Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

Esküt tettek Alkotmányunk merész, új­szerű elhatározása volt, hogy hazánk igazságszolgáltatásába népi ülnököket vont be. Sokan aggályoskodtak, kétségeiket fejezték ki, de a népi ülnökök 17 esztendős tevékenysége min­dennél fényesebben bizonyí­totta a döntés helyességét. A népi ülnökök idei vá­lasztása mind,en korábbinál jobban sikerült. Nagyobb sze­repet kaptak a nők, — a 144 népi ülnök közül 48 nő — és a termelőszövetkezeti tagok, akik közül 20-at választottak ■ népi ülnökké. Fiatalodott, fel­frissült az összetétel. Az elkövetkezendő 3 esz­tendőre megválasztott 144 né­pi ülnök tegnap, a megyei ta­nács nagytermében tett ünne­pélyes esküt. Az eskütételre megjelenteket dr. Tóth Ist­ván, a városi tanács' vb elnö­ke üdvözölte. Elmondotta, hogy idén az üzemek, válla­latok. intézmények legjobb dolgozóikat jelölték népi ül­nöknek, s ez máris biztosíték arra, hogy élettapasztalatukra támaszkodva megfontolt ítéle­tekkel népi ülnökeink remekül megállják helyüket az igazság­szolgáltatásban. Beszélt arról, hogy a szocialista igazság­szolgáltatás ítéleteit elsősorban nevelő szándékkal hozza, s a népi ülnököknek a jövőben is elvitathatatlanul nagy részük lesz az igazságos, demokrati­kus, bölcs ítéletekben. Ezután dr. Reményi Jenő, a járásbíróság elnöke tájékoz­tatta a megjelenteket a népi ülnök hivatásáról, kötelessé­geiről és jogairól. Elmondotta; a bíróság nagy súlyt helyez arra, hogy a népi ülnökök megválasztása ne lehessen csu­pán névleges, ezért minden egyes népi ülnöknek már előre megküldik beosztását, tőlük — éppen úgy, mint a szakbírók­tól —, elvárják a tárgyalásra tűzött anyag részletes tanul­mányozását, az alapos felké­szülést. Ennek eredménye, hogy a népi ülnökök a bírósá­gi tárgyalások aktív résztve­vői, kérdéseik lényegre- törőek, megállapításaik, vé­leményeik sokat segítenek az igazságos ítélethozatalban. Be­szélt többek között az ülnökök képzéséről, oktatásáról, tájé­koztatta a jelenlevőket, hogy az ülnökakadémiát idén is megrendezik. Szó esett to­vábbá az ülnökök beszámolási kötelezettségéről. Rendkívül fontos tény ez már csak azért is, mert a népi ülnökök ezál­tal válnak az igazságszolgálta­tás propagátoraivá. Figyelmébe ajánlotta az eskütételre össze- gyűlteknek, hogy az ítéletho­zatalnál ne tévesszék szem elöl a szocialista humánumot, de arról se feledkezzenek meg, hogy ők a társadalom védel­mezői a társadalom törvényei­nek megsértőivel szemben. Ezt követően a népi ülnökök dr. Domonkos Imrének, a já­rási tanács vb titkárának es­küt tettek hivatásuk lelkiis­meretes, körültekintő teljesíté­sére, majd esküjüket aláírá­sukkal szentesítették az eskü- tételi jegyzőkönyvben. AZ MSZMP NOG.RÄD M E G Vt) B I ZOTT S Á G A £ S A MEGYEI TANÁCS LAPJA. . Kánikula, kánikula, kánikula VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVF., 172. “SZAR Akiket kétszeresen sújt a hőség ARA: 1 FORINT 1969. JÚLIUS 27.. VASÁRNAP Állják a nyár rohamát szomjukat oltsa, de az izza- dás során szervezetük elvesz­tett sótartalékait is pótolja. Kánikula. Kánikula. Káni­kula ... A strandokon árnyék­ban bizonyára 30 foknál is magasabb hőmérséklet van. A legkitartóbb napozók is egy idő után árnyékos helyre vo­nulnak, huzamosabb ideig nem bírják elviselni a nap lángoló sugarait. Pedig a kemencék körül 50—60 vagy éppen 120 IC fokos melegben dolgozók munkakörülményei­hez képest ez hűvös, enyhe idő. Ezek a napok őket ve­szik a legjobban igénybe. őket, az öntőket, a figyelőket, a kemenceadagolókat, a zo- máncozókat. Akiket kétsze­resen sújt a hőség. Falusi udvar Fotó: Koppány Befejezték a búza aratását A tolmács! egyesült tsz segít a szomszédoknak A tolmácsi Lókoavölgye Ter­A Salgótarjáni Síküveg­gyár Zagyva II. üzemében szinte elviselhetetlen a for­róság. Az előzetes tervekbe soha nem lehet belekalkulál­ni az időjárást, így történ­hetett meg, hogy a kemence meleg javítása és a nagy nyá­ri kánikula egyidőre esik. Normál feltételek mellett is rendkívül meleg van ebben az üzemben. — a KÖJÁL korábban egy alkalommal 110 Celsius fokot mért a kemencék mellett. de a váratlanul ránktámadó nyári meleg és a melegjaví­tási munkák egybeesése kü­lönösen nehéz helyzetbe hoz­ta az üzem vezetőit és dolgo­zóit. Bálint Ferenc üzemvezető elmondotta, hogy ezekben a napokban a dolgozók egy ré­sze és a melegjavítók 120— 140 Celsius hőmérsékleten végzik munkájukat és olyan napok is következnek még, amikor a karbantartókra — a kőművesekre, segédmunká­sokra — 200 Celsius fokos meleg vár. Fabakancsban, azbesztruhában dolgoznak majd, fejvédő csuklyával, gázálarccal a fejükön, köl­dökzsinóron kapják a friss levegőt, s még így is 4—5 percnél hosszabb munkára alig képesek. Ugrásszerűen megnőtt a védőital-, a szódavízfogyasz­tás az üzemben a kánikula hatására. A melegjavítók a nagy igénybevétel ellensú­lyozására citromos limonádét kapnak. Szerencsére eddig még nem történt olyan ese­mény, amely a folyamatos munka elé akadályokat gör­dített volna. Tegnap a délelőtti órákban a Tűzhelygyár zománcozó üzemében körülbelül 120 dol­gozó végezte munkáját a kétszeresen nehéz körülmé­nyek között. Tóth Gábor üzemvezető arról beszélt, hogy ezekben a napokban a Lepke típusú tűzhelyeket lengyel, az M—303-as tűzhe­lyeket pedig NDK exportra zománcozzák. A dolgozók — fokozott erőfeszítéseik ellené­re — nem tudnak megfelelő teljesítményt nyújtani, nehe­zen viselik a hőséget. Szódavíz bőségesen van, bár ez jobbára csak a szomjat oltja ideig-óráig, de a forró­ság ellen nem nyújt védett­séget, pedig 45—50, néhol 60 fok meleg van ebben az üzemrészben. A délutáni mű­szak dolgozóira még nagyobb megpróbáltatás vár: az épü­let ablakai Nyugat felé néz­nek, a beáramló napfény to­vább fokozza a belső hőmér­sékletet. A dolgozók állják a nyár rohamát. Egy terhes asszony kérte magát más munkahelyre, a többiek tartják a „frontot”, a fürdő- zőkkel, a nyaralókkal szem­ben türelmetlenül várják az enyhet adó hűvösebb légtö­megeket. A legtöbb gondot — a lét­számhiány mellett — Zagy­varóna-Vízválasztón, az Öt­vözetgyárban is a kánikula okozza. A sugárzó hő külö­nösen nehéz körülményeket teremt. A dolgozók egy-egy ada­golás után kénytelenek a teraszokon levegőzni, hogy felfrissüljenek. Azok, akik a kemencék körül dol­goznak. edzett emberek, a szervezetük hozzászokott a fokozott megterheléshez, mé­gis nagy szükség van a védő, italra és védő ételre. Sajtot kapnak, amelynek bőséges fehérjetartalma elősegíti az elfáradt izomsejtek regene­rálódását. Enyhén sózzák a szódavizet, hogy áz ne csak melőszövetkezet az idén, janu­ár elsején a tolmácsi, a rétsá­gi és a bánki tsz-ek egyesülé­se révén alakult meg. A megalakulás után az új veze­tőség legfontosabb feladata­ként a három tsz tevékenysé­gének egyesítése, a szakosítás megoldása mutatkozott. Ennek érdekében már a tavaszelői hónapokban üzemegységenként megtárgyalta a vezetőség a várható feladatokat és a vég­rehajtás lehetőségeit. A vezetőség és az üzemegy­ségek vezetői már kora tavasz- szal a szakszerű és gazdaságos előkészítésnek megfelelően vé­gezték a tavaszi vetési munká­kat. Az eddigi eredmények bi­zonyítják, hogy a célkitűzése­ket a tagiság szorgalmas mun- 1 kajával sikerült megvalósítani. Már a tavasz első termékével, a szamócával is sikerült töb­bet eredményezni mint amennyit a tervben előirá­nyoztak, de hasonló túltelje­sítés mutatkozott a málna­termesztésnél is. A bel- és a külföldi piac igénye alapján nemcsak a szamóca, hanem a málna értékesítése is ötven százalékkal növekedett. Igen kedvezően alakult a termelőszövetkezet gabona- értékesítése is, hiszen a tava­szi száraz idő ellenére, őszi árpából 14, búzából 16 mázsán felüli termést értek el. A szö­vetkezet tervében 72 vagon kenyérgabona átadása szere­pel és ezt a tegnapi napon az egyesült szövetkezet teljesítet­te. A terven felüli termésből további 20 vagonra kötött szerződést a tolmácsi Lókos- völgye Tsz. Tehát a szövetkezet tegnap a tervezett mértékben az ara­tást mindhárom üzemegység­ben befejezi©, s a hátralékot, amely a tavaszi árpából áll fenn, kedvező id14 -,>tén leg­később július 30-ig, szerdáig teljesíti. Amint azt Vass József tsz- elnök tájékoztatásul elmondta, a felszabadult gépi kapacitást a szendehelyi Kossuth Tsz megsegítésére adják át, s ennek megfelelően már a mai napig is 216 holdnyi kalászost rendre arattak, és 96 holdon kombájnnal elvégezték a csép- lést. Amennyiben a továbbiak­ban is felszabadulnak az ara­tási és cséplési gépek, azokat a szomszédos termelőszövetke­zetek segítségére kölcsönadják. Könnyen napirendre tér­tünk a régi salgótarjáni vasút­állomás lebontása felett. Azóta a gépek és teremtő munkás­kezek nyomán már rajzolódik az új vasútvonal és az új ál­lomás képe. A nagyméretű alapozási munkálatok sejtetik, hogy itt jelentős, a megye- székhely arculatát kellemesen megváltoztató építkezésről van szó, amelynek során gyor­sabb és kulturáltabb lesz a ni a sorompók felnyitására, mert a közlekedés zavartalan­ságát az aluljárók biztosítják. Az építkezésről, a távlatok­ról Csamangó Henrik, a Bu­dapesti Vasútigazgatóság ve­zetője nyilatkozott lapunknak. Válaszát az 5. oldalon közöl­jük. Képünk pedig azt mutat­ja, hogy milyen lesz majd az új, salgótarjáni vasútállomás, amely az előzetes tájékoztatás szerint a jövő év derekára ké­közlekedés, nem kell várakoz- sziül el.

Next

/
Thumbnails
Contents