Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

Mankók nélkül A köz vét ©meny-kutató lapok nyoméban Új alapszabályok készülnek a kisipari szövetkezetekben Az OKISZ választmányának irányelvei, sőt az alapszabály­minta már februárban elké­szült. Az új gazdasági mecha­nizmussal összhangban levő szövetkezet-politikai elvek a korábbinál nagyobb lehetősé­get biztosítanak a szövetkeze, tek és tagjaik gazdasági, tár­sadalmi, kulturális és szociá­lis igényeinek kielégítésére — állapították meg az irány­elvekben. Az új alapszabályok elsősorban a szövetkezeti de­mokrácia erősödését, az önál­lóság növekedését szolgálják. Megyénk kisipari szövetke­zeteiben is megalakították már az 5—7 tagú előkészítő bizottságokat. Feladatuk, hogy a szövetkezeti tagokkal elbe­szélgessenek, azok vélemé­nyét, javaslatait összegyűjtsék. és természetesen hasznosítsák az új alapszabály megszöve­gezésénél. A szövetkezeti tulajdon, cso­porttulajdon és a tagság tu­lajdonosi viszonyát kell első­sorban erősíteni, és nem a legtöbbször érvényre jutó munkavállalói viszonyt. So­kan ma is felteszik a kér­dést: alkalmas-e a szövetke­zeti tagság a szélesebb körű demokrácia érvényesítésére? Alkalmas. Ez az egyértelmű válasz igaz még akkor is, ha eddig, a túlzott központi irá­nyítás időszakában nem ér­vényesült kellően ez a joga. Természetesen ahhoz, hogy érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia az új alapszabály elveinek megfelelően, még igen jelentős nevelőmunkára, szemléletváltozásra van Szük­ség. szinte valamennyi szö­vetkezetünkben. A közgyűlések szerepe meg­növekedik. Az elnök, a ve­zetőség végeredményben a közgyűlésnek tartozik beszá­molni a végzett munkáról és biztosítani az ott hozott ha­tározatok végrehajtását. A formális közgyűléseket — amikor már kész tények elé állítják a tagságot — fel kell váltaniok az olyan megbeszé­léseknek, amelyeken érvénye­sül a tagoknak mint tulajdo­nosok véleménye, akarata Egy-egy elgondolásra fontos, hogy több variációs javaslat készüljön, így a tagság, a kö­zösség a legjobbat választhat­ja ki megvalósításra. Építési alapanyag-kutatások Nógrád megyében Világviszonylatban jelentős erőfeszítéseket tesznek olyan könnyű fajsúlyú, szilárd építő­anyagok előállítására, amelyek az építkezések költségeit csök­kentik, könnyű voltuk mellett kiváló hő- és hangszigetelő tu­lajdonságokkal rendelkeznek. A fejlett ipari országokban mindinkább előtérbe kerül a habüveg gyártása és építési célokra való hasznosítása. Ná­lunk erre a kevés nyersanyag, valamint a magas árak miatt, vajmi kevés remény van. Ku­tatócsoportunk Univerzit né­ven kidolgozott egy eljárást, amely a nagy mennyiségben található hazai nyersanyagból lehetővé teszi a habüvegnél jobb jellemzőkkel rendelkező, könnyű fajsúlyú építőanyag előállítását. Egyetlen kisiparos Ismeretes, hogy a tari mész­tufát hosszú ideig csupán ma­gánosok használták fel. Pár év óta értékesítünk csak — minimális mennyiséget. Szán- dán és Forrókúton nagy meny- nyiségben található fekete és fehér márvány szerű anyag. Az, utóbbit, a forrókúti fehér márványt, a századforduló elején neves olasz kőfaragók munkálták. A magyar fekete márvány szépsége pedig ve­tekszik a svéd márványéval, mégis egyetlen kisiparos ké­szít belőle lapokat és sírköve­ket, kezdetleges felszereléssel. Magyarország legnagyobb bazaltvagyona köztudottan a Medves-fennsíkon, Kis- és Nagyszilváskőn helyezkedik el. A most művelés alatt álló Magyarbánya köveit a nagy takaróréteg, valamint fészkes előfordulása miatt, csak kis mennyiségben tudjuk értéke­síteni, míg Szilváskő megnyi­tott kőbányáiban kiváló minő­ségű bazalt áll rendelkezé­sünkre. A medvesi bazalt szál­lításának problémáit meg le­het oldani a szénbányászatból felszabadult szállt tóberendezé­sek és osztályozok felhasználá­sával. Nógrád megye rendelkezik még. egy olyan, eddig nem hasznosított nyersanyaggal, amiből szinte korlátlan meny- nyiség áll rendelkezésére. Ez a riolit tufa, a szénbányászat, kísérő kőzete. Tíz—hetven mé­teres vastagságban található, több helyen pedig külszíni fej­téssel is művelhető. Könnyű betonadalék-anyagot, panelt, vagy bármilyen blokkot lehet belőle előállítani. Az anyag égetve MIPOCEL néven, sza­badalmaztatott eljárással ki­váló, könnyű adalékanyagnak bizonyult. Korlátlan mennyiségben A több kutató közös mun­kájának eredményeként meg­született Univerzit pedig jó építő- és szigetelőanyag, ön- és teherhordó, kis és nagy szi­lárdságban készíthető adalék- és habosító anyag nélkül 300 kg/m3 súlytól 2300 kg/'m3-ig. Ellenáll a korróziónak, nem gombásodik, hő-, hang-, su­gárszigetelő, hegeszthető, ra­gasztható, mázazható. Hőszi­getelő tulajdonsága jobb a perlitbetonnál. Cementtel és habarccsal vakolható, köthető. Bármilyen szilárdságú is a riolittufa, még az elmállott is alkalmas Univerzit előállításá­ra. A nyersanyag előkészítésé­től és a technológiától függő­en lehet belőle' készíteni már­ványszerű burkolóanyagot, csi­szolókövet, nagy hőállóságú Univerzit szálat, mely szilár­dabb az üvegszálnál és 1000 C°-ig hőálló. A felsorolt anyagok; a rio- littufa, a bazalt, a márvány, megyénkben korlátlan mennyi­ségben bányászható. Ügy gondoljuk, hogy az előbb említett anyagokból rö­videsen olyan építőanyagok gyártása válik lehetővé, me­lyekkel a fokozódó lakás- és üzemépítési igényeken felül, exportképes, könnyű fajsúlyú Univerzitet. márványt, vagy akár követ tudunk termelni. Vlncze György Építkezés a felhők felett Az észak-kaukázusi he­gyekben a legrövidebb időn belül befejeződik a világ legnagyobb asztrofizikai ob­szervatóriumának építése. Ez az építkezés három évvel ez- •előtt kezdődött. Ebben a kör­zetben a kaukázusi helyek olyan magasak, hogy a fel­hők általában az emberek alatt maradnak. Ebből ered az obszervatórium nem hi­vatalos neve: „felhőfelett”. A Szemirdonik csúcson az építők robbantással „ásták ki’’ a csillagvizsgáló torony hatalmas alapját. A csúcs azonban szilárd és néha elő­fordult. hogy a szikla egy egesz- napon át csupán 10— 15 centimétert „hátrált”. Ez azonban már a múlté, ma a toronv egész 45 méteres ma­gasságában áll Rövidesen megkezdődik a 0 méter át­mérőjű tükörrel felszerelt, gigantikus teleszkóp szerelé­se. A demokrácia biztosítását jelenti az is, hogy az ellen­őrző bizottságoknak joguk van a szövetkezet minden te­rületén ellenőrzést végezni csakúgy mint a szövetkezeti és munkaügyi bizottságoknak, amelyek a tagság érdekeit képviselik, a közgyűlésnek tartoznak beszámolási kötele­zettséggel. A KISZÖV korábban irá­nyító szerv volt. Funkciója megváltozott, érdekvédelmi véleményező, elvi, mozgalmi jellegű szerv lett. Sok a változás, amelyekre a szövetkezeti demokrácia fo­kozott érvényesülése, erősítése érdekében van szükség. Az új alapszabály, ami végsősoron eltérhet — éppen a helyi sa­játosságoknak megfelelően —, az úgynevezett minta alapsza­bálytól, a szövetkezetek nagy­fokú önállóságát biztosítja. A nagyobb jog természetesen na­gyobb felelősséggel is jár. So­kan úgy vélekednek erről, hogy kevesebb lesz a mankó is, amelyre kudarc esetén le­hetett támaszkodni. Ez igaz. a felelősség is a yezetőségen és a szélesebb demokrácia alapján az egész tagságon ■ nyugszik. Nagy munka vár az elkö­vetkezendő hetekben a szövet­kezeti vezetőkre és tagságra egyaránt. A sok kérd közül egy cikk keretében ca-ut né­hány jellemzővel foglalkozha­tunk, de a szövetkezeteknél igen részletes felmérésekre, a reális lehetőségek mérlegelé­sére lesz szükség. A legfon­tosabb. hogy már most az előkészítés időszakában érvé­nyesüljön az eddigieknél szé­lesebb körben a szövetkezeti demokrácia. A tagság ne csak a vezetőségre számítson, ha­nem egyénileg is kapcsolód­jon be a munkába. Éljen jo­gaival és mondja el vélemé­nyét közös érdekeikről. Csak így készülhet el Időben az új alapszabály-tervezet, amit a közgyűlés elfogadása után még az idén az állami fel­ügyeleti szervekhez is el kell juttatniuk jóváhagyás vé­gett. B. J. Hadjárat a szesz ellen „Az alkoholizmus elleni punk több előfizetője. Az alkoholizmus okozta gondok nem újkeletűek ha­zánkban. Az iszákosság elleni küzdelem első nyomaival a XVII. század elején találko­zunk. Lakner Kristóf, Sopron városának polgármestere 1619- ben Mértékletességi Egyletet alapít. Több mint 200 eszten­dővel később a Jelenkor cí­mű lap 1841. április 3-i szá­mában ezt olvashatjuk: „Főleg pedig az olcsó pályinka az, amely nemzedékünket egészen elkorcsítja. . ., mert az olcsó pályinka hamarább lerészegít, mint 3 annyi bor. . . hazánk­ban valamennyi más gyár szá­ma összesen is alig megy any- nyira, mint a szeszgyáraké.” A szeszes ital mértéktelen fogyasztása elleni harc — saj­nos — azóta sem kerülhetett, le a napirendről. S foglalkoz­nunk vele annál is indokol­tabb, mert megyénk a nagy alkoholfogysztók közé tarto­zik. A Vöröskereszt megyei szer­vezete az elmúlt esztendőben 118, az alkohol ellen agitáló előadást tartott. Ezeken ismer­tették a szeszes ital káros, sok­szor tragikus következmé­nyeit, az alkoholizmus elleni küzdelem jogi szabályait, az utókezelés módszereit. — Vajon eredménnyel jár­nak-e ezek az előadások? harcról olvasnék” — írja la­kább megközelítette a kíván­tat. Kedvező jelenség, hogy az ilymódon „elcsalogatott” szesz­testvérek rendkívül érdeklő­déssel halgatták az elmon­dottakat. Sokan közülük ta­lán nem is tudják, milyen sú­lyos merényletet követnek el önmaguk és családjuk ellen, amikor egymás után ürítgetik a poharakat. — Számszerű eredmények­kel lemérni a hatást persze nagyon nehéz. Tudatformáló nevelőmunka ez, amit csak hosszabb idő elteltével koro­názhat siker. Annyit azonban már jó néhány községben si­került elérnünk, hogy szé­gyen lett a túlzott italfogyasz­tás. a rendszeres kocsmázás, a részegen dülöngélő ember utélkozást vált ki. Ezeken a helyeken már számíthatunk a közvélemény tudatnevelő sze­repére. Az is nagy dolog, hogv kisgyermekeket már csak elvétve találunk az italbol­tokban. — Ügy tartja a közhiede­lem, hogy a legtöbb iszákos ember a bányászok között van. Igaz ez? — Szó sincs róla — mond­ja határozottan a Vöröske­reszt megyei titkára. — Leg­több problémánk például Ér- sekvadkerten, Rimócon. Naév­locon adódik, egyik sem bá­nyászlakta falu. Sőt, éppen a bányaterületeken építik leg­nagyobb számmal a kulturált, szép presszókat, ami eleve az italbolt látogatottságának csökkenését eredményezi. Egyébként az egész megyére elmondhatjuk, hogy ahol több lehetőséget adnak a kulturált szórakozásra, ott nem a kocs­ma a falu „központja.” Sokszor nem is a megrög­zött alkoholisták, hanem a megcsontosódott rossz szoká­sok ellen kell harcba indulni. Egy-egy családi vagy éppen­séggel társadalmi rendezvény, ünnepség már el sem. képzel­hető szeszes ital nélkül. Az elmúlt esztendőben me­gyénk 600 lakosa esett át el­vonókúrán. Az orvosi kezelés azonban nem minden. A keze­lést kapott embernek sok se­gítségre van szüksége ahhoz, hogy ellenállhasson a „bará­tok" csábításának, „cukkolá- sának”, amikor a szesz iránt érzett undor már csökken. Ta­valy 68 Vöröskereszt-titkárt oktattak ki arra; miként nyújthatnak segítséget az el­vonókúra után a rászorulók­nak. A legerősebb önmegtar­tóztatásra éppen a kezelést követően van szükség, csak így lehetséges, hogy a koráb­bi alkoholbarát végképp há­tat fordítson az italboltnak. Szendi Márta Honvédelmi nevelés — Általános tapasztala­tunk volt, hogy az előadáso­kon jobbára nők vettek részt az érdekeltek, az alkoholis­ták csak elvétve jelentek meg — tájékoztatott Szóé Bé- láné, a megyei Vöröskereszt­szervezet titkára. — Ravasz fogáshoz voltunk kénytelenek folyamodni. Az előadások cí­mében nem jelöltük meg egy­értelműen, hogy az alkohol­ról lesz szó, olyan címmel hir­dettük meg, amely mindenkit érdekel, pl. Az idegbetegsé­gek. Az előadásokra gyüleke­zők összetétele így sokkal in­A honvédelmi nevelés ha­tékonyságának növelése ér- dekébep a honvédelmi isme­reteket tanító nevelők részé­re két esetben tartottak to­vábbképzést a balassagyar­mati járásban. Az iskolák ré­szére légpuskákat vásároltak és beszerezték a szükséges módszertani könyveket, fo­lyóiratokat. Megtették az elő­készületeket a tantárgy nyol­cadik osztályban történő be­vezetésére is. Máris kedve­zően értékelhetők az első év tapasztalatai: az úttörők ha­tárőrszakaszainak munkája fellendült. A honvédelmi ne­velés, a testi nevelés haté­konyságát azonban csökken­ti a járásban a tornatermek hiánya. M A tanácsok működésének időszerű kérdései ilyen helyük van a ta- igyekszik ma feltárni a hol- van például a tanácsok hár­nácsoknak az állam­élet és a demokratiz­napi gondok megoldásának más — államhatalmi, állam- kínálkozó lehetőségeit. Ez igazgatási és tömegszervezeti megköveteli, hogy a hatósági ügyek zömét a legalsóbb, te­hát a lakossághoz legköze­lebbi tanácsi fórumon intéz­zék. s a tanácsok vegyék át azokat p hatósági jogköröket is amelyeket ma még a kü­lönböző minisztériumok ki­helyezett szervei látnak el. \További nagy változásokat igényel a tanácsok gazdasági mus fejlesztésében? Hogyan történik most — több más — jellegéről szóló tétel, amely tevékenysége is, amelyben képviselhetik jobban a taná­csok a lakosság érdekeit? Miként lehet biztosítani a tanácsok nagyobb önállósá­fontos társadalmi kérdés mellett — a tanácsok eseté­ben is. Más ma körülöttünk az a gyakorlat tapasztalatai sze­rint ma már egyre kevésbé igazolható, miután sem az szolgáltatásokat, a lakosság ellátásáról való fokozottabb gondoskodást kell az első gát és jobb központi irányi- élet, mint húsz évvel ezelőtt, tását? Hosszabb idő óta fo- amikor megalakultak hazánk­szervezgti funkció nem jel lemző. nem domináló a ta ban a tanácsok. Leraktuk a nácsok tevékenységében, szocializmus alapjait, s meg- a Társadalomtudományi államhatalmi, sem a tömeg- helyre állítani. A tanácsok nagyobb és újfajta önállósá­ga, megújítást kívánó gazda-, lyik vita és vizsgálódás köz­életünkben ezekről és a ta­nácsok működésének egyéb kezdtük a szocialista társa- Intézet vizsgálódásai alapján az eddiginél nagyobb anya­kérdéseiről. A Kossuth Kiadó dalom teljes felépítését. Az felvázolt tanágsi struktúra az gi-Dénzügyi önállóságot kao- gondozásában most megjelent ipar után megváltozott, szó- önkormányzati jellegre helye- nak; ha masuk rendelkeznek az első nagyobb lélegzetű cialista átalakuláson ment zi a hangsúlyt; a szó Igazi saját bevételeik felett Lakos összefoglaló tanulmány, amely keresztül a mezőgazdaság is. értelmében helyi önkor- Sándor könyve nagy tár°v> az MSZMP KB Társadalom- az uj termelési viszonyok» mányzati szervekké akarja ismerettel elemzi az tudományi Intezeteben vég- mmd jobban behatolnak éle- feiieszteni a tanácsokat zett több mint kétesztendős tünk valamennyi szférájába, vagyisTzt igényli hog^ a te­kutató-, felmérő- és elemző- a gazdaságirányítási rend- S a képeseié« szem­munka főbb eredmenveit szer reformja kihat egész pontok a mainál nagyobb korvonalazza. Lakos Sándor közéletünkre. Mindez átfor- szerepet kapjanak az állami maija a tanácsok tevékeny- mechanizmusban. Az állami seget. feladatait is, s az elet élet fő területein, a politikai 14-6* jelenségei nem mindig irányvonal kialakításában , nulmanya — amely a tana- femek a korábbi sémák, természetesen továbbra is nyitható központilag, de még csők továbbfejlesztésének kér- módszerek kereteibe. Ezért meghatározó marad a köz- a felettes tanács révén sem. déseivel foglalkozó kiadvány- került sor az utóbbi években ponti párt- és állami vezetés, A ma> értelemben vett fel­sorozat első kötete — a vizs- ismételten a tanácsi munka főiránvzatok alkotó alkal- s6bb irányítás helyett meg gálódások eredmenyekent ki- egy-egy részterületének kor- mazásában azonban egyre ke)l szervezni a tanácsok te szerűsítésére, a tanácsok ön- nagyobb önállóságot és szere­„A tanácsok helye és szere­pe a szocialista építés jelen­legi szakaszában” című sági tevékenysége azonban csak úgy valósítható meg, ha ehhez szükséges lépéseket, a tanácsi gazdálkodás megoldásra váró gondjait, problémáit. A tanulmány fontos meg­állapítása, hogy a ta­nács mint a lakosság önkormányzata, nem irá­alakult, a fejlesztés útjait, módjait meghatározó általá­állóságának fokozására, ha­nos koncepciókat gyűjti egy táskörük bővítésére, gazdasá csokorba. pet kell kapniok a helyi szer­veknek. Mind több jel mu­vékenvségének törvényességi felügyeletét. Ennek elméleti és gyakorlati kimunkálása gi erőforrásaik növelésére, a tatja ugyanis hogy — hason- természetesen a jövő felada- Mint Lakos Sándor mun- tanácsok és bizottságaik mű- lóan gazdasági szférához— ta- Mínt ahogyan a tanácsok Icájából és az intézetben ed- ködésének egyszerűsítésére, az a túlzott központi kötöttségek struktúrájának változása sem dig elkészült többi tanul- igazgatási munka bürokratí- í_.-j 1 j. „i—valósítható meg esv (öltve­mányból megállapítható: szakemberek a szer tökéletesítését, a fejlő- nagyon fontos — részterüle- désből fakadó új feladatok- tét érintik; a Lakos Sándor tanácsoknál is érezhetően egyértelműen kus kinövéseinek nyesegeté- hátráltatiák az igazj szocia a kutató sere. Mindezek azonban a ta- Usta tart,alom elmélyítését.! tanácsrend- nacsi^maaka^egy~e8y __,bar demokratikus vonások erősí t ését. tanulmányában foglalt aján lások viszont átfogják a ta­nácsok tevékenységének va­lamennyi ágát. hoz és igényekhez való hoz záigazítását javasolják. Az MSZMP politikájának az utóbbi egy-másfél évti­zedben éppen az a sajátos vonása, hogy nem várja meg amíg égetővé, bajokkal ter­hes tünetek hozzátartozójává tanácsok válik egv-egy ügy oanem kapcsolatos elébe megy a fejlődés során két, amelyeket valósítható meg egv tollvo­nással. hiszen egves alap- problémák alkotmányjogi el­rendezést kívánnak, mások pedig — nagjy politikai hord­Az mm. ,S„d g': Műd igénylik. A lejlődé,. jelentkező problémáknak, teltünk, de nem eléggé bizo- soknldalú előzetes vizsgáló- nvítottunk és elemeztünk az dással, kapkodás nélkül utóbbi két évtized alatt. Itt nél nagyobb, ugyanakkor a most ismert formáktól sok szempontból eltérő, a helyi tanulmány fő érdeme, ügyekben az hogy valóságos érté. irányába mutató önállóságot ™ u^bb^sztoekkel. gondo kukon meri azokat a jelent. A tanácsokat fel kell tevékenységével ruházni a helyi ügyek vég­elméleti tétele- leges eldöntésének jogával. Az önkormányzati jelleg sokat ismé­nek a könyvben felvázolt út­ja azonban érdekes, realitá­önrendelkezés* sok.kal számoló, vonzó elkép­zelés. amely minden bizony- nyal úja latokkal gazdagszik még megvalósításig. Szathmári Gábor NÓGRÁD - 1969. augusztus 15., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents