Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

Ezer Baisse'. — Előtérheti Időszerű munkavédelmi feladatok a mezőgazdaságban Gondoskodás A késői kitavaszodás, az átlagosnál hidegebb áprilisi időjárás. majd a hirtelen májusi felmelegedés a me- zf •gazdasági munkákban je­lentős torlódást okozott. A je terméseredmények érdeké­ben elvégzendő feladatok e-.ratt a mezőgazdasági r. i} üzemek dolgozóinak és gépeinek maximális foglal- k 'latottságát tette és teszi napjainkban is szükségessé. A fokozottabb ütemű munka, a nyújtott műszakok az üze­mi balesetek gyakoriságánál: r.e -kedését Idézik elő. azért feltétlenül szükséges a dol­gozók és a munkaeszközök megfelelő előkészítése. 7 éli kés/ülés a nyári munkám A tél folyamán gondoskod­ni kellett az üzemek dolgo­zóinak általános munkavé­delmi oktatásáról, szakmai továbbképzéséről. Az okta­tás keretében a múlt évi ta­pasztalatok felhasználásával fel kellett hívni a figyelmet a tavaszi munkák során elő­forduló balesetek előidéző okaira, az újabb típusú mun­kagépek kezelésére. Gondos­kodni kellett az erőgépvezetők KRESZ-oktatásáról, különös figyelemmel arra, hogy a köz­úti közlekedésben való részvé­tel évről évre emelkedő bal­eseti adatokat jelez. Ugyancsak a téli időszak feladata volt a dolgozók kö­telező orvosi vizsgálatának elvégzése azokban a munka­körökben, ahol az egészségi károsodás veszélye fokozot­tabban fennáll (pl. növény­védő munkások.) A munkák megkezdése előtt — ez előírás — minden esetben feltétlenül meg kell szervezni a szakterületre vo­natkozó munkavédelmi sza­bályok ismertetését. A téli munkavédelmi oktatáson túl­menően nagy jelentősége van a munkavédelmi előírások ismétlő oktatásának, az isme­retek felfrissítésének. Az ok­tatáshoz felhasználható a Mezőgazdasági Balesetelhárító és Egészségvédő Övórendsza- bály: az I. Mezőgazdasági gépi és kézi munkák, vala­mint a II. Alattenyésztés cí­mű fejezete. Feltétlenül gondoskodni kell az ■ (izemen belüli közlekedé­si utak kijelöléséről. Bejá­rással lehetett meggyőződni arról, hogy a téli időjárás mi­lyen mértékben károsította a belső közlekedési utakat. Majd a megfelelő karbantar­tás elvégzése után lehet dóri­éin használhatóságukról. A munka biztonságát szol­gálja a kettős, vagy nyújtott műszakok esetén a váltótár­sak kijelölése. Előrelátó m unkaszervezéssel elkerülhe­tő az egyes dolgozók túlter­helése, egészségük károsodá­sa. Az egészségvédelmet, a baleset elhárítását segíti a szabadban dolgozók védőru­hával, védőétellel, illetőleg védőitallal történő ellátása is. Ezek az Intézkedések — a balesetmentesség mellett — a teljesítmények növekedésé­ben is éreztetik hatásukat. Az erő- és munkagépek karbantartási és javítási mun­káit is a téli időszakban kel­lett elvégezni. A tavaszi mű­szaki szemle volt hivatva ar­ra, hogy felfedje az erő- és munkagépek esetleg még meg­levő műszaki hibáit, vala­mint a munkavédelmi felsze­relések és berendezések hiá­nyát. A tavaszi szemlén ta­pasztalt hiányok pótlása nél­kül a gépeket munkába állí­tani nem szabad. A géptől a mercy raktáris* * A napi munka megkezdése előtt minden esetben kötele­ző a napi műszaki szemle el­végzése is. A munkacsoport felelős vezetője az erő- vagy munkagép vezetőjével együtt köteles volt meggyőződni a fékek állapotáról, a kormány rendeltetésszerű működéséről, a lámpák használhatóságá­ról, a futómű állapotáról, va­lamint a munkagép előírás- szerű kapcsolási, vagy felfüg­gesztési módjáról. A közúti közlekedésben résztvevő jár­művek esetében ellenőrizni kell a KRESZ-ben foglalt fel­szerelések rendeltetésszerű működését is. Az erő- és munkagépek műszaki szemléje mellett fe­lül kell vizsgálni az egyéb munkahelyeket is. Különösen fontos, hogy az egyre terje­dő kiegészítő tevékenység ke­retében végzett ipari munká­ra vonatkozó munkavédelmi előírásoknak mindenütt eleget tegyenek. Ez a tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemek­ben újszerű, a dolgozók még nem rendelkeznek megfelelő begyakorlottsággal, a vezetők sem ismerik a technológiai folyamatban rejlő veszélyfor­rásokat, Ezért minden tevé­kenységre vonatkozóan gon­dosan tanulmányozni kell az arra vonatkozó ipari óvó­rendszabály előírásait, hogy a benne foglaltakat maradékta­lanul végrehajthassák! Ehesielt csaknem 21 ezer munkanap A múlt évben a mezőgazda­ság munkavédelmi helyzeté­ben megtorpanás, illetőleg egyes területeken jelentősebb visszaesés volt tapasztalható. A mezőgazdaság állami szek­torában jelentkező kisebb ja­vulással szemben a termelő- szövetkezetek baleseti hely­zete romlott megyénkben is. 1968-ban több mint 1000 üze­mi baleset fordult elő, amely­ből 10 végződött halállal. Az üzemi balesetek miatt a me­zőgazdasági nagyüzemek ter­meléséből 23 450 munkanap esett ki. A baleseti helyzet javítása érdekében szükséges intézke­déseket már az év elején meg kellett tenni. Az intézke­dések alapját a múlt évben kiadott jogszabályok alkotják. (Az állami üzemeknél a 37/1968. (MEM. E. 19.) MÉM számú utasítás, a termelőszö­vetkezeteknél pedig a 45/1968. (XII. 14.) MÉM számú ren­delet !) A rendelkezések leglénye­gesebb előírásai közé tarto­zik a munkavédelmi szabály­zatok jó összeállítása és vég­rehajtása, a mezőgazdasági üzemek munkavédelmi szer­vezetének kiépítése és műkö­désének segítése, valamint a tervszerű «munka érdekében megalapozott munkavédelmi intézkedési tervek készítése. F. L. i/ emberekről V A MEDOSZ széles körű vizsgálatsorozattal mérte fel, hogyan alakul a munkavéde­lem helyzete a mezőgazdasági üzemekben. Megállapította, hogy miközben az utóbbi években többszörösére nőtt a gépek száma és a vegyszerek mennyisége, sikerült csökken­teni a halálos és a tömeges balesetek, valamint a három napon túl gyógyuló sérülések számát. 1960-68 között az ezer főre jutó balesetek száma 40,3-ról 30,6-ra, a százezer fő­re jutó halálos balesetek szá­ma pedig 59-ről 18-ra esett vissza. Az adatok szerint az állami gazdaságokban a legtöbb bale­set — az esetek 20—20 száza­léka — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben for­dult elő. A gépjavító vállala­toknál a balesetek 33 százalé­ka az anyagmozgatással függ össze. Az erdőgazdaságban to­vábbra is a fakitermelés, a ra­kodás, a máglyázás és a szál­lítás a legveszélyesebb munka; ezekre jut a balesetek mintegy ötven—hatvan százaléka. Sok sérülés történik a modern fa­ipari gépek alkalmazásánál. A balesetek számának csök­kenése a korábbi intézkedések eredményességét igazolja. így például a magasabb színvona­lú szakemberellátás érdekében a mezőgazdasági gépészmér­nöki karon munkavédelmi szakmérnökképzés indult, a műszaki problémák tudomá­nyos kutatásra pedig az egye­temen kutatási csoportot hoz­tak létre. A szakszervezet a főhatóságokkal együttesen biztosította, hogy a külföldről behozott, valamint a hazai gyártású traktorok vezetőfül­kével kerüljenek forgalomba. A felmérés tapasztalatai alapján a MEDOSZ további intézkedéseket tervez. Többek között meg akarják oldani a vezető munkakörben foglal­koztatott szakemberek munka­védelmi továbbképzését. Az eddiginél jobban érvényre akarják juttatni a mezőgazda- sági munkavédelem terén a már megjelent jogszabályokat. Javaslatot tesznek arra is, hogy az újonnan gyártásra ke­rülő mezőgazdasági gépeken az eddiginél magasabb fokú biztonságtechnikát alkalmaz­zanak. Évente ötvenezer diák érettségizik az országban. Nógrádban hat—hétszáz ta­nuló. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Általános Gépipari Technikumban száz- rúszan. Egyharmad század százaléka az országosnak. Elenyésző szám, ami nincs egyenes arányban a vizsgák izgalmá­val. Képzeljünk el egy nagy tantermet. Az ablak előtti teret hosszú asztal zár­ja le, mögötte a bizottság. Körben — mint kotlós körül a csibék — húzódnak a szétszórt padok. A padok mellett di­ákok — a képesítő vizsgát tevők. Itt átlátszó minden. A gondolkodás, a halk sóhaj, a láb ideges mozgása. Min­den mozdulat elárul valamit, fény de­rül mindenre, legfőképpen a tudásra. A fej nyitott ház, az agy négy év tanu­lás lázgörbéi között rendszerez. Helyre­rak mindent, összegez. A jelöltek egy-egy témára koncentrálnak. Aztán jönnek sorban a nagy hosszú asztalhoz, egy­más után. Belelendülnek, és szinte nem tudják abbahagyni. Egy pillanat áttű- nés, máris itt a következő tétel. Medi- tálás a lefelé fordított papírlapok fö­lött. húzás, s jöhet az újabb neki­rugaszkodás. És legvégén a boldog só­haj. Az öröm első spontán megnyilvá­nulása: túl vagyok rajta. ¥■ Az út azonban nem ilyen könnyű. Tele van buktatókkal. Akár egy aka­dályverseny. A régi feleletek eredmé­nye ott található a naplókban. Négy évre visszamenőleg bármikorról meg­nézhetjük. A képesítő egészen más. Négy év után pár óra csak. Próbatétel, szigorúbb és összetettebb. Bezár egy szakaszt és elindít. A nagybetűs Élet­be... A Volszky családban tradíció, hogy a gépipariba járnak a gyerekek. Marian­na nővére is itt végzett. Most ő a so­ros. Öccse másodikos, ugyanitt. Marian­na most már boldog, túljutott a szóbe­lin is. Önfeledten tördeli kezét. Már a felvételi vizsga izgatja, két hét múlva kezdődik az újabb próbatétel. A Buda­pesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karára jelentkezett. — Szerettem ide járni — mondja —, de igazán csak negyedikben tanultam. Képesítő uiisgán — összemosolyog igazgatójával, akiről leolvasható a sikeres képesítő ered­mény. Tarai Ferenc tanár közbe is szól: — A géptan és a technológia különösen jól sikerült. Marianna tovább fűzi a szót: — Bár a gépipari általános kép­zést ad, sok rajzot készítettünk. Az építészetben is nagy szükség lesz a gépészeti tudásra, a műszaki gondol­Icodásra. Először furcsa volt lányok szájából hallani a képesítőn a komoly műszaki kifejezéseket. Az iskolában, a IV/A- ban 14 lány végez az idén. Nem kell szégyenkezniök, tudásuk vetekszik a fiúkéval. * Udvaros József a 18-as számú tételt húzta géptanból. Szilárd tüzelőanyagok tüzeléstechnikai berendezései volt a tétel címe. A B-kérdés az egyenáramú motorokkal foglalkozott. Jó kiállás, biz­tos tárgyi tudás jellemezte feleletét. Ambiciózus, aktív gyerek — mondták róla tanárai. Mint egy fiatal, érett szak­ember, úgy fejezte ki magát. Udvaros Jóska a második év után szerette meg a műszaki pályát. Csa­ládja humán beállítású, így saját ma. gára volt utalva, hogy tapasztalatot szerezzen. Megtanulta az alapismerete­ket, hogy még stabilabb tudásra tegyen szert a továbbiakban az iparban, a mű­szaki eleiben. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, kohóipari szakán sze­retne tovább tanulni. Kohásztechnoló­gusnak készül. — Szeretem a technológia öntészeti ágát. Érdekelnek a vegyi folyamatok, bár nem sokat ismerek belőlük, de szeretném elsajátítani — vallja elkép­zeléseiről. Alaposan felkészült a képesítőre. — A felkészülési idő alatt sokat iz­gultam — meséli. Csak azt tudom mon­dani, hogy keményen át kell venni « tételeket, nem szabad csak a memóriá­ra építeni. A készülés meghozta az eredményét. Pedig a négy év alatt rendszeresen ze­nélt és sportolt, a műszaki ismeretek mellett megfelelő általános intelligen­ciával is rendelkezik. A Stromfeld Aurél Általános Gép­ipari Technikum tanári kara híres szi­gorúságáról. A jegyeket nem adják in­gyen. Ez különösen a továbbtanulók szempontjából jelentős. Bár a techni. kum nem a továbbtanulásra készíti elő a diákokat, mégis az itt végzettek har­minc százalékát felveszik a különböző egyetemekre, főiskolákra. Évente álta­lában négy—öt diákjuk folytatja tanul­mányait a Szovjetunióban. A többiek a szaktárgyuknak megfelelő iparágban helyezkednek el. ősszel a huszadik tanévét ünnepli az iskola. Az eddig elért eredményekkel is azt akarja megmutatni, hogy érde­mes volt ezt az iskolatípust létrehozni. Az iskolában kabinetrendszerű oktatás folyik, minden szaktárgynak külön tan­terme van. így tízféle fémipari szak­munkára, gépek üzemeltetésére és gyártására képezhetik ki a diákokat. A keddi vizsganap végén, összegezve az aznapi eredményeket, Túrái Ferenc tanárral beszélgettünk. — Úgy kerülnek ki tőlünk az életbe a végzettek, hogy alaposan ismerik sa­ját képességeiket, tudásukat. Tudják. hogy mit kaptak az iskolától, és mit tudnak ehhez ők hozzátenni. A képesí­tő vizsga a tárgyi ismeret mellett pe­dagógiai érzéket is jelent. Ha megerő­sítjük a diákok öntudatát, még ambi- ciózusabban indulnak az életbe. Alapo­san mérlegelünk és jóindulattal nézzük a vizsgát, hiszen az ember ötvenéves korában is visszaemlékezik erre a napra, mi volt, hogyan történt. Az elégedettség hangja szűrődött ki szavaiból. A tanáré és az emberé, aki átadta tudását és tapasztalatát tanít­ványainak, hogy ezek titán ők gaz. dálkodjanak vele — saját tapasztalataik alapján. M. Zs, DIPLOMÁSOK HANGVERSENYE A megyei József Attila karok és énekesek lépnek művelődési központ az ed- pódiumra. A hangversenyen, digieknél is nagyöbb lehető- amelyet a művelődési köz­séget kíván biztosítani me- pont színháztermében tarta- gyénk kiemelkedő tudású nak, három zenekar: az amatőr zenészeinek és szó- MMK-, a Winter- és a Synus- listáinak. Ezt a törekvést együttes, valamint öt éne- ígazoija a június 15-én, va- kés: Csaba Judit, Eszményi sárnap este megrendezésre Viktória, Őrlik Ilona, Schnér- kerülő Diplomások könnyű- berger Éva és Ponyi Tér / zenei hangversenye, ahol az szerepel. Képünkön: a vá- áprilisban Salgótarjánban sárnapi könnyűzenei hang­tartott IV. Országos Köny- verseny szereplői közül Esz- nyűzenei Fesztiválon sikere- ményi Viktória, Csaba Ju- sen szerepelt nógrádi zene- dit és Őrlik Ilona. Külföldi diákok érkeznek Vasárnap nyitják a KISZ táborokat Vasárnap ünnepélyesen megnyílik a Kommunista Ifjú­sági Szövetség 36 központi és öt egyetemi építőtábora. Augusztus 23-ig mintegy 30 000 fiatal részvételére számítanak. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nagy keletje volt a ..beutalóknak”, s több helyütt az okozott gondot, hogy a je­lentkezők közül kikre essék a választás. Már megismerked­tek tennivalóikkal a leendő« táborparancsnokok is, pedagó­gusok, tanárszakos egyetemi hallgatók, ifjúsági vezetők. A táborok helyét az idén is úgy jelölték ki, hogy ifjú la­kóik a legsüi’getőbb feladato­kat végezhessék el. Többségük a Bács és a Pest megyei állami gazdaságokban, illetve terme lőszövetkezetekben dolgozik. Betakarítják a zöldség- és gyümölcstermést, segítik a nö­vényápolást. Veszprém, So­mogy, Szolnok és Baranya megye mezőgazdasága is várja a fiatalokat. Győr és Borsod megyében csatornaépítkezése­ken, Pest, Fejér, Veszprém és Baranya megyében pedig az úthálózat korszerűsítésénél se­gédkeznek a diákok. A tervek szerint a nyári hó­napokban több száz egyetemis­ta és főiskolás érkezik hazánk­ba a Szovjetunióból, Lengyel - országból, Bulgáriából és a Német Demokratikus Köztár­saságból. A vendégek a KISZ központi jellegű munkaakciói­ban vesznek részt, fáradozásai­kat, látogatásukat hasonló számban viszonozzák a ma­gyar fiatalok. (MTI) NÓGRÁD — 1969. június 13,, péntek $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents