Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

FalurtfNfalnra Jól termettek a pillangósok a Magyarnándori Állami Gazdaság szügyi üzemegységében. A eaaknem nyolcvan holdnyi első telepítésű pillangós takarmányok holdanként megadják a 15—16 mázsát. Képünkön: Nagy erővel folyik a szénakazlazás f& szociálist«» brigődmozgalomröl Miben és miért különbek? A szocialista brigádmozgalom helyzetét értékelték leg­utóbb a Nógrádi Szénbányáknál. Tíz évvel ezelőtt hetven brigád indította el ezt a mozgalmat a nóg­rádi szénmedencében, ma pedig már 230 brigádban csak­nem három és fél ezer ember versenyez a már elért szint megtartásáéit, illetve a megtisztelő cím elnyeréséért. Két­ségtelen, nagy utat tettek meg a brigádok, amíg a mások által diktált fegyelemről az önfegyelmezésre, a saját és egymás szakmai és politikai nevelésére, képzésére tértek át. Nagyon sok gond, emberi probléma csapódott le és oldó­dott meg ezekben a kisebb-nagyo.bb közösségekben. A szocialista brigádok segítése, patronálása is egyre inkább javul, különösen mióta maguk választják meg és kérik fel patronálóikat. Egyöntetűen dicsérték a mátrano- váki Gusztáv-, és Rákóczi-aknai patronálok munkáját. Nagy- bátonyból névszerint is elismerték Wiszovszki Ferenc bá- nyamester, Mihalik Sándor mérnök és Márton József ak­nászok patronáló munkáját, örvendetes, hogy egyre több a hozzájuk hasonló patronáló és kevesebb — bár még akad —az olyan, akinek tevékenységében még sok a kívánnivaló. A vállalat gazdasági eredményeinek javulásában, a költ­ségszint csökkentésében oroszlánrészük van a szocialista brigádoknak. Elsősorban ők azok, akik a vállalati elképze­lésekből is többet vállaltak magukra. Ha nem is kivétel nélkül, de az elmúlt időszakban Mizserfán például 86 bri­gád, közül csak öt nem tudta teljesíteni ígéretét. Nagybá- tonyban viszont a 78 szocialista és 13 ifjúsági brigád közül 19 maradt el a felajánlások teljesítésével. Érdemes lenne az elmaradás okait mélyebben is elemezni a nagybátonyi üzemekben, hiszen a fejlődés lehetőségei elsősorban ott biz­tosítottak és feladataik is egyre nagyobbak lesznek. A Nagybátonyi Gépüzem feladatai és tegyük hozzá gondjai is nagyon megszaporodtak. Űj profilok meghonosí­tása, szolgáltatások bővítése, átmeneti anyaghiány is oko­zott termelési problémákat. A bányákból átkerülő új mun­kaerővel is foglalkozni kellett. Itt 40 szocialista és hat if­júsági brigád tevékenykedik és munkájukat dicséri, hogy a gondok ellenére nem volt egy brigád sem, amelyik ne tel­jesítette volna időarányos felajánlását. A vállalt többlet ár­bevételt csaknem ötszörösére teljesítették az értékelés idő­szakában. Az id,én szerveződött Kisterenyei Vegyesüzemben is 23 brigád vesz rész a mozgalomban és teljesítette eddig esedé­kes vállalását. Itt is sok kezdeti gond volt és talán ebből fakadt, hogy a brigádok vállalása nem elég konkrétan érté­kelhető. A vállalatvezetőség azt javasolta a szocialista bri­gádoknak, hogy vizsgálják felül eredeti felajánlásukat és szükség szerint változtassanak azon. A szocialista brigádok munkájának erkölcsi és anyagi alismerése sem hiányzik a Nógrádi Szénbányáknál. Eddig 110 arany-, 210 ezüst- és 300 bronzkoszorús jelvényt osztot­tak ki, amihez az idén a nyereségrészesedésnél 400—300, il­letve 200 forint külön jutalmat is fizettek. Sok brigádtagot és patronálót Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntettek ki és két­heti keresetnek megfelelő összeggel jutalmaztak. Az elisme­rés egyik formája a jutalomszabadság is, ami az idén össze­sen 2128 nap a vállalatnál. Az értékelés, a munka elismerése után, általában a fel­adatokat is megszabják. Így történt ez most is. A vállalat­vezetőség azt kéri a szocialista brigádoktól Nagybátonyban, hogy pótolják az elmaradást, készüljenek fel a fokozódó fel­adatokra. A Szurdok-, Rákóczi- és a salgótarjáni aknákban dolgozó brigádok még jobban törekedjenek a darabosabb Szén termelésére. A minőség javítása pedig az egész válla­lat területén igen kívánatos. A gépüzemnél a rekonstrukci­ós munkák gyorsítása, a melléktevékenységeknél az árbevé­tel, a hasznosság fokozása a legfontosabb. Olyan feladatok ezek, amelyekhez elsősorban a szocialista brigádokra számí­tanak. B. J. % j° kezdeményezés Baranya megyében 1975-ig kö­rülbelül tizenötezer szövetkezeti gazda megy nyugdíjba, vagyis a jelenlegi tagság egy harmad része. Mint ismeretes: a íj termelőszövet­kezetekben a nyugdíjkorhatár nőknél 60 év, férfiaknál pedig 65 év, s előzőleg legalább tíz nyug­díjévét kell teljesíteniük. A nyug­díjév a nők esetében 100, a fér­fiak esetében 150 tízórás munka­nap ledolgozását jelenti. Kevés azonban az olyan termelőszövet­kezet, amely idős tagjai számára ennyi — életkoruknak is megfele­lő — munkát tud biztosítani éven­te a közös gazdaságban. A mun­kafeladatok ellátása ugyanis mindinkább fiatal, szakképzett embereket igényel. Ezért érdemel különös figyelmet a szalántai Hunyadi Tsz humánus kezdeményezése, amely szerint a háztáji gazdaságban végezett köz­hasznú tevékenységet is beleszá­mítják a tagok nyugdíjévéibe. A termelőszövetkezet a hizlalásra szánt szarvasmarhákat és sertése­ket kihelyezi a háztáji gazdasá­gokba, s az otthon levő idős fér­fiak, asszonyok gondozzák azokat és etetik a rendelkezésükre bo­csátott takarmánnyal, Mivel ez már ténylegesen közös tevékeny­ségnek felel meg — csupán a munkahely jellege más — a tagok rendes munkabért kapnak érte és meghatározott számú munkanapot írnak javukra. Az SZTK megyei igazgatósága megvizsgálta a sza­lántai módszert és hozzájárult a nyugdíjhoz szükséges munkaidő ílymódon történő gyarapításához. A kérdést tanulmányozták a me­gye tanács mezőgazdasági emberei is. Nagyközségi rangra pályáznak A városokat leszámítva Kis- gályokra, hogy portalanítja a községi tanács elnöke maga- terenyét jelölik a megye ne- területet, ide helyeznek bolto biztosan mondja gyedik legnépesebb településé- kát, korszerű elárusító helye- — A terv ha nem • náróJ nek. A lakosság létszáma hat- két építenek, azonkívül fala holnapra, de megvalósul, ami­ezer, amelynek az összetétele tozót, poharazót. később helyi nek bizonyítéka az idén kez­sokrétű. A munkások az ipar járatot. dődő ivóvízhálózat megépítése legkülönbözőbb területén dől- . ..... , ,, Ezt követi a szennyvízelveze­goznak. Jelentős a termelőszö- ** ™l° ^enkeűes ^ vetkezeti dolgozók száma is. ^ okoz a tanácsnak CO.U- Hosszú vitat folytattak arról. hogy a központban emeletes, vagy földszintes házat építse­nek. Sokan a hagyományos mellett erősködtek. A tanács­az Sok alkalmazott él a község­ben. Ez azért érdekes, mert amilyen sokrétű a lakosság összetétele, ugyanolyan sokré­tűek az igények is. . „ , . , ,, tagok a legfőbb szószólói <xx ., ,. , , A községi tanács a legutób- újnak. Dr. Szomszéd Károly nozZa, bi ülésén megszavazta, hogy a azt javasolta: körülményekre való tekintet- _ Ha afearjuk hogy tel kérjék Kisterenye nagy­községgé való nyilvánítását. Ha jóváhagyják, a helyi ta­nács nagyobb önállóságot kap, Valóban, az idén megkezdik központban*Emeletes! f. község ivóvízellátását szolgá­ló vízhálózat építését. Húsz­millió forintot fordítanak rá A lakosság belépett a víztársu­lásba. Egyenként 3200 forinttal a költségek­hez. Ezt az összeget tíz év alatt kötelesek befizetni. Több­ségében egyetértenek a vízmű községünk korszerű legyen, megépítésével. Kakukk János akkor korszerű épületeket is községi tanácstag mondta: kell építenünk De ezt beszél- _ Évszázados gondja oldó- íuk meg a lakossággal! __ ........... _____1..1. u agvuuu xvau, .... . . ' „ _ -i • megkönnyíti feladatainak ]uk meg a lakossággal' dik meg ezzel Kisterenyének gyorsabb és a szükségletnek A községrendezési tervet A jövőt jelenti, hiszen víz nél- megfelelő elintézését. Varga közszemlére tették ki. A ta- kül egy lépést sem haladihat- József, a községi tanács tát- nácstagok pedig körzeteikben nánk előre! kára erről a következőket családlátogatások keretében Az egyik tanácsülésen Var­mondja: „nagy beszélgetést” kezdemé- ga József, a községi tanács — A kormány lehetőséget nyeztek a lakossággal. Tanyai fiatal vb-titkára mondta a biztosított arra, hogy megfele- Kálmán tanácstag erről így jelenlevőknek, lő lélekszám mellett egyes köz- vélekedik: _ Sokat ígérők a terveink, ségek nagyközség hatáskört — Kisterenyén a lakosság A községünk fennállásának kapjanak. Mi erre igényt tar- többsége ismeri a község fej- hosszú története alatt nem tunk, mert rendelkezünk ilyen lesztésd tervét, azzal egyetért, fejlődött annyit, mint az utób- jogalappal, és szükséges is a Tennivalónk azért még bősé- bi két évtized alatt, és fejlődik fejlődéshez. gesen maradt, hiszen a régi, az elkövetkező évtizedben. Több tanácstag is kifejtette falusi szokásoktól nehezen sza- Várjuk a lakosság támogatását ezzel kapcsolatos véleményét, badulnak meg az emberek, is! Nyerges Ottó a következőket Még gyakorlat, hogy a háziál- Valóban, az Ilyen szép ter- mondotta: latok az úttesten bolyonganak veket csak közös munkával le­o . és szennyezik a környéket. De hét megvalósítani. A vízháló­„ „ a szép környezet majd a gon- zat megépítésénél például ha Nagy fejlődés előtt állunk, dolkodást is átalakítja. csak mindenki annyit vállai, amit csak nagyobb önállóság- . . „ ' gal valósíthatunk meg. Kisterenye nagyon szép, ki- a lakosa elottkmss^a Kisterenyének elkészült a terjedt település mar ma is, „“TÍv,“? távlati községfejlesztési terve, méginkább az lesz a jövőben, talmríthatnak meg. Nyw- Merész, korszerű feladatokat A terv nem máról holnapra ®es Otto tanácstag szavast tűztek célul. Legjelentősebb a valósul meg, hanem fokozaté- idézzük. falu központjának áthelyezése san az anyagi lehetőségekhez — Kisterenye dolgozói nem az erre a célra legalkalma- mérten. Kijelölték az iparte- zárkóznak el a munka elől, sabb, vasúton túli területre. Az lepek létesítéséhez szükséges amikor a község korszerűsíté- első lépések már megtörténtek, területet, ami közel fekszik a séről van szó... A piac a közeljövőben ide köl- műúthoz és a vasúthoz. Kor- Ilyen magatartás méltó az tözik. Sokan még idegenked- szerű szolgáltató ház épül. Üj olyan nagymultú faluhoz, mint nek ettől. Többen arra hivat- postahivatal és telefonközpont. Kisterenye, amely a megye ne­koznak, hogy a község keleti Lesz „zöldövezet” is, árnyai gyedik legnépesebb települése, részétől ez a hely távol esik. A nyújtó fákkal, parkokkal. Meg- ds minden remény megvan bolti eladók is idegenkednek, jelölték a kád- és strandfür- arra> hogy nagyközségi rang­aggályoskodnak a várható for- dők helyét. A boltokat korsze- ra em,elkedik galomkiesés miatt. A községi rűsítik. Hosszan lehetne sorol­tanács válasza ezekre az ag- ni a tervet. Király András a Bobál Gyula Bevált a szuperkombájn Harminc E—512-es szuper- mindennapi termelésben is ki­kombájn érkezett az NDK-ból tűnőén megállják a helyüket, az idén hazánkba, amelyeket A szuperkombájn szinte a nemrégiben a mezőgazdasági legnehezebb terepviszonyok szakemberek nagy nyilvános- közt is képes dolgozni. Balga­ságának gépbemutatón ismer- nyában, mint értesültünk, a tetett meg az NDK mezőgép- kiskassai határban, egy hatal- ipari egyesülésének magyar- más tábla búzaföldön, ahol az országi képviselete. Az új eső miatt a korábbi kombáj- kombájnok az Ojpetrén meg- nők már leálltak, az NDK- tartott gépbemutatón is jól kombájn még vígan dacolt a «zsgáztak, most azonban a tereppel. „Mit szólnak az emberek...?” Azt tenni amit érdemes „Ezekben a hónapokban apa, természetes, hogy q fiú- egyik gyárba, az annyira óhaj- csaknem 200 ezer fiatal fe- bál is az lesz. De Gábor ál- tott gépek közé. Technikus jezte be az iskolát és dől- talános iskolás kora óta utál- akar lenni. gozni kezd, Zömének ko- ta a biológiát, nem tudta — Szüleim nem tudják rabbi megfontolt pályává- nézni, ha állatot boncoltak, megérteni, hogy nekem az lasztás révén nincs gond- és szinte rosszul lett, ha vért egyetem nem jelent semmit. ja a munkábaállással...” látott. Ám a papa nem adta Egyszerűen éreztem, nincs ér- (Idézet egyik napilapból) be a derekát. Középiskolás telme, hogy jelentkezzem. Le- . i , , ,, , korában jutalmat ígért a fiá- hét. hogy nagynehezen, eset­Az elmúlt hetekben sok fia- ha orvosi könyvet ol- leg protekcióval felvesznek, tál es sok szülő töprengett a vas> vagy szaklapot forgat. Be az én számomra kínlódás imgy kérdésén, hova menjen A fiút azon\,an ennél sok- iett volna. Nem akarok or­dolgozm a gyerek. Megpro- kai jobban érdekelték a gé- vos lenni, engem a gépek iz- balkozzon-e jovore újra a to- pék, rajongott a technikáért, gátnak, vábbtanuiással, vagy végleges Rádiót fabrikált magának, Az anyja közbeszól: munkahelyet keressen. Az minden zsebpénzét, még az — Mégis egyetemet végezr tde™ Jiznn?rszag°s. atly Jze', °rvosi könyvek olvasásáért nél. Apád segítene a tanulás- nnt 20 000 érettségizett fiatal kapott jutalmat is szerszá- ban. nem tanul tovább. Egy részű- makra, tranzisztorokra, alkatré- — Közepes érettségivel mi­ket valamilyen ókból elutasi- Szekre költötte. Fizikából je- re mentem volna? Majd dol- tottak az egyetemről, főiskola- ies polt, de a többi tantárgy- gozom néhány évet és meg- rol. Mas részük nem. is akart alig-alig közepes. látom. Talán mérnök lehet­fe sofo u o a as an ress ^ mama erre is talál ma- nék. Gépeket szeretnék majd venni, egyszerűen dolgozni g ázatot tervezni. Most azért már bá­gänak ™ okllvT'a ~ gy a fiam nem nőm, hogy nem tanultam job­zsebükben van, most indul- volt éPPen kitűnő rendű, de- Jalan konyebben beke­nak az életnek, ismerkednek ^át ha bekerül az egyetem- ™ J1® a n lehptösénpkkel re- majd csak megjött volna apam... Az nagyon bánt, hogy az esze, és tanult volna ren- haragszik rám. Mit tegyek? * desen. A középiskola nem Az ő kedvéért rontsam el az A jól öltözött. középkorú minden. Jelentkeznie kellett életemet? Éveken keresztül asszony a kis asztalra tá- volna. Az uramnak van is- másra vágyódjam, mint amit maszkodik, amíg kitölti a ká- meretsége. Bennünket sokan csinálok, vét. És közben idegesen ma- ismernek, be tudtuk volna '* gyaráz. juttatni az egyetemre. És a — Borzasztóan megtört gyerek keresztülhúzta a szá- bennünket az eset, higyje el. mításunkat. Mi lesz így vele? Egyszerűen nem értem, mi Diploma nélkül? Mit szólnak “e csakhamar visszaka Búcsúzáskor az asszony ki­kísér a kapuig. Másról beszé­ütött abba a gyerekbe. Meg- az embe-rek, hogy nem tud- makacsolta magát, hogy nem tunk diplomás embert nevel­és nem. Hiába beszéltünk a ni a fiúnkból? nyarodik az eredeti témához lelkére, semmi sem használt. — A fiam nagy hibát kö­vetett el, hogy nem hallga- A végszóra belépett a fiú. tott az apjára. Áz csak a ja­Azóta a család békéje felbo- Magas, barna hajú fiatalember, Pót akarta. Mit szólnak az rult. Az apja a lakásban szinte elkerüli a fiát. Jófor­mán nem is szól hozzá. Az apa jó keresetű orvos, aki egyetem? a fiát is orvosnak szánta. Or- Most végzett a műszakon, vos volt a nagyapa, orvos az kettőig dolgozik. Bekerült az színes inget, farmernadrágot emberek? Egyetlen fiúnk. Mi visel. Odaszól az anyjának: lesz így belőle...? — Anyu már megint az — cs — Arany­baktériumok llj felfedezések előtt Sok tudós foglalkozik annak a módszernek a kutatásával, amellyel az arany kivonható. A ritka fémek irkutszki inté­zetének laboratóriumában Ab­ram Csernyák vezetésével ta­nulmányozzák az arany oldásá­nak és leülepítésének biometa- lurgiai folyamatait. A kutatók segítségére siettek a penész­gombák, amelyek mintegy „ki­szívják” az oldatból az aranyat és közben bearanyozódnak. A penészgombákat eztán kiszá­rítják és kalcinálják. A baktériumok vérbeli kincs­keresőkként az ércekből is köz­vetlenül kivonják az aranyat. Bebizonyosodott, hogy ezen az úton a kőzetekben levő arany 30 százaléka oidottá válik. Vajon felhasználható-e az élő szervezeteknek ez az inten­zív biokémiai tevékenysége az arany kivonására,' koncentrá­lására? Erre a kérdésre Gennagyij Minyejev, a ritka fémek ir­kutszki intézetének tudomá­nyos titkára így válaszol. — Franciaországban és a Szovjetunióban folytatnak kí­sérleteket abból a célból, hogy a kőzetekből baktériumok fel- használásával kivonják az ara­nyat. A mi intézetünk azokat a konkrét módokat határozza meg, amelyek révén a bioló­giai közeg és az arany köl­csönhatása kiaknázható. E2 azonban csupán a kutatások egyik iránya, amelynek gya­korlati mutatói pozitív eredmé­nyeket jeleznek. Ezen a téren újabb felfedezésekre számítha­tunk. NÓGRÁD » 1969. július 22., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents