Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
Sikerrel mutatkozott be a TMIVSZVIIL vándorkiállítása lelt ház az- ÉMÁSZ kultúrtermében A hét elején figyelemre más fényújság, vagy a vibrá- szönte a kiállítás szervezői ne’e méltó esemény színhelye volt ciós elven működő berendező- munkáját, a kedves fogad.ta- az Észak-magyarországi sek közérdeklődésre tarthatnak tást, és az érdeklődők figyelA ramszolgálta tó Vállalat Sál- számot. Ha a TRANSZVILL és inét, majd az együttműködés gótarjáni Üzemigazgatósága, a megyénk között hamarabb elmélyítésének jegyében sok Két autóbuszon érkezett a vá- létrejön ez a kapcsolat. kívánt a jelenlevőknek. r> sba a Villamos Berendezéséi Készülék Művek TRANSZ- V ILL gyára gyártmányismertető kiállítása, amelyet az üzemigazgatóság központi é Kilétének udvarán tekinthettek meg a szakemberek és az érdeklődők. Már reggel kilenc .óra körül gyülekezni kezdtek a látogatók, akiknek Tálosi István, a TRANSZVILL Gyár igazgatója tartott rögtönzött előadást a KGM MTTI Pro- duktinform autóbuszában Röviddel tíz óra után az ÉMÁSZ kultúrtermében telt ház, több mint száz meghívott szakember és érdeklődő előtt Szabó Aladár az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Bevezetőjében a város, a résztvevők nevében köszöntötte a kiállítókat. majd hangsúlyozta, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az országban először Salgótarjánban mutatkozik be a TRANSZVILL gyártmányismertető kiállítása. Ez kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a hatalmas ütemben újjáépülő városunknak rangja és vonzása van. Megnyitója befejező részében bizakodását fejezite ki, hogy a későbbiek- tarján ban ilyen korszerű Válóczi Ernő az ÉMÁSZ Salben tovább szélesedik a fényújság felszerelésére kerül- gótarjáni Uzemigazgatóságá- TRANSZVILL és a megye hetett volna sor, így azonban nak vezetője az előadást kő- kapcsolata és a jövőben több- kénytelenek leszünk beérni vető fogadáson röviden értéegy olyan változattal, amely kelte a TRANSZVILL kiállí- ennél jóval kevesebbet „tud”, tását. Tetszését fejezte ki, , , , ,, hogy Tálosi István a forgaA vibrációs elv gyakorlati iomba levő készülékek üzeA szakemberek egy csoportja a KGM MTTI Produktinform autóbuszában a TRASZVILL kiállított gyártmányait tanulmányozza szőr kerülhet sor közvetlen találkozásra. Vida Gábor a TRANSZEzt követően 7-irí^rn°^I^®rn5rí;’, J-riAiNüz,- felhasználása most kezd fért meltetése során~~felmeriilt_hi VILL főkonstruktőre tartott h6ditani hazánkban Ezen ™®u<;tese soran telmeru t hi- előadást Néhánv mondatban , a ,m nazanKoan. z,zen bákat, problémákat, azokat a előadást. Néhány^ mondatban alapul a details mérleggel tapasztalatokat helyezte élőkéért a gyár múltjára, majd kombinált vibrációs adaeoló a U , , \ naev vonalakban ismertette a ,,,DU 71 , aaagoio, a térbe, melyeket a gya; nagy vonalakban ismertette a derékmasszírozó berendezés, a hasznosítani lehet jelenlegi gyártmányosszete- vibráclós faifüró ^ véső, vagy rán hasznosítani lehet. a gyártás soA közvélemény=kutató lapok nyomán telt. Állóképes vetítés kereté- a vibrátor elnevezésű ben mutatta be a gyár leg- izomlazitó * pihentetőgép. újabb tipusu, világszínvonalon álló termékeit, amelyekhez Az előadás után a jelenle- részletes magyarázatot fűzött, vő szakemberek részéről több „ , , észrevétel, javaslat hangzott meg. . eJSoro nÍ . a el, amelyre Tálosi István igaz- TRANSZ\ ILL teljes gyárt- gatb válaszolt. Kérte, vegyék manylistajanak meg azt a szeA TRANSZVILL gyártmányismertető kiállítását az esti órákig számtalan szakember és érdeklődő tekintette K. S. „Írnék a vasúti közlekedésről, mert a közlekedési eszközök piszkosak, nyáron melegek, levegőtlenek, télen elviselhetetlenül hidegek — írja több olvasó. — A munkásjáratok menetrendje nem kielégítő. A vasúti közlekedést én alaposan bírálnám.” Á századforduló második évtizedének első éveiben épült a salgótarjáni főtéri pályaudvar, aminek lebontása rövidesen befejeződik. Már akkor úgy írt erről az eseményről a helyi lap, hogy különb indóhézat érdemelt volna ez a nagy falu. Az épület mégis — ha nem is közmegelégedésre — becsülettel szolgálta az utazóközönséget fél évszázadon át. Azóta történt egy s más, amióta ezt a rideg kaszárnyát, a pályaudvart fölépítették. A változás külső és belső jelei mellett ma már szó nélkül megyünk el, magától értetődő természetességgel vesszük tudomásul mindazt, ami életünket szebbé, emberarcúvá formálta. 4 menetrendről Újvári Ferenc állomásfőnökkel számtalan oldalról közelítettük meg a vasúti közlekedést. Körülnéztünk a vasút házatáján, vissza is tekintettünk, előre is vetettünk egy pillantást. — Kezdjük a menetrenddel — ajánlotta Újvári Ferenc. — El kell ismerni, az új inenet^ rend nem a legjobban sikerült. Panaszkodnak az utasok, hogy az átszállóhelyeken 5—6 perccel korábban indítják a szerelvényeket, amelyekkel to. vább utazhatnának. Mi ennek az oka? A nógrádi közlekedés csak egy kis része a vasútnak. Az egész országra érvényes menetrend megszerkesztése — figyelembe véve sokezer szempontot, a népgazdaság érdekeit, ezt egyeztetni a nemzetközi vasúti közlekedéssel — bonyolult feladat- Sokszor a legkisebb módosítás is a változtatások végtelen lánco. iatát indítaná meg, amire pedig nincsen naponta lehetőség. Ha ezt az érvelést el is fogadjuk, ami többé-kevésbé azt jelenti, hogy egy menetrend lehet elfogadható, de jó soha, utasokként nehezen tudunk belenyugodni ebbe, joggal illetjük bírálattal, s várjuk el, hogy észrevételeinket a vasút illetékesei megszívleljék és a következő menetrendet már körültekintőbben állítsák ösz- sze. léten hides, nyáron meleg A kulturált közlekedésen valamennyien az utazás körülményeit értjük a pályaudvari váróteremtől utazásunk vég. céljáig. Ebbe a fogalomkörbe minden beletartozik; az utazók és az utaztatók kapcsolata, a várótermek tisztasága. az. hogy a kocsik piszkosak, télen hidegek, nyáron melegek... — A forgalom 70 százalékát ingajáratokkal — Salgótarján —Hatvan, Salgótarján—Szolnok, Salgótarján—Somoskőújfalu stb. bonyolítjuk le — indult ki Újvári Ferenc a tényekből. — Szerelvényeink állandóan úton vannak, csak söprésre, törölgetésre van, de nagyobb takarításra nincsen mód. Ez az oka, hogy a gyors- vonati és személyvonati szerelvények tisztábbak, mint a munkásjáratok, a>z ingázó szerelvények, mert azok takarítására van idő, amíg a végállomáson tartózkodnak. A vasúti rekonstrukció ideje alatt kénytelenek vagyunk szükségmegoldásokkal beérni. Vannak problémáink, gondjaink, amelyekkel szemben megértést kérünk az utazóközönségtől. A kulturált közlekedés megteremtésében elérj, tünk egy bizonyos szintet. Szeretnénk tovább haladni ezen az úton, ehhez kérjük az utasok segítségét. Itt kanyarodunk vissza arra, hogy nem elegendő karba tett kézzel várni a jobbat- A jószándékú utasok sokat tehetnek a kulturált közlekedésért, ha neon érik be annyival, hogy csak bírálják a vasitat- A várótermek, a kocsik tisztasága rajtunk is múlik. Akadnak szép számmal felelőtlenek, rendbonlók, duhajkodók. italosak, akik fittyet hánynak az emberi együttélés íratlan normáira. tönkreteszik, két kézzel rombolják le mindazt, ami utazásaink kényelmét, nyugalmát hivatott szolgálni. Ezekkel szemben együttes erővel kell fellépni. A közlekedés sok ezer ember ügye Van még mit tenni, hogy a vasúti kocsik ne legyenek piszkosak, télen a fűtés kifogástalan legyen, a nyári hőséget légkondicionáló berendezések enyhítsék, megszűnjön a zsúfoltság, a szerelvények késése. Az elvárások kölcsönösek az utazóközönség és a vasút részéről. Mindenkinek van mit söpörni a saját portáján. Körülbelül ez csendült ki Jusztin János nyugdíjas, Ádám Antal üzletvezető-helyettes, Nagy József, a FŰSZERT dolgozója és Rédai György szabolcsi munkás szavaiból, akikkel a salgótarjáni ideiglenes pályaudvaron beszélgettem el. Amikor Kemény Sándor for. galmista fölemelte a tárcsát, a tizenhat—ötvenhetes szerelvény kigördült a pályaudvarról. A kocsikban sok száz ember utazott, ki családjához, ismerőséhez. ki távolabbra. Naponta több vonat indul útjára Salgótarjánból. A közlekedés viszontagságai ezreket érintenek. érthető, ha érzékenyen reagálnak a hiányosságokra, sürgetik a vasúti közlekedés korszerűsítését, ha számon kérik, mit tesznek az illetékesek a kulturált közlekedésért. Kiss Sándor Bővül a csereüdültetés Az elmúlt esztendőben gazdasági ig Lenzben üdült. Ugyanakkor érv és kulturális együttműködés ala- 20 tagü NDK-s csoport tölti pi- kult ki a Német Demokratikus henojét jelenleg a vállalat visegrá- Köztarsaság 13 ezer dolgozót fog- di üdülőjében. A német vendégek lalkoztató Ernst Thälman Vaskom- megtekintették Budapestet, Eszter- binatja és a Pest-vidéki Kőbánya gomot és hajókiránduláson vettek Vállalat dolgozói között. Ennek részt. A magyarok Rostockkal és keretében kerül sor a kölcsönös Berlinnel ismerkedtek és egy hajóüdültetés lebonyolítására. kirándulást tettek a Warren-tavon. A 20 főből álló magyar csoport, Jövőre tovább bővítik a csereddül- amelynek 80 százaléka fizikai dől- tetést, 40 főre emelik az üdülés- gozó volt, június 23-tól július 6- ben résztvevők számát. ... , igénybe a felhasználók a V’'rrmsfSSSSSssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssfSSSSSS/sssssssssssssssssssssss/sssssssMssssts/ssssss/ssssssssssyssssssfMfs/sssssssssssssssssssssssssssssswfSfSssssssrf‘ re"y toredeK;et ^ amelyet a TRANSZVILL szervizszolgá- kiállítas és az eloadas alatt , . .. , megtekinthettek az érdeklő- latát’ egyben felajánlotta az. dők. Valamennyi termék méltó a lehetőséget, hogy a megren- a szakemberek, a felhasználók delők egy-egy szakembere a figyelmére. Az egyes gyártaná- áron ^ sajátíthassa el a nyokat magasfoku gyártástechnológia jellemzi, beszédes villamosberendezések szerelébizonyítékai a gyár sokoldalú sét, kezelését és karbantartá- felkészültségének, jól illuszt- sát. Tálosi István, a TRANSZVILL igazgatója, Szabó Aladár, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára és Kovács István, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Nógrád megyei csoportjának titkára az érdeklődők társaságában rálják azt a törekvésüket, A hozzászólások alatt derűs hogy lépést tartsanak a mű- közjáték — egy rendhagyó szaki tudományok fejlődésé- üzletkötés — zajlott le. Az val, szemmel tartva a fo- egyik résztvevő érdeklődésére gyasztók igényeit, fokozzák a a TRANSZVILL igazgatóia régi. elavult gyártmányok el- minden bürokrácia nélkül, mo- lenében az új konstrukciók solyogva jegyzett fel szeptem- bevezetését. béri szállítási határidővel egy megrendelést. A különböző vezérlőberendezések, műgyantaszigetelésű Az előadást az EIB megsza- mérőváltók és a kis olajterű kító szereléséről és kar ban tarmegszakítók elsősoiban a készült színes film veszakemberek figyelmet keltet- . ték fel, míg a színes, figurális titése egészítette ki. Tálosi anyagok továbbítására alkal- István zárszavában megköFéltve őrzött naplót lapozgatok. Az első oldalra gondos kezek rajzoltak színes, magyaros díszítést. A következő oldalon névsor. Harminchét leány és fiú neve. Ennyien kezdték meg 1964-ben tanulmányaikat a romhányi gimnáziumban. Az írás még kiforratlan, s az első bejegyzések is gyerekesek. Egy napló — legyen az személy vagy kollektíva tulajdona — mindig a legszeMivel léptek ki . az életbe? leményből kicsendü! a becsületes életre törekvés. A lányoknál talán nem véletlen a gyerekek iránti vonzódás, a tolakodó fonákság ellenére is — megfontolt, s vélem miniben elhamarkodottságtól mentes. Ügy érzem — habár velány erre ezt írta: „Olyan nagy politikusokat, akik a fiatalság problémáival és általában az egész emberiség problémáival foglalkoznak.” Olvasottságára jellemzően idézi még Napóleon egyik mondását: „A nagy emberek meteorok: fölemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.” Nem hihető, hogy ezek a diákok nem tudnak különbséget tenni a szerelmi ideál, és az életideál között. Viszont fel pedagógusi, ápolónői pályára szélyes szembeállítani a sokvaló igyekvés megfogalmazó- kai a keveset, általánosnak mélyesebb, T'J ha valakif azí mondtjaj venni «***!«> kis osztálykö- az emberben újra eseményeket örökíti meg. A iAL , erUd ezek a velemenyek kérdés m;ért ‘ alatta a középiskolás korosz- azt tükrözik, hogy a mai fia- ’ tályt — nem gondolnak a csa- talok felelősséggel gondolkoz- _ , .... ládalapítással, nagyon téved, nak, s mondanak véleményt !>zeré,ay.. u^alast tegyek iskolai a boldog, harmonikus csalá- az élet kérdéseiről. Az érzés- neveleSunk eszményképekre világuk gazdagságát talán meg. romhányi és a környékbeli általános iskolákból kikerült gyerekek nagyon tiszteletre méltó és kedves cselekedetre ,. , , határozták el magukat az ősz- dl elet utam vágyakozás csak nem válaszoltak ra? S engedtessék meg, hogv t tegyek : eszményképek!- vonatkozó esetleges gyengesétálynapló írásával. Tulajdon- ,nrem. mi.nden véleményből ki- legszembetűnőbben bizonyítják ^tétlenül ‘Ä®1“““ SZ6nn' képpen négy, együtt töltött pillanatait örökítették meg. A kirándulásokat, a klubdélutánokat, az építőtábort, a felnőtté válás első időszakának eseményét, a szalagavatót, sa közeledő érettségi izgalmait. S gondolataikról vágyaikról, az ÉLET-ről alkotott véleményükről. Mintegy summáját adva érettségüknek. a körbe tartozik magának az ifjúsági szervezetnek a nevelési szerepe, jellemformáló feladata. Mintha ezen a területen nagyon szegényesek lennének az eszközeink, vagy talán kevésbé hatékony a rendel k-zésünkre álló lehetőségek és eszközök n.<= cu ne e un. tdrdk- Az egyik kislány vá- a már emlegetett kérdésekre őstörténetét’, derűs'és boríts ,aszkéat ez,t ír->a: -Ha férjhez adott válaszok mellett a megyek, eleget tegyek anyai kedvenc versidézetek is. Na- kötelezettségemnek, s becsii- gyón érdekes és egyben figye- lettel végezzem a munkámat, lemre méltó, hogy Ady Endre, Az életcélom nem feltétlenül József Attila, Váci Mihály, az, hogy tanárnő legyek. Ha Petőfi Sándor, Radnóti Mik- nem sikerül bejutnom a fő- iós a legkedveltebb költők. A végürSaUoUa'k6‘ legsíkosabb isko»ára azért nem ^sem két- versidézetek közül pedig - ““lrISa” ségbe es igyekszem, hogy meg- sok más mellett — mintegy találjam a nekem megfelelő visszatérő motívum —, de egy- munkát, amit szívesen vég- ben az élettel kapcsolatos ál- zek.” lásfoglalás S Ide kívánkozik a másik fogható fel, Váci Mihály tói a kérdés: Milyennek képzeled következő idézet: „Nem elég el leendő élettársadat? jóra vágyni; a jót akarni kell! Es nem eleg akarni: de tenni, „ . 1U \ , ,, aki felüle- tenni kplv- találkozón elhangzó velemenyék is — mintegy folytatás ként — belekerülnek a nap A harminchétből huszonket- ten jutottak el az érettségiig. izülük egyetlen egyet sem -merek. S mégis mohó kíváncsisággal olvasom a vallomá.... .. -,. ... A romhányi huszonkettők spsssüs*. “írs “«oá- mikent állják meg a helyüket, arról a napló nem tud árulkodni. Talán majd az ötéves sokat. Miként ítélnek meg jellemző példát: lóba. Hiszen akkor jólesik Megint téved az, am reiuie- t.enni kell!’ tesen ítél a fiatalokról. Nagyon komoly válaszokat írtak erre a Valami azonban hiányzik kérdésre is. Csak egyetlen, de ebből az önvallomásból.' Ezt . , jellemző példát: „Az élettár- kérdést, hogy: Van-e ideálod. „ • , . , kérdéseket, mi után vagyóda- mindenki nagyon csinosnak ha igen milyen egyéniség? a ma^ emlékezni. Azonban adnak a mai tizennyolc evesek. ^0pzeü e\ Nem mondom, hogv legtöbben nem válaszolták *s m^8’keresünk néhányat A válaszok kulonbozok, hiszen a csjnosság nem számít, de a rne„ Vajh miért csak egvet. külön egyéniségek írtak le az szépség nem minden! Szerin- . . .. ,------------ tan legyen jókedvű, megértő >en logikus, a kérdést a valóé s szeresse a családját.’1 ítéleteket. Mi az életcélod? Erre a nagy kérdésre egyetlen patetikus, vagy nagyképű válasz sem hangzik el. De kivétel nélkül mindegyik véa volt romhányi gimnazisták közül és megírjuk, mi valódiságában értő, elfogadható su^ me8 elképzeléseikből, válasz született? Az egyik kis- Pádár András A napló den sora részletének min- az itt-ott előNÓGRÁD - 1969. július 9., szerda