Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD Mit . YEI BIZOTTSÁGA É S;--A'’MÍ E GYEI TAN ÁCS IAPJ A.' XXV. ÉVF. 134. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. JÚNIUS 13., PÉNTEK Mai számunkban: Építkeznek, de hogyan? (3 oldal) Ezer baleset — tíz halál (5 oldal) Bélyeggyűjtőknek (6. oldal) Szolidaritási nyilatkozat hazafiak mellett Napirenden: Á csökkentett munkaidő bevezetése ( lést tarloll az elnöksége Fontos fejezet Vietnamban Kezdjük néhány hírrel. A TASZSZ csütörtökön je­lentette, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai ta­nácskozása forró üdvözletét tolmácsolta a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának. Havan­nából a kubai külügyminisz­térium hivatalos közleményé­ről kaptunk tudósítást, amely szerint a kubai forradalmi kormány elismeri a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes kormányát és hangsúlyozza, hogy megalakulása döntő je­lentőségű az imperialista ag­resszió ellen vívott harcban. Az AP tokiói jelentése szerint, a phenjani rádió is közölte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának el­ismerő nyilatkozatát. Ha csak a fenti megnyilat­kozásokat nézzük már akkor is nyilvánvaló, hogy a Dél-Vi- etnamban bekövetkezett for­dulat fontos fejezet á szabad­ságáért és függetlenségéért harcoló nép történetében. A népi küldöttek kongresszusa, amely az ideiglenes forradal­mi kormány megalakítását el­határozta és a kormány tizen­két pontból álló programját elfogadta, államalapítási jelen­tőségű tettet hajtott végre! Megteremtette a lehetőséget arra, hogy még az eddigieknél is jobban tömöríthessék a har­coló erőket az amerikai impe­rializmus és szövetségei ellen, s még hatékonyabban csele­kedhessenek a dél-vietnami nép érdekében. Szerdán, a késő esti órák­ban számoltak be a hírügy­nökségek a DNFF állandó ha­noi képviselete vezetőjének sajtóértekezletéről, amelyen ismertették a már említett ak­cióprogramot. A forradalmi kormány célul tűzi ki Dél-Vi- etnam fegyveres erőinek és egész lakosságának szoros tö­mörítését, a katonai és politi­kai harc fokozását. Normális kapcsolatokat akar teremteni a két Vietnam között, békés és semleges külpoliltikát folytat, diplomáciai, gazdasági és kul­turális együttműködést szán­dékszik kialakítani valameny- nyi országgal, függetlenül po­litikai és társadalmi berendez­kedésüktől, s így a békés együttélés öt elve alapján az Egyesült Államokkal is. Érdemes külön odafigyelni arra, milyen szigorú követke­zetességgel ragaszkodnak a békés együttélés öt alapelvé­hez. Ez nemcsak azért lénye­ges, mert világosan fogalmaz a forradalmi kormány szándé­kairól, hanem azért is, mert amint az AFP írja kommen­tárjában — „senki sem kíván­ja becsapni a kaput”, s példá­ul a vietnami rendezéssel foglalkozó párizsi értekezlet ugyanúgy folytatódik mint a múltban. Vagyis: az ideiglenes forradalmi kormány megala­kulása és az akcióprogram meghirdetése nem azt jelen­ti, hogy most már csak a fegyvereké a szó, azt azonban feltétlenül, hogy a vietnami nép úgy a harcok közben, mint a párizsi tárgyalásokon még az eddigieknél is nagyobb nemzetközi támogatásra szá­míthat. Joggal mondhatjuk, hogy a dél-vietnami nép történelmi jelentőségű lépést tett élőre szabadságáért, függetlenségé­ért vívott harcában. S bár az új Dél-vietnami Köztársaság ideiglenesnek tekinti magát, kikiáltása, kormányának ak­cióprogramja biztató a jövőre nézve, s harc közben is széles lehetőséget biztosít a holna­pok vietnami békéjének meg­teremtéséhez. Szolnoki István a görög Hűvel József és Pirityi Sán­dor, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön, magyar idő szerint 8.00 órakor 75 kom­munista és munkáspárt 300 képviselője a Kreml György- termében folytatta munkáját. Az egy hét óta tartó moszk­vai tanácskozás tartósan a világ első számú eseménye. A felszólalások száma kezdi megközelíteni az ötvenet. Ál­talános vélemény szerint az értekezlet okmányain túl, ezek a gazdagon érvelő felszóla­lások is értékes elméleti kin­cset képviselnek, mivel át­fogó marxista-leninista tü­körképét adják jelenkori vi­lágunknak, annak a harcnak, amelyet a kommunista és munkásmozgalom, az imperia­listaellenes erők vívnak. A tanácskozás köreiben ki­alakult vélemény szerint a viták és eszmecserék mene­tét a világhelyzet sokoldalú elemzése jellemzi; olykor sor kerül különböző nézetek ki­fejtésére egy-egy kérdésben, ez részben azzal magyaráz­ható, hogy a kommunista pár­tok a legeltérőbb feltételek között tevékenykednek. Ugyan­akkor a vitákat dominálja az a törekvés, hogy az imperia­lizmus elleni harcban meg­nyilvánuló együttműködést GUSTAV HUSÁK a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tikára (Felszólalását terjedelmi okokból rövidítve közöljük.) A CSKP KB első titkára fel­szólalásában a következőket mondotta: engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottsága nevében üdvözöljem a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezletét, és kö- szönetünket fejezzem ki mind­azoknak, akik elősegítették a kommunisták e fontos nem­zetközi értekezletének előké­szítését és megtartását. Első­sorban a szovjet és a magyar elvtársaknak szól ez, akik na­gyon jó feltételeket teremtet­tek az előkészítő értekezlethez, és a mi tanácskozásunkhoz. Küldöttségünk nagyra be­csüli, hogy az SZKP vezető­sége józanul, reálisan és konk­rét módon közelíti meg a mai világ, a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a szocialis­ta tábor alapvető problémáit — mondotta Gustáv Husák. A nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalata egyér­telműen alátámasztja, hogy az imperialistaellenes mozgalom fő ereje a szocialista világ- rendszer. Ezt a történelmi tényt nem lehet mellőzni, vagy figyelmen kívül hagyni — mu­tatott rá Gustáv Husák. — A Csehszlovák Kommunista Párt, a marxizmus—leninizmus elvi következtetései és a történelmi körülmények alapján, figye­lembe véve népeink fejlődésé­nek lehetőségeit, a Szovjetuni­ót és a Szovjetunió Kommunista Pártját a szocialista közösség és a nemzetközi kommunista mozgalom legfőbb pillérének tartja. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: — Az elmúlt két évtized még hatékonyabbá kell tenni, összhangba kell hozni az erő­feszítéseket, s állandósítani kell a harcos elvtársi szel­lemet. A szerdán elhangzott fel­szólalások közül Gustáv Hú­súknak, a csehszlovák pártde­legáció vezetőjének beszéde áll az érdeklődés gyújtópont­jában. Közismert, hogy a burzsoá sajtó a csehszlovákiai események köré rágalomból és hazugságból egész mítoszt szőtt. Az imperialisták re­ményeket fűzve a Csehszlo­vákiában lejátszódott esemé­nyekhez, arra számítottak, hogy ezeknek az események­nek ferde megvilágításával, zavart támaszthatnak a kom­munisták soraiban. Maga Gustáv Husák is utalt arra, hogy sok testvérpárt nem ka­pott elegendő objektív tájé­koztatást. Most a tanácsko­zás köreiben nyomatékosan hangsúlyozzák: a csehszlovák pártvezető nagy hatást keltő beszédében nem csupán tár­gyilagos beszámolót nyújtott a csehszlovákiai események­ről, hanem pontos és tanul­ságos elemzését adta annak, ami a testvérországban tör­tént. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozá­folyamán Csehszlovákia nagy sikereket ért el a szocializmus építésében, gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. „Szocialista fejlődésünk azon­ban nem volt mentes a hi­báktól, a fogyatékosságoktól és a torzulásoktól. Nem találtunk megfelelő megoldást számos új problémára, amelyet a szocia­lista fejlődés vetett fel. Cseh­szlovákia szocialista fejlődése az utóbbi években lelassult. A párt vezetősége — bizonyos mértékig bírálóan — ! felis­merte a helyzetet és kereste a kivezető utat. Erről tanúsko­dik központi bizottságunk plé­numainak egész sora, főleg a Csehszlovák Kommunista Párt 1966-ban megtartott XIII. kongresszusa. Csakhogy az elfogadott határozatokat maga a vezetőség sem vitte keresz­tül következetesen, nem telje­sítette azokat és az elhúzódó po­litikai válság mindinkább mé­lyült. Elégedetlenség és fe­szültség támadt a pártban és a társadalomban egyaránt.” „A Csehszlovák Kommunista Párt januári politikai irányvo­nala semmiképpen sem jelen­tett elhajlást a szocializmus­tól. még kevésbé visszatérést azokhoz a viszonyokhoz, ame­lyek országunkban 1948 feb­ruárját megelőzően uralkod­tak. Az 1968 január utáni bo­nyolult fejlődés azonban je­lentős negatív-tendenciákat is előidézett, amelyek során ak­tivizálódtak a szocialistaelle­nes erők. Ezt a párt nem is­merte fel idejében. Ilyen körülmények között erősödött meg a külső imperialista nyo­más nemcsak a hírszerzés vo­nalán, hanem főként ideoló­giai szempontból, mivel egy­szerre irányult a lakosság sok­ián résztvevő küldöttségek csütörtökön nyilatkozatot tet­tek közzé, amelyben testvéri szolidaritásukról biztosítják a görögországi fasiszta diktatú­ra ellen harcoló kommunis­tákat és demokratikus erőket. „A 75 kommunista és mun­káspárt képviselőit mélysé­gesen felháborítja a terror, a tömeges letartóztatások és kínzások újabb hulláma. A görögországi diktatórikus re­zsim üldöztetéseknek veti alá az ország demokratikus erőit, és elsősorban a kommunis­tákat — a hazájuk szabad­ságáért, függetlenségéért, bol­dogabb jövőjéért folytatott küzdelem legkövetkezetesebb harcosait” — hangzik a nyi­latkozat, majd felhívással for­dul a világ haladó erőihez, követeljék a görög politikai bebörtönzöttek haladéktalan szabadon bocsátását, a meg­torló intézkedések beszünte­tését. A csütörtök délutáni ülé­sen három felszólalás hang­zott el. Dange az indiai, Gql- lan, a nagy-britanniai és Ge­ne, a Guadeloupe-i kom­munista párt delegációjának vezetője fejtette ki pártjának álláspontját a tanácskozás el­ső napirendi pontjának kér­désében. oldalú dezorientálására, szo­cialista és osztályöntudatának gyengítésére, valamint és kü­lönösen a nemzeti érzelmek, a nacionalista előítéletek és a szovjetellenesség szítására.” „A jobboldali opportunista erők bomlasztó tevékenységé­nek hatására a pártvezetőség­ben hiányzott a nézetek azo­nossága arra vonatkozólag, hogy mennyire veszélyesek ezek a jelenségek és mi a megoldás módja. Törekvések mutatkoztak arra, hogy viták­kal oldjanak meg olyasmit is, ami ellenkezett a nálunk ér­vényben levő szocialista tör­(F oly tatás a 2. oldalon.) s%aS>£i«l A lakosságban kialakult kö­töttségérzés csökkentését, a lakosság és az egészségügyi szolgálat dolgozói között a bi­zalom légkörének megterem­tését, erősítését szolgálja a körzeti orvosok szabad megvá­lasztásáról szóló új rendelet. A rendelkezés lehetővé te­szi, hogy a körzet bármely la­kosa évi egy alkalommal kér­je gyógyító-megelőző ellátásá­ra — a lakóhelye szerint il­letékes körzeti egészségügyi szolgálat helyett az ugyanazon tanács által fenntartott — más körzeti egészségügyi oszolgálat kijelölését. (A kérelemhez csa­tolni kell a kijelölni kért kör­zeti orvos nyilatkozatát, amely szerint a kérelmező egészség- ügyi ellátását vállalja.) Az új rendelkezés nem je­lenti az úgynevezett területi elv, s annak gyakorlati meg­valósításából származó jelen­tős előnyök feladását. Tovább­A téma megvitatásakor négy. korábban megszabott feltétel­ből indultak ki az elnökség tagjai. Ezek: az érintett üze­mek hogyan teremtették meg a bevezetéshez szükséges alap- feltételeket, milyen módon tá­jékoztatták elképzeléseikről a dolgozókat, hogyan hasznosí­tották életrevaló javaslatai­kat, miként használták fel a munkaverseny adta lehetősé­geket, milyen mértékben javí­tották a munka- és üzem- szervezést, csökkentették-e a veszteségidőket, végül milyen módon sikerült közkinccsé ten­ni a jó tapasztalatokat. Az elnökség tudomásul vet­te, hogy 38 üzemben csaknem 35 000 dolgozó élvezi a csökkentett munkaidő elő­nyeit. Megállapította: a vállalatok által készített felkészülési ter­vek túlnyomó többsége meg­felel a kormányhatározat szel­lemének. Üzemeink, gyáraink, vállalataink önerőből vezették be a csökkentett munkaidőt. Ennek nyomán majdnem min­den termelőegységben vala­melyest fejlődött a termelés technikai és műszaki színvo­nala, javult a munka- és üzemszervezés, tartalmasabbá vált a szocialista munkaver­seny. sőt egyik-másik helyen sikerült az újítómozgalmat is a termelés hatékonysá­gának szolgálatába állíta­ni. Ennek köszönhető, hogy a kieső munkaalap egy részét kellett csak normarendezéssel pótolni. Ez utóbbit mindenütt, a törvényes előírásoknak meg­felelően, a dolgozók vélemé­nyét is meghallgatva, a szak- szervezetek képviselőivel egyetértésben valósították meg. A szigorított normák, a már korábban kimutatott vesz­teségidők csökkentését szor­galmazták. Kedvezően alakult a ter­melékenységi, az önköltsé­gi és a jövedelmezőségi mutató. A vállalatok felkészülési tervükben rögzítették, hogy az órabéres és a teljesítményben dolgozók bérét 9,1 százalékkal emelik. E kötelezettségüknek a vállalatok túlnyomó többsé­ge eleget tett, bár előfordult zet lakossága — legfeljebb ke­vés kivételtől eltekintve — sa­ját körzeti egészségügyi szol­gálatának ellátásában marad­jon. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy többsége elégedett körzeti or­vosával. Éppen ezért fontos jelzés,. lehet, ha az utasítás ha­tályba lépése után sokan ké­rik áthelyezésüket. Ennek okát az egészségügyi osztály tüze­tesen megvizsgálja, hiszen a tömegesen benyújtott kérel­mek mögött — alapos indo­kok esetén — az egészségügyi szolgálat színvonalát romboló rendellenesség is húzódhat. A rendelkezés eredményes­ségének elengedhetetlen felté­tele, hogy az áthelyezési kére­lemnek nyomós indokai legye­nek. A körzeti orvosok szak­mai képzettsége csaknem min­ettől eltérő intézkedés is. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat zagyvapálfalvi gyárá­ban ugyan a kormányrende­letben előírtaknak megfelelően emelkedett a dolgozók bére, ezt azonban nem alapbér- emelésként, hanem pótlásként kapták meg. Bebizonyosodott, hogy a csökkentett munkaidő bevezetése után, egy-két kivé­teltől eltekintve. nem csökkent, hanem to­vább emelkedett a dolgo­zók keresete. A csökkentett munkaidő ha­tásaként javult a munkafegye­lem, megteremtődtek a balese­tek csökkentésének szubjektív feltételei. A szakszervezeti bi­zottságok több helyes elképze­léssel próbálták hasznosítani a szabad szombatokat. Autó­buszt biztosítottak a közös ki­rándulásokhoz, hétvégi vi- kendházakat építettek, hor­gásztanyákat létesítettek, házi sportversenyeket szerveztek, bérleteket szereztek a kultu­rális igények kielégítéséhez. Az elnökség megállapította azt is, hogy az előkészítő munkát követő gyakorlati vég­rehajtás már nem volt hibát­lan. A felkészülési tervben előírtak egy része nem való­sult meg. Ennek tulajdonítható a nagymértékű létszámemelke­dés. Majdnem mindenütt emelkedtek a túlórák, sokhe­lyütt a szabad szombatokra ütemezték be a különböző rendezvényeket, oktatásokat, társadalmi munkákat. Ezzel nem ért egyet az' el­nökség, kivéve egyes fon­tos eseményeket. Az elnökség tudomásul vette, hogy azokban a szakmákban kerül szóba egyre gyakrabban a csökkentett munkaidő beve­zetése, ahol a dolgozók még nem élvezik ezt az újabb, szo­ciális vívmányt. A vitában felmerült kérdé­sekre Lipták József, az SZMT vezető titkára válaszolt. Hang­súlyozta: a csökkentett mun­kaidő bevezetése a dolgozók nagy rétegét érintő újabb politikai vív­mány. Elősegíti a munka- és életkö­rülmények további fejlődését. Az elnökség az előterjesz­tést a vitában elhangzottak­kal kiegészítve elfogadta. den esetben egyenlő szintű, e- mellett a körzetben régebben dolgozó orvos alaposan ismeri betegét, szinte „háziorvosnak” számít már. Az orvoscserét te­hát megfontolt mérlegelés előzze meg. A gyakori áthe­lyezés nem használ a beteg­nek, mert gyógyulási folyama­tában szakadás következik be, s többletmunkát jelent az — egyébként is sok feladatot el­látó — orvosnak, hiszen új betegén el kell végeznie azo­kat a vizsgálatokat is, ame­lyek az előző körzetben mar megtörténtek. Az orvoscserét lehetővé te­vő rendelkezés kettős szerepet tölt be: módot nyújt arra. hogy a lakosság igényeinek megfelelően részesüljön a kör- jeti egészségügyi ellátásból, s alkalmat ad arra is, hogy a körzeti orvosok munkáját az áthelyezési kérelmek számá­nak alapján is értékelhessék. A nagy tanácskozás felszólalásaiból (Szerdán, lapzárta után és csütörtökön ismét több test­vérpárt küldöttségvezetőjének felszólalását adták közre a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk azokról a felszólalásokról, amelyek csütörtökön /lapzártáig/ érkeztek.) Minifisteri rendelet A k&■*%**££ önötök megválasztásáról ra is az a cél, hogy a/ kör-

Next

/
Thumbnails
Contents