Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

Vß Si 'W f? Ét ! Akihez ,neits k tirany ü bejutni Peáagü^iwofe fóruma Betakarítóqépek komplex bemutatója Nagyon időszerű, s ezért érdekesnek ígérkezik az a be­mutató, amelyet július 15-en tartanak a Komáromi Álla­mi Gazdaságban. Az érdek­lődőknek ugyanis bemutatják az E 5X2 típusú, valamint az SzK—4—M és az SzK—5 tí­pusú arató- cséplőgépeket munka közben. Felvonultat­ják a gépparádén a kombáj­nok járulékos gépeit is, s ezenkívül bemutatják a W 50/Lak tehergépkocsira sze­relt D 032 típusú műtrágya­szóró adaptert és a B 210 tí­pusú ekéket is. A nagyszabá­sú szakmai bemutatót az NDK mezőgépipar magyaror­szági képviselete, a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet, a Komáromi Állami Gazdaság, az Agrotröszt, a Pest—Nóg- rád—Komárom megyei Ag- roker Vállalat, az Agrártudo­mányi Egyesület és az Autó- ker rendezi. Emeletráépítés és*»*? Hiába növekedett meg az utóbbi időben a közéleti de- I mokratizmus, van még a j megyében egy képviselő, aki- I hez nem könnyű „feljutni”. : Balassagyarmaton mindenki j ismeri, Schuchmann Zoltán­nak hívják. Magasan székel. ; rögös út vezet hozzá. S hogy az olvasó érdeklő­dését ne csigázzuk feleslege- j sen tovább, azt is eláruljuk. | hogy ez a magasság mintegy I emeletnyi és a képviselőt, aki í „civilben” a balassagyarmati szakmunkásképző intézet 1 igazgatója, csupán azért ne- j héz megközelíteni, mert az ! iskolában építkezés, emelet- ! ráépítés folyik. Lépcsők he- ! Ivett lécekkel kivert meredek deszkapallón kell felküzdenie magát, annak. aki hozzá igyekszik. Az igazgató-képviselő azon­ban . a szobájában szintén fo­lyó átépítési munkálatok és a ! sűrűn szállongó por ellenére is elégedettnek látszik. — Eddig öt teremben és három szükségtanteremben folyt a tanítás, ősztől kezdve két. teremmel, szertárral, új tanári szobával és tanári könyvtárral gyarapodunk — mondja. Az intézet épülete százéves már, a szakmunkás- képzés valamikori magánla­kások helyén folyik. Az 1950/51-es tanévben — ugyan­ebben az épületben — még csak negyvenegy tanulónk volt, az 1968/69-esben már nyolcszáz. S a közeljövőben még többre, mintegy ezerre számíthatunk. — A túljelentkezéseken kí­vül indokolja-e valami az is­kolabővítést? — A szakmunkásképzés re­formja parancsolóan követe­li meg a tanulókkal való fo­kozottabb törődést- Több és alaposabb elméleti oktatásban kell őket részesítenünk. Ezért is épül a két tanterem. A szavak — Schuchmann Zoltánnak az iskolája, a szak­munkásképzés színvonalának emelése érdekében elhangzott szavai egybevágnak Nagy Imre munkaügyi miniszter- helyettes egyik országos na­pilapunkban nemrég megje­lent írásával. A miniszter- helyettes ezt írja „A szak­munkásképzés korszerűsítése” című vezércikkében: „Kor­szerűsítésről beszéltünk, azonban világosan kell látni, hogy inkább egy hosszabb idő alatt megvalósítandó reform­ról van szó, amihez — mint minden hasonló probléma megoldásához — nélkülözhe­tetlenek a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. .. .Ami az alapvető tárgyi feltételéket Illeti, tantermek, tanműhely, otthonok — ezek csak fokoza­tosan teremthetők meg”. Végigjárjuk az iskolát. A klubhelyiséget idáig, hogy a tanítás úgyahogy zavartalan legyen, kénytelenek voltak igénybe venni az oktatás cél­jaira. így az természetesen nem tudta betölteni eredeti rendeltetését, A tornaterem­ben is bővítés folyik. A diá­kok is segítenek. Az építő­vállalat. a Riolex Építőipari- Vállalat ígéri, hogy a tanév kezdetére végez a munkával. Az emeletráépítés sok gon­dot megold, ez rendben van. De az alsó két szint jellege sajnos nem változik meg, ugyanolyan régi, kórszerűtlen marad, mint eddig volt- Az iskola előbb-utóbb — a most folyó építkezés dacára is — alkalmatlanná válik a taní­tásra. Az igazgató az emeltszintű oktatásról beszél. Arról, hogy ennek érdekében az épület hátsó szárnyán újabb előadó­terem kialakítására volna szükség. A tervek megvannak már, kivitelező is akadna, most már csak az hiányzik, hogy a minisztérium áldását adja az elgondoláshoz. A kapu alatt állunk. Az igazgató — aki egyben képvi­selő, az iskoláján kívül egy sokkal nagyobb körzet gond­jait viseli szívén — az épü­let jövőjéről szól aggódó szavakkal. Hátul, az udvar­ban az építők tevékenyked­nek. Még nem is végeztek ez­zel a munkával, neki már — kimondatlanul, kimondva —- egy újabb iskolabővítés szük­ségessége, és a nem is olyan távoli jövőbe előreszaladva, egy új épületbe költözés lehe­tősége jár az eszében. Nem­csak maga és nemcsak ezer tanulója érdekében. Baranyai László Európát két részre osztja a PÁL- és a SECAM-rendszerű tv-közvetítés. A határvidéke­ken lakók sokszor fájlalják (például Franciaország és Nyugat-Németország, vagy Né­met Szövetségi Köztársaság és az NDK határán), hogy min­denkor csak az egyik oldal adásait foghatják. Ez az álla­pot azonban már nem sokáig tartható fenn. A tranzisztor­technika legfrissebb eredmé­nyei alapján sikerült olyan de- kodert megszerkeszteni, amely lehetővé teszi egy készüléken mindkét rendszerben sugárzott színes adások vételét. A tele­víziót, amelybe beépítették a dekodert, a Hannoveri Vásá­ron mutatták be. Ipari érdekességek Ha áramszünet van, vagy a la­kásban váratlanul kiég a biztosí­ték, koromsötétben tapogatózunk zseblámpa, gyufa és gyertya után. Sokszor nyomdafestéket nem tűrő szitkokat morzsolunk el a fogunk között, mire világosságot tudunk gyújtani. Ettől kíméli meg a csa­ládokat az a német automatikus lámpa, amelyet a biztosítékszekré­nyen helyeznek el, de bizonyára a lakás más részébe is fölszerelhető. Ha megszakad az áram, ez nyom­ban bekapcsol, fényénél mód nyí­lik a biztosíték kicserélésére, vagy a helyiség időleges megvilágításá­ra. a hálózatról akkumulátorra va­ló átkapcsolás elektronikus vezér­léssel történik. A Hannoveri Vásár egyik érdekes újdonsága volt a ke­reskedelmi forgalom számára készült videorekorder. A le­mezjátszónál nem sokkal na­gyobb Philips-gyártmányú ké­szülékkel éppen úgy szalagra lehet venni a tv-adásokat ké- pestől-hangostól, majd később visszajátszani, mint a magne­tofonnal a rádióműsort. A rendkívül tetszetős külsejű készülék a közeljövőben jele­nik meg a német piacon. Az ára azonban sokkal kevésbé vonzó, mint gondolnánk. Kis beosztással akár két személy- gépkocsit is lehetne vásárolni érte. ■f""rssssssssss////ssss//rsrsfssssssf//sssssss///ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sswsssssssssssssssssssssssssfsjsssssssssssssssssssrss/ 'sssssssssss/ssss Nemrégiben szerencsém volt részt venni egy igen érdekes, tanulságos bulgáriai tapasz­talatcsere-látogatáson. A KISZ központi bizottsága mezőgaz­dasági és falusi osztálya — közösen az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával — az idén első alkalommal szer­vezett szakmai programú tár­sasutazást mezőgazdasági szakemberek részére. Három év gyakorlat Bulgáriában tehát nemcsak a szép tájat, a kulturális em­lékeket, intézményeket tekin­tettük meg, hanem tanulmá­nyoztuk a bolgár mezőgazda- sági szakemberképzés, a gya­korlati munka problémáit, eredményeit is. Szófiai tartózkodásunk al­kalmával látogattunk el a mezőgazdasági akadémiára, ahol az akadémia tanáraival és hallgatóival beszélgettünk. Vendéglátóink szívélyesen tá­jékoztattak bennünket az akadémiai képzés rendszeréről, a bolgár mezőgazdaságban dolgozó szakemberek helyze­téről. Náluk az akadémián négy év a képzési idő. A végzett hallgatók főiskolai bi­zonyítványt kapnak, s csak hároméves gyakorlati idő letöl­tése után kapnak lehetőséget diplomaterv készítésére. Ezt ugyancsak az akadémián kell megvédeniük. Meglepve hallottuk, hogy kevés a jelentkező az akadé­miára. Ennek az a magyará­zata, hogy a gazdaságokban elegendő létszámú szakember dolgozik. Egy-egy gazdaság­ban — s ezt vehetjük általá­nosnak — három akadémiát végzett, nyolc—tíz középfokú technikumú szakember és két közgazdász dolgozik. Fiatalok a mezőgazdaságban Bulgáriai tapasztalatok A gyakorlatba kikerült szak­emberek — hasonlóan a mi viszonyainkhoz — egy évig gyakornoki fizetést kapnak. Az agrárszakemberek fizetése a gyakornoki idő letelte után viszont nagyobb, mint példá­ul az orvosoké. Öntözéses gazdálkodás Az akadémián többségében fiúik tanulnak. A hosszú gya­korlati tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy az üzemi munká­ba nem tudnak beilleszkedni a női agrárszakemberek. A végzett lányok kutatóintéze­tekben, vagy középfokú tech­nikumokban helyezkednek el. Az akadémián a Komszomol szervezeti felépítése hasonló a mi KISZ-szervezetünkhöz. A hallgatók osztályalapszerveze- tekben élik az ifjúsági éle­tet. A szakemberképzés gyakor­lati tapasztalatairól két Plov­div környéki gazdaságban győződtünk meg. A két üzem gazdálkodását vizsgálva, egyik­ben a szőlő- és gyümölcster­mesztés, míg a másikban az üveg- és hajtatóházi és a szántóföldi zöldségtermesztés a fő üzemág. Emellett nagyon kis területen, de foglalkoznak más tevékenységgel is. A kö­zös gazdaságok összterülete 9—10 ezer hold — külön-kü- lön. Említésre méltó, hogy igen nagy területen folytatnak öntözéses gazdálkodást. A gyümölcstermelő üzemben az összes terület 80, a zöldséges üzemben pedig 95 százalékát öntözik a területnek. A termelőszövetkezeti tagok a jövedelmüket készpénzben kapják meg. Hasonló kész­pénzes jövedelemelosztási módszert alkalmaznak mint nálunk. A tag előlegként meg­kapja a 80 százalékot, majd az év végén a visszatartott 20 százalékot. Egy tag átlagos évi jövedelme 1200 leva, ami átszámítva 19 ezer forintot tesz ki. A fiatalítás gondjai meg- egyezőek a két ország mező- gazdaságában. Kezdetben Bul­gáriában sem szívesen dol­goztak a szövetkezetekben a fiatalok. Csak a gazdaságok megerősödésével, az időköz­ben hozott intézkedésekkel si­került eredményt elérni. Bul­gáriában például rendszeres a kapcsolat az iskolák és a termelőszövetkezetek között. A diákok számára szakköröket, kirándulásokat szerveznek a szövetkezetek és minden kí­nálkozó lehetőséget felhasz­nálnak a siker érdekében. E tekintetben eredményeseb­ben tevékenykednek, mint mi. Sok a gép Egyik gazdaságban sem játszik nagy szerepet az ál­lattenyésztés, mégis megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak az ott dolgozók élet- és munkakörülményeire. Az ál­lettenyésztő telepek korsze­rűek, betonozottak az utak. Zuhanyozó és pihenőhelyiség áll a dolgozók rendelkezésére. S amit mi is csodálkozva szemléltünk: klubszoba, tele­vízióval, rádióval, újságok­kal, sakk-készlettel. A pihenő­időt tehát bárki érdeklődésé­nek megfelelően töltheti el. A váltott műszakot is könnyen megoldják, s így a gondozók­nak minden második vasár­napjuk szabad. Az általunk látott gazdasá­gokban magas fokú a gépesí­tés. A gyümölcsösben például az ágak kötözésén és a szedé­sen kívül nincs kézi munka. Látogatásunk alkalmával na­ponta másfél vagon primőr paradicsomot, paprikát és uborkát szállítottak a keleti és a nyugati államokba. A válo­gató- és csomagolóüzemben a nagy teljesítményű gépek mel­lett 76 fiatal dolgozott két brigádban. Említést érdemel, hogy az egyik termelőszövetkezethez hét, a másikhoz nyolc község tartozik. A központi községben tágas, jól felszerelt művelődé­si házzal rendelkeznek, ame­lyeket a gazdaságok anyagi támogatásával építettek fel. Ha azonban a fiatalok távolabbra szeretnének utazni vagy a vá­rosban szórakozni, a szövetke­zet saját autóbusszal viszi őket. Élményekben gazdagon ér­keztünk haza. Az utazás so­rán gyakran emlegettük itt­honi gondjainkat, s azt, hogy a mi termelőszövetkezeti ve­zetőinknek még sokat kell ten ­niük a szövetkezetek fiatalítá­sa érdekében. De nekünk if­júsági vezetőknek is segíteni kell ezt a fontos törekvést. Mede Tivadar a KISZ megyei bizottsága parasztifjúsági felelőse n vizsgák tükrében Több mint egy hónapja sok ezer diák és felnőtt hallgató vizsgázik a középiskolákban. Az osztály- és érettségi, vala­mint a felsőoktatási felvételi vizsgák igen értékes elemzés­re adnak lehetőséget. Sokol­dalúan tükrözik az oktatás és nevelés eredményeit és hiá­nyosságait, az érdeklődési te­rületeket, az iskolán kívüli hatásokat, a pedagógus, a ta­nuló és a szülő tevékenysé­gét, A vizgga értéke Sajnos, a vizsgát szinte minden érintett olyan aktus­nak tekinti, amelyen legjobb túljutni; akadály, amely a to­vábbhaladás útjában áll. A vizsga, a számonkérésnek ez a sajátos, és véleményem sze­rint sok konzervatív elemet tartalmazó formája ma még sok tekintetben cél, nem pe­dig pedagógiai eszköz, apiely az előrehaladásról ad képet. Olyan számonkérés, amelynek elemei merevek; módszerei csak nehezen birkóznak meg a korszerű követelmények igé­nyével, elsősorban a gondol­kodás vizsgálatával, általában elszakadást tükröznek a fő nevelési célkitűzésektől, ame­lyeket Lenin így érzékeltetett: „Ne olyasvalamit kérjünk, amit betanultak, hanem amit maguk átgondoltak, következ­tetéseket kérjünk, olyanokat, amelyek a modern műveltség szempontjából szükségszerű- ek." A vizsgán természetesen csak az tükröződhet, még a legátgondoltabb módszerek al­kalmazásával is, ami a ráha­tások, az ismeretszerzés tevé­kenysége során kialakult. Na­gyon határozottan állítom azonban — éppen a sokoldalú, összehasonlító vizsgálódások ismeretében —, hogy a merev, a konzervatív, az oktatástól elszakadó vizsgamódszerek já­rultak hozzá jelentősen a ked­vezőtlen kép kialakulásához. Melyek a legáltalánosabb sajátosságok? Az érettségi és a felnőttok­tatási vizsgákon népünk álta­lános felemelkedésének és a szocialista közoktatásnak sok szembetűnő értéke figyelhető meg. Olyan falusi fiatalok be­szélnek Ibsen, Solohov és Brecht művészetéről, akiknek szülei legfeljebb kalendáriu­mot olvastak. Idősebb szak­munkások, 2—3 gyermekes családanyák „felelnek” az élő­világ törzsfejlődéséről és olda­nak meg trigonometrikus fel­adatokat. Öröm hallgatni ta­nuló és tanár „felszabadult” társalgását német, orosz vagy angol nyelvből. (Idézet egy érettségi jegyzőkönyvből: „Ä Rétsági Gimnázium tanulói jól értik és beszélik az angol nyelvet.”) Az egyre több vizs­gázó nemcsak menyiségi növe­kedést jelent, hanem egyéni­leg és társadalmilag is értékes kulturális minőséget. Az igyekezel nem minden A vizsgateljesítmények azonban megoldásra váró problémákat is jeleznek. Ezek egy része a tanulás kedvezőt­len motivációjából ered, más­részt pedig korszerűtlen fel­készülési munkából. Még mindig elég sok azok­nak a száma, akik valamilyen kényszerítő ok miatt járnak iskolába. Náluk többnyire sem az ismeretanyag, sem a gon­dolkodás szintje nem kielégí­tő. Különösen sok a sikerte­len próbálkozás a felnőttokta­tás első évfolyamán. Elég gyakori a 40—50 százalakos lemorzsolódás, a teljes tájé­kozatlanság miatt. A bukottak többsége nem járt a foglalko­zásokra, a néhány napos ta­nulás elégtelennek bizonyult, A tanulók többsége azonban sokat, dolgozott, készült, a tel­jesítmények azonban sok eset­ben mégis a várakozás alatt maradtak. Mi ennek az oka? A teljesítmények problémái és az okok is szerteágazóak. Sokszor szinte érthetetlennek tűnik, hogy a szabályok' pon­tos ismeretének birtokában miért eredménytelenek a fel­adatmegoldások? Hogyan le­hetséges. hogy az, aki mun­kakörében naponta végez szá­zalékszámításokat. képtelen megoldani a kémiái feladatot, mert ott „különleges” anya­gokkal találkozik? Miért okoz sokszor zavart az. ha a vizs­gabizottság tagjai beszélget­ni akarnak, kérdeznek a fel­adattal kapcsolatban? A tudást a ma iskolájának, az élet követelményeinek meg­felelően nem a holt anyag reprodukálásában kell mérni, ahogy erről Fabulya László is nyilatkozott az „Érettségi után” című riportban. Sajnos az ismeretek sokszor nem tel­jesítményképesek, tételeket, betanult szabályokat jelente­nek, amelyek nem kapcsolód­nak a gyakorlathoz. Meglepő, hogy milyen kevesen tudják hasznosítani a tv, a rádió, az újság „élő”, és a jelennel kap­csolatot tartó információit. So­kan mondták a felelősök kö­zül, hogy most ők nem nézték a tv-műsort. nem olvastak, mert tanulni kellett. Tanulni a vaskos füzeteket megtöltő tételeket, a lediktált elemzé­seket, szabályokat. Kapcsolatban az élettel Természetesen jelentkeznek a feleletekben a társadalmi és az egyéni hátrányok is. A fa­lusi környezet, a szegényes könyvtár olyan környezet, amelyeket az iskola nehezen tud pótolni. A fizikai dolgozók nem mindig képesek olyan környezetet nyújtani a közép- iskolás tanulónak, amelv maximális teljesítményekre, önálló ismeretszerzésre ser­kent. Ezek a hátrányok külö­nösen a felsőoktatási felvételi vizsgákon jelentkeznek. Rend­kívül fontos tehát a jó elemek birtokában a vizsgák tapasz­talatainak differenciáltabb hasznosítása. Ott, ahol az ele­mi alkalmazásokkal vannak problémák, még könnyebb a helyzet. A tehetséges tanulók­kal való foglalkozásban azon­ban már sakkal átgondoltabb ráhatásokat kell megterveznie az iskolának és a szülői ház­nak egyaránt. A vizsgák is azt igazolják, hogy kevés ta­nuló készül tudatosan. Na­gyon kevesen olvassák a ter­mészettudományos folyóirato­kat, (hasznos ajándék lehet egy egy folyóirat előfizetése) kevesen rendelkeznek kis há­zi könyvtárral. Hiányzik a rá­dió és a televízió műsorának tervszerű figyelemmel kíséré­se. Sok érettségi feladatot do’- gozott fel a tv például a tör­ténelem tárgykörben. Az új tantervek, tankönyvek a kor­szerű ismeretszerzést kívánják meg. A most lezajlott vizsgák tükrében ezek a követelmé­nyek még sok hiányossággal érvényesültek. A tapasztala­tok hasznosítása minden bi­zonnyal jelentősen javítani fogja a következő évek mun­káját. Andrássy Péter Vendégszereplő nógrádiak Orosházára készül Nógrád köt.- ezzel szerepelnek julius Ifi—20 -A ség irodalmi színpada. A fiatalok között Orosházán, sikerrel szerepeltek a néphadse- a község egyik Öntevékeny eso- reg körzeti seregszemléjén, ahon- portja — a bábosok — Alt Gyű- nan továbbjutottak. TAnyéros Jó- láné vezetésével Miskolcon szere- zsef vezetésével Mezei András: peltek szép sikerrel. A gyermek- Mementó Című lírai jelenetét dől- babfesztiválon, népi játékot mu sózták fel irodalmi színpadra, s tattak be. NÓGRAD — 1969. július 11., péntek §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents