Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI Bí: É S A M F GYEI TANÁCS LAPJ A XXV, ÉVF. 152. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1969. JÚLIUS 4., PÉNTEK Magyar pártós kormányküldöttség utazik Bulgáriába A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására július 8- án Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztársaságba a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége (MTI) ilasigoaEO nép hizalmáfo&S” A népi ülnökök meg bízó leve lének átadása A Parlamentből jelentjük Nőtt a reáljövedelem— Javnit az árvízvédelem Géczi János, a megyi tanács let az egyik ülnöknek Bensőséges ünnepség - keretében került sor tegnap délelőtt kilenc órakor a megyei tanácson az elkövetkezendő háromeves ciklusra megválasztott népi ülnökök megbízóleveleinek átadására. Az ünnepségen jelen volt Géczi János, a megyei tanács vb elnöke és dr. Kovács László, a megyei bíróság elnöke. A megjelent népi ülnököket Géczi János köszöntötte: — A tanács legutóbbi ülése önöket elfogadta a megyei bíróság népi ülnökeinek. Ez nagy megtiszteltetés. A tanács és a végrehajtó bizottság nevében kívánom, hogy ezt a bizalmat munkájuk során eredményesen használják fel — mondotta. Ezt követően került sor a megbízólevelek átadására, majd ez eskütételre. Az ünnepélyes eskütétel után dr. Kovács László köszöntötte az ülnököket: elnöke átadja a megbízóleve- (Simonffy Jenő felvétele) — Önök, mint az eskütétel folyamán is elhangzott, a dolgozó nép bizalmából három éven keresztül tevékenykednek a megyei bíróság mellett. Kérem és egyben figyelmeztetem az elvtársakat, vegyék figyelembe, hogy ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a bírák. Amíg valamilyen ügyet nem látnak tisztán, kérdezzenek, hogy segítsék az igazságos döntést. Mindig a törvények szellemében és az igazságnak megfelelően dolgozzanak. A közbiztonság és a közrend jó a megyében és önök az elkövetkezendő három évben hozzájárulhatnak, hogy még jobb legyen. Az ünnepség végső aktusaként a megválasztott népi ülnökök aláírták az eskü szövegét. hogy a következő három évben annak széliemében végezzék munkájukat. Az országgyűlés csütörtökön Fehér Lajosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének felszólalásával folytatta a tavalyi költségvetés megtárgyalását. A miniszterelnök-helyettes felhasználta az alkalmat, hogy röviden értékelje a reform eddigi eredményeit és annál részletesebben szóljon a gazdálkodás soron következő legfontosabb feladatairól. Hangsúlyozta: az eltelt másfél év eredményei szemmel láthatóan bizonyítják a reform életképességét. A továbbiakban — mondotta — a legfontosabb a jelenleginél kedvezőbb gazdasági szerkezet és ezen belül a jobb gyártmányösszetétel kialakítása, hogy gyorsabban nö- vekedhessék a nemzeti jövedelem és jobban kielégíthessük a termelési és fogyasztási igényeket. Természetesen elsősorban a keresettebb termékeket előállító ágazatok részarányát kell növelni. Véleménye szerint azonban túl lassan szorulnak ki az elavult termékek és ez is hozzájárul a munkaerő-gazdálkodás és a bérpolitika joggal bírálható jelenségeinek fennmaradásához. Akadályoz a centralizáció Kitért Fehér Lajos a termelékenység sok oldalról bírált kedvezőtlen színvonalára, amelyet véleménye szerint csak átmenetileg vehetünk tudomásul. Azt a túlbiztosítást, ami a munkaerővonalon számos üzemben, vállalatnál folyik, meg kell szüntetni, hogy lehetővé váljék a dolgozók átirányítása olyan területre, ahol égető munkaerőhiány van, egyebek mellett a szolgáltatások területére. Ehhez nagyobb mozgékonyságra van szükségük a vállalatoknak, amit akadályoz a túlzott centralizáció. A tröszti és más nagyobb szervezeti formában működő egy- ségeknek különösen az élelmiszeriparban, a textiliparban és a belkereskedelemben nagyobb önállóságot kell acini. Miután a vitában sók szó esett a fogyasztás, a keresetek és az árak kérdéséről, a Minisztertanács elnökhelyettese részletekbe menően foglalkozott ezekkel. Mérlegelve a nem ritkán ellentétes, véleményeket hangsúlyozta, hogy az összfogyasztás lényegesen növekszik — ami döntő jelentőségű, — mindazonáltal egyes kiskeresetű, nagycsaládű rétegek feltétlenül , érzékenyen reagálnak bizonyos árváltozásokra, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A reáljövedelmek a tervezett 14— Ifi százalékkal szemben, 19— 20 százalékkal nőttek három év alatt, de az is igaz, hogy a reálbérek jóval lassabban követik ezeket. A teljesstauényt bcrcKKÜk A jövedelmek nagyobb differenciálásának szükségességét azzal indokolta, hogy a mai különbségek a legfelelős- ségteljesebb munkát végző vállalati vezetők, valamint a művezetők és 9 munkások, egyszersmind a szakmunkások és a szakképzetlen dolgozók keresete között túlságosan csekélyek ahhoz, hogy az emberek valódi képességei szerinti jobb munkára ösztönözzenek. Ne a jelenlétet, hanem a teljesítményt bérezzük, és honoráljuk jobban a szorgalmat, a rátermettséget, a nagyobb gyakorlatot — jelentette ki. Az élelmiszerellátás, Fehér Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese speciálisan a húsellátás nehézségeivel kapcsolatban megemlítette, hogy már tettek bizonyos központi intézkedéseket, amelyek hatására javul a helyzet. Ami az iparcikkek választékát illeti: at. kereskedelem ne rendeljen elavult, vagy minőségileg meg nem felelő termékeket, ez a leghatásosabb fogyasztói érdekvédelem. Az ármozgásokról elmondotta, az összár-színvonal emelkedése a megengedhető évi 1—2 százalék alatt marad és a rugalmas árrendszer mindenképpen pozitív hatással van a termelésre és így a fogyasztásra is, Utalt az árcsökkentésekre is, amelyek a ruházati iparban július elseje után kezdődtek. A továbbiakban említésit tett a korszerű, rugalmas, közép- és kisvállalatok növekvő szerepéről, és nehezményezte, hogy mostohagyerekek a hitelellátásban. Hangsúlyozta a tanácsi gazdálkodás továbbfejlesztésének fontosságát, amihez azonban a minisztériumok több ágazati segítsége, útmutatása szükséges. Fehér Lajos a kormány külpolitikai tevékenységének rövid összefoglalásával fejezte be nagy érdeklődéssel fogadott felszólalását. Szüntessük meg a manipulációi A vitában résztvevő képviselők többsége a mezőgazdaság, illetőleg a termelőszövetkezetek munkájával foglalkozott a továbbiakban. Szabó István Hajdú megyei képviselő, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a reform kedvező hatásának tulajdonította a mérleghiányos termelőszövetkezetek számának csökkenését és a kedvezőtlen adottságú tsz-ek egy részének észrevehető fejlődését. Említést tett a tsz melléktevékenységekről is, és kijelentette, hogy a tevékenységgel semmi kapcsolatban nem álló üzletelések és manipulációk, munkaerő-átengedések ipari vállalatoknak, lejáratja az olyan melléküzemági tevékenységet, amely ténylegesen szükséges és hasznos. Szabó István is, később dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója is bírá- lólag beszéltek az ipar érdektelenségéről a mezőgazdaság korszerű hazai termelőeszközökkel, nyersanyagokkal való ellátásában. Pedig fel kellene figyelniük rá, hogy a mezőgazdaság egyre fónto- sabb piacukká válik Nagy ágy elemmel hallgatták meg a képviselők dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének felszólalását a tavalyi költségvetés kulturális vonatkozásaiban. Az aggodalmak, jelentette ki dr. Orbán László, hogy háttérbe szorul a kultúra, vagy rossz irányba viszik az anyagi ösztönzők, nem voltak indokoltak. Mintegy 700 millió forinttal több jutott kulturális célokra, mint egy évvel korábban. Határozottan megvédte a miniszterhelyettes a kulturális, alap és a kulturális járulék gyakorlatát, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a kulturális élet egésze egészségesen fejlődjék. Bírálta azonban a Nemzeti Bank egyes hitelintézkedéseit, amelyek a könyvkiadásban és más kulturális ágazatokban kedvezőtlenül hatnak. Hivatkozva rá, hogy a képviselők módosító indítványt nem nyújtottak be a vita során, Vályi Pétéi' pénzügy- miniszter röviden összefoglalta a tanácskozás tanulságait. A különböző kereskedelmi és kulturális célokra indítványozott nagyobb költségvetési hozzájárulással kapcsolatban ígéretet tett, hogy a kormány megvizsgálja a teljesítés lehetőségét. A reálbérek és reál- jövedelmek nem kielégítő aránya véleménye szerint a Dégen Imre államminiszter termelékenység kedvezőtlen alakulásával kapcsolatos ennek .helyes irányú változása ösztönzőleg hat majd a reálbérek emelkedésére is. Nincs szükség különleges alapokra, a változást magával az ösztönzési rendszerrel kell elősegíteni. A válasz tudomásulvétele után az országgyűlés elfogadta a múlt évi költség- vetés végrehajtásáról benyújtott törvényjavaslatot, majd áttért a vízgazdálkodás helyzetének megtárgyalására. IpaHelepítés és a víz Dégen Imre államtitkár, az Oi-szágos Vízügyi Hivatal elnöke — a vízgazdálkodás célkitűzéseinek átfogó ismertetése során számos meglepő adattal, ténnyel illusztrálta a fel adat nagyságát és bonyolultságát. Az ipar vízszükséglete megötszöröződött a felszabadulás óta, és az ivóvíz-felhasználás is rendkívüli mértékbe;, növekedett. Tény, hogy 800 faluban működik már vezetéke- vízmű és a városok többse - gében is sikerült a korábbi rendszeres vízhiányt megszüntetni. A továbbiakban azonban az iparnak nagyobb mérték ben kell hozzájárulnia a rendkívül költséges vízműberuházásokhoz. Miután pedig az ösz- szes iparvíz felhasználásának 84 százaléka olyan területi-.-' jut, ahol kevés a víz, ebből a szempontból is jobban meg kell fontolni az ipartelepítéseket ... Kitért az országban meglehetős bőségben fellelhető gyógy- és hévizek kihasználásának lehetőségeire, a mező- gazdaság vízgazdálkodására, ezen belül a sokat fejlődött üzemi, öntözésre, amelyet véleménye szerint főleg ott kell tovább fejleszteni, ahol az a legkevesebb járulékos beruházással megoldható. Megnyugtatólag hatott, amit az árvízvédelem évről évre fejlődő munkálatairól mondott az államtitkár és amivel az egész ágazat dinamikus fejlődését jellemezte. Már ebben a bevezetőben szó került a Balaton sajátos vízgazdálkodási követelményeiről, amelyre hamarosan elkészül az összefüggő program. Dr. Radnóti István, Veszprém megyek képviselő felszólalásának nagy részét ennek a problémának szentelte, hangsúlyozva, hogy a Sió, mint a Balaton jelenlegi egyetlen vízszabályozója, a mai állapotában nem tölti be hivatását, s olyan munkálatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a vízátvezetést a Drávából a Balaton vízszintjének kielégítőbb szabályozásához. Duna—Tisza csatorna A témához hozzászólók többsége a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a vízgazdálkodást. Böhm József, Somogy megyei képviselő, a mezőgazdasági vízberuházások igen gyors megtérülését bizonyította, hasonlóképpen dr. Mészöly Gyű. la, Bács megyei képviselő is, aki főleg a Dégen Imre által is említett Duna—Tisza csatorna tervével foglalkozott. Ez az évszázados terv, hangsúlyozta, megszüntetné a Duna—Tisza közének krónikus vízhiányát, lehetővé tenné a tápéi olajkincs gazdaságosabb hasznosítását, A belvízi hajózás fejlesztését. Megtérülése, véleménye szerint a Tiszalöki Duzzasztómű adataiból ítélhető meg, amely 15 év alatt, a mintegy kétmilliárdos költséggel szemben, ötmilliárdot hozott a népgazdaságnak. A hatalmas munka elkészítése, természetesen sok időt igényel, ezért mielőbb hozzá kellene kezdeni. A Vás, Békés. Szolnak, Veszprém és Hajdú megyét képviselő hozzászólók a, továbbiakban számos tapasztalattal gazdagították a vitát, amely péntek délelőtt a vízgazdálkodásról folytatódik, ezt követően kerül/ sor az interpellációkra. Közös igyekezettel A statisztikai adatok megdönthetetlenül bizonyítják, hogy a nyári hónapokban ugrásszerűen megnő a gyermekbalesetek száma. Ez érthető is. Az iskolai élet fegyelméből kiszakadó gyermek hirtelen szembetalálja magát a nagy „szabadsággal”. Napirendje már nincs beosztva szinte óráról órára, nem kell tanulnia, különórára járnia, övé az egész nap. És gyakran itt kezdődik a baj. A szülők általában a legtöbb családban mindketten dolgoznak és nincs, aki felügyeljen a gyerekre. Ö pedig érthető módon játszani akar. De hol? A lakásba nem mehet, nehogy felfordulást okozzon. Emellett annyit ült egész évben az iskolapadban, zárt levegőn, hogy a szabadban! akar lenni, szaladgálni, focizni, rohangálni szeretne, hogy kielégítse természetes mozgásigényét. Csakhogy a. játszótér nagyon kevés. Az izgő-mozgó gyerekeknek jóformán nincs hová menniük, ha játszani akarnak. Mit tehetnek hát? Csoportokba verődve rohangálnak a lépcsőházban mindaddig, míg valamelyik lakó meg nem sokallja, vagy a házfelügyelő rájuk nem szól. Sok bérházban szinte állandó háborúság folyik a gyereksereg és a házfelügyelők között — váltakozó eredménnyel. Mert amikor rájuk szólnak elmennek ugyan, de fél, vagy egy óra múlva ott vannak valamelyik emeleten. A lépcsőház nem játszótér, ebben mindenki egyetért. A lakók, akik pihenni szeretnének munkájuk végeztével a lakásokban, a házfelügyelők, akiknek külön munkát jelent a gyerekek utáni takarítás és a szülők, akik balesettől féltik a gyermeküket. Mert a lépcsőkön, emeleteken gyakran történhet baj a játék hevében. Elég. egy megcsúszás és máris súlyos törés, vagy más sérülés a következmény. Nemrégiben a második emeletről zuhant ki egy tíz év körüli kislány, akit egyik társa véletlenül meglökött. Mit tehetünk? Azt hisizem, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy teret, játszóteret kell adnunk a gyermekeknek, ahol szabadon futkározhatnak, játszhatnak. Ez hozzásegítene a nyári balesetek csökkenéséhez. A játszóterek létesítésié nem egyszerű dolog. Mert az amúgyis szűk városokban — mint Salgótarjánban — nagyon nehéz helyet biztosítani. Még a házaknak is, nemhogy a gyerekeknek. Emellett a játszótereket fel is kell szerelni, ami megint pénzbe kerül. Ennek ellenére meg kell teremteni a lehetőségeket. A tanács, a társadalmi szervek és a nagy gyárak, üzemek közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy az eddiginél több játszótér létesüljön, ahová a szülők nyári hónapokban nyugodtan engedhetik a gyerekeket. Ez mindenkinek egyformán érdeke, mert a legfontosabbról — gyermekeinkről van szó. Cs. E.
