Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Ä vásári«5k érdekében Darvas József: Zrínyi (Kedd, 20.25) Dráma 2 részben, a Fhália Színház előa­dása, felvételről. Másfél éve mutat­ták be a kiváló író drámáját, amelyet annak idején a Ba­ranya megyei Ta­nács felkérésére írt, a Szigetvári ostrom 400. évfordulója al­kalmából. A mű elő­ször a pécsi Jelen- Kor című irodalmi fplyóiratban jelent meg, s később ebből formálódott igazi drámává. A nemzeti múlt új szemmel történő kutatása eb- oen a drámában is izgalmasan időszerű. Az elvhűség példá­ját, modern felfo­gását adja a Zrínyi, őszintén közelítve a legké­nyesebb kérdésekhez is. Az tő utat, a csalódások árán is megérlelődő elhatározást je­lenítette meg Darvas József: az egyedül, támogatás nél­kül maradt Zrínyi — család­ja tanácsa ellenére — sem adja fel a várat. Körkép (Szombat, 17.40) Az Országos Népművelési Konferencia előtt. A Körkép ezúttal nyári egyveleget kí­nál a népművelésből. Az el­múlt év őszén jelent meg a Művelődés-Statisztikai Adat­tár; ebből tallóztak a szer­kesztők, s vizsgálták az adatok mögött rejlő össze­függéseket. A színházi mű­sorpolitika, a filmek látoga­tottsága — és ennek okai —, az írók, a könyvek népsze­rűségi listája, s egy sereg más tény, figyelmeztető szám: olykor azért, mert gyanúsan kedvező, máskor azért, mivel a negatív ered­mény érdemel gondos, értő Vámlíezelői író maga vallótta művéről: figyelmet. Példaként említ- „A megalkuvás és az elkö- ve: szó lesz arról hogy miért tanfolyam Az új gazdasági mechaniz­mus eredményeként mindin­kább szélesednek a vállalatok világpiaci kapcsolatai, _ s en­nek következtében egyre több a vámügyi feladat. Ma már csaknem minden vállalatnak szüksége van. szakképzett vámkezelőkre, mivel az eset­leges hozzá nem értésből ere­dő késedelem miatt veszteség érheti a vállalatokat. A Ma­gyar Kereskedelmi Kamara felismerve a mindinkább je­lentkező szakemberszükségle­tet, a felsőfokú külkereske­delmi szakiskolát kérte fel, hogy szervezzen vámkezelői tanfolyamot. Az iskola 1969 októberében indítja meg az új tanfolyamot. Az iskola az írás­ban benyújtott jelentkezéseket szeptemberig fogadja el, Bu­dapesten a IX. kerület, Ecse- ri út 6. szám alatt. A je­lentkezéshez munkaadói ja­vaslatot és a szükséges munka­idő-kedvezményt engedélyező J nyilatkozatot kell csatolni. | telezettség; az árulás és a hűség, a kiábrándult cini- kusság, és a csalódásokon is úrrá levő hit: ezek a drámai alternatívák ragadtak meg engem Zrínyi . sorsában. A választás drámáját, a hűség drámáját akar­tam megírni.” Nem a tettet, hanem az odáig veze­csökkent a gimnáziumok száma, s hogy ez helyes-e, vagy: mi volt a legutóbbi 5 év legnagyobb színházi és filmsikere, és miért... (A képeken jelenetek az Augusztusi kaland című tv- filmből.) A. Gy. A jónak is keli az ismertetés A KEMIZALAS, hála a ve­gyészeknek, nemcsak a mező- gazdaságban terjed rohamo­san, hanem a háztartásban is. A sokféle szintetikus anyag, ruházkodásunkban új gondo­zási, tisztántartási módszere­ket igényel. A mosás, tisztítás egyre inkább egyszerűsödik, ugyanakkor bonyolultabbá vá­lik. Ez az ellentmondás lát­szólagos. Egyszerű azért, mert mind több a speciális tisztító- szer, bonyolultabb viszont, mert ami az egyiknek hasz­nos, a másiknak káros. Há­ziasszony legyen a talpán, aki a számára szükségesből a leg­jobbat, legcélszerűbbet ki­választja, amikor jóformán nem is ismeri ezeket az anya­gokat. Emiatt panaszkodnak a háziasszonyok, véleményünk szerint is jogosan. A felvilágo­sítás, a propaganda a kellő ismertetés hiányát érzi az ember. Vajon ml a kereskedő véleménye erről? A panaszt a háziasszonyok részéről jogosnak tartom — mondja Banos János, a salgó­tarjáni piac melletti háztartási és vegyi cikkeket árusító üz­let vezetője, majd így foly­tatja: — Nálunk több mint kettő és fél ezer fajta cikket ta­lálnak a vásárlók. A kilenc embert foglalkoztató üzlet az elmúlt, hónapban is egymillió­hetvenkilencezer forintos for­galmat bonyolított le a fillé­res áruktól töbtí száz forinto­sokig. Érthető tehát, hogy ha ilyen készlet és forgalom mellett a kereskedő sem ismer tökéletesen mindent. Itt van például vagy 30—35 féle mosó­szer — dobozokat rak elém. — Ezek közül új nálunk a Bio- pan, gyermekholmik mosására, folttisztításra ajánlják. Űj a Tomi Super, és a Tomi Pri­ma, az Ideál 69 és az Unimó általános szövetmosószer. Any- nyit tudunk ezekről, amennyit a dobozaikra írtak. Ez bizony kevés. Én úgy szoktam eddig is, hogy vásárolok az első do­bozokból, a feleségem kita­pasztalja, és az ő véleménye alapján tudom a vásárlóknak ajánlani. — Sokféle a padló- és par­kettápoló szer, a különféle folttisztító anyag. A festék is sokféle ma már, de szőnyeg- tisztítónk is vagy négyféle van. Ezek ismeretére csak a gyakorlattal lehet szert tenni, mert a dobozon talált felhasz­nálási utasítás nagyon szűk­szavú. A növényvédő szereknél, rovarirtóknál már más a helyzet, és érthető is a részle­tesebb használati utasítás, hi­szen ezek veszélyesek — mondja az üzletvezető. Az a közmondás már ide­jét múlta, mely szerint a jó bornak nem kell cégér. Bizony kell minden árunak, és külö­nösen szükséges a korábban ismeretlen, teljesen új termé­kek ismertetése, a propagan­da. A jó kereskedőnek nemcsak kiszolgálni, hanem kínálni is kell az árut. Hogy ezt tehesse, ismernie is kell, bár a zsúfolt forgalom, az állandó megfe­szített munka miatt erre ke­vés idő jut. A kellő propa­ganda hiányára pedig mi sem jellemzőbb, mint amit ugyan­ebben az üzletben hallottunk. Évente például a Tiszai Ve­gyi Kombinát népszerű TVK- termékeiből ebben az egy üz­letben négy, négy és fél millió forint értékűt forgalmaznak. Ma már a festékek is speciá­lisabbak a korábbinál, mégis mindössze 18 kisméretű is­mertető füzetet kapott csak az üzlet. AZ ÚJ MECHANIZMUS­BAN a piac szerepe növeke­dett, meghatározóvá vált az ipar számára is. Sikert csak a keresett termékeknél várhat az ipar, de ehhez először is­merni is kell ezeket a termé­keket. A propaganda, a ter­mékek jobb ismertetése tehát a2 ipar és a kereskedelem közös érdeke. Ez a vásárlók érdeke is, és éppen ezért az ilyen propaganda nem. öncélú, javí­tani kellene. KihasziM&latlan lehetőség Minek tartanánk ? Ha tíz embert megkérnének rá, hogy soroljon fel néhányat az or­szág népviseleti tájegységei közül, a legjobban ismert, sárközi, kalo­csai és a matyó népviselet mellett kilenc a palócot is megemlítené. Ez utóbbi kivételével szinte mind­egyik népviseleti tájegységnek megvannak a jellegzetes, díszes ruhába öltöztetett babái. Ezeket a babákat — főként lány —, de né­ha fiúalakot is formáló tíz centi- méteres nagyságtól fél méteresig terjedő figurákat— nemcsak az il­lető tájegység központjaiban le­het megtalálni, hanem az ország fővárosában és a Balatonon is. Ez utóbbi helyeken főként külföldiek vásárolják. A palóc népviselet akármelyik más tájegység népviseletével fel­veszi a versenyt ízlésesség, muta­tósság, érdekesség szempontjából. A balassagyarmati Palóc Múzeum termeiben gyönyörűen felöltözte­tett életnagyságú alakok reprezen­tálják megyénk népének visele­tét. A városban, a város boltjai­ban — ez a város, Balassagyar­mat pedig a palócság központ­ja — viszont egyetlen egy, az előbb említett bábut nem talál­ni. Pedig itt évente félmillió em­ber kel át a határon — nagy az idegenforgalom. Nem egy olyan bolt van Balas­sagyarmaton — és szerte a me­gyében —, amely tarthatna ilyen figurákat. Megfelelő propagálás­sal keletjük is lenne. Az erre vo­natkozó kérdéseket azonban min­den üzletben értetlenül fogadták: minek tartanának? Eddig sem volt, nyilván ezután sem kell. Es ki vásárolná? Ki készítené? A kérdéseket Mezőkövesden, Ka­locsán, a Sárközben éppúgy fel lehetne tenni, mint Nógrádban. Bizonyára voltak, akik fel Is tet­ték. Mégis, a babák kaphatók, készítik, forgalmazzák őket. Üzlet lehet a dologban. Félreértés ne essék. A minden­áron való haszonszerzés nem le­het az egyedüli cél. Ezeknek a palóc babáknak a forgalomba ho­zatala nemcsak üzletet kínál, ha­nem azt is, hogy vidékünket, né­pünket távoli városokban, orszá­gokban ismerik meg. Ha készül­ne belőlük, ügyelni kellene rá, hogy valóban a nép viseletét, ne pedig giccses, csak feltűnősködé- sükkel kirívó ruhadarabokat vi­seljenek, s az áruk is ... Egyelőre korai a jó tanács. Még mindenütt a „minek tartanánk” szemlélet uralkodik. A megyében egyetlen egy palócbaba sem kap­ható. B. L. — ARKAGYIJ VEINER-GEORGIJ VEINERl FORDÍTOTTA: KASSAI FERENC — Az emberek többsége, hozzád hasonlóan, sokáig nem nősül, mert sehogyan sem talál rá arra az egyetlen­re, akire szüksége van. A megoldás: kitöltesz egy blan­kettát. megfogalmazod a követelményeidet és elküldöd a Házasítósi Központba. Ott megfelelő jelzésekkel ellátva betáplálják a blankettádat a gépbe, amely kiválasztja ne­ked a legmegfelelőbb menyasszonyt Felkeresed, bemutat­kozol neki és közlöd: te vagy a neki leginkább megfelelő, fáradjon el veled az anyakönyvvezetőhöz. Hogy tetszik? — Sehogy. Valahogy majd csak nyélbeütöm hagyomá­nyos módszerrel is. De te, Száska, mi vagy inkább: orvos, vagy kibernetikus? — Elméleti orvos — nevetett Lebegyinszkij, — Akkor mondd meg, az életben előfordulhat-e olyas­mi, hogy valakit szivén szúrnak és az illető ezek után to­vább lépked? — Legfeljebb, ha egy-kiét lépést tehet. — De hiszen Akszjonova legalább húsz lépést tett azután, hogy halálos sebet kapott. Ez tény! — Nincs viszonylagosabb dolog az abszolút tényék­nél. Emlékezz arra a hollóra, amit jó tizenöt éve fog­tunk. Gyűrűt húztunk a lábára ezzel az évszámmal: „1472”. Ha egy ornitológus kezébe került, már bizonyára disszertációt írt a madárról Megszólalt a telefon. Sztasz a kagylóért nyúlt. — Jó estét, Sztanyiszláv Pavlovics. Trifonova beszél. — Jó estét kívánok, Anna Szergejevna. Mi újság? — Ne haragudjon a késői zavarásért. Gondoltam, nem halogatom. A laboratóriumban azt állítják, hogy a kardi­gánban levő lyuk széle megpörkölődött. .. A telefonvezetékek surrognak: apró villámokként ci­káznak rajtuk az emberi, szavak. Mintegy gombnyomásra kitisztult a feje. Óvatosan helyére tette a kagylót, majd a lóval levette az ellenfél királyát. Lebegyinszkij magán kí­vül ordította: — Mit művelsz, csirkefogó? — Állj! — mondta halkan Sztasz. — Mindent értek... A lyuk a kardigánban, az egyenletesen elmetszett szá­lak, a halott Tánya Akszjonova húsz lépése, az előtte haladó Kazancev, a szálloda fekete ablakai... — Golyó! — kiáltotta Sztasz. — Golyó volt! HÉTFŐ Sarapov napja jól kezdődött. A hírhedt szélhámos, Kosztya Korszunszkij, akit három hónapja kerestek, fel­tűnt a Berlin étteremben. A fényűző ebéd után bőkezűen fizetett és kilépett az utcára. Az ajtóban Szavonyenko és Drigin várta. Korszunsz­kij jól ismerte Szavonyenkot. Meghajlással üdvözölték egymást, kimérten és elő­kelőén. Korszunszkij szólalt meg elsőnek: — Ha helyesen értelmezem, tisztelt Szavonyenko pol­gártárs, úgy ön most megszabadít engem a felesleges taxiköltségtől. A nyomozó bólintott és pazar gesztussal szélesre tár­ta a rendőrségi Volga ajtaját: — Helyesen értelmezi, Kosztya... Pillanatnyilag Korszunszkij a szomszéd szobában ült és részletes vallomását fogalmazta, feltéve a pontot egy egész sereg „i”-betűre. Sikeres akció volt! Sarapov hátradőlt karosszékében, úgy tűnt, elbóbiskolt: arca a szokásosnál is szélesebbre kerekedett. Tyihonov megállt az ajtóban, s már-már visz- szalépett, de mégis meggondolta magát. Belépett az iro­dába és Sarapov azonnal ráemelte tekintetét: a mo­solyt lefújták az arcáról. Nyilván a jókedvvel együtt. Nincs mit tenni, oda kell lépni hozzá, le kell ülnie, és el kell mondani mindent szép sorjában. — Vlagyimir Iv.anics, baj van — szólalt meg hal­kan Tyihonov. — Beigazolódtak a legrosszabb feltevé­seim. Akszjonovával golyó végzett, s mi egész héten át hanis úton jártunk. Elvesztegettük a drága időt Sarapov váratlanul elmosolyodott, igaz, nem a leg­vidámabb mosollyal. — Ne izgulj — mondta Sarapov. — Az idő a mi leggonoszabb ellenségünk, ez való. És a legravaszabb. De azért mégsem vesztegettük teljesen hiába. Kár, hogy az első feltevésünk hibásnak bizonyult. De azért ez alatt a hét alatt megtudtunk egyetmást, ami jól jöhet. Ne lógasd az orrod, kinyomozzuk az igazságot. Kérsz kávét? Nem? Akkor ülj ide, s mesélj el mindent szép sorjában. Tyihonov papírlapot húzott elő kabátzsebéből, ki­simította és beszélni kezdett: — 47 — — Amikor megértettem, hogy az orvosszakértő té­vedett, és zsákutcába kerültünk, mindenkit mozgósítot­tam. Tegnap vasárnap volt ugyan, de mégis sikerült meg­ismételtetni az orvosszakértői vizsgálatot. A világ nincs jó emberek híján. Negyven perc múlva Pavlovszkij pro­fesszor megtalálta a golyót. Tyihonov mélyet sóhajtott. Kartondobozt vett elő zsebéből: hosszúkás fémdarab feküdt benne, vattába cso­magolva. Sarapov a dobozért nyúlt, figyelmesen vizsgálgatni kezdte a golyót. — 5-ször 6-os — jegyezte meg Tyihonov. — Igen... 5-ször 6-os — ismételte meg Sarapov. — Hallgass ide, Sztasz: tulajdonképpen, hogy történhetett meg ez a hjba? —A professzor magyarázata szerint ritka eset tör­tént, A golyó áthatolt a szíven, lefelé csúszott a bor­dán, és a mellkas bőr alatti részében akadt meg. Ahogy Pavlovszkij írja a jelentésében, a bordasérülés vezette félre az orvosszakértőt, aki szúrószerszámnak tulajdo­nította a sebet. — Ügy látszik — vetette közbe Sarapov —, megté­vesztették a merénylet körülményei: Akszjonova az ösvé­nyen haladt, egy férfi megelőzte, s ezután az aszony ösz- szeesett. Valóban ritka eset. És mit ír még a professzor? Tyihonov a papírlapra pillantott: — A halál azonnal bekövetkezett. Oka: szívbénulás. Következésképpen Tánya nem tehett többet egy-két lé­pésnél azután, hogy megsebesült. A nyomok hiányából ítélve a lövést távolról adhatták le. Sarapov hosszasan, ráérősen töpreng. — Az építményünk tehát összedőlt. És két nap múlva az ügyet át kell adnunk az ügyészségnek. Fogal­mam sincs, mit fogunk átadni. Tyihonov reménytelenül legyintett. — Na nem baj — szólt Sarapov. — Meg kell ke­resnünk a fegyvert. — Mindenekelőtt tisztázni kell, honnan lőttek — vetette közbe Sztasz rekedten. —■ Kazancev nem jöhet számításba: csak közvetlen közelről lőhetett volna, a fro- fesszor véleménye szerint azonban a lövést távolról ad­ták le. Kazanceven kívül Jevsztyignyejeva és Latina sen­kit sem látott a telken .. Tyihonov elgondolkozott, majd hirtelen támadt ha­tározottsággal folytatja: — Vlagyimir Ivanics. a lövés irányát kísérletileg fog­uk megállapítani! — Kétséges dolog (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents