Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-18 / 164. szám
Bossásxóláa Paláról falura Műszaki fejlesztés és a termelékenység Hol, Ügy gondolom, nem hiába ét. nem véletlenül esik any- nyi sok szó mostanában a termelékenységről. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető célkitűzése volt, hogy minden tekintetben emelkedjen a gazdálkodás, a munka gazdasági hatékonysága, a munka termelékenysége. Ezért a reíorm bevezetésekor volt egy olyan feltételezés, hogy a nyereségérdekeltség segítse elő a termelékenység növekedését. Volt egy olyan elvárás, hogy az eredményesen gazdálkodó és lekötött eszközökhöz képest nagy nyereséget elérő vállalatok a termelékenység növelésében is kedvezőbb eredményeket érjenek el mint az alacsonyabb nyereséghányaddal gazdálkodó vállalatok. Mit takar a növekedés üteme ? A tanácsi iparban is az a tapasztalat, hogy a bázisnál kétszer, a tervezettnél másfélszer nagyobb nyereség realizálása ellenére, a termelékenység nem alakult megfelelően. A termelékenység növekedésének kisebb hányada, 31 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A gazdasági reform első évében — minden jel arra mutat; az 1969. évben is — folytatódik az a tendencia, ami már a második ötéves terv indulásakor elkezdődött —, hogy a termelékenység valamennyi évben megvalósult növekedési ütemének oka, az évről évre, magas , színvonalon (növekvő mértékben) produkált termelési volumen, s hogy a létszámnövekedés üteme nem gyorsabb — noha az is magas színvonalú —, mint a termelésé és mint korábban. Term, értéit összes fogl-alk. bázis indexe bázis indexe II» 5 éves terv 1966. év 1967. év 1968. év 1969 I—V. hó 281,7% 158,3% 117,5% 112,2% 121,7% 118,9% 124,0% 116,9% 126,1% 112,8% Mi ebből a tanulság? 1. A termelés növekedésének magas üteme magával hozta a termelékenység szolid emelkedését, s ha a termelékenység növelésének ez a forrása megcsappan, az is lelassul, sőt ha a termelés szűkítetten valósul meg, a termelékenység csökkenhet is. Ezt támasztja alá egy másik ösz- szefüggés is; a termelés növekedésében a termelékenység növekedésének részaránya minden évben 50% alatt volt, 1968-ban 31 százalék. 2. A foglalkoztatottság színvonalának oldaláról ítélve ezt a jelenséget pozitívnak tekinthetjük, mert 1968. évben 456 mit kell megváltoztatni? főnek, 1969. I—V. hónapjában közel 400 főnek adott a tanácsi ipar munkalehetőséget. A foglalkoztatottság alakulását mind a jelenben, mind a jövőben azonban nem szabad a gazdasági hatékonyságtól, az élőmunka termelékenységétől elszakítva vizsgálni. A teljes foglalkoztatottság biztosítása nem vállalati, hanem népgazdasági feladat. A vállalatokat akkor orientáljuk helyesen, ha azt mondjuk: vállalati szinten elsődleges a jövedelmezőség és a termelékenység, a foglalkoztatás és a létszám ennek alárendelt kategória. A tanácsipari vállalatoknál éppen a jövedelmezőség és a termelékenység összefüggésének alakulásával van probléma: a nyereség nem kizárólag a hatékony, vagy kevésbé hatékony munka, hanem számos külső tényezőnek is az eredménye. A nyereségnövekedésnek ezek az egyszerűen elérhető forrásai mindinkább kiapadnak, s mind nagyobb jelentőséget kap a termelékenység, a gazdasági munka hatékonysága. A továbbiakban a tanácsi ipar két alapvető területér^, vállalatgazdálkodási összefüggésére mutatok rá: 1. A tanácsi vállalatok anyagi-műszaki bázisa alacsony színvonalú, a jövedelem-szabályozási rendszer sem kedvez a fejlesztéseknek, s ez korlátokat állít a termelékenység növelése elé. 2. A másik az, hogy a munka gazdasági hatékonyságának fokozása nem vált az irányítás, az anyagi ösztönzési rendszer részévé. Két összefüggés — sokirányú tanulság Mi bizonyltja ezt? A tanácsi vállalatok műszakilag nem elég korszerűek, a rendel/.e- zésükre álló fejlesztési alapok pedig nem elegendők, így hitelajánlataik nem eléggé versenyképesek és a piachoz való alkalmazkodásuk is előbb- utóbb ellustul. 1968. év végén a tanácsi iparban az egy munkásra jutó bruttó állóeszközérték 43 560 forint volt, s ennek is a fele ingatlan, a másik fele gépberendezés és jármű. 1968. évben a tanácsi iparban átlagosan — a rendelkezésre álló fejlesztési alapokból — az egy munkásra eső beruházási lehetőség 5500 forint volt, melyből, ha levonásba helyezzük a forgó- alap-feltöltést, a kommunális adót és egyéb terheket, csupán 2500 forint jut egy főre. A termelékenység növelésének kiapadhatatlan forrásai vannak a tanácsi iparban az irányítás, az anyagi ösztönzési rendszer, általában a szubjektív tényezők tekintetében. 1. A vállalati tervek (akció- programok) készítésekor a munka termelékenysége nem központi kérdés, hanem a termelési volumen, a foglalkoztatás és a jövedelem. 2. Ma már nem lehet, nem elégséges a hagyományos módszerekkel vizsgálni a termelékenység témáját. A statisztikai jellegű vizsgálattól el kell jutni a komplex műszakigazdasági vizsgálatig, melynek szervezetét a vállalati belső mechanizmusban is ki kell alakítani. 3. Az új gazdaságirányítási rendszerben is vizsgálódás tárgyává kell tenni az olyan objektív gazdasági összefüggéseket, minta termelékenység és a bérek (kereset) alakulása, mint a teljesítmény és az egyéni bérek (kereset) alakulása stb. 4. Az új gazdaságirányítási rendszerben a munkatermelékenység emelésének „hagyományos” tényezői nehezebben kiaknázható forrásai a vállalati nyereségnek, de objektíve szükségszerűek. Kevés a műszaki — alacsony a bérük A munkatermelékenység műszaki fejlesztéssel történő növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy elegendő és jól felkészült műszaki káderek álljanak rendelkezésre. A tanácsi iparban jelenleg ágazati szinten 100 munkásra 6—6,3 fő jut. Különösen alacsony az alkalmazotti állományon belül a műszakiak száma a textilipari, az építőanyag-ipari, a fémipari és a vegyesipari vállalatnál. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyes vállalatoknál egy műszaki dolgozóra két adminisztratív dolgozó is jut. Ezen a helyzeten nagyon gyorsan változtatni kell. Az alacsony műszaki káderellátottsággal összefügg az a tény, hogy alacsony a műszakiak átlagbére. Majdnem 10— 12 százalékkal alatta van az országos tanácsi ipar műszaki átlagbérének. Alacsony a műszakiak átlagbére a munkások átlagbéréhez viszonyítva is: ágazati szinten 1,6-sze- rese a munkásokénak. Ugyanúgy alacsony a műszakiak béré az adminisztratív alkalmazottakhoz viszonyítva, csupán a fémipari és a textilipari vállalatnál haladja csak meg valamivel azt. A munkatermelékenység összevetése a műszaki fejlesztéssel változtatást igényel a szabályozókban, a vállalati belső mechanizmusban és az emberek gondolkodásában. Gombár János a megyei tanács ipari osztályának vezetője Népművelés-oktatás A megyei nőtanács gazdag programja Tartalmas, gazdag népművelési-oktatási tervet készített a megyei nőtanács az 1969/70-es évre. Az elmúlt esztendőben a legépszerűbb oktatási formák a tanfolyamok voltak, ezeken 19 000 nő vett részt, ezerrel több mint a megelőző oktatási évben. Leglátogatottabbnak a szülők iskolája bizonyult, melynek előadásait 10 000 asz- szony halgatta meg. A legutóbbi oktatási esztendő tapasztalatai arra is intenek, hogy nagyobb gondot kell fordítani a távoleső községekre és újabb rétegek oktatásba való bevonására. A célkitűzések megvalósítására a megyei nőtanács mellett népművelési bizottság alakul, melynek feladata lesz a falun és kisebb településeken élő nők továbbképzésének felmérése, javaslatok kidolgozása. A KISZ megyei bizottságával közösen, házasulandó fiatalok, fiatal házasok részére előadás- sorozatot szervez a megyei nőtanács. Az előadások a korszerű családi életre való felkészítést szolgálják. Szó lesz többek között a jó házasság feltételéről, a családi nevelés alapfogalmairól, az otthonteremtés művészetéről és még sok olyan érdekes témáról, amelyek a családalapító fiatalok hasznos útravalói lehetnek. Sor kerül a szakkörvezetők politikai és szakmai képzésére, az SZMK-elnökök továbbképzésére — bölcsődei, óvodai, általános és középiskolai szinten — és külön gondot fordítanak az ipari tanulók és mezőgazdasági szakmunkástanulók szüleivel való alapos foglalkozásra. A megyei pedagógiai bizottság felméri a hátrányos helyzetben élő tanulók életkörülményeit, ezután pedig javaslatot tesz helyzetük javítására, a tanulók segítésére. Az oktatási, népművelési év egyik érdekes prgramjának ígérkezik a kommunista szülők ankétja. Ennek célja a haladó gondolokodású szülők és az intézményes nevelés törekvéseinek összehangolása. A nagy népszerűségnek örvendő szakköröket, klubokat - a helyi igényeket, kéréseket fi- gyelembevéve — idén is meg- szervezeik. A megyei Vöröskereszt-szervezettel közösen anyák iskoláját, egészségügyi előadásokat tartanak, amelyek eddig is minden alkalommal látogtottak voltak. Jövő év februárjában minden egyes községben előadásokat tartanak, melyeken ismertetik az MSZMP KB nők helyzetére hozott határozatát, az Á kúria „árnyékában" Cseszitvém most már igazán szeretettel ápolják Nógrád megye nagy fiának, Madách Imrének emlékét. A falu több pontján is tábla mutatja az irányt, merre visz az út a Madách-múzeumhoz. A hatalmas pariiban az utak ápoltak, gondozottak. A szerény rokon, a kedves Aliz néni mégis elégedetlen: — Kevés a látogatónk. Tavaly sokan jártak nálunk. Mindig május volt a legerősebb hónap. Most elment felettünk a május, a június is, bizony kevesen jöttek. Könnyebb esztendő Tréfásan, színlelt haraggal fogadott Keresztes Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. — Nemcsak Madách-múze- um van Csesztvén! Itt van a szövetkezet is. Csak valahogy nehezen találnak rá a kúria árnyékában... Egyébként a termelőszövetkezetet a nagy költő iránti tiszteletből Madách Tsz-nek nevezik. A csesztvei emberek nagyon igyekeznek, hogy ne homályosítsa szégyenfolt a nevet. — Ez az év már könnyebb, mint a korábbiak — magyarázta az elnök. — Végre sikerült megszabadulni az adósságtól. „Leszoktunk” a másfél milliós üzemviteli hitelekről. Korábban ugyanis az a gyakorlat járta, hogy üzemviteli hitelből fizették a tagok előlegét. Nem télt el csak az év fele, s máris 1.5 millió forint terhelte a közöst. Az 1967-es év azonban hozott bizonyos változást. A fizetés mellett tartalékolni is tudtak. Ennek birtokában majdnem zavartalanul fizettek tavaly, s még jobb évet zártak. A munkaegységet tíz forinttal megtoldottak, s tartalékoltak így is 620 ezer forintot. Az idén aztán felmondhatták a hitelt. A Nemzeti Bank balassagyarmati fiókjánál csali erősítették a faluban szerzett tapasztalatokat. A termelőszövetkezet a beruházásokhoz vett igénybe rövid lejáratú hitelt. A fizetést önerőből próbálják megoldani. — Honnan van erre pénzük? — A tartalékokból, az első félévi áruértékesítésből — világosított fel az elnök. — Eddig 150 hízott sertést, 30 hízott marhát, 200 ezer forint értékű fát adtunk el. Ebből fizettünk. Fizetés tizedikén A gondok azért nem korülték él a Cserhát lankáin gazdálkodó 1800 holdas kis szövetkezetét. S a vezetőknek, a tagoknak lesz mivel hadakozNDN kongresszusán hozott határozatot, s szó lesz az imperializmus elleni harcról, a béke megvédéséről is. Külön a cigány nők részére három témából rendeznek előadássorozatot: az anya szerepe a családban; a gyermek iskolába járása, gyermeknevelés; a társadalmi együttélés szabályai. Minden előadást filmvetítéssel kapcsolnak össze. Az „Olvasó népért” mozgalom feladataiból a megyei nőtanács is kiveszi részét. A Hazafias Népfront megyei bizottságával és a megyei könyvtárral közösen „Ahány ház, anyi női olvasó” címmel mozgalmat indít az olvasottság emelése céljából. A választás megkönnyítésére ajánló bibliográfiát adnak ki a mai magyar és szovjet írók az elmúlt 25 évben írt legjobb munkáiból. A megyei nőtanács népművelési-oktatási terve sűrű programmal táblázza be az 1969—70-es esztendőt. Most már „csak” alapos szervező, jó előkészítő munka kell, s nem maradhat el a siker. Ssc. M, niuk még az év vécéig. Az idén ugyanis újfajta' bérezést vezettek be. Nem volt egyértelmű a fogadtatása. Annak ellenére történt így, hogy a szövetkezeti tagok maguk alapítottak bizottságot, s megbízták a bérezés kidolgozásával. Ezt az igazán hasznos tanácsot a járási pártbizottság és a tanács adta a szövetkezeteknek. Megfogadták Csesztvén is. Lukács János — aki a háztáji bizottságot irányítja — lett vezetője a csoportnak. Helyet kapott benne Pálos István tehenész, aki tavaly - több mint 45 ezer forintot keresett. Az asszonyok Majer Mihály- nét, meg ifjú Cséri Jánosnét küldték. A bizottság munkához látott. Megnézték az őrhalmiak, a csitáriak, a nógrádmarcaliak jövedelemelosztását. Beszélgettek a tagokkal, s aztán számolva a csesztvei adottságokkal, elkészítettéli az elosztási javaslatot. A közgyűlés, nem úgy mint két esztendővel előbb, elfogadta az ajánlást. Most már ott volt a javaslat mögött a sikeresnek mondható múlt esztendő. Tavaly 76 forint körül keresett átlagosan öreg és fiatal, férfi és nő a szövetkezetben, tízórás munkanapra számolva a kifizetett munkaegységértéket. Az idén hogyan lesznek? Most sem szeretnének kevesebbet. Az évből azonban még sok van hátra. Ennél már sokkal kézzelfoghatóbb, hogy a szövetkezet garantálja: minden hónap tizedikén fizetnek. Megkapják a tagok a havi kereset 70 százalékát. Aki mozdulni tud A rendszeres, havi fizetésért már szívesebben dolgoznak a tagok. Aki csak mozdulni tud, tesz valamit Dologtalan, lusta férfi, asszony, alig-alig akad. Erről vall most a nyár derekán a csesztvei határ Az aratógép. a kézi kaszások után a napokban munkához látott a kombájn. Leszedték a fe- keteribizlit, kapálják a dohányt és betakarítottak kétezer mázsa pillangós takarmányt is. A falu szélén, a majorban, reggeltől kezdve, egészen napszálltáig dolgozott az elevátor. A legszebb kazlakat, a 74 esztendős Korpa János rakta. — A kazal tetején egy 74 esztendős ember? — Megszóltak érte már mások is — ismerte el azonnal Keresztes Sándor. — Nem is kényszerítjük mi erre, de jön önként... Pontosan úgy, mint a foga- tos Klecsó János. Az Ipoly menti rétről 750 mázsa szénát takarítottak be. Társat keresett, s felrakták a vontatókra mind egy szálig a termést. Lecsó Mihályné és idős Pauló Imre kezét a sertéstenyésztés és -hizlalás eredményei dicsérik. Az asszony az anyakocák mellett most 220 malacot is gondoz. Sok a munkája, de gyarapodik szépen, 2800—3000 forint körül van a havi keresete. A sertéshizlalás meg teljes egészében a 68 esztendős Pauló Imre vállain nyugszik. Hat, hat és fél hónap alatt gömbölyíti a jószágokat 100—105 kilósra. Százötvenet már régebben elszállítottak, most újra 200 sertést hizlal. A gondok mellett ezeket a biztató eredményeket is látják a vezetők és a tagok a szövetkezetben. Ezért tartják ezt a mostanit, a szeszélyes időjárás ellenére is a korábbiaknál kicsit könnyebb esztendőnek. Vincze Istvánné A magyarnándori erdészeti rakodónál Fotó: Koppány NÓGRAD -i 1969. július 18., péntek 3
