluk is megközelítenék a világszínvonalat az épületek, technológiai berendezések. Ezt viszont ilyen brigádokkal nem lehet elérni. Az a legfontosabb, hogy a szövetkezeti gazdaságok vezetői lássák be, csak addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér. Pontosabban, csupán olyan feladatokat vállaljanak el. amelyek megfelelnek az építőbrigád műszaki színvonalának. Ha viszont nagyobb a becsvágy mint a lehetőség, fejlesszék a brigádot. Alkalmazzanak hozzáértő szakiparosokat és a szükségletnek megfelelően technikusokat, esetleg mérnököt. Nincs értelme a manufakturális módszerekhez való ragaszkodásnak, még annak árán sem, hogy néhány énülettel kevesebb készül el évente. — i>. a. — Kórusvezetők továbbképzése A zenei népművelés gazdagodása, a művészeti nevelés új formáival kapcsolatos differenciáltabb feladatok ellátása, a megyék zenei életének további kibontakoztatása az eddigieknél nagyobb számú, jól képzett szakembert igényel. Ezért a Népművelési Intézet októberben felsőfokú kórusvezetői továbbképzést indít. Célja: a gyakorlati kórusvezetői munkában tehetséget mutató kórusvezetők szakmai-esztétikai továbbképzése. A továbbképzés négyéves, és előkészítőből és három tanfolyamból áll. A képzés lényegét a nyaranta tartandó tíznapos bentlakásos tanfolyamok alkotják, az évközi felkészülést a havonta egy alkalommal tartandó konzultációkon teszik lehetővé. Szovjet—magyar barátságtábor A sorrendben harmadik szovjet—magyar barátságtábort az idén augusztus 16—26- a között Felsőtárkányba hívta össze a KISZ. A szovjet és magyar fiatalok, a kiszesek és a komszomolisták testvéri barátságának gazdagítását .és elmélyítését szolgáló táborozást először a Balaton mellett rendezték meg, a második találkozóra a szovjetunióbeli Viny- nyicán került sor (a második világháború alatt abban a körzetben volt Hitler főhadiszállása), s most az Egertől mintegy tizenhárom kilométerre levő Felsőtárkányban kerül sor a barátok táborozására. Pontosabban szólva: testvérek találkoznak a felsőtár- kányi táborban, hiszen a szovjet és magyar fiatalok olyan városokat, illetve megyéket képviselnek, amelyek testvéri kapcsolatban állnak egymással. Az öttagú nógrádi delegáció vezetője Mátrai József, a Zagy vápái falvi Síküveggyár KISZ-bizottságának titkára. A nógrádi csoport a táborozás programján túl testvérmegyénk, a szibériai Kemerovo komszomolistáival találkozik és tanácskozik majd. A szovjet—magyar ifjúsági barátságtábor munkaprogramjában három fontos és érdekes szekcióülés is szerepel. A három szekcióban (küldötetink mindháromban képviselik megyénk ifjúságát) az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó, valamint a tanuló fiatalok jelenlegi helyzetéről, problémáiról és jövőjének várható alakulásáról lesz szó. Hogy újra megtalálják helyüket Csökkent munkaképességű dolgozók A vállalatoknál mintegy 100—130 ezer olyan dolgozót foglalkoztatnak, akik eredeti munkakörükben vagy szakmájukban egészségi állapotuk miatt nem képesek teljes értékű munkára, vagy akik üzemi balesetet szenvedtek és részlegesen rokkanttá váltak. A csökkent munkaképességű dolgozók teljesen pontos számát még az illetékes egészségügyi és szakszervezeti szervek sem ismerik, mert a legtöbb vállalati nyilvántartás pontatlan, sőt egységes álláspont sincs a munkaképesség megítélésében. Ez a helyzet is indokolttá teszi, hogy szóljunk róluk érdekükben, mert megyénkben több tapasztalat arra figyelmeztet, hogy a velük való törődés körül akad még tennivaló. Miért nincsenek pontos adataink a csökkent munkaképességű dolgozók létszámáról? Elsősorban azért, mert a vállalati nyilvántartások gyakran teljesen eltérőek egymástól. Ennek egyik oka az, hogy nem teljesen egyértelmű a csökkent munkaképességű dolgozókkal való foglalkozás érdekében kiadott rendelkezések néhány előírása és lényegében ezzel magyarázható, hogy ahány vállalat, annyiféle a munka- képesség megítélése Egyes üzemekben például csak a balesetet szenvedett rokkantakat számítják a csökkent munkaképességűek közé, máshol viszont minden hosszabb ideig kezelt beteget munkába állása után bizonyos ideig, ide sorolnak. így alakult ki az a furcsa helyzet, hogy egyes, viszonylag sok dolgozót foglalkoztató üzemekben igen kicsi a csökkent munkaképességűek száma, míg a jóval kevesebb dolgozóval működő más vállalatoknál ez aránytalanul nagy. A nyilvántartási hiányosságok következménye az is, hogy a vállalatok többségében keveset tettek a csökkent munkaképességűek számára alkalmas munkahelyek felkutatására. Ha belelapozunk a vállalatoknál kötelezően előírt munkahelyi jegyzékekbe, legtöbb helyen ezt olvashatjuk: portás, telfonközpontos, felvonókezelő. Mintha nem is gondolnának arra, hogy a termelőüzemekben a gépek mellett is bőven adódna hely, hiszen a munka- képesség csökkenésének oka egyénenként és esetenként eltérő. Teljes értékű termelő- munkát tudna végezni például ülő helyzetben az olyan dolgozó, akinek a lába beteg és az sem biztos, hogy a sérült kezű csak portásnak alkalmazható. Egyeseket például a porártalom kényszerített munkahelyének megváltoztatására, lehetséges azonban, hogy tisztább levegőben más munkát kitűnően el tudnának végezni. Egyszerűbben szólva: a csökkent munkaképességűek teljes értékű foglalkoztatására is lehetőség lenne az üzemeken belül más munkahelyre való áthelyezéssel, megfelelő továbbképzéssel vagy átképzéssel. Esetenként mód lenne új munkahelyek létesítésére is. Alig hallottunk azonban törekvést, hogy tanácsi szervek vagy vállalatok ezzel kapcsolatban kerestek volna valamiféle együttes megoldást. A szőnyegkészítők Mekkája Egy magyar gyárigazgató Teheránba utazott üzleti tárgyalásra. A megbeszélések befejezése után- szőnyeget akart vásárolni családjának. Megkérdezte hát partnereitől, hol vásárolhat perzsát és milyen márkát ajánlanak. műveletnek. Aki nem értett a szőnyegkészítéshez, vagy szövés közben egy-két hibát vétett, azt bizony kinézték maguk közül. Azóta a szülőkről a gyerekekre szállt a mesterség folytatása. Jelenleg 1100 dolgozót fogmintát, ötven év alatt ősz-1 szegyüjtötték a világ legszebb .szőnyegmintáit, s bármilyen kívánsággal álljon elő a rendelő, az igényeknek maradéktalanul eleget tudnak tenni. A békésszentandrás! szőnyeg nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is keresett termék. Termelésük kilencven százalékát az Artex révén exportálják. Harmincezer négyzetméter torontálit és nyolc-tízezer négyzetméter perzsát készítenek évenként, de így sem tudják az igényeket maradéktalanul kielégíteni. Már júniusban eladták az 1970-es kapacitást. Nemcsak hagyományos sző. nyegek készítésével foglalkoznak. Neves iparművészek. Pipa Ildikó havonta ellátja őket szebbnél-szebb modem tervekkel. Ezekkel a szőnyegekkel is betörtek a piacra, ezt bizonyítják a nemzetközi vásárokon elért első helyezések. Bár a modern szőnyeg értékben nem vetekedhet a hagyományossal, egyre több lakásban találkozhatunk velük. A gyár az ötvenéves évforduló alkalmából pályázatot hirdetett. Aki a legrégebbi készítésű békésszentancL rási szőnyeget felmutatja, annak húszezer forintos aján- dékszőn.veget nyújtanak át. Látogatásunkkor egy negyvennyolc éves „csodát” láttunk. Selymes csillogása, alig észrevehető használtsága csak emeli a szőnyeg értékét. — Vegyen békésszentand- rásit — hangzott a válasz. — Közel van Teheránhoz? — Nem kérem. Magyarországon találja ezt a helyet. Kitűnő perzsaszőnyeget készítenek ott... Mindezt Nagy Béla, a Bé- késszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Termelőszövetkezet vezetője mesélte el. A történet csattanójához tartozik még az is, hogy az említett gyárigazgató hazatérte után azonnal felkereste a bé- késszentandrási üzemet. Művészek A Kiváló kisipari szövetkezet az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. 1919-ben Székelyudvarhelyről Békésszentandrásra költözött egy házaspár, akik magukkal hozták a szőnyegkészítés mesterségét, művészetét. A falu apraja-nagyja nekilátott ennek a bonyolult Egy állami rendelet nyomán még a múlt év elején vállalati bizottságok alakultak a csökkent munkaképességűekkel való foglalkozásra és elhelyezésük elősegítésére. A bizottság tagjai: a vállalat megbízottja, az üzemi orvos és a szakszervezeti bizottság küldötte. Feladatuk közé tartozik a megfelelő munkahelyek felderítése, a munkaköri jegyzék gondosabb elkészítése és az egységes nyilvántartás megteremtése. Ügy tűnik azonban, hogy még a csökkent munkaképességűek is alig ismerik e háromtagú bizottság szerepét és az illetékes válla-) lati és szakszervezeti szervek sem tudnak sokat munkájukról. Alig hallottunk például arról, hogy beszámoltatták volna őket, mit tettek a vállalaton belül a beteg vagy megrokkant dolgozók érdekében? vállalatok többsége jelentős munkaerőhiánynyal küzd. A csökkent munka- képességű dolgozókkal való törődés még ebben is enyhítene, bár a kérdés mögött nem ezt kell keresni elsősorban. A szocialista humanitás teszi kötelezővé, hogy vállalatainknál nagyobb gonddal törődjenek velük, hiszen a megfelelő munka biztosítása gyógyír is számukra, hogy az életben újra megtalálják helyüket. K. A. lalkoztatnak. Fióküzemük van Öcsödön, Endrődön és Tisza- sason. Az ötven évvel ezelőtt itt meghonosított magyarországi perzsaszőnyeg-készítés igazi fellendülése 1951-ben következett be. Hatéves kényszerszünet után 24 asz- szony újból nekilátott, hogy visszaszerezzék a békésszent- andrási szőnyeg világhírét. — Könnyű helyzetben vagyunk — mondta a szövetkezet vezetője. — Három-négyszáz iparművészünk van. Ez a munka annyi finomságot, esztétikai jártasságot igényel, hogy szőnyegszövőink iparművészekké válnak. A szövőszék mellett sok fiatal dolgozik. Egy-egy faalkotmánynál hárman dolgoznak, s a motolla sebességével jár kezük. Az ülőkéken színes fonalak kavalkádja. A rackából készülő fonalat saját maguk színezik, s ideális, 15—16 százalékos páratartalmú pincékben tárolják. Dzsudzsghán szőnyeg... Megnézzük a most készülő szőnyegeket. Ispahánvázás, jemeni, japán, derbenti, dzsudzsghán és kásák minták variálódnak szemeink előtt. Az asszonyok, lányok előtt karton, erről olvassák le a A gyermekek is • A gyár az utánpótlásról is gondoskodik. Tanműhelyükben harminc fiatal tanulja a szőnyegkészítés ezernyi titkát. A torontálival kezdik, s csak azután térnek rá a perzsakészítés művészetére. Mesélik, hogy az asszonyok otthon is ezzel foglalkoznak. A két-három éves gyermekeket úgy kell elzavarni a készülő szőnyegek mellől, ők is segíteni akarnak. De nyolc-tíz éves korukban befogják őket, s ez a mesterség valóban háziiparrá válik. Valamikor nyolcszáz kubi- koscsalád élt a faluban. Innen jártak ki a Körösök szabályozására. A szikes talajon birkák legelésztek. A megélhetést — a kubikosság mellett — a szőnyegkészités biztosította. Békésszentandrás ma már hétezres lélekszámú község, a szőnyegkészítőK Mekkája. A Hármas-Körös és a Holt-Körös világa valóságos víziparadicsom. Nem hiába. ott-tartózkodásunk alatt rendezték meg az országos vidéki kajak-kenu bajnokságot. S hogy a gyönyörű tájba beilleszkedő szőnyegszövő üzemről még valamit mondjunk, a gyár vezetője a versenyek nézegetése közben is a szőnyegkészítés szépségeiről regélt. Molnár Zsolt Egy perc telefon 200 üzemképtelen telefonról — Halló, Posta? Ügy hallottuk, hogy a péntekre virradón lezúdult eső miatt több telefonkábel beázott. — Bácskai Károly vagyok, a Salgótarján 1. sz. Postahivatal vezetője. Valóban így történt, ilyen nagymérvű kábelbeázás 2 év óta nem történt. Pincénket, amelyben a kábelistoly van, egy méter magasan elöntötte a víz, kiszivattyúzásához reggel a tűzoltók segítségét kértük. A város több területén is beáztak a kábelek, az eddigi bejelentések alapján mintegy 200 telefonkészülék üzemképtelenségével számolunk. Pénteken azonnal gépkocsit indítottunk Budapestre kábelért, s hozzáfogtunk a beázási helyek feltárásához is. Munkához látott öt szakemberünk. a hibabejelentések számától függően még több dolgozónkat is erre a munkára irányítjuk. A javítási munkákat gyors tempóban végezzük, hiszen több üzem. közintézmény készülékei is — a mieinkkel együtt — használhatatlanok. Számításaink szerint 2—3 napon belül valamennyi használhatatlan készüléket üzemképes állapotba tudunk helyezni. Valószínűnek tartom, hogy a vasútépítkezés során megsérülhetett a főtér szennyvízelvezető csatornarendszere, s ez az oka a nagyfokú kábelbeázásnak. A hiba elhárításán teljes erővel dolgozunk. Remélem, ez . a közlés megnyugtatja telefonelőfizetőinket. — sz. m. — NÓGRAD — 1969. augusztus 16., szombat 3
