Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

< Tesír ér lapjaink írják Csongrád menyei Hírlap. ni a rágalmak ellen!” címmel cikket írt Lázár Lajosról a sö­vényházi Árpádvezér Tsz főmezőgazdászának kálváriájáról. A volt főagronómus ugyanis ma alacsonyabb fizetésért a Fel- győi Állami Gazdaságban kényszerül dolgozni, pedig nem voltak olyan vétkei, amellyel kiérdemelte volna ezt. A cikk­író is kifejti, hogy a Lázár ellen felhozott érvekben gyak­ran emlegetik: nem jól gazdálkodott. De a tények és számok egészen mást mutatnak. Viszont nehezített helyzetén azzal, hogy gyakran összevitatkozott, ha valahol azt tapasztalta, hogy jogtalan anyagi előnyöket élveznek. Ez persze nem tetszett azoknak, akiknek vissza kellett fizetni a jogtalanul felvett pénzeket. Pedig. Lázár és vádlói között sok olyan akad, akik hozzányúltak a szövetkezeti tulajdonhoz, és akik ellen most is bűnvádi eljárás folyik, bizonyos pénzek eltu­lajdonítása miatt. Cikke végén Csépi leszögezi, hogy sem Lázár, sem a szövetkezet más panaszosai ügye felett nerp szabad még napirendre térni. » Somogyi Néplap. Mai írt riportot. Józsika 1965-ben született, korábban, mint várták. Anyja Bogdán Anna gyakran hangoztatta, hogy ad­dig nem nyugszik, amíg a gyerek „meg nem döglik”. Min­dent el is követett, hogy a szerencsétlen emberke közelebb jusson a halálhoz. Tavaly augusztus végén például hajnal­ban hideg kútvízben fürösztötte, majd egy félig rothadt, nedves pólyába csavarta. Idegenek kényszerítették, hogy rendesen öltöztesse fel. Egyébként olyan hűvös, esős volt az idő, hogy a felnőttek is kabátban jártak. Tévedés lenne azt hinni, hogy az apa megvédte a gyereket, bár néha fékezte élettársát, ha kedve úgy diktálta, ő is hozzájárult gyermeke kínzásához. Többször azzal edzette a fiút, hogy a kezénél fogva forgatta körbe-körbe, addig, amíg a kis szerencsétlen tudott magáról. A négyéves fiút végül is apja verte agyon, részeg állapotában. A szülők Rinyabesenyőn laknak, fiatalok, Orsós János 25 éves, Bogdán Anna 23. Még nagyon sok idejük van azon gondolkozni, amit tettek, Orsóst ugyanis 8 évi, Bogdán Annát egy évi és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték, de ők enyhítésért fellebbeztek. kitállnld A Győr megyei lap közli Fábián Ferenc 11 a u u. folytatásom írását a falusi életről. Ebben írja a következőket: „Minden szükségessége és hasznossága ellenére a háztáji fenntartása, sőt erősítése összeegyeztethe­tetlen az életmód változtatásával. Ha a szövetkezet rosszul fizet, a paraszt rá van utalva, hogy erősítse a háztájit. Ha meg növekszik a szövetkezetből származó jövedelem, meg­szűnnek az anyagi gondok, elmúlik a bizonytalanság, foko­zatosan visszaszorul a háztáji. Nemcsak és nem elsősorban azért, hogy nem kell a pénz, hanem azért, mert megenged­heti magának a gazda, hogy egy kicsit kényelmesebben él­jen. Tíz évvel ezelőtt a szövetkezet alakulása után 120—130 háztáji tehenet tartottak a tsz tagjai ebben a faluban. Most 42 háznál van tehén. Akkor kezdett el gyorsan csökkenni a háztáji tehenek száma, amikor a közösben a munkaegység mértéke elérte a 40 forintot. Kocát nyolc vagy tíz gazda tart otthon, néhány évvel ezelőtt még 50—60 is volt. Aki hizlal, az inkább megveszi a malacot. De a hizlalás is csök­kent. Amikor még rendelet szabályozta, hogy a család nagy­sága szerint ki hány sertést vághat, és a vágáshoz a közsé­gi tanács engedélye kellett, évente 700—800 sertést fogyasz­tott el a falu. Most évente 300—400 sertést vágnak le saját fogyasztásra.” Szolnok megyei Néplap. jX'SÍ t Alföldön folyó fúrásokról, amelyeket kőolaj vagy földgáz feltárására végeznek. A nagymélységű szerkezetkutatások az Alföldön szerencsésen indultak, mert a Makó—1-es számú fúrás lemélyítésekor olyan nagy nyomású gázt találtak, ame­lyet technikai felkészültség hiányában pontosan ki sem tud­tak vizsgálni. Az Alföldön tehát teljesen biztos nyomok mu­tatják, hogy a mélyebb rétegekben nagy nyomású szénhid­rogén-tároló várható. Az ilyen nagy mélységre szervezett fúrásokat azonban különös gonddal kell előkészítem, ilyen előkészület folyik most a Hódmezővásárhely— 1-es számú fúrás sikeres lemélyítése érdekében. I vcgqyári hírek Hazaérkezett Délkelet-Uk- rajnából, a Luganszki körzet l.iszicsanszk városkából az ÜM Salgótarjáni Síküveggyár három. Szakembere, akik ta­pasztalatgyűjtés céljából utaz. tak. az ottani üveggyárba. Megtekintették a földgáztüze­lésű kemence üzemelését, amelynek méretei, nagysága, és felépítése megerősítette, igazolta előzetes terveiket, el­képzeléseiket. amelyeket a sikiiveggyári földgázprogram során kívánnak megvalósíta­ni. A szovjetunióbeli tapasz­talatokat itthon a gyakorlat­ban hasznosítják. Szakszervezeti küldöttség utazott az ÜM Salgótarjáni Síküveggyártól Ausztriába. A Bécstől nem messze levő brunni síküveggyár meghívá­sára került sor a látogatásra, amelynek — a kapcsolatok kölcsönös elmélyítésén túl — aa a célja, hogy megismer­kedjenek közelebbről a fej­lett osztrák üvegiparral, a ná­luk alkalmazott korszerű üveggyártási technológiával. A látogatás alatt a Síküveg­gyár igazgatója és a szak- szervezeti bizottság titkára, aki egyben az értékesítési osztály vezetője, a brunni síküveggyár szakszervezeté­nek vendégei. További megrendelők A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat három, egyenként százvagonos hű­tőházat épít Csehszlovákiá­ban, amelyek együttes kivi­telezési költsége majdnem eléri a 10 millió forintot. Már tárgyalások folynak a negyedik hűtőház építési munkálatairól is. A szerző­déskötésre rövidesen sor ke­rül, amelynek értelmében Rozsnyón állítják össze a hatalmas előregyártott ele­mekből a negyedik magyar hűtőházat. A tanácsi építők vezetőinek legutóbbi cseh­szlovákiai látogatása során elérhető közelségbe került az ötödik megrendelés, Ko- márnoból érdeklődtek a magyar hűtőházak iránt, amelyeknek máris igen jó hírük van Csehszlovákiában. Maczkó Kálmánné füzesabonyi asszony 100 esztendőt ért meg. Ötven éve özvegy. Jó egészségi állapota lehetővé teszi, hogy a háztartás apróbb munkáit elvégezze. A fotóri­porter megörökítette régi bútorai között és azt, amint századik életévében — a jövőre gondolva — befőttet tesz el Egy szabadtéri színpad sorsa LEBONTJÁK a nagybáto- húzással lehetne renbehoz- téssel megússza, másnap nyi bányász művelődési ház ni. A szakértők véleménye folytatja, ahol abbahagyta, szabadtéri színpadát.* Amikor szerint, az objektum jelen- mert a társadalmi munká- felépítették — a bányaváros légi értéke: harmincezer fo- val létrehozott értéket nem lakóinak társadalmi munka- rint. Eszmei értéke termé- őrzi a társadalom. Ellenke- jáVal, a környező üzemek szetesen jóval több, számok- zőleg — a leggyakoribo ti- adakozásából — még csak ban talán ki sem fejezhető, pus a közömbös szemlélő, egyetlen kis mozihelyiségből hiszen valódi értékét a bá- Így történhetett ez Nagy­állt a művelődési ház. A nyaváros lakóinak közösen bátonyban is, így került sor nagybátonyiak érthetően végzett munkája adja. Ért- két évvel ezelőtt az első büszkék voltak a szabadtéri hető, ha a nagybátonyiak- „nagyobb szabású akcióra”, színpadra. A hatvanas évek nak fáj a tervbe vett bontá3, amikor mintegy harminc­elején még gyakran rendez- sokan felháborodtak, amikor ezer forint értékű rongálást tek ott nagy érdeklődés mel- tudomást szereztek erről: állapítottak meg a művelő­lett előadásokat, de ahogy „azért dolgoztunk, hogy most dési ház dolgozói a szabad­teltek az évek, úgy csökkent csákány alá kerüljön az téri színpad ellen intézett az igény (közrejátszott eb- egész?!” vandál támadás után. (Húsz ben a művelődési ház foko- NEM EZ AZ ELSŐ, társa- kiskorúra vonatkozóan a zatos kiépülése, számtalan- dalmi munkával létrehozott vizsgálat nyomán sikerült nak tűnő klubhelyisége, mo- tárgyi érték, amely meglehe- kisebb bizonyítékokat szerez- dern berendezéssel ellátott tősen rövid idő alatt hasz- ni. Már akkor célszerű lett nagyterme: a valamikori nálhatatlanná válik. A váró- volna a közösség előtt, na­munkásszálló művelődési ház- sok, kisebb-nagyobb telepü- gyón széles körben és nagyon zá növekedése). Az utóbbi lések lakói felépítik társa- nyíltan beszélni a dologról), esztendőkben már csak har- dalmi munkával a játszóte- a két esztendeje elkövetett mine százalékos kihasznált- reket, pakosítanak, virágot, rongálás tettesei betörték az ság mellett működött. fát ültetnek, füvet telepíte- ablakokat, 112 lécet feszí­A csökkent érdeklődés nek, rövid ideig gyönyörköd- tettek fel az ülőhelyekről, még nem lenne feltétlenül hetnek is a munkájukban, beverték a vetítőhelyiség ab- ok a bontásra. Az évek óta azután azt tapasztalják — lakát, összezúzták a villany­lanyhuló igényt jó program- ahol tegnap virágágyás pom- búrákat... A legnagyobb mai, vonzó műsorral lehet- pázott, fű, fa zöldült, hinta kárt a szabadtéri színpadhoz ne élénkíteni. A bontásra lengett, mára letört ágak, tartozó villanymotor berende- azért határozták el magukat csonkán maradt törzsek, bar- zésében okozták. Mindez az illetékesek (a területi bár módon „szétszerelt” pa- akkor történt, amikor a mű­pártbizottság, a bányász- dók, hinták, kerítések (és velődési ház szép program- szakszervezet és a művelő- szobrok!) maradtak. A tét- mai készült a nyári szezon- dési ház), mert az évről évre tesek kilétét többnyire ho- ra, amelyből persze nem folyamatosan elkövetett ron- mály fedi (az indíték, amely lett semmi, legalábbis sza- gálás mára olyan mértékben rongálásra ösztönzi a mai badtéren nem pusztította a színpad „álla- tatárokat nemkülönben), ha Azóta húzódik a nagybáto­gat”, amelyet csak mintegy mégis eljárás indul a rajta- - szabadtéri szinpaf sor. 90 ezer formt értékű beru- kapott ellen, kisebb bunte- ... ... ,r „ Mit szóltak Nixon látogatásához ? hogy akkor diplomáciai szin­ten fogadták. Nem érdektelen idézni vé­gül az amerikai hivatalos kö­rök véleményét, amelyet a Fe­hér Ház szóvivője, amint ar­ról már olvashattunk, a következőképpen fejtett ki: „Nixon hallani óhajtja Kelet sáról hozott döntés, amely —a hírek szerint csak néhány napja mondta ki: le keli bontani, helyreállítására nincs pénz, őrzését a művelődési ház munkaerő és státus hiá­nyában nem tudja megolda­ni (ebben lehetett volna sze­repe a társadalmi úton vál­lalt megőrzésnek). A gazda­sági szempontok is a bontás mellett szólnak (szélesvász­nú film vetítésére nem volt alkalmas a szabadtéri szín­pad vetítője, az igazán jó, érdeklődésre számottartó fil­mek szélesvásznúak — amit kint játszottak , nem vetít­hették bent, a rossz . időjá­rás, a közeli bányatóról ér­kező szúnyoginvázió és nem utolsósorban az egyharmados kihasználtság szól a bontás mellett). SZAMOS vagy inkább szám­talan jegyzőkönyv tanúsko­dik azokról a kétoldalú és sokoldalú tanácskozásokról, amelyeket a művelődési ház ebben az ügyben folytatott. A rongálás — kisebb mér­tékben, de folyamatosan — tovább folytatódott ps mára már a sérülésekre, á tragi­kus balesetekre is fennáll a lehetőség! Salgótarjánban csak nemrégiben okozta több ember halálát egy leornló falrész. A megrongálódott, statikusságában bizonytalan­ná vált színpadi főfalat ezért kellett lebontani. A szabad­téri színpad sorsa azonban jóval korábban — az első pusztítás után megpecsételő­dött. De mi lesz ezután ? A terv. hogy egy méreteiben kisebb, a művelődési - házhoz közelebb fekvő színpadot építsenek, kivihetőnek lát­szik. (patak!) . Elképzeltem magamban, va- Romániai iegyxetek (l.í .ion hogyan is kezdené Mik- Z-J— száth, a nagy palóc beszámo­lóját egy tizenkét napos ro­mániai tanulmányút után. A maga tréfás és jó értelemben furfangos módján nyilván megállapítaná, hogy fránya egy ország az, ahol apának mondják a vizet, banknak a viccet és aratnak a szántást, lehetővé a tökéletes politikai ról, azonkívül üzemekben, fal- gyarország című folyóiratunk- Európa egyik olyan vezetőjé- Sok közös szavunk mellett és társadalmi tájékozódást, vakban, állami gazdaságokban ból idézem — „megakadályoz- nek nézeteit, aki megértést ugyanis számos ilyen múlatsá- ottlétünk idején még be sem és termelőszövetkezetekben el- za a Nixon-látogatás kihasz- mutatott a kelet—nyugati kap- gos ellentétet is tapasztalhat- jelentették,, hogy az Egyesült hangzott beszédeiről, megnyi- nálását a szovjet—román kap- csolatok problémái iránt, és tunk, amikor igyekeztünk el- Államok elnöke a Fülöp-szige- latkozásairól. Ezekben a beszé- csolatok problematikussá té- aki hajlandó ezekben a kér- mélyedni a franciásan, latino- teken, Indonézián, Thaiföldön, dekben, de a kommunisták ál- telére”, désekben párbeszédet folytat­san dallamos román nyelvben. Indián és Pakisztánon kívül tál ismert irányelvekben is . ni.” Szerencsére, ha nem ment Romániába is ellátogat. A Iá- gyakran kap hangot a Román A roman kommunisták _ románul, — magyarul vagy togatás időzítésének pikante- Szocialista Köztársaság szoros természetesen az a néhány, — németül’nagyobbára totoélete- fiájáról is csak hazatérésünk kapcsolata a Szovjetunióhoz; a akikké., zsúfolt programunk IKEllyOII "ŐSZ sen megértettük egymást. Ami után értesültünk. Akkor vált szocialista táborhoz, a hűség a ™f llett hesz&getni módunkban t»#f 9 pedig látogatásunk célját il- ismeretessé ugyanis, hogy az Varsói Szerződéshez, és annak aUt. ne;m tulajdonítanak ku- ° « lette, (tanulmányozást a me- eredeti terv szerint Nixon tagállamaihoz. lonos jelentőséget a nyugati zőgazdasági kísérleti és kuta- augusztus 3-án távozik Buka- kapcsolatoknak, legfeljebb ad­tó intézetekben, a bemutató restből, a- román fővárosból, K b| - |^k S nZL tosan már sokkal érdekesebb gazdaságokban!), ahhoz kitűnő masnap pedig, augusztus 4-én íxvmPmriV*»»* szaktolmácsra találtunk a megkezdődik, a tizedik román VfllOünQ magyar bemutató és kísérleti pártkongresszus. (Nem vélet- " *-.*-** A világ közvéleményét a ro- dig'^riíg az a lanság““ gaz- ®ániai látogatással kapcsola- d,asági érdekeit érinti. Romá- tosan mar sokkal érdekesebb niának ezt a sajátos viszo- kérdés foglalkoztatja: „Lesz-e, nyát Mihály király második es milyen lesz Nixon romániai , , . .... . . , , i hnerv a szenzációt kereső világháborúban tanúsított ma- -atogatasanak hatasa? Jre gazdasagok illetve intézetek ®val^k ki- Azóta a Scintea, a román gatartásának, a román nép vonatkozóan is sok a találga­egy* Uujban (Kolozsvárott), nyugati kpok_ kg párt központi lapja is állást antifasiszta, németellenes har- nyugati sajtóberkekben. A végzett tagjaban. mértokt^tóbb ^eriSi lapok £o§laIt- Sainte a Nixon-látoga- cának tulajdonítják, hiszen a higgadtabb es tárgyilagosad ____,. ,,_________________xA tás bejelentésével egyidőben szövetségesek és a balkáni or- mérlegelők azonban leszoge­E iváxiasi találgatások adnekh ' jelent meg egy cikk a „román szagok sokat köszönhettek a zik, hogy csak a látogatást kö Népszabadságban” a román— román reguláris csapatok és a ve£d néhány hét múltán lehet A pártkongresszust illetően szovjet barátságról és együtt- felkelők hősi magatartásának, iguzi, a valósághoz közel álló már több tapasztalattal ren- működésről. Ezt a cikket a Mint mondják, Maurer román véleményt alkotni. Meg kell vallanom azon- delkezem, részben a romániai Pravda is ismertette, s küld- miniszterelnök látogatása a Eg azonban bizonyos — ban, hogy hazatérésem után magyar nyelvű újságokból, nősen két momentumot emelt washingtoni Fehér Házban és ég ezt személyes tapasztalat sokkal kevesebben faggattak a részben romániai kommunis- ki belőle: 1. A két nép ba- több más diplomáciai kapcso- aiapján állíthatom- a román mezőgazdaság szakmai tapasz- iákkal folytatott személyes be- rátsága a marxista-leninista lat már ennek egyen« követ- Rép és a románjaj' nemzetisé­talatairól, mint ahányan poli- szélgetés alapján. A kongresz- ideológián és a közös társa- kezménye. gek köré5erl a Szovjetunióhoz tikai természetű kérdést tét- szus időpontjának közeledtén dalmi rendszer alapjain nyug- romániai látogatására fűződő barátság nagyon mély tek fel. Szinte kivétel nélkül egyre több üzem, vállalat, me- szik. 2. A két nép vezetőinek Nlx°n romániai mogatasara __,— _____ m indenki mellemnek szegezte zőgazdasági és élelmiszeripa- kontaktusa hozzájárul az ls, kínálkozik ilyesféle nniata- a kérdést: .Aztán mit szóltak rí intézmény tett versenyvál- együttműködés megszilárdítá- razat- Nixon ugyanis 1967 ben, a dolgozók Nixon romániai Iá- lalást, számos helyen pedig sához. A nyugati kommentáto- amikor maganlátogatast tett a tolatásához?” Sajnos, le kellett máris eredményekkel ünnepük rok pedig azt a megállapítást Szovjetunióban, és több keiet- hűtenem a kíváncsiskodókat, az RKP kongresszusát. A la- tették lapjaikban: a cikk cél- <ruf°PaI egyszer mar Mert azon felül, hogy látoga- pok bő terjedelemben számol- ja nyilvánvalóan nem lehet találkozott Bukarestben Ceau- tásank természete nem tette tak be Ceausescu látogatásai- más, mint hogy — s ezt Ma- sescuvai és nem felejtette el. érzelmi alapokon nyugszik. Lakos György Következik: ÉS HOGYAN ÉLhfEK? NÓGRÁD — 1969. július 18,, péntek s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents