Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

I A munkásmozgalom harcosai — megyénk szülöttei 4 ssénfal mellett Lévai József pontosan két hete volt vöröskatona. A bá­nyászszázad valahol Ivád és Pétervására között állomáso­zott, amikor egyik délben a parancsnok összehivatta a századot és beszélni kezdett: — Elvtársak! A mi ügyünk a Tanácsköztársaság ügye, mindegyikünktől áldozatokat követel. Mindnyájan, tudjátok, milyen óriási túlerővel állunk szemben. Sokan fogtak össze ellenünk, de mi keményen áll- juk a sarat. Azonban ti is tud­játok, hogy nem elég csak a fronton helytállni. Szükség van vasra, szénre is. Az a parancs, hogy azok az elvtársak, akik a bányától jöttek, újra menje­nek vissza a szénfal mellé. Szénre van égetően szüksége az országnak, de ne felejtsé­tek el, hogy a bányában is vö­röskatonák maradtok! Lévai József a többi bá­nyásszal együtt ekkor vissza­tért Nagybátonyba, ahol a Vö­rös Hadseregbe jelentkezett. Tizenkilenc éves volt akkor, segédvájár. A munkát már ko­rán megismerte, 13 éves volt, amikor a Hirsch-gyárba került. A kezébe nyomták egy söp­rűt, azzal söprögette az ud­vart. Később homokot rostált az öntőknek, és tette, amit éppen mondtak neki: szaladj ide, hozd ezt vagy azt a szer­számot. —Én mindig hittem abban, hogy a világ meg fog változ­ni. Korán elkezdtem újságot olvasni, bújtam a Népszavát, szentírásnak vettem minden betűjét. Ez a töretlen lelkesedés vit­te az alakuló vörös bányász­századba. Katona akart lenni, fegyverrel harcolni a hazáért. — Segédvájár voltam akkor a Szorospatakban — emléke­zik az 5'J évvel ezelőtti esemé­nyekre Jóska bácsi. — Ná­lunk is megalakult a munkás- tanács, külön szén-kormány- biztost neveztek ki. Futótűz­ként terjedt, a bányászok egymásnak adták a jelszót „Be a Vörös Hadseregbe”. Va­gonnal szállították a lőszert, fegyver jött, gránátok. Egyen­ruhánk nem volt, a munkaru­hánkban maradtunk, de tud­tuk, hogy égy a lényeg: a fegyver. A vörös bányászszózad Kisterenyén át Pétervásárá- nak tartott, amikor a parancs visszarendelte őket a bányába. — Nekünk az volt a tárna, mint a harcolóknak a front. Dolgoztunk, hogy legyen szén. legyen mivel fűteni a vonato­kat, ne álljon meg az ország vérkeringése. Jól mondta a parancsnok, vöröskatonának éreztük magunkat, tudtuk, hogy fontos a munkánk. Az országnak szüksége volt ránk. A Tanácsköztársaságot egyre jobban szorongatták az inter­venciós csapatok, a lelkesedés, hazaszeretet nem tudta meg­menteni az országot. A 133 dicsőséges nap után követke­zett a véres megtorlás. Külö­nítményesek szállták meg az országot és nem volt kegye­lem. Lévai Józsefet az men­tette meg, hogy az apja vala­honnan meghallotta, a fiát keresik. Az pedig azonnal ment és azt mondta: — Na fiam, rajta vagy a listán. Halálra keresnek téged is. Ha nem akarsz a kezükbe kerülni, eredj ki az erdőbe. — Két hónapig éltem akkor a hegyekben, favágók között. Még híreket is csak ritkán kaptam. Amikor visszajöttem Büntetése: IS ér Üttörők a biztonságos otthonért Értékelték az „úttörők a rat és labdákat kapott jutal- biztonságos otthonért” őrsi- múl. A zsűri még 38 őrsöt ré- napló-pályázat idei versenyét, szesített jutalomban. A megyei Vöröskereszt, a me­gyei úttörőelnökség és az Ál­lami Biztosító által kiírt pá­lyázatra 256 őrs küldte el nap­lóját. Különösen Salgótarján vá­ros, a salgótarjáni járás és a szécsényi járás úttörői tettek ki magukért. Nem így a pász­tói és a balassagyarmati já­rás iskolái, ahol a pedagógu­sok nem tekintették szívü­gyüknek a pályázatot. A zsűri döntése: Az első helyet a salgótarjáni Mali- novszkij úti iskola Szabadság őrse szerezte meg, míg 2. a salgótarjáni Lovász József úti iskola Vidámság őrse, és 3. a Nagybátonyi Általános Iakola Martos Flóra őrse. , hallottam, hogy Papp Jánost és Bakucz Demetert, akik ve­lem szolgáltak a Vörös Hadse­regben, elfogták. A kínvalla­tásokat, veréseket egyikük sem élte túl, mind a kettő meghalt. Lévai József vöröskatona múltját sohasem tagadta meg. Ma, hófehér hajjal is büszke rá, hogy amióta csak az eszét tudja, mindig szocialistának vallotta magát. Hiába zaklat­ták, üldözték, nem engedett. Baloldali érzelmei miatt öt esetben számoltatták le a bá­nyában, ötször maradt mun­ka nélkül. Alapító tagja volt a munkásdalárdának. Ezt a bánya akkori urai nem nézték jó szemmel. Ez is alkalom volt, hogy a munkások összejöjjenek. Alap­szabályuk azonban még nem volt. — Ezt aztán alaposan elle­nünk fordították. Bírósági tár­gyalást sóztak a nyakunkba, hogy izgató dalokat éneke­lünk. A járásbíróság egy évre elítélt akkor engem is. Nehe­zen, de sikerült elérni, hpgy a büntetést három évre fel­függesztették. Lévai József tagja volt a kommunista sejt-szervezetnek, vállalta a feladatokkal járó veszélyeket is. — Emlékszem, mintha csak ma lenne. Oczel bácsi odain­tett a szemöldökével: „Na gyerekek, röpcédula van! Osszátok, ahogyan szoktuk!” Azután kezdődött a számonké­rés. A letartóztatás, aztán a kérdések. Hol voltál, mit csi­náltál akkoriban, amikor osz­togatták a röpcédulát? És jöt­tek a pofonok. Erős jellem, kemény fizikum kellett, hogy valaki állja a sarat. Lévai József ezek közé tar­tozott. Az sem törte meg, hogy még a karácsony estét is vizs­gálati fogságban töltötte. Be­csülettel állta, amit fogadott: vörös katonának lenni a mun­kában is. Cs. E. \ „Minden vágyunk, hogy ml i* együtt hfizd junli-,." Gondolatok az északi hadjáratról A magyar Vörös Hadse­reg harcainak történetét, azok hazai és nemzetközi politikai vo­natkozásait és hatását ma ________ , már tisztán l átjuk. A nagy összefüggések helyi vonatkozásait azonban sokszor a részletadatok bősé­ge eltakarja, és ezért jó azok­ra rámutatni. A szlovákok mozgalma A Vörös Hadsereg 1919. má­jus 21-én foglalta el Miskol­cot, május 25-én pedig a nóg­rádi frbntszakaszon is megin­dult az ellentámadás a Szé- csénytől Feledig terjedő vo­nalon. Ezzel itt is kezdetét vet­te a dicsőséges északi hadjárat első, június 16-ig terjedő sza­kasza. Összeomlott az az im­perialista terv, amely a Duna vonalán folytatólag, Váctól Miskolcig szándékozott meg­húzni Csehszlovákia és Ma­gyarország határát. * Ennek az imperialista terv­nek szétpattanásában kétség­telen, hogy a magyar Vörös Hadsereg, a magyar proleta­riátus hősiességét kell a leg­első és legfontosabb tényező­nek tekintenünk. Volt azon­ban egy másik tényező is, amely egy cseppet sem csök­kenti a magyar munkásosz­tály hadseregének, a Vörös Hadsereg harcainak je­lentőségét. Ez a cseh és szlo­vák munkásosztály forradal­mi balszárnyának hatása a saját hátországa lakosságára és az imperialista hadsereg katonáira. Ennek köszönhető, hogy a hódító és kommunista­ellenes háború elleni tiltako­zás erősebb volt Ceshszlová­kiában, mint Romániában; vagy Jugoszláviában. Különö­sen erős volt a szlovák dol­gozók forradalmi mozgalma Kassa és Eperjes térségében. Ezt a forradalmi hangulatot a Magyar Vörös Hadsereg si­keres harcai napról napra nö­velték és ebben szerepük volt a nógrádi frontszakasz vörös­katonáinak is. Nagyon jellemző erre, hogy miképpen ötvöződött vörös­katonává a salgótarjáni mun­kásezred többségében azelőtt sohasem katona állománya. Kisterenye visszafoglalása után a 3. hadosztály parancs­noksága Kisterenye térségében vonta össze az ezredet. „A zsázlóaljak kiképzése” — szólt a parancs — „azonnal a leg­nagyobb eréllyel megkezden­dő. Elsősorban a raj-, sza­kasz- és századkötelék szi- lárdítandók meg. A lövészetet is gyakorolják. Az idő kevés, a munkásezredet bármikor harcba vethetik. A kiképzést a 80. dandár parancsnoksága ellenőrzi”. Winkler, a mun­kásezred parancsnoka két nap múlva jelenti: „A hangulat jó, az ezred kiképzése folyik!” A 3. hadosztály május 26-i jelentése szerint, amikor a munkásezred egyes egységeit ismét harcbavetik: „A vörös­katonák a velük szemben álló ellenséget kíméletlenül, fegy­verrel győzik je, de az elfogott és védtelen hadifoglyokat pro­letártestvéreknek tekintik, akik mindenkor a legjobb bá­násmódban részesülnek ma­gyarországi proletártestvé- iknél”. A magyar Vörös Had­sereg tehát nem imperialista­nacionalista, hanem felszaba­dító proletárhadsereg volt. Irány: fülek A forradalmi szellem ébren­tartásában nagy szerepük volt a politikai biztosoknak. Egy május 25-i parancs — példá­ul — a salgótarjáni munkás- ezred pótkeretéhez Kovács 1 m - re, az 1. zászlóaljhoz Fried mann Mayer, a 2. zászlóalj­hoz pedig Haranghy István elvtársakat küldte ki politi­kai megbízottakul. Május 26-án az ezred 1. zászlóalját „Sürgősen” Fülekre irányítot­ták. Előzőleg ugyanis Strom­feld Aurél, Kegl, Horváth ts Folkusházy parancsnokokkal május 26—27-re támadást be­szélt meg, amelynek irányául Ipolynyitrát, Nagydarócot és Losoncot tűzték ki. (Itt jegyzem meg, hpgy nem Folkusházyt fogták el az imperialista katonák Kisterenyén, hanem Koehler dandárparancsnokot, aki helyett most ismét Folkus­házy a 80. dandár parancsno­ka! B. J.) A Fülekről kiinduló támadás eredményre vezetett. Május 30-án Losoncot szabadították fel a nemzetközi ezred oszt­rák-német katonái. Ugyanek­kor a balassagyarmati front­szakaszon is támadásba len­dült a Vörös Hadsereg. Júni­us 6-án már a Csáb—Kékkő— Felsősztregova — Ábelfalva — Gyetva—Rimabánya vonaltól nyugatra és északra folytak a csatározások. Június 7-én Zó­lyom, Nagyszalatna, Rimako- kova és Tiszolc szabadult fel. A Sajó és a Rima folyók völ­gyeiben folyó harcokban je­lentős szerepük volt a > salgó­tarjáni munkászászlóaljaknak is. Június 10-én az Újbánya— Körmöcbánya—Tiszolc—eset­nek—Rozsnyó—Mezenzéf—Bárt- fa vonalon álltak a magyar proletárhadsereg csapatai. Ezen belül Kassát június 6-án, Ábost 7-én, Eperjest pedig 9-én foglalták el. Az első három helyezett sát­Becsüljiik őket! Az öblösüveggyár előtt gya­korta látunk úttörő köz­lekedési rendőröket. A paj­tások a biztonságos közleke­dést segítik. Munkájuk a meg­előzést szolgálja. Azt, hogy mi­nél kevesebb baleset legyen ezen az útszakaszon. A napok­ban szemtanúi voltunk, ami­kor egy sofőr drasztikus sza­vakkal illetett egy ilyen gyer­mek közlekedési rendőrt, egy úttörő kislányt. Más alkalom­mal kamasz fiúk pimaszkod­nak a lányokkal, semmibe véve lelkiismeretes munkájukat. Naponta adunk hírt lapunk hasábjain súlyos közlekedési baíesetekről. A tapasztalat bi­zonyítja: a gépjárművezetők és gyalogosok nem okulnak a példákból, s emelkedik a bal­esetek száma. Az úttörők ér­tünk is teljesítenek szolgála­tot. Nemcsak pajtásaikra, a felnőttekre is vigyáznak. Be­csüljük őket, segítsük munká­jukat! Sz. L. Felfieteles szabadságra nem Kovács Károly lakatos, bor­sos herényi lakos börtönben ül. A 26 éves fiatalembert a ba­lassagyarmati megyei bíróság ítélte el. Bűnösnek mondta ki nyereségvágyból elkövetett emberölésben, kétrendbeli — egy esetben folytatóla­gosan elkövetett — jogta­lan behatolás útján elkö­vetett lopásban, ötrendbeli lopással elkövetett tulajdon elleni bűntettben, s végül kétrendbeli súlyosabban büntetendő hamis vádban. A bíróság Kovács Károlyt 18 évi szabadságvesztésre ítélte, s tíz évre eltiltotta a közügyektől. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani. Részesülhet-e a vádlott a fel­tételes szabadságra bocsátás kedvezményében? Nem. A Legfelsőbb Bíróság a felleb­bezési tárgyalás során kimond­ta: „A vádlott konok bűnöző.” \ l>íln lajstrom... Kovács Károly két ízben volt már büntetve. Mint fia­talkorú, lőfegyverrel elkövetett visszaélés miatt négy hónap felfüggesztett szabadságvesz­tést kapott 1959-ben. öt év­vel később — már mint fel­nőttkorút — társadalmi tulaj­dont károsító lopás miatt négy hónap javító-nevelő munkára ítélték. Az elmúlt másfél év alatt a vádlott a bűncselekmé­nyek egész sorozatát követte el. Borsosberényben 1967 jú­niusában egy istállóból mint­egy négyezer forint értékű motoralkatrészt vitt el. Még ebben a hónapban Vácott ita­lozás közben eszébe jutott, hogy megdézsmálja a székes- egyház perselyét. Álkulccsal be­hatolt, a perselyeket nem tud­ta feltörni, ám elvitte a mik­rofont és eladta. Júliusban Szobon italozott, amikor újabb „ájtatosságra” szánta el ma­gát: álkulccsal a templomba indult, s három persely tartalmát öntötte zsebébe. Öt nap múlva újra Szobon volt, s elhatározta, hogy a nagyoroszi templomot fosztja ki. Az álkulcs jó volt, csak gz ajtó a templom helyett a pincébe vezetett. Nosza vo­natra ült, s visszafelé Zebe- gényben szállt le. Irány a templom, s újabb perselytö­rés. A múlt év augusztus vé­gén a borsosberényi vegyesbol­tot fosztotta ki. Itt is „igényes” volt: csak a készpénzt vitte el, no és egy táskarádiót. Még augusztusban Vácott ivott, a Gödör csárdában. El­határozta, betör a Népbüfé­be. Egy hidegvágóval indult munkára. Készpénzt és töltő­tollakat vitt el. Szeptember 1- én Borsosberényben ivott, s átrándult Nagyorosziba. Itt az italboltot vette kezelés alá. Négy nap múlva betört egy munkatársa műhelyébe, vil­lanyfúrót,- különböző szerszá­mokat tulajdonított el, és eze­ket eladta. lombért is ölt... A múlt év szeptember 20-án elhatározta, hogy felkeresi Borsosberényben a 78 éves Só­gor Józsefet, akinél nagyobb mennyiségű pénzt sejtett, mert az idős ember zi^gitalméréssel foglalkozott. Sógor a konyhá­ban aludt. Kovács behatolt a lakásba, s pénz után kutatott. Talált is. A szekrényben 16 darab öt forintost és pénztár­cát 100 forinttal. Magához vet­te az összeget, s még egy öl­zodik a súlyosbító és eny­hítő körülményekhez. Arányban áll a vádlott sze­töny ruhát is. Ahogy távozni mél ében és cseiekményében készült meglökte az asztalt s rejlő nagyfokú társadai0mra a zajra Sogor József felébredt. való veszélyessége. A társadal- K! vagy, mit akársz?” - kér- mi együttélés szabályaival ko- az ember. Felkelt, nokui szembehelyezkedő elkö­baltát fogott s Kovács fele vetőnek tekintendő az a sze- csapott. Kovács .szemoldóke mély akinek életmódja a tel- megserult, s a csapást* okol- } elzüllöttségre, elvetemült­lel viszonozta. Ütésváltás után sé utal s aki nem hajlan_ Sógor József az agyra esett. dó bűnöző & a tórsadalmi Kovács együttélés szabályait semmibe­kicsavarta a kezéből a vevő magatartásával felhagy- baltát, s azzal ütni kezd- ni _ mondta ki a Legfelsőbb te az öreget. Bíróság. Ezek az ismérvek Sógor jajgatott, segítségért ki- Kovács Károly személyében áltott, majd elhallgatott... A felismerhetők. Közel másfél balassagyarmati kórházba szál- éven át súlyos bűncselekmé- lították, ahol belehalt sérülé- nyék sorozatát követte el, hő­seibe. lőtt rendes munkahelye volt, megfelelő keresettel rendelke­zett. Szinte kettős életmódot folytatott. Nappal a MÁV váci pályafenntartási főnökségnél, Konok bűnöző K°vács imint laktos dolgozott, s éjsza- Karoly tovább folytatta bűno- ^ _ helyrevaló l válogatás ző életmódját. Szeptember 28- nélkül _ betörésekre specia- an Borsosberényben az alia- ,. _ Bát íizdiia magái. mi gazdaság asztalosműhelyé­ből szalagfűrészt, s különböző ingóságokat tulajdonított el. Október 30-án -letartóztatták. A kihallgatás során két fiatalkori barátjára te­relte a gyanút, hogy ők voltak Sógor József laká­sán, Az emberöléstől sem riadt vissza. Sőt, ez a súlyos tet­te sem térítette el attól, hogy újabb bűncselek­ményt kövessen el. Ebből a gátlástalanságot tük­röző életmódból és magatar­tásból figyelemmel az elköve- s ő, Kovács Károly onnan ko- tett bűntettekre, a bíróság ki- rán eltávozott... mondta: a vádlott konok bű­Kovács ügyét a Legfelsőbb nöző. Bíróság tárgyalta. Az elsőfo- A fellebbezési tárgyaláson kon hozott ítélet ellen az az ítéletet annyiban változ- ügyész súlyosbításért (halál- tatta meg, hogy Kovács Ká- büntetést kért!), a vádlott és roly feltételes szabóságra nem védője enyhítésért fellebbezett, bocsátható. A 18 évet le kell A Legfelsőbb Bíróság úgy töltenie. , látta, hogy Szokács László az elsőfokú bíróság ál­tal kiszabott halmazati büntetés megfelelően iga- I NOGRÄD — 1969. június 8., vasárnap Tarján: megyeszékhely Ennek a nagy előtörésnek idejében egy igen jelentős Nógrád megyei és egy rendki j vül fontos nemzetközi lépes történt. Az ország központi szervei úgy látták, hogy Sa!-’ gótarján nemcsak gazdasági és katonai, hanem politikai csomópont is. Június 10-én kelt a Forradalmi Kormány­zótanács 116. számú rendelete, amely „a salgótarjáni forra­dalmi törvényszékeket a me­gyeszékhelyen működő forra­dalmi törvényszék hatásköré­vel ruházza fel. A balassagyar­mati forradalmi törvényszék­nek ezentúl csupán olyan ha­tásköre van, mint járási szék­helyen működő forradalmi törvényszéknek”. Ez a rende­let vpít az első lépés Salgó­tarján megyeszékhellyé alakí­tása ügyében, ami azonban csak három évtized múlva va- lósúlhatott meg, az új prole- t árállamban. A szlovák lakosságú terüle­tek felszabadításának termé­szetes marxista—leninista ál­lamelméleti következménye volt a Szlovák Tanácsköztársa­ság június 16-i, eperjesi kiki­áltása. Ennek a nagyfontossá­gú ténynek, az első szlovák •proletárállam megszületésé­nek fontosságát szépen fejezi ki a Szlovák Forradalmi Inté­zőbizottság Bőhm Vilmos had­seregfőparancsnokhoz intézett távirata: „Minden vágyunk, hogy mi is együtt küzdjünk veletek a világ imperialistái ellen”! Dr. Belitzky János Nógrádi fiatalok az NDK-ban Nógrád megyéből négy- százötven fiatal dolgozik a Német Demokratiküs Köztár­saságban a murrkaerő-koope- ráció alapján. A fiatalok túl­nyomó többsége gyárakban helyezkedett el. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents