Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

Sikerrel mutatkozott be a TMIVSZVIIL vándorkiállítása lelt ház az- ÉMÁSZ kultúrtermében A hét elején figyelemre más fényújság, vagy a vibrá- szönte a kiállítás szervezői ne’e méltó esemény színhelye volt ciós elven működő berendező- munkáját, a kedves fogad.ta- az Észak-magyarországi sek közérdeklődésre tarthatnak tást, és az érdeklődők figyel­A ramszolgálta tó Vállalat Sál- számot. Ha a TRANSZVILL és inét, majd az együttműködés gótarjáni Üzemigazgatósága, a megyénk között hamarabb elmélyítésének jegyében sok Két autóbuszon érkezett a vá- létrejön ez a kapcsolat. kívánt a jelenlevőknek. r> sba a Villamos Berendezés­éi Készülék Művek TRANSZ- V ILL gyára gyártmányismer­tető kiállítása, amelyet az üzemigazgatóság központi é Kilétének udvarán tekinthet­tek meg a szakemberek és az érdeklődők. Már reggel kilenc .óra kö­rül gyülekezni kezdtek a lá­togatók, akiknek Tálosi Ist­ván, a TRANSZVILL Gyár igazgatója tartott rögtönzött előadást a KGM MTTI Pro- duktinform autóbuszában Röviddel tíz óra után az ÉMÁSZ kultúrtermében telt ház, több mint száz meghívott szakember és érdeklődő előtt Szabó Aladár az MSZMP Sal­gótarjáni városi Bizottságának titkára ünnepélyesen megnyi­totta a kiállítást. Bevezetőjé­ben a város, a résztvevők ne­vében köszöntötte a kiállító­kat. majd hangsúlyozta, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az országban először Salgótarjánban mutat­kozik be a TRANSZVILL gyártmányismertető kiállítása. Ez kétségtelenül azt bizonyít­ja, hogy a hatalmas ütemben újjáépülő városunknak rangja és vonzása van. Megnyitója befejező részében bizakodását fejezite ki, hogy a későbbiek- tarján ban ilyen korszerű Válóczi Ernő az ÉMÁSZ Sal­ben tovább szélesedik a fényújság felszerelésére kerül- gótarjáni Uzemigazgatóságá- TRANSZVILL és a megye hetett volna sor, így azonban nak vezetője az előadást kő- kapcsolata és a jövőben több- kénytelenek leszünk beérni vető fogadáson röviden érté­egy olyan változattal, amely kelte a TRANSZVILL kiállí- ennél jóval kevesebbet „tud”, tását. Tetszését fejezte ki, , , , ,, hogy Tálosi István a forga­A vibrációs elv gyakorlati iomba levő készülékek üze­A szakemberek egy csoportja a KGM MTTI Produktinform autóbuszában a TRASZVILL kiállított gyártmányait tanul­mányozza szőr kerülhet sor közvetlen ta­lálkozásra. Vida Gábor a TRANSZ­Ezt követően 7-irí^rn°^I^®rn5rí;’, J-riAiNüz,- felhasználása most kezd fért meltetése során~~felmeriilt_hi VILL főkonstruktőre tartott h6ditani hazánkban Ezen ™®u<;tese soran telmeru t hi- előadást Néhánv mondatban , a ,m nazanKoan. z,zen bákat, problémákat, azokat a előadást. Néhány^ mondatban alapul a details mérleggel tapasztalatokat helyezte élő­kéért a gyár múltjára, majd kombinált vibrációs adaeoló a U , , \ naev vonalakban ismertette a ,,,DU 71 , aaagoio, a térbe, melyeket a gya; nagy vonalakban ismertette a derékmasszírozó berendezés, a hasznosítani lehet jelenlegi gyártmányosszete- vibráclós faifüró ^ véső, vagy rán hasznosítani lehet. a gyártás so­A közvélemény=kutató lapok nyomán telt. Állóképes vetítés kereté- a vibrátor elnevezésű ben mutatta be a gyár leg- izomlazitó * pihentetőgép. újabb tipusu, világszínvonalon álló termékeit, amelyekhez Az előadás után a jelenle- részletes magyarázatot fűzött, vő szakemberek részéről több „ , , észrevétel, javaslat hangzott meg. . eJSoro nÍ . a el, amelyre Tálosi István igaz- TRANSZ\ ILL teljes gyárt- gatb válaszolt. Kérte, vegyék manylistajanak meg azt a sze­A TRANSZVILL gyárt­mányismertető kiállítását az esti órákig számtalan szakem­ber és érdeklődő tekintette K. S. „Írnék a vasúti közleke­désről, mert a közlekedési eszközök piszkosak, nyáron melegek, levegőtlenek, té­len elviselhetetlenül hide­gek — írja több olvasó. — A munkásjáratok menet­rendje nem kielégítő. A vasúti közlekedést én ala­posan bírálnám.” Á századforduló második évtizedének első éveiben épült a salgótarjáni főtéri pá­lyaudvar, aminek lebontása rövidesen befejeződik. Már akkor úgy írt erről az ese­ményről a helyi lap, hogy kü­lönb indóhézat érdemelt volna ez a nagy falu. Az épület mégis — ha nem is közmeg­elégedésre — becsülettel szol­gálta az utazóközönséget fél évszázadon át. Azóta történt egy s más, amióta ezt a ri­deg kaszárnyát, a pályaudvart fölépítették. A változás külső és belső jelei mellett ma már szó nélkül megyünk el, magá­tól értetődő természetességgel vesszük tudomásul mindazt, ami életünket szebbé, ember­arcúvá formálta. 4 menetrendről Újvári Ferenc állomásfő­nökkel számtalan oldalról kö­zelítettük meg a vasúti közle­kedést. Körülnéztünk a vasút házatáján, vissza is tekintet­tünk, előre is vetettünk egy pillantást. — Kezdjük a menetrenddel — ajánlotta Újvári Ferenc. — El kell ismerni, az új inenet^ rend nem a legjobban sike­rült. Panaszkodnak az utasok, hogy az átszállóhelyeken 5—6 perccel korábban indítják a szerelvényeket, amelyekkel to. vább utazhatnának. Mi ennek az oka? A nógrádi közlekedés csak egy kis része a vasút­nak. Az egész országra érvé­nyes menetrend megszerkesz­tése — figyelembe véve sok­ezer szempontot, a népgazda­ság érdekeit, ezt egyeztetni a nemzetközi vasúti közlekedés­sel — bonyolult feladat- Sok­szor a legkisebb módosítás is a változtatások végtelen lánco. iatát indítaná meg, amire pe­dig nincsen naponta lehetőség. Ha ezt az érvelést el is fo­gadjuk, ami többé-kevésbé azt jelenti, hogy egy menetrend lehet elfogadható, de jó soha, utasokként nehezen tudunk belenyugodni ebbe, joggal il­letjük bírálattal, s várjuk el, hogy észrevételeinket a vasút illetékesei megszívleljék és a következő menetrendet már körültekintőbben állítsák ösz- sze. léten hides, nyáron meleg A kulturált közlekedésen valamennyien az utazás körül­ményeit értjük a pályaudvari váróteremtől utazásunk vég. céljáig. Ebbe a fogalomkörbe minden beletartozik; az utazók és az utaztatók kapcsolata, a várótermek tisztasága. az. hogy a kocsik piszkosak, télen hidegek, nyáron melegek... — A forgalom 70 százalékát ingajáratokkal — Salgótarján —Hatvan, Salgótarján—Szol­nok, Salgótarján—Somoskőúj­falu stb. bonyolítjuk le — in­dult ki Újvári Ferenc a té­nyekből. — Szerelvényeink állandóan úton vannak, csak söprésre, törölgetésre van, de nagyobb takarításra nincsen mód. Ez az oka, hogy a gyors- vonati és személyvonati sze­relvények tisztábbak, mint a munkásjáratok, a>z ingázó szerelvények, mert azok taka­rítására van idő, amíg a vég­állomáson tartózkodnak. A vasúti rekonstrukció ideje alatt kénytelenek vagyunk szükségmegoldásokkal beérni. Vannak problémáink, gondja­ink, amelyekkel szemben megértést kérünk az utazókö­zönségtől. A kulturált közle­kedés megteremtésében elérj, tünk egy bizonyos szintet. Szeretnénk tovább haladni ezen az úton, ehhez kérjük az utasok segítségét. Itt kanyarodunk vissza arra, hogy nem elegendő karba tett kézzel várni a jobbat- A jó­szándékú utasok sokat tehet­nek a kulturált közlekedésért, ha neon érik be annyival, hogy csak bírálják a vasitat- A vá­rótermek, a kocsik tisztasága rajtunk is múlik. Akadnak szép számmal felelőtlenek, rendbonlók, duhajkodók. ita­losak, akik fittyet hánynak az emberi együttélés íratlan nor­máira. tönkreteszik, két kéz­zel rombolják le mindazt, ami utazásaink kényelmét, nyu­galmát hivatott szolgálni. Ezekkel szemben együttes erő­vel kell fellépni. A közlekedés sok ezer ember ügye Van még mit tenni, hogy a vasúti kocsik ne legyenek piszkosak, télen a fűtés kifo­gástalan legyen, a nyári hősé­get légkondicionáló berende­zések enyhítsék, megszűnjön a zsúfoltság, a szerelvények ké­sése. Az elvárások kölcsönösek az utazóközönség és a vasút részéről. Mindenkinek van mit söpörni a saját portáján. Körülbelül ez csendült ki Jusztin János nyugdíjas, Ádám Antal üzletvezető-he­lyettes, Nagy József, a FŰ­SZERT dolgozója és Rédai György szabolcsi munkás sza­vaiból, akikkel a salgótarjáni ideiglenes pályaudvaron be­szélgettem el. Amikor Kemény Sándor for. galmista fölemelte a tárcsát, a tizenhat—ötvenhetes szerel­vény kigördült a pályaudvar­ról. A kocsikban sok száz em­ber utazott, ki családjához, is­merőséhez. ki távolabbra. Na­ponta több vonat indul útjára Salgótarjánból. A közlekedés viszontagságai ezreket érinte­nek. érthető, ha érzékenyen reagálnak a hiányosságokra, sürgetik a vasúti közlekedés korszerűsítését, ha számon ké­rik, mit tesznek az illetékesek a kulturált közlekedésért. Kiss Sándor Bővül a csereüdültetés Az elmúlt esztendőben gazdasági ig Lenzben üdült. Ugyanakkor érv és kulturális együttműködés ala- 20 tagü NDK-s csoport tölti pi- kult ki a Német Demokratikus henojét jelenleg a vállalat visegrá- Köztarsaság 13 ezer dolgozót fog- di üdülőjében. A német vendégek lalkoztató Ernst Thälman Vaskom- megtekintették Budapestet, Eszter- binatja és a Pest-vidéki Kőbánya gomot és hajókiránduláson vettek Vállalat dolgozói között. Ennek részt. A magyarok Rostockkal és keretében kerül sor a kölcsönös Berlinnel ismerkedtek és egy hajó­üdültetés lebonyolítására. kirándulást tettek a Warren-tavon. A 20 főből álló magyar csoport, Jövőre tovább bővítik a csereddül- amelynek 80 százaléka fizikai dől- tetést, 40 főre emelik az üdülés- gozó volt, június 23-tól július 6- ben résztvevők számát. ... , igénybe a felhasználók a V’'rrmsfSSSSSssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssfSSSSSS/sssssssssssssssssssssss/sssssssMssssts/ssssss/ssssssssssyssssssfMfs/sssssssssssssssssssssssssssssswfSfSssssssrf‘ re"y toredeK;et ^ amelyet a TRANSZVILL szervizszolgá- kiállítas és az eloadas alatt , . .. , megtekinthettek az érdeklő- latát’ egyben felajánlotta az. dők. Valamennyi termék méltó a lehetőséget, hogy a megren- a szakemberek, a felhasználók delők egy-egy szakembere a figyelmére. Az egyes gyártaná- áron ^ sajátíthassa el a nyokat magasfoku gyártás­technológia jellemzi, beszédes villamosberendezések szerelé­bizonyítékai a gyár sokoldalú sét, kezelését és karbantartá- felkészültségének, jól illuszt- sát. Tálosi István, a TRANSZVILL igazgatója, Szabó Aladár, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára és Kovács István, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Nógrád megyei csoportjának titkára az érdeklődők társaságában rálják azt a törekvésüket, A hozzászólások alatt derűs hogy lépést tartsanak a mű- közjáték — egy rendhagyó szaki tudományok fejlődésé- üzletkötés — zajlott le. Az val, szemmel tartva a fo- egyik résztvevő érdeklődésére gyasztók igényeit, fokozzák a a TRANSZVILL igazgatóia régi. elavult gyártmányok el- minden bürokrácia nélkül, mo- lenében az új konstrukciók solyogva jegyzett fel szeptem- bevezetését. béri szállítási határidővel egy megrendelést. A különböző vezérlőberen­dezések, műgyantaszigetelésű Az előadást az EIB megsza- mérőváltók és a kis olajterű kító szereléséről és kar ban tar­megszakítók elsősoiban a készült színes film ve­szakemberek figyelmet keltet- . ték fel, míg a színes, figurális titése egészítette ki. Tálosi anyagok továbbítására alkal- István zárszavában megkö­Féltve őrzött naplót lapoz­gatok. Az első oldalra gondos kezek rajzoltak színes, ma­gyaros díszítést. A következő oldalon névsor. Harminchét leány és fiú neve. Ennyien kezdték meg 1964-ben tanul­mányaikat a romhányi gimná­ziumban. Az írás még kifor­ratlan, s az első bejegyzések is gyerekesek. Egy napló — legyen az személy vagy kollektíva tu­lajdona — mindig a legsze­Mivel léptek ki . az életbe? leményből kicsendü! a becsü­letes életre törekvés. A lá­nyoknál talán nem véletlen a gyerekek iránti vonzódás, a tolakodó fonákság ellenére is — megfontolt, s vélem min­iben elhamarkodottságtól men­tes. Ügy érzem — habár ve­lány erre ezt írta: „Olyan nagy politikusokat, akik a fia­talság problémáival és általá­ban az egész emberiség prob­lémáival foglalkoznak.” Olva­sottságára jellemzően idézi még Napóleon egyik mondá­sát: „A nagy emberek mete­orok: fölemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a vi­lágot.” Nem hihető, hogy ezek a diákok nem tudnak különb­séget tenni a szerelmi ideál, és az életideál között. Viszont fel ­pedagógusi, ápolónői pályára szélyes szembeállítani a sok­való igyekvés megfogalmazó- kai a keveset, általánosnak mélyesebb, T'J ha valakif azí mondtjaj venni «***!«> kis osztálykö- az emberben újra eseményeket örökíti meg. A iAL , erUd ezek a velemenyek kérdés m;ért ‘ alatta a középiskolás korosz- azt tükrözik, hogy a mai fia- ’ tályt — nem gondolnak a csa- talok felelősséggel gondolkoz- _ , .... ládalapítással, nagyon téved, nak, s mondanak véleményt !>zeré,ay.. u^alast tegyek iskolai a boldog, harmonikus csalá- az élet kérdéseiről. Az érzés- neveleSunk eszményképekre világuk gazdagságát talán meg. romhányi és a környékbeli ál­talános iskolákból kikerült gyerekek nagyon tiszteletre méltó és kedves cselekedetre ,. , , határozták el magukat az ősz- dl elet utam vágyakozás csak nem válaszoltak ra? S engedtessék meg, hogv t tegyek : eszményképek!- vonatkozó esetleges gyengesé­tálynapló írásával. Tulajdon- ,nrem. mi.nden véleményből ki- legszembetűnőbben bizonyítják ^tétlenül ‘Ä®1“““ SZ6nn' képpen négy, együtt töltött pillanatait örökítették meg. A kirándulásokat, a klubdélutá­nokat, az építőtábort, a fel­nőtté válás első időszakának eseményét, a szalagavatót, sa közeledő érettségi izgalmait. S gondolataikról vágyaikról, az ÉLET-ről alkotott vélemé­nyükről. Mintegy summáját adva érettségüknek. a körbe tar­tozik magának az ifjúsági szer­vezetnek a nevelési szerepe, jellemformáló feladata. Mint­ha ezen a területen nagyon szegényesek lennének az esz­közeink, vagy talán kevésbé hatékony a rendel k-zésünkre álló lehetőségek és eszközök n.<= cu ne e un. tdrdk- Az egyik kislány vá- a már emlegetett kérdésekre őstörténetét’, derűs'és boríts ,aszkéat ez,t ír->a: -Ha férjhez adott válaszok mellett a megyek, eleget tegyek anyai kedvenc versidézetek is. Na- kötelezettségemnek, s becsii- gyón érdekes és egyben figye- lettel végezzem a munkámat, lemre méltó, hogy Ady Endre, Az életcélom nem feltétlenül József Attila, Váci Mihály, az, hogy tanárnő legyek. Ha Petőfi Sándor, Radnóti Mik- nem sikerül bejutnom a fő- iós a legkedveltebb költők. A végürSaUoUa'k6‘ legsíkosabb isko»ára azért nem ^sem két- versidézetek közül pedig - ““lrISa” ségbe es igyekszem, hogy meg- sok más mellett — mintegy találjam a nekem megfelelő visszatérő motívum —, de egy- munkát, amit szívesen vég- ben az élettel kapcsolatos ál- zek.” lásfoglalás S Ide kívánkozik a másik fogható fel, Váci Mihály tói a kérdés: Milyennek képzeled következő idézet: „Nem elég el leendő élettársadat? jóra vágyni; a jót akarni kell! Es nem eleg akarni: de tenni, „ . 1U \ , ,, aki felüle- tenni kplv- találkozón elhangzó veleme­nyék is — mintegy folytatás ként — belekerülnek a nap A harminchétből huszonket- ten jutottak el az érettségiig. izülük egyetlen egyet sem -merek. S mégis mohó kíván­csisággal olvasom a vallomá­.... .. -,. ... A romhányi huszonkettők spsssüs*. “írs “«oá- mi­kent állják meg a helyüket, arról a napló nem tud árul­kodni. Talán majd az ötéves sokat. Miként ítélnek meg jellemző példát: lóba. Hiszen akkor jólesik Megint téved az, am reiuie- t.enni kell!’ tesen ítél a fiatalokról. Nagyon komoly válaszokat írtak erre a Valami azonban hiányzik kérdésre is. Csak egyetlen, de ebből az önvallomásból.' Ezt . , jellemző példát: „Az élettár- kérdést, hogy: Van-e ideálod. „ • , . , kérdéseket, mi után vagyóda- mindenki nagyon csinosnak ha igen milyen egyéniség? a ma^ emlékezni. Azonban ad­nak a mai tizennyolc evesek. ^0pzeü e\ Nem mondom, hogv legtöbben nem válaszolták *s m^8’keresünk néhányat A válaszok kulonbozok, hiszen a csjnosság nem számít, de a rne„ Vajh miért csak egvet. külön egyéniségek írtak le az szépség nem minden! Szerin- . . .. ,------------ tan legyen jókedvű, megértő >en logikus, a kérdést a való­é s szeresse a családját.’1 ítéleteket. Mi az életcélod? Erre a nagy kérdésre egyet­len patetikus, vagy nagyképű válasz sem hangzik el. De kivétel nélkül mindegyik vé­a volt romhányi gimnazisták közül és megírjuk, mi való­diságában értő, elfogadható su^ me8 elképzeléseikből, válasz született? Az egyik kis- Pádár András A napló den sora ­részletének min- az itt-ott elő­NÓGRÁD - 1969. július 9., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents