Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
A póriMsoHfeáv (ái'^alt«! Faluról (Falura tSalassugyarmat ellaVasa A balassasvMimati városi pártbizottság i-.gutobb a város zöldség-gyu. nőies ellátását tárgyalta. Pontosabban nem is ezt, hanem a balassagyarmati Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet pórtalap- szervezetének kereskedelemszervező tevékenységét. De mivel a pártszervezetbe a helyi MÉK-kirendeltség párttagjai. is beletartoznak. .,legrázósabb'’ kérdésként mi másra terelődhetett volna a szó, mint a zöldség-gyümölcs ellátásra. A város jelenlegi iielyzetét ismerve úgy tűnik, mintha a partbizottság az ellátásban mutatkozó hibák, hiányok miatt tárgyalta volna éppen most a témát, de ha iól utána gondolunk. akármelyik időpontban napirendjére tűzhette volna — a hibák, hiányosságok e téren sajnos állandósultak. Taroínak a maszekok Balassagyarmat kedvezőtlen zöldség-gyümölcs ellátásának jellemzésére elég legyen any- nyit mondani, hogy az még a salgótarjáninál is rosszabb. A pártbizottsági ülés napjának reggelén, negyed kilenckor az állami szektor pavilonjában a piacon még csak zöldborsót és hagymát lehetett kapni — mindkettőt drágán. így aztán, nem lévén konkurrenciájuk, a maszekok szabadon tarolhatnak. Tarolnak is, s játékukban a vásárlók játsszák a jobbra- balra szédülő bábuk szerepét. Tizenöt forint A várost körülvevő téeszek nem termelnek megfelelő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt. Mintha elfeledkeztek volna a növénytermesztés eme fajtájáról, s arról, hogy ez is szép pénzt hozhat a konyhára. A fogyasztási szövetkezet nem ritkán Budapestre kénytelen áruért felmenni. Drága áruért, Az újburgonya kilója tizenöt forint — persze, hogy kevesen vásárolják. Az eper, s egyéb zöldségfélék ára — ha (egyáltalán lehet kapni belőlük — néha két-, háromszorosa a budapestinek. Ezért, a kereskedelemmel' foglalkozók részéről nem megalapozatlan a megjegyzés: nem érdemes a Közel félszáz fiatal asszony és lány dolgozik a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat legifjabb üzemrészlegénél, a múlt évben létesített elektroakusztikai szereidében. Többségükkel nem is olyan régen még az iskolapadokban találkozhattunk volna ... Szinte magam előtt látom a folyosói zsibongót, a vidám udvari kompániákat, a csinos kerek arcokat, az érdeklődő szemeket. Aztán eljött az utolsó tabalassagyarntatiakkal foglalkozni. nem vásárolnak primőrárul. A Mezőgazdasági Értékesítési Központ — bár ezt szocialista gazdasági rendszerben egy vállalat sem szívesen hangoztatja — a piacon gyakorlatilag monopóihelyzetben van Néha mégis előfordul, hogy kénytelen a termelőszövetkezetek által diktált árpolitikához igazodni — ennek megint csak a vásárlók isszák meg a levét. A magánkiskereskedőkröl már esett szó. Tőlük igazán nem lehet elvárni, hogy a szocialista piacot szocialista módon irányítsák. Ez az előbb említett két szerv feladata lenne. A pártszervezet dolga is A kereskedelem — különösképpen a zöldség- és gyümölcskereskedelem, amelyben a nagyközönség nemcsak vásárló, hanem néha eladó is — a mindenkori politikai rendszer egyik legérzékenyebb fokmérője, barométere. Politikai kérdés is tehát az, hogy lehet-e újburgonyát kapni, mennyibe kerül, és milyen minőségű, s még az sem közömbös, hogy hogyan szolgálják ki az embert. Az ÁFÉSZ- •nek és a MÉK-nek ezen a téren kellene irányító és — ha úgy tetszik — tudatbefolyásoló szerepet játszania. Nem nehéz megállapítani, ez eddig nemigen sikerült. Gazdaságszervező tevékenységével a pártalapszervezet — s itt megint kiindulási témánkhoz kanyarodhatunk vissza • — segíthet a problémákon. Munkájának, mint mindenütt, itt is a terveknél kell kezdődnie. Az új gazdaságirányítási rendszerben a csupán egyetlen kidolgozott lehetőséggel való számítás könnyen megbosszulhatja magát. Meg kell tehát vizsgálni: törekszik-e a gazdasági vezetés többcsatornás beszerzési és értékesítési tervek készítésére? A kereskedelemben dolgozók egyszerre háromféle; társadalmi, vállalati és egyéni érdekeket kénytelenek összeegyeztetni. E két utóbbi párosítása még nem okoz nehézséget, a társadalom érdekeit viszont, amelyek pedig a legfontosabbak lennének, a legtöbb helyen figyelmen kívül hagyják. A gazdasági vezetők évenkénti egy-két formális beszámoltatása még nem gazdaságirányító tevékenység. Különösen nem az, ha a gazdasági vezetők mindegyike párttag, azaz ha a párt úgyszólván saját magát hívja meg beszámolót tartani. Az ellátottságban mutatkozó problémákat állandóan figyelemmel kell kísérni, s ha szükség van rá, azonnal közbe kell avatkozni. Az ÁFÉSZ kereskedelemszervező tevékenységéről szóló beszámolónkat ez utóbbinak, az azonnali beavatkozás szükségességének hangsúlyozásával zárjuk. Abban a reményben, hogy a balassagyarmati zöldség-gyümölcs ellátás gyors színvonalemelkedésének leszünk nemcsak tanúi, hanem élvezői is. Baranyai László Nógrádi fotók külföldön A salgótarjáni megyei József Attila művelődési központ fotóklubjának tagjai az utóbbi időben több nemzetközi pályázaton, illetve tárlaton értek el sikereket, bizonyítva a klubban folyó eredményes tevékenységet. A bukaresti nemzetközi fotószalonban Koós Pál Tánc című képe látható. Az angliai Perth-ben Veres Mihály Csendélet-ét állították ki. Lengyelországban, Legnica-ban Az ember címmel rendeztek tárlatot. Itt ugyancsak Veres Mihály felvételeiből mutatták be a Salgótarján szobrairól készült képek egy részét. Ugyanitt a kiadott tíz díj közül egyiket ő nyerte el a Tereferélök-et ábrázoló felvételével. Három női arc I^rik a szamóca Nehéz Drégelypalánkon csak a község problémáival foglalkozni és figyelmen kívül hagyni a két szomszédos falu. Hont es Ipolyvece közelségét. Különösen gond ez ilyenkor, szamócaérés idején, hiszen a bogyós gyümölcsök különösen összefűzik a három község vezetőit, tagságát. Azután az is igaz, hogy ami most Drégelypalánkon történik, ugyanazt találhatjuk a szomszéd falvakban is. Fajiak harca Minden évben ilyentájban, májusban-júniusban vizsgáznak az epersorokat gondozó, ápoló, nevelő lányok és asz- szonyok, valamint a korábbi és újabb fajták, az ismerősök és a kísérletben állók. Már május közepén megkezdték az idén is a szamócatermő gazdaságokban a jóformán csak mutatóba található Senga és Sarpless szedését, meg a próbára telepített nyugati koraiak ellenőrzését. Sajnos, az időjárás nem kedvezett Drégelypalánkon a korai szedésnék és szállításnak, a nagyobb területen található Madame Moutot, ezt a nagyszemű (Nógrádban, „ananásznak” nevezett) fajtát lényegében csak most kezdték el szedni. Száz holdnál több található ebből Palánkon és a fogyasztók nevében nyugodta- állíthatjuk, hogy a legkedve’- tebb fajta. Kiadós, húsos nagyszemű, zamata kitűnő, jóval édesebb a korai fajtáknál. A szakemberek ellenben — nyugati vásárlók véleményére hivatkozva — azt állítják, hogy nem eléggé „állóképes”, közepe üreges és így hamar törődik, romlik a gyümölcs, a szállítás viszontagságait nehezen tudja átvészelni. Megindult ezért a fajták harca a szamócatermesztő gazdaságokban, hiszen az új mechanizmus itt is rákényszeríti a termelő üzemeket, hogy alkalmazkodjanak a piaci kereslethez, a bel- és külföldi igény kielégítését tekintsék érdekükkel egyelő feladatuknak. De a fajták közti válogatásra kényszeríti a tsz-eket a bogyósok idényjellege is. Kapás József, a drégelypalánki Szon- dy György Tsz országosan ismert nevű elnöke egy korábbi beszélgetés alkalmával kifejtette. milyen nagy gondot okoz szövetkezetükben, hogy a százholdnyi szamóca érése jóformán egyszerre kezdődik és egy szűk időszakra terjed, ráadásul belenyúlik a málna- idénybe. S hogyan várnak a nálunk eddig ismeretlen fajtáktól segítséget. Hol legyen a központ'( Az Ipoly menti három község tapasztalt szakembereinek összefogásával az efféle gondok is könnyebben megoldhatók. Jól tudják ezt az érdekeltek is és a fontos, munkára serA drégelypalánki ládaüzetn- ben égig nőne a ládatorony, ha a környező üzemekben nem lesnék-várnák a ládák sürgős elkészültét Koppány György felvétele kentó időszakokban félreteszik az apró-cseprő nézeteltéréseket. A palánkiak ugyanis — ez tagadhatatlan! — némi helyzeti előnyt élveznek. Részben azért, mert néhány lépéssel mindig a szomszédos tsz-ek előtt jártak, azonkívül háromszáz holdon felüli bogyós területük A vágyak és lehetőségek tükrében if I SMk ’-f, J .'JEr * IJMtr »ff. látási nap, a lányok levetették az iskolaköpenyt. Mi történt azóta? A nagy tervek, a szép elképzelések hogyan állták ki a lehetőségek próbáját? Hogyan érzik magukat munkahelyükön? Elegedettek-e munkájukkal, keresetükkel? Ézek- re a kérdésekre kerestem választ a vállalatnál. ,,Bocsok Anna vagyuk. Tavaly érettségiztem Nagybá- tonyban. Aztán egész nyáron »lógtam«, munkát kerestem, olyan helyet, ahova nemcsak azért megy az ember, hogy pénzt keressen. Ennél többel akartam, olyan munkát, ami érdekes, amit szívesen csinálok. Többször jártam a munkaközvetítőnél, ők szóltak nekem, hogy van a vegyesiparinak egy új üzeme Zagyvapál- falván, ahova érdemes lenne elmenni dolgozni. Nézzem meg, ha megtetszik, ott jelentkezzem felvételre. Már korábban is hallottam erről a szereidéről, persze csupa jót. A különböző elektroakusztikai berendezések szereléséhez ügyes női kezek kellenek. Már az első benyomásaim kellemesek voltak. Így kerültem ide. Szeptember eleje óta dolgozom a vállalatnál. Jól érzem itt magam, a munka változatos és érdekes. Nekem való munka. Megtaláltam a helyemet, u számításomat. Igaz, hogy gönc! a beutazás Nagybátonyból, d< olyan munkabeosztást engedélyeztek a számomra, ami megkönnyíti a helyzetemet. Ügy érzem, megállapodok itt, En általában jókedvű ég bizakodó vagyok. Ha négy év gyakorlat után elvégzem a szakosító tanfolyamot, szakma lesz a kezemben.. „A gépipari technikumban érettségiztem. Az oklevélen, amin ott áll a nevem, Gál Ág- i nes, még alig száradt meg a tinta, s hogy, hogy nem, a síküveggyárba kerültem adminisztrátorruik. Mit mondjak? Nem mondhatom, hogy rossz helyem lett volna, de a hivatali munkát én végképpen nem szeretem. Ülni, csak ülni az asztalnál, s a számsorokkal bíbelődni, nem nekem való. Mindig az volt a vágyam, hogy ilyen helyre kerüljek, mint ez az üzem. Hogyan veszem hasznát, annak, amit az / # i v * iskolában tanultam? Lehet, hogy egyelőre különösebben sokat nem jelent a számomra, de a technikai alapkészséget mindenképpen az iskolából hoztam magammal. A munka, amit itt csinálok, tetszik nekem„ A lányokkal a műhelyben, ha össze is zördülünk néha, jól megértjük egymást. Ügy élek, mint általában a fiatalok. Azoknak a fiúknak a társaságában érzem jól magam, akik nemcsak jó megjelenésűek, hanem tartalmasak is. Hogy később mi lesz, azt még nem tudom. Ügy hallottam, fejlődni, bővülni fog az elektroakusztikai szereidé. Talán nekem ig sikerül együtt fejlődnöm vele...” „Nekem már az asszonyne- emen illik bemutatkoznom így: Garamszegi Gyuláné. A lányok Erzsikének szólítanak. Decemberben jöttem át a Patyolattól a vállalathoz dolgozni. A férjem is itt dolgozik. ülőn ben amatőr rádiós, tőle lestem el a szakma fogásait, ókat segített nekem. Tetszik munka, jobb is, szebb is. önnyebh is, mint máshol ’gaz, a fizetésem kevesebb mint a Patyolatnál, ahol va- alónő voltam, és 1800 forintot is meg tudtam keresni... Remélem, ha kellő gyakorlatra teszünk szert, majd itt is •öbb lesz a fizetésünk. Gondolhatja. hogy kell a pénz, hároméves kisfiúnk van és albérletben lakunk. Akad gondunk éppen elég. Mire gyűjtünk? Kocsira, vagy lakásra? Mi még nem jutottunk el odáig, hogy félre tudjunk valamit tenni, De fiatalok vagyunk, még mindenre van időnk. Milyen terveim vannak? Érzékeny a kisfiam, sokszor beteg. Es külön gond nekem. Ha majd megerősödik, nagyobb lesz, szeretnék leérettségizni, szakmát tanulni .. Az elektroakusztikai szereidé minden dolgozóját bemutatni lehetetlenség volna. Azt hiszem, mindnyájuk nevében elmondhatom; jó dolog, hogy szaporodik a megyében azoknak a munkahelye1. :,’ r szarna, ahol a fiatalok, a középiskolát végzett lányok megtalálják helyüket, azt a munkahelyet ami képességeiknek és várakozásaiknak egyaránt megfelel. Biztosan annak is valamennyien önzetlenül tudnak örülni, hogy néhány éven belül már nemcsak félszázan, hanem talán tízszer annyian hajolhatnak majd a munkaasztalok fölé. Kiss Sándor mennyiségben is kiemelkedő, részben pedig bizonyos előnyt jelent a község körzeti központtá jelölése is. Nem véletlen az, hogy Drégelypalánk évről-évre szépül, épül és egyre-másra olyan szolgáltatásokkal gazdagodik, amelyeknek Hont es Ipolyvece is hasznát veszi. Ilyen például a takarékszövetkezet. az új gyógyszertár. a gyümölcsátvevő telep és a közös szörp- és ládaüzem. A körzetesítés, azonkívül a palánkiak eredményez bizonyos fokig kényszerítő hatással vannak arra, hogy itt épül - jenek ki a három tsz társulásának üzemei. Ezt általában a szomszédok is megértik, beldt- Mc, noha az operatív ügy- s- •! bői és főként a nyereségbő' •ívesen vállalnának nagyok mennyiséget. Bár a palánk? zondy-társulás, a szörp- és tdaüzem amellett, hogy fiiul lányoknak asszonyokns’ •újtott munkaalkalmat, sré • jvedelmet is hozott. Az zolyvécéi Alkotmány Tsz országos elismerő oklevelének d adásakor hangzott el, hogy z ipolyvécéi tsz-nek a társu- is jövedelméből 260 ezer fc- ;nt nyereség jutott. Pedig p szörpök értékesítésében eg' részt a szénsavhiány, másré a szamócaszörp iránti lanyhuló kereslet miatt átmeneti zökkenők állottak be. Egyébként Palánkon és a társszövetkezetekben egyaránt értetlenül állnak a szamóca - szörp ügye előtt, hiszen éppé; ez a szörp az egyik legzama- tosabb, legelismertebb produktuma a Szondy-társulás- nak. Kutatják, hogy vajon a: ár magas-e vagy a cukortartalom nagyobb a kelleténé' esetleg a vásárlóközönség tájékozatlan — vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy a tél és a szénsavhiány szólt néhány hétre közbe?.,. Cities ládahiány A szörpüzemnél ugyan kevesebbet jövedelmez (az idén öszesen 350 ezer forintos nyereséget terveztek és négyszáz- ezer forintra számítanak!) a ládaüzem. de nagyon fontos szerepet tölt be. A mezőgazdasági jellegű lapok ugyani; már megkongatták a vészharangot, hogy nem lesz ele- rekesz és gyümölcsös láda. Drégelypalánkot és szomszédait nem fenyegeti ilyen veszély. Kalácska Kálmán üzemvezető irányításával a szorgalmas és ügyes leányok, asszonyok az idén eddig 160 ezer gyümölcsös ládát, rekeszt készítettek a Hungarofruct megbízásából. Eddig nagyobbára „hollandi hézagosának nevezett exportládákat gyártottak, most a belföldi rekeszek arányát kívánják növelni. S érthető, hogy (vontató lónak nincs bekötve a szája!) egyidejűleg a három tsz saját iádaszükségletéről is gondoskodnak. Ez a kis üzem mintegy hárommilliós termelési tervet old meg az idén. Van láda. van szörpüzem, s ami ennél is fontosabb, bel- és külföldi igény is a szamóca iránt, most már csak kedvező idő kellene a szedéshez. A: életadó, dús eső ugyanis ezekben a tsz-ekben már nem használ. Készenlétben állnak az üres rekeszekkel megrakott kézikocsik az udvarokon, de a pirospozsgás, húsos gyümölcsöt vastagon belepi » nedves homok. Meg kell varai. hogy megszáradjon és ••a is szemenként kefél i. tisztogatni kell a szamócát. Nehéz napok virradtak a •orgos drégelypalánki asszonyokra! . .. t ---rkos György NÓGRÁD — 1969, június 10., leedd 3
