Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MS? M-P NÓ'GRÁD WtGYfl Bi ZOTT SÁG A ÉS A TA»lfe*;t'AR)A XXV. ÉVF., 166. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1969. JÚLIUS 20.. VASÁRNAP Korlátlan lehetőségek Azt mondja nekem egy hi­vatalnok ismerősöm a minap, nyilvánvalóan a tsz-ek kiegé­szítő üzemágainak tevékeny­ségére utalva: „No, most már vége lesz, a szép világnak! Vissza megy a suszter a kap­tafához.” Ez az ismerősöm ko­rábban sem értette a tsz-ek kiegészítő üzemágainak jelen­tőségét, most pedig, minthogy az új jogszabály világosan, az eddiginél is kézzelfoghatób­ban megszabja a lehetőségek határait, úgy érezte: az élet őt igazolta. S egyszerűen nem akarta megérteni, hogy rosz- szul értelmezi a segéd- és melléküzemágak tevékenysé­gének felülvizsgálatát követő intézkedések jelentőségét. Hi­szen, ha az eredeti rendelke­zésekkel és a szocializmus szellemével ellentétes próbál­kozásokat jogosan nem te­kintjük lehetőségnek, altkor a kiegiészítő üzemágak bővíté­sét csak a tsz-ek vezetőinek és tagjainak fantáziája kor­látozza. A lehetőségek ugyan­is korlátlanok, csupán az ere­deti célkitűzésekhez és az újabb jogszabály „pontosító” szövegéhez kell ragaszkod­nunk. Minderre a kaján ismerő­söm önmagától is rádöbben­hetett volna, ha figyelemmel kíséri az utóbbi évek politi­kájának és gazdaságpolitiká­jának következetességeit. Ré­gen elmúlt az az idő, amikor egy-egy rendelkezést vagy in­tézkedést azért vontak vissza, mert kezdett nagyon népsze­rűvé válni, és ami nagyon népszerű, az már gyanús. A mi kezdeményezéseink, pár­tunk és gazdaságirányításunk eredményeinek feltétele ez, — akkor sikeresek, ha széles körben terjednek és kivívják a legszélesebb körű elisme­rést. így történt ez a kiegé­szítő üzemágak esetében is, amelyek körül hamarosan el­oszlott a kezdeti értetlenség. Ma már munkások és értel­miségiek is jól látják, minde­nekelőtt a dolgozók legmesz- szebbmenő érdeke, hogy a tsz-ek, különösen a mostoha körülmények közt gazdálko­dók, jól prosperáló kiegészí­tő üzemágakkal rendelkezze­nek. A kiegészítő üzemágak sok helyütt hozzásegítették termelőszövetkezeteinket, hogy allami dotáció, hitel és év végi mérleghiány nélkül igyekezzenek segíteni gond­jainkon. Megyénk több szö­vetkezetében oldják meg a talajjavítás, gépesítés és egyéb beruházások problémáját a kiegészítő üzemágak jöve­delméből. Nem véletlen ez, Íriszen a kiegészítő üzemágak tavaly már országosan 11,6 milliárd forintot forgalmaz­tak, a Nógrád megyei szövet­kezeteink ilyesfajta jövedel­me is súlyos milliókra rúg. Ezeket a milliókat nem nél­külözhetjük, hiszen eddig ezt az összeget hivatalnok isme­rősöm, az én, a dolgozók zse­béből vettük ki, és adtuk oda, vagy legalábbis az állami költségvetést terhelték a mostoha tsz-ek objektív pénz­ügyi igényei. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy szemet hányhatunk a szabálytalan­ságok, visszaélések, kalandpr- ságok előtt. Valóban előfor­dult egy-két elenyésző eset­ben, hogy ravasz, spekuláns, szélhámos percemberkék a tsz nyakára ültek, vagy pedig milliós jövedelmeket ígérő javaslatokkal szédítették a szövetkezetek vezetőit. Az is alöfcurduit, hogy egyes tsz-e'­távol a telephelyüktől, a gaz­dálkodási területüket érintő községektől, idegen munkások igénybevételével létesítettek üzemet vagy szolgáltató vál­lalkozást, s így sem dolgozó­ikat nem ismerték, sem a vállalkozás tevékenységét nem ellenőrizték, csupán a bankszámlájukra befutó ösz- szegből tudták, hogy a távoli kiegészítő vállalkozás „mű­ködik”. Az efféle visszaélése­ket nem tűrte az eredeti ren­delkezés sem, még határo­zottabban korlátozza az új jogszabály, amely kimondja, hogy a tsz-építőipar kivételé­vel minden telephelyen kívüli tevékenységet meg kell szün­tetni 1969 végéig. Viszont egyidejűleg kiszélesítik a TÖ- VÁLL-ok, a tsz-ek építőipari önálló vállalkozásainak mű­ködési területét, minthogy a jövőben mezőgazdasági és élelmiszeripari építkezést az ország bármely részén végez­hetnek. Korlátlanok a lehetőségek tehát mind az értékesítés, ke­reskedelem, mind az élelmi­szer-feldolgozás, valamint az egyéb termelő és szolgáltató tevékenység területén. A ke­reskedelmi és élelmiszer-fel­dolgozó kezdeményezesekben különösen nagyok a lehető­ségek, hiszen a tsz-ek kiegé­szítő üzemágainak mindössze 15 és 10, tehát összesen 25 százalékát alkotják, míg az ipar és szolgáltatás aránya 75 százalék. Éppen ezért lelke­sen köszöntjük többek közt a karancssági Egyesült Erő Tsz kezdeményezését, amely ser- tésvágóhidat és húsfeldolgo­zót létesít, s erre alapozva a közeljövőben pecsenyesütő üz­letet nyit Szécsényben, a já­rási székhelyen. Még nagyobb örömmel köszöntjük a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezé­sét, amiről a közelmúltban Kazareczki Kálmán minisz­terhelyettes is tájékoztatást adott: segítenek bürokrácia­mentessé tenni a kereskedel­mi engiedélyek kiadását, s megszüntetni a közvetlen ér­tékesítést fékező erőket. A tejipari, kenyér- és sütőipa­ri tevékenység kiszélesítését a tsz-eknél dotációval is támo­gatják. Még nagyobb lehetőségek kínálkoznak az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kooperáci­ójában, ami a vertikális in­tegráció létrehozásának, a jö­vedelemből való egyenlő ré­szesedésnek egyik előfeltétele, egyelőre azonban az ipar túl­ságos koncentráltsága, cent­ralizáltsága nehezíti a gyü­mölcsöző együttműködést. Van lehetőség tehát és az olyan tsz-ek, mint a nemrégiben szanált, fölös munkaerővel rendelkező palotási tsz is, vá­logathatnak a kiegészítő üzemágak vállfajai közül. Az alapvető kérdés a se­géd- és melléküzemági tevé­kenységben az, hogy a lehe­tőség szerint alkalmazkodjon a természeti és közgazdasági adottságokhoz, járuljon hozzá a meglevő kapacitás jobb ki­használásához, és a lakosság vagy a népgazdaság különbö­ző ipari, szolgáltatási igényei­nek kielégítéséhez. A növek­vő igények kielégítése, szö­vetkezeteink jövedelmének emelkedése valamennyiünk közös érdeke, még hivatalnok ismerősömé is, aki nem érti vagy nem akarja érteni ezt az okos, mindenkinek hasznos tevékenységet. L. Gy. «HHlWbi.., % i# Magyarországon elsőként Lukács Györgynek ítélte oda a Béke-világtanács Elnöksége a nemzetközi békemozgalom legmagasabb kitüntetését, a Joliot-Curie emlékérmet- A közelmúltban tartott berlini BVT-ülés döntött a most 84 esztendős világhírű magyar tudós kitüntetéséről, s az em­lékérmet szombaton bensősé­ges ünnepségen nyújtották. át az Országos Béketanács szék­házában. Az eseményen meg­jelent a Béke-világtanács ma­gyar tagjai közül Hubay Mik­lós író, dr. Radnót Magda professzor, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csát Bugár Jánosné főtitkár- helyettes képviselte. Dr. Réczei László, az Or­szágos Béketanács alelnöke köszöntötte először Lukács Györgyöt, emlékeztetve arra, hogy a határainkon túl is jól ismert akadémikus 20 évvel ezelőtt Joliot-Curie-nek a hí­vására részt vett a békevi- lágmozgalom kibontakoztatá­sában. Akkor egy újabb há­ború kirobbanásának réme fenyegette a világot. A 20. év­forduló alkalmából érte most a nagyszerű elismerés Lukács Györgyöt és személyében az egész magyar békemozgalmat. Az aranyból készült emlék­érmet a Lenin-békedíjas Ro­mes Csandra, a Béke-világta­nács főtitkára nyújtotta át Lukács Györgynek, méltatta a kiemelkedő munkásságé tudós érdemeit. Lukács György — meghatott szavakkal — fejez­te ki köszönetét. MŰSZAKI SZEMLE.. , Fotó: Koppány Hold körüli pályán az Apollo—11 és a Lima 15 Az Apollo—11 küldetésének adatait a földi központ számi- leg Adrin, a „Sas" a holdkomp legfontosabb része a holdraszál- lás és a Holdon végzendő kuta­tómunka. Erre a terv szerint szombaton, vasárnap és hét­főn kerül sor. Szombaton az Apollo—ll megérkezett a Hold térségébe. Előbb a Hold von­zásának következtében eltért eddigi egyenes vonalú pályá­jától, majd a hajtóművek a Hold túlsó oldalán történő bekapcsolásával elliptikus Hold-kerülő pályára álltak. Ennek legtávolabbi pontja 315, a legközelebbi pontja 112 kilo­méterre van a felszíntől. A hajtómű és a kormányraké- ták működtetésével az űrha­jósok ezt a pályát kör alakúra módosították, 112 kilométeres magasságban keringenek az égitest felett, annak mintegy mesterséges holdjaként. Az ehhez szükséges tóttá ki, és rádió útján juttat­ta el a fedélzeti számítógépek­A folyamatos fekete vonal pilótája eltávolította az össze­kötő berendezés zárját, át­mászott a holdkompba, és el­lenőrizte azt. Pénteken első ízben láthattak tv-közvetítést a födi nézők az Apollo—11 holdkompjából. A közvetítésre mintegy 300 ezer kilométeres távolságból került sor, technikailag azon­ban tökéletesnek bizonyult. A földi nézők ezúttal szemtanúi lehettek annak, hogyan nyit­ja ki a holdkomp pilótája, Ed­win Aldrin az űrkabint, és a oldkompot összekötő-alagút fe­delét, hogyan mászik át az alagúton, és hogyan követi őt az Apollo—11 parancsnoka, Neil Armstrong. Az összekötő alagúton keresztül visszapil- jcizi lanthattak az űrkabin belse­Er@dményes félévet zárt a Nógrádi Szénbányák Eredményes félévet zártak a Nógrádi Szénbányáknál. A mátranováki Csurgótáró kivé­telével valamennyi aknaüzem túlteljesítette termelési ter­vét. A vállalat fél év alatt csaknem 19 ezer tonna szén­nel adott többet a népgazda­ságnak, mint amennyit az eredeti tervében megszabtak számára. A túlteljesítésre le­hetőség volt, hiszen a legu­tóbbi értesülések szerint, az Idén mintegy 80 ezer ton­nával több nógrádi szenet értékesíthetnek az eredetileg tervezettnél. Az önköltségből a ter­vezetthez viszonyítva tonnán­ként 4 forint 41 ' fillért sike­rült megtakarítaniuk, vállala­ti szinten. A minőség javí­tásával és a több darabos szén értékesítésével árbevé­telük 3 forint 29 fillérrel volt tonnánként nagyobb a terve­zettnél. A vállalati ered­ményjavulás a tervezett 13 millió-hétszázezer forinttal szemben 16 millió 381 ezer forint lett az első félévben. Az igazsághoz tartozik, hogy 603 ezer forint többletnyere­séget hozott a vállalat vas­ipari tevékenysége. Sajnos a faipari tevékenység már nem volt ilyen eredményes az el­múlt félévben, ami azt je­lenti, hogy bőven van Kiste- renyén és a ládagyártásnál is pótolnivaló. A Tervező Iroda sem tudta biztosítani azt a hasznot, amit vártak tő­le, bár a második félévben itt is mód lesz az elmara­dás pótlására. A vállalat legfontosabb gazdasági mutatója, a költség- sínt a tervezettnél 2,1 szá­zalékkal kedvezőbben alakult. I.una—15 szovjet automatikus .... . , , ,... űrállomás Hold körüli pályáját, a Jebe.is, ahol vasarnap egyedül szaggatott vonal pedig azt a nőid marad Michael Collins, az űr­manőverek itarfln Pályát, amei^e júitus ifl-to kabin pilótája. tort rá az Apollo—11 amerikai ur- J ,, .... , .. ___________ hajó A holdkomprol adott tv-koz­v etítés után az űrhajósok is- hez. Az űrhajósok szükség megmutatták a népknek,- esetén kézi irányítással is he- iTuI7?n a Fold Hold-kozelbol. lyesbíthették volna az Ápol- A képernyőn ezúttal mar nem lo—11 pályáját. lehetett felfedezni a kontinen­sek partvonalat, de jól kiraj- A manőver a rajt után, zolódtak a csendes-óceáni mintegy 76 órával, szombaton, térség nagy részét takaró fel­magyarországi időszámítás sze- hőrétegek. rint nagyjából este fél hét óra-. Az Apollo—11 szombaton' kor kezdődött,meg, és mintegy magyar idő szerint a délutáni négy órával később ért véget, órákban jutott el a Hold tér- Ekkor az űrhajósok nyolcórás ségébe és Hold-kerülő pályára pihenőt kaptak, majd előző- állt. (MTI) Módosították a Lima—15 pályáját A Luna—15 automatikus űr­állomás a programnak meg­felelően folytatja keringését a Hold körüli pályán. Július 19-én 16 óra 08 perc­kor módosították a Luna—15 pályáját. A pályamódosítást követően az automatikus űrállomás adatai a következők: a Hold felszínétől mért legnagyobb távolság 221 km; a Hold fel­színétől mért legkisebb tá- mü- volság 95 km; a Hold egyen­A Luna—15 fedélzeti szerei és tudományos bérén- lítöjének ójával bezárt haj- dezesei kifogástalanul működ- .... , „„’ , , J nek. A Luna—15 tudományos a'sszoge 1“6 fok; keringési kutatásokat folytat a Hold kö- idő 2 óra 3 perc 30 másod- rüli térben. perc. (MTI) Meddig jutottunk? (3. oldal) Az öreget hiába várták otthon (4. oldal) A félbeszakadt tárgyalás (5. oldal) Távcsövez ők (7. oldal) Polgári védelem (11. oldal) Lukács György kitüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents