Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

Június 10-én adják át az utazóközönségnek az ideiglenes állomásépületet a Tarján-patak mellett levő sétány szomszédságában. Képünkön az Ideiglenes állomásépület (Koppány György felvétele) Vezetők az iffaissígi mozgalomban (11.) B elenleg ifjúsági vezétő- nagyon elkelt ez az egyhóna- követelményeket támaszt a té- ink egy részének gond- pus tanfolyam. Fogadkoztak mával, foglalkozásokkal szem- jai éppen abból a helyzetből is erősen: más lesz a KISZ- ben. Ez az igyekezet a kö- fakadnak, hogy ismerik az élet, ha hazamennek! zösség és a vezetők közös általuk vezetett közösség hely- , munkáján alapuló folyamatot zetét, igényeit, de részben TP aialkoztam beszélgető jelenti, amely az alapszerve- vezetési ismereteik hiánya, partnereim között gyár- ze{j mozgalmi életet alakítja részben kezdernényezökészsé- ban dolgozó kiszesekkel is. s korszerű vezetési mód- gük kifejletlensége gátolja Többen közülük arról pa- szereket, felkészült vezetőket őket eredményesebb munká- naszkodtak: nehezen tudjak kíván, jukban. Középiskolai tanárok- összefogni a kollektívát. Van­kal beszélgetve tapasztalja az nak lelkes munkásfiataljaik és zekre az új feladatokra ember: mennyi jószándék, pe- mérnökök, műszakiak, akik- kell készülniük a hiva­dagógiai, pszichológiai ismeret nek igényelt, elképzeléseit ne- tásos vezetőknek, pártmunká- és ° tapasztalat ösztönzi a pe- héz összeegyeztetni. Emiatt soknak, pedagógusoknak, if- dagógusok nagy részét, hogy az e§y>K fél fokozatosan eltá- júsági vezetőknek, állami osztályukban, iskolájukban volodik a közösségtől, KISZ- szervek vezetőinek, népműve- eleven tartalmas KISZ-élet tagsága formálissá válik, a löknek. Kinek-kinek a maga alakításában részt vállaljanak. volt egységes közösségből területén. Az ő ifjúsági vezető munká- klikkek lesznek. A beszélge- A felsorolás is érzékeltetni jukból azonban a speciális lés végén ők maguk fogalmaz- kívánja: közös feladatról van mozgalmi ismeret hiányzik. ták meg a felismerést: az szó. Közelről vagy távolabb- Nem a Szervezeti Szabályzat, ifjúsági mozgalmi vezetés el ról, az ifjúság nevelése, az szabadidős és érdekvédelmi, sem képzelhető a párt és az ifjúsági mozgalom további stb. határozat tanulmányozá- állami szervek támogatása, a erősítése a szocialista tudat- sávaj lehet ezen segíteni. (Igaz ve'ük való emberi és munka- formálás kérdése is, a szocia- sök pedagógus tájékozatlan kapcsolat nélkül. A gyakorla- lista forradalom aktuális ezen a téren — noha elvben u tapasztalatok szerint ezek a feladat is. vallja, hogy iskola és KISZ kapcsolatok az elvi segítség- Ezért érdemes hangsúlyoz- egymást kiegészítő nélkülöz- nyújtáson túl is hasznosak, ni az ifjúsági mozgalmi ve­hetetlen partnerek’ — csak sok ol^an problémát oldanak zetők munkájának fontossá­eppen a partner törekvéseit meg’ amelyekhez az ifjúsági gát, ezért kell hangsúlyozni nem igyekszik megismerni) szervezet ereje különben ke- a politikai — világnézeti ne- Sokkal inkább azzal lehet vésnek bizonyulna. velés módszertanának jelentő­ezt a hiányzó mozgalmi pluszt Azok a gondok amelyek a í?**'’- eZerÍ ,ke" újból és üj­rneeszerezni hoev sokat talál- • , , .a SonaoK, amelyek a bol átgondolni: hogyan lehet megszerezni, nogy sokat tatai jelenlegi vezetői munkával 1tia0- tartalmasabbá vonzóbbá koznak az oran kívül is diák- kanesol»tban említhetők í116®. tartalmasabba, vonzoDoa iáikkal emberi — mozgalmi ,ap ?, fjíí , , nl !r * .K’ tenni a KISZ-szervezet eletét jaiKnai, emoeri mozgalmi okozzak több helyen az ifjú- «zemhen falun és iskolában kapcsolatokat alakítanak ki. sági munka „elöregedését”, a uzemben' talun és ,skolaban' megismerik tanítványaik igé- formális akclók, ldeJét múlta Kiss Aurél nyelt a kötetlen beszelgete- formák tovább élését. Ezért a KISZ MB középiskolai sekben, az öntevékeny művé- keb elsősorban a választott és felelős SZ\t^°^aÍamt'allk a hivatásos ifjúsági vezetőknek a°kapraolatok aző Soktató-ne- sa^át módszereiket csiszolni, .. ,. , , , tökéletesíteni. Azt a. veze-*­velő munkájukban is eppen tési és szervezési fel­olyan hasznosnak bizonyul- adatot keU megoldanii ameiv nak mint a mozgalomban a egyre inkább általános pedagógiai pszichológiai is- ifjúságpolitikai programmá mérteik, tapasztaiataik. Talal- válik Igényes, tömegekre koztam Etelgobanyan, a Lovász méretezett politikai program- József KISZ-iskolan valasz- maj úgy erősíteni a közössé- tott ifjúsági vezetőkkel, tit- get) hogy közben az egyén, a karokkal kulturfele osokkel, közösség tagja is megtalálja akik a toglalkozas utam be- a maga személyes érdekeltse- szelgetesben elmondtak, bízó- gét, önnön személyiségének nyitottak: isménk a mozgal- fejlesztés! lehetőségeit. Ez a mi e et belső tulajdonságait, vezetői feladat természetesen tudjak, isménk az igényeket, nemcsak vezetői probléma, de a ..hogyanra’ nem talal- Az üj követelményekre ké­_a választ: Voltak falusi szülni, megkeresni azokat a KISA-vezetok, akik arról pa- tevékenységi formákat, ame- naszkodtak, hogy a taggyu- ivek egyszerre fogiák át a lesek, programkialakito megbe- közösség egészét, és gazda- szélések is részvétlenségbe gítják az egyént, kutatni azo- fulladnak. Nem a joszandek- kaJ az indirekt formákat, ame- kal van baj náluk sem, nem iyek politikai és világnézeti a lelkiismeretesség alapisme— nevelöhatásukkal a szocialis- reteit kejl elsajátítaniuk. Ezért ta emberformálás új, eredmé- is fogalmazták meg ők maguk: nyes útját is jelentik, nagy Pedagógusok fóruma Válságban a közoktatás? KIVEDHETETLEN TÁMADÁSOK tüzében áll a közoktatás az egész világon, miközben a mennyiségi mutatók — létszám, anyagi rá­fordítás — hallatlanul nagy emelkedést tükröz, különösen az utóbbi évtizedekben. A Szovjetunióban 1920-ban 10 ezer lakos­ra 8 főiskolás jutott, 1963-ban pedig már 144! Az USA-ban ugyanezen időszak alatt a la­kosság 2,5-szeres növekedése mellett a közép- iskolás fiatalok száma hatszorosan, a főisko­lásoké pedig tízszeresen növekedett. (1953- ban 34 millió tanuló 16 milliárd dollárba. 1968-ban 57 millió tanuló 41 milliárd dol­lárba került). Vagy emeljünk ki egy „fejlet­len” országot. Tuniszban 1950-ben a gyerme­kek 23 százaléka járt általános iskolába, 1963-ban pedig már 78 százalékra növeke­dett ez az arány. Megyénkben 10 év alatt kétszeresére növekedett a középiskolás ta­nulók száma. Az UNESCO adatai szerint 1950-től kezdve világviszonylatban több mint 50 százalékos fejlődésgyörsulás következett be az általános Iskolai területen, és több mint 100 százalékos a gyorsulás a közép- és felsőoktatás területén. A jövő még nagyobb igényeket követel, hiszen a népesedés gyara­podása önmagában „robbanási” tényező, pe­dig nemcsak ez a döntő. Az iskolásgyerekek aránya hihetetlenül magas, pl. Afrikában 50 százalékos. MILYEN FORRÁSOKBÓL táplálkozik ez az elemi erejű fejlődést felmutató folyamat, mely több-kevesebb intenzitással a világ valamennyi országát érinti? — A nemzetgazdaság és a nemzeti, kultúra objektív szükségletei egyre nagyobb számú képzett szakembert követelnek meg. — A lakosság egyre szélesebb körének vá­gya az, hogy iskolai végzettséget szerezzen. A közoktatás olyan értékké,válik mindenütt, hogy a mennyiségi növekedés nélkül elkép­zelhetetlen a gazdaság, a kultúra fejlődé­se. A szocialista országokban, ahol a gazdasági fejlődés ténylegesen megtervezett, az alapjává lett a közoktatás fejlődésének, minthogy az előirányzott „káderszükségeltet feltétlenül fe­dezni kellett”. Az erről való gondoskodás az iskolarendszer fejlődésének a motorja. Miért beszélünk ilyen számadatok mellett „válság”-ról? Egészen leegyszerűsítve azért, mert az is­kolarendszer nem biztosítja kellő mérték­ben és színvonalon a nemeztgazdaság és a nemezt! kultúra szakember-szükségleteinek kielégítését. Nem váltja be mindazokat a re­ményeket és objektív szükségletből fakadó várakozásokat, melyeket a társadalom támaszt a közoktatás területén. A pedagógia a múlt­ban is élt át gyorsabb változásokat, forra­dalmakat, az iskola azonban még soha nem tudott egyértelműen hozzáilleszkedni a kike­rülhetetlen átalakulásokhoz, mondják sokan a „megfontoltak”. Ma azonban minden vo­natkozásban jóval bonyolultabb és újszerűbb folyamtok és szituációk alakultak ki, mint bármikor azelőtt. JOBBÁGY KÁROLY pedagógus-költőnk a „Tűnődés elsüllyedt kincsek felett’ c. napok­ban megjelent írásában így mutatja be a „válságot”. Ha valaki csak ötven évet aludt volna, s ma felébred, nem ismerne a világ­ra. Az utcán, a házakban, az emberek éle­tében olyan változások történtek, amelyeket csak hosszabb magyarázat után értene meg.. . Csupán az iskola, pontosabban a tanóra az iskolában az az alkalom, ahol ez az el­képzelt ébredő otthon érezné magát." Igen. Ez valóban nehezen kivédhető „tá­madás"! Valóban olyan kritikai szemléletmód van kialakulóban szakemberek, szülők és fia­talok körében a jelenlegi iskolarendszer módszereivel, az eredményekkel szemben, amelynek széleskörű elemzése objektív szűk séglet. A kiképzésben egyre inkább előtérbe to­lul a minőség kérdése. A társadalom fejlesz­tése nemcsak nagyobb számban követeli meg a képzett embereket, hanem egyúttal intelli­gensebb, tehetségesebb embereket is egyre nagyobb számban. Mind több lesz az olyan munkahely, ahol nemcsak a szerzett ismeretek és jártasságok statikus, sztereotip alkalmazását kívánják meg, hanem egyúttal a felelősségteljes al­kotótevékenységet, tudományos és társadalmi kezdeményezést, sőt merész újító szellemet is Az iskolai képzés jelentősége tehát ma el­sősorban nem az, hogy szakmai ismereteket, jártasságokat alakítson ki, hanem olyan ön­képzésre tegye alkalmassá a tanulót, amilyet a tudomány és a technika fejlődésének di­namikája követel meg. Ez pedig az eddig alkalmazott módszerekkel nem érhető el. A változás igényét az élet már megfogalmazta, útjait azonban még csak keresi. A pedagó­gia konzervatívizmusát bizonyítja az a tény, hogy az útkeresés erőteljesebb megfogalma­zásai többnyire nem az iskola falain belül születnek. ENNEK A FORRADALMI ÜJNAK széles — pedagógiai, népművelési, általános neve­lési — igényét R. Gal a Hol tart a pedagó­gia című remek kis könyvében így fogal­mazza meg: „A pedagógiai forradalom nem a formákra, a tartalomra, a módszerekre kor­látozódik, hanem érinteni fogja a gondolko­dás, és a cselekvés végső elveit is”. Ma először van meg a lehetősége annak, hogv az egyén a maga teljességében — a fejlődés befolyásolására alkalmas sokféle módszere: és eszközök birtokában — fejlődjék ki. Ez pedig az önátalakítás, az önfejlesztés, az ön­nevelés kialakítását célozza. A „teremtő erő” elsősorban a gyors megtanulás képességében, nem pedig a tudás mennyiségében rejlik. A válság megfogalmazása nem a remény­telenséget, a kilátástalanságot jelenti, hanem elsősorban az igényt! Figyelmeztetést olyan változásokra, amelyben a jövőben is alapvetően a tanár—diák viszonynak lesz döntő jelentő­sége, megszüntetve azonban a tanítvány pasz- szivitását. Erre kell felkészülni a ma ta­nárainak, és tanulóinak is, hiszen a holnap legfőbb munkája a tanulás lesz! Andrássy Péter it1 ia Jártíwi verseny Elsősegélynyújtó úttörők Az ifjú vöröskeresztes mozgalom keretében Szécsérlyben rendezték meg a járás általános iskolás úttörőinek rész­vételével. a járási elsősegélynyújtó-versenyt. A vetélkedő színvonalas volt. A döntőn 16 általános iskola indult, s a pajtásoknak elméleti kérdések mellett gyakorlatból is bizo­nyítaniuk kellett tudásukat. A győzelmet a szécsényi Mik- szálh-iskola szerezte meg. de jól szerepelt Vnrsány és Nóg- ri'Js'nck is. A győztes a megyei döntőbe kerüli, amelyet a megyei Vöröskereszt június 28-án rendez Salgótarjánban, az öt já­rási és a két városi győztes részvételével. EZ MMMNI a ct a> A lan télen szociális otthonok- értékű. Nem beszélnek őszin- sokkal több gyengébb képes- mód, az az „okosság”, amely töltöttem el pár napot, tén — folytatta ismerősöm —, ségű, de kitartó lány kerül sokak szemében életrevalóság­Magnetofonnal a kezemben más áll a dolog hátterében, be az egyetemekre, főiskolák-- nak tűnik, elszomorító jelen­emberéletek elromlásának in- Mindegyiknek megvan már a ra, mint fiú. ség. A lányok, akik most oko­ditékait kutattam. Egymás sebtiben megválasztott jővén- sabbnak hiszik magukat egye­után hangzottak el — kiilönö- dőbelije, mihelyt leérettségiz- * temre induló társaiknál, bú­sén az öregasszonyok részéről nek, azonnal összeházasodnak. merángot tartanak a kezükben. — a megdöbbentő vallomások. A biztos, hirtelen „felemelke- Elismerem, igaza lehet A amely majd nem is olyan so- Fiatalkorukban valami rósz- dést” jelentő házasságot egyi- főiskolások nemek szerinti kára — ifjú életeket tagióz le. szül értelmezett praktikus kük sem hajlandó felcserélni megoszlásán valóban van vál- Elrontott, keserű házasságok, gondolkodásmód, s az akkor a bizonytalanért — mi a ga- toztatni való. Elsősorban az- gyűlölködések, tragédiák, elti- faluszerte uralkodó közszel- randa arra, hogy tanulnia- zal, hogy csak olyat engedünk port vágyálmok kisérik >öp- lem hatására szerelem nélkül, nyaik végeztével évek múlva a pályára, aki odavaló. Azzal tét. leányfejjel mentek férjhez, is kapnak majd. férjet? is egyetértek. hogy szakítani később pedig, hogy a vagyon, a pár hold föld megmaradjon, nem szültek, gyereket és most tétlenül, egymásra intrikálva töltik öregségüket. kell azzal a gondolkozásmód- *■ j ★ dal, mely szerint csak a dip­lomás ember számit, csak a Nyomasztanak még a múlt — Kár értük — folytatja is- diplomának van értéke. De hagyományai .4 .«• -m1 létmód merősöm — de tulajdonképpen azzal már nem lehet egyetér- alapjábanSteve hamis, a szel­nem is bánom — tette hozzá, teni, hogy a diplomások ará- lemi — és nem is biztos, hogy -k És máris sorolta érveit. Az nyát úgy próbáljuk irányítani, csak szellemi — igénytelenségei egyetemek úgyis lányokkal a lányok számát csökkenteni, praktikussággal leplezi. Igény- Az öregasszonyok egy pe- vannak tele, a kimondottan hogy közben belenyugszunk: telenségröl van szó, hisz nem. dagógus ismerősömmel beszél- férfipályákat is lányok lepték a legjobbak ne az adottságaik- igénytelen-e az a leány. ak> getve jutottak újra az eszem- el. Az orvosi pálya például nak megfelelő pályára kerülje- saját boldogságáról mond le, és be. Ismerősöm arra panasz- egészen elnőiesedett. Elretten- nek. sietve. nem a megfelelőhöz kodott, hogy most érettségiző tő példaként az egyik közeli megy férjhez, csakhogy „rév osztályának három legjobb nőkörorvosát említette, aki * ben” érezhesse magái. Holot: képességű leánytanulója sem egyszer egy beteghez azért az egyetem sokkal nagyobb egyetemre, se főiskolára nem nem volt hajlandó kimenni. Többről van itt szó. mint az körből, igényeinek sokkal in- jelentkezett. Inkább hivatalba, mert személygépkocsi helyett egyetemi felvételről A múlté- kább megfelelő módon vá­üzemekbe mennek dolgozni csak traktort tudtak érte kül­adminisztrátorként, ahol pedig deni. A fiúk különben is hát­nem tudják kamatoztatni rányban vannak a sokkal cél- nagyszerű képességeiket. Ar- tudatosabb lányokkal szóm­ra, hivatkoznak, hogy az álta- ben, nem tudják, ■hogy pontú­ink választott munka is teljes san mit akarnak. Ezért aztán hoz lényegében kísértetiesen laszthatna, ha. a titkolt cél hasonló, csak formájában el- amúgyis a m-nés. ütő „praktikus” gondolkozás- Baranyai László NOGRAD - 1969. június 6,, péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents