Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
KÖZLÉSIÉIT (Folytatás az 1. oldalról.) mind a kommunista és munkáspártok összességének, mind az egyes testvérpártoknak a tevékenységére. A tanácskozáson bebizonyosodott, hogy az egyes kérdésekben még meglevő nézetkülönbségek ellenére a részt vett testvérpártok mindegyikénél azonos a törekvés a közös nemzetközi feladatok megoldására. A Központi Bizottság úgy véli, a közös harc szempontjából a jelen történelmi viszonyok között nagy fontossága van annak, hogy a tanácskozás erőteljesen hozzájárult a proletár internacionalizmus szellemének, a testvérpártok összetartozásának, szolidaritásának megerősítéséhez. Világosan kifejezésre jutott az is — és ennek nagy elvi, politikai jelentősége van —, hogy a testvérpártok körében megerősödött a haladás és béke ügyének fő támasza, a Szovjetunió és annak kommunista pártja iránti bizalom és tisztelet. A magyar kommunisták hálásak a testvér- pártoknak azokért az elismerő szavakért, amelyekkel méltatták pártunknak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítő szakaszában végzett munkáját. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi tanácskozás előkészítésében kifejtett tevékenységével internacionalista kötelezettségeit teljesítette. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kötelességének tartja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának okmányaiban meghatározott feladatokat és minden erejével arra törekszik, hogy párttagságunkat, szocializmust építő népünket mozgósítsa azok végrehajtására. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép rendületlenül tovább harcol az imperializmus ellen, a haladásért, a békéért, az összes antiimperialista erők tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. Internacionalista meggyőződésétől vezettetve e harcában továbbra is összefog valamennyi kommunista és munkáspárttal, a Szovjetunióval, minden szocializmust építő néppel. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán közösen kialakított egységes álláspontnak megfelelően ismételten hangsúlyozzuk szolidaritásunkat a hősiesén harcoló vietnami néppel, az arab népekkel, a békéért és a kollektív biztonságért harcoló európai népekkel, és mindazokkal, akik a világ különböző térségein síkraszállnak az igaz ügyért, a szabadságért és a békéért. A Központi Bizottság úgy véli, hogy párttagságunknak, szocializmust építő népünknek a nemzetközi céljainkért folytatott munkánkat és harcunkat hazai feladataink jó megoldásával összekapcsolva kell felfognia és megoldania. Pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép ma saját jobb jövőjét, a nemzetközi haladás ügyét együttesen és legjobban az építőmunka soron következő feladatainak megoldásával, a szocialista társadalom eredményes építésével szolgálhatja és fogja szolgálni. A Központi Bizottság június 27-én, pénteken a második napirendi pont, a tudomány- politikai irányelvek megtárgyalásával folytatja munkáját. (MTI) Á vietnami béke Amerikán múlik Hazaérkezett a megyei pártküldöttség Szibériából Közlemény az SZKP KB üléséről „Június 26-án kibővített ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plenum meghallgatta Leonyid Bre/snyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámolóját, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának eredményeiről. A beszámolót követő vitában felszólaltak: Seleszt, az Ukrán KP KB első titkára, Grisin, az SZKP Moszkvai városi Bizottságának első titkára. Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, Fedoszejev, az SZKP KB Marxizmus—Leni- nizmus Intézete igazgatója, Csirjajev, az SZKP Jakul területi Bizottságának első titkára, Kulidzsanov, a Szovjet Filmművészek Szövetsége vezetőségének első titkára, Jepi- sev, a szovjet hadsereg és flotta politikai főcsoportfőnöke, Tolsztyikov, az SZKP Leningrad! területi Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság plénuma egyhangúlag határozatot fogadott el Leonyid Brezs- nyevnék — A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának eredményeiről cimú beszámolójáról.” (MTI) Sikeres sztrájk Az olasz közalkalmazottak szerdán kezdődött 48 órás sztrájkja már egy nap után sikert hozott. Tizenhárom órát tartó állandó tanácskozás után csütörtökön reggel hajt órára megállapodás jött létre a szakszervezetek és a kormány képviselői között, amely gyakorlatilag teljesíti a dolgozók követeléseit, biztosítva minden állami dolgozó számára azokat az eredményeket, amelyeket néhány nappal korábban a kormány csak a vezető tisztviselőknek volt hajlandó megadni. Nixon, amerikai elnök június 19-én sajtóértekezletén elhangzott kijelentéseit bírálta a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának képviselője a párizsi négyes konferencia csütörtöki, 23-i ülésén. Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere rámutatott: Nixon amerikai elnök kétértelmű kijelentést tett, amikor kijelentette, hogy „reméli”, több amerikai csapatot vonhat ki Dél-Vietnamból feltéve, ha a helyzet a harctéren megjavul és ha „a Vietnami Köztársaság csapatainak (azaz a bábhadseregnek) a kiképzése előrehalad”. Ezekkel a feltételekkel Nixon voltaképpen ürügyet keres arra, hogy az amerikai expediciós hadsereget a végtelenségig Dél-Viet- namban tartsa. Ha Van Lau- nagykövet, a VDK küldöttségének vezetője rámutatott: Nixon elnök június 19-i sajtóértekezletén három teljesíthetetlen feltételhez kötötte az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnam- bóL Ezek a feltételek azt bizonyítják, hogy nem is akarja kivonni csapatait. Másodszor Nixon kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor vonja majd ki csapatait, ha az ellenfél harci cselekményei csökkennek. A valóságban azonban maga Nixon fokozza a háborút amire több amerikai személyiség is rámutatott. Végül a csapatok visszavonásának harmadik feltételeként Nixon a párizsi konferencia haladását jelölte meg. Addig azonban — mutatott rá Ha Van Lau nagykövet, ameddig az Egyesült Államok ragaszkodik agresszív álláspontjához, mindenáron fenntartja „a csapatok kölcsönös visszavonására” irányuló követelését, azaz mindaddig, amíg az Egyesült Államok megkísérel valamely formában sarcot fizettetni a vietnami néppel az agresszió megszüntetéséért, addig a párizsi konferencia nem haladhat előre. (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo Területi Bizottsága meghívására megyénkből öttagú pártküldöttség tartózkodott a szibériai testvérmegyénkben, Kemero- vóban. A küldöttség, amelyet Kiss József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője vezette, s amelynek tagja volt Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a rétsági járási pártbizottság első titkára, Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára, Gajdár Pál, megyénk országgyűlési képviselője, a mizserfai bányaüzem pártbizottságának titkára és Cseh Adolf, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, nyolc napot töltött Szibériában. Megyénk küldöttei testvérmegyénkben a Szovjetunió Kommunista Pártja pártbizottságainak, alapszervezeteinek politikai, szervező és ideológiai munkáját tanulmányozta. A megyei pártküldöttség tegnap délelőtt hazaérkezett Kemerovóból. A küldötteket a Ferihegyi repülőtéren Matúz József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának titkára fogadta. „A szív szocialistáit!” Emlékezés Anderaen-ISexőre „Ami engem illet, úgy hiszem, utam arra vezetett, hogy azt szolgáljam, ami a legfőbb a világon: a békés, becsületesen dolgozó emberiséget.” • Száz esztendővel ezelőtt született Koppenhágában az egyik legnagyobb dán regényíró Martin Andersen-Nexő. Apja kőfejtő munkásként dolgozott Bornholm szigetén, ahol a fiú is korán megismerkedett a gyermekmunka keserveivel.'. Később is volt kőművesinas, mezőgazdasági cseléd, halászlegény, s bár közben elvégezte a népfőiskolát és tanító lett, joggal tartja magát autodidaktának: „Autodidakta vagyok, mint Maxim Gorkij barátom. — Hányszor vitattuk meg kételyein- i két, hosszú órákon át beszélgettünk arról a közös problémánkról: ne csak úgy írjunk, hogy az értelmiségiek becsüljenek, hanem úgy, hogy mindenki szeressen bennünket.” Fiatal korában megismerkedett a szocialista eszmékkel, és egy életen keresztül lelkét adta a munkásmozgalomért 1919-ben kommunista lett, és egyik alapító tagja a Dán Kommunista Pártnak is. ö volt a „vörös viking”, aki írásaiban is mindig a szegényekről és az azok jövendő sorsáról ír. Mint író az emberiség belső szemének tekintette magát, amely minden kicsinyre felfigyel. Az írónak köszönhető Nexő szerint, hogy „az emberek megtanulják beleélni magukat a virágok, madarak, gyermekek és szegények, elnyomottak és kisemmizettek életébe. De többet ér e szem, ha egyúttal a nagyot, a fontosat is megragadja, jövőbelátás és az örök nyugtalanság jellemzi, amely állandóan ösztökéli és arra indítja, hogy másokat is az emberiség életkörülményeinek megvizsgálására, az egész világ újjárendezésére serkentsen!” Jól eltek az önállósággá! (Folytatás az 1. oldalról.) tés kialakítása érdekében. Rendkívül pozitívan értékelte a küldöttgyűlés a mellék- és kiegészítő tevékenységet. Egy esztendő alatt árbevételük 45 millióról 93 millió forintra növekedett. A számok arra hívják fel a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a közös gazdaságokban tovább kell szélesíteni a mellék- és segédüzemi tevékenységet. Az eredményes gazdálkodás hatására, évről évre magasabb a termelőszövetkezetekben a tagok és az alkalmazottak jövedelme is. Üj vonás, hogy az elvégzett munkáért járó dijat az üzemek havonta rendszeresen kifizetik. Az anyagi ösztönzésnek jelenleg már más a célja, a hatása is, mint a korábbi években volt. Ma már csak kevés olyan termelőszövetkezet akad, ahol a szövetkezeti vezetőknek az a legfőbb gondjuk, hogyan serkentsék munkára a tagokat. Alapvetően megváltozott a termelőszövetkezeti ta- eok munkához való viszonya, ezért az anyagi ösztönzést alakítani, finomítani kell. Szükséges, hogy a kifizetett bérek mögött megfelelő teljesítmény álljon, s a termelő- szövetkezetek hosszabb távon is biztosítsák, garantálják a tagoknak és alkalmazottaknak az alapmunkadíjat. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kialakított munkadijak az időbeni, a minőségi munkára, a gazdaságos termelésre ösztönözzék a tagokat. A beszámolóban jelentős helyet kaptak azok az új vonások, amelyek az elmúlt évben jelentkeztek a szövetkezetek gazdálkodósában. Mindenekelőtt a kereskedelmi tevékenységről esett szó, hiszen a megtermelt áruféleségek értékesítése alapvető a gazdálkodás eredményessége szempontjából. A múlt év kedvező tapasztalatokat hozott, azonban még mindig sok a javítani való ezen a területen. Arra van szükség, hogy a termelőüzemek, s a termeltető és felvásárló vállalatok valóban egyenlő partnerként álljanak szemben egymással. Közösen egyeztessék álláspontjaikat, teremtsenek egyensúlyt az üzemek, a vállalatok és a népgazdasági érdekek között. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a termelőszövetkezetek társulásos alapon teremtsék meg a szabadpiaci értékesítés kedvezőbb lehetőségeit. A pénz- és hitelgazdálkodás, a szövetkezetek munkaerő-gazdálkodása, az üzemfejlesztés ugyancsak nagy fontossággal bírnak a szövetkezetek életében. Jelentőségük különösen most. az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakításával erősödött. A jövedelmező gazdálkodás szinte elképzelhetetlen a pénzügyi és számviteli szakemberek elemző munkája nélkül. Segítségükkel tudják kialakítani a gazdaságvezetők azokat a terveket, elképzeléseket, amelyek meghatározzák a mező- gazdasági nagyüzem fejlesztését, távlatait. A beszámoló arra is felhívta a szövetkezeti küldöttek figyelmét, hogy a középtávú üzemfejlesztési tervek kialakításánál a szövetkezeti szakemberek mindenképpen kérjék a tudományos intézetek segítségét. A mezőgazdasági árrendezés, a hitelek törlése, a jövedelemszabályozás, s egyéb intézkedések jelentős mértékben elősegítették a mezőgazdasági üzemek fejlődését, gyarapodását, az önálló vállalatszerű gazdálkodás kialakítását Nógrád megyében is. A beszámoló azonban hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek többsége, a megye mostoha adottságai miatt bevételeiből nem képes fedezni a termelés költségeit. Ahhoz, hogy biztonságossá tegyék a gazdálkodást, munkájuk után megfelelő jövedelemhez jussanak a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, továbbra is szükség van a megkülönböztetett állami támogatásra. A tavalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mező- gazdasági árrendezés és az ezzel együtt járó egyéb központi intézkedések országos szinten ugyan kedvezően éreztették hatásukat, a területi szövetséghez tartozó mezőgazdasági üzemekben azonban nem volt ilyen egyértelmű a hatás. A gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezeteket kedvezőtlenül érintette, mert árutermelésük, objektív és szubjektív okok miatt alacsonyabb szintű. Többek között olyan gondok is jelentkeznek, hogy néhány esetben az árak nem igazodnak a termelési költségekhez. s ez erősen csökkenti a termelési kedvet. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a szövetkezetek gazdálkodására, árutermelésére. A beszámolót rendkívül élénk vita követte. Gaál László lucfalvi küldött az új hitelpolitikával, Győri János ka- rancssági tsz-elnök pedig az árszínvonallal, a termelőszövetkezetek értékesítési lehetőségeivel foglalkozott. Bene József, a szécsényi termelőszövetkezet főagronómusa, többek között a szövetkezetek társulását sürgette. Mint mondotta, a kisgazdaságok önmagukban rendszerint híján varrnak olyan tőkének, amely nagyobb beruházást, a gyorsabb fejlődést tenné lehetővé. Nagy Lajos, a Nemzeti Bank képviselője az új hitelpolitika tükrében adott hasznos tanácsokat a küldötteknek. Tórák Sándor, a karancslapujtői szövetkezet vezetője a közgazdasági ösztönzők hatását értékelte, hangsúlyozva az előremutató információik szerepét. Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője olyan lényeges kérdésekről szólott, mint a foglalkoztatottság és a jövedelmezőség összehangolása a szövetkezetekben. Beszélt a területi és ágazati koncentrációról, az állattenyésztés termelési színvonalának növeléséről. Tari József, a pásztói közös gazdaság küldötte az elképzelések, a hasznos javaslatok megvalósítását sürgette. A továbbiakban Szabó B. István, a területi szövetség elnöke, a termelőszövetkezeti társulások jelentőségéről, tapasztalatairól, a gazdasági együttműködés lehetőségeiről terjesztett elő beszámolót. Mint mondotta, a területi szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek már elindultak ezen az úton. A társulásos alapon működő építési vállalkozások igen szép eredményeket érnek el, de tervezik többek között gombatenyésztő társulás, primőrzöldség-termesz- tés és gépjavító vállalkozás létrehozását is. A területi szövetség támogatja a közös gazdaságok ilyen irányú törekvéseit. A termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének továbbfejlesztésére, az ellenőrzési csoport létrehozására Hlavacs- ka Gyula pénzügyi vezető tett javaslatot a küldöttgyűlésnek. A szív szocialistája — ahogy Thomas Mann nevezte őt — első novellájában, A sorsjátékban, még meglehetősen misztikusan ábrázolta a városi és falusi proletárok életét „De fönn, a kövek között valami furcsa legenda támadt a Szerencséről, aki olykor-olykor ellátogat a szegényekhez is, de a Halál képét ölti fel, nehogy rájuk ijesszen.” Későbbi elbeszéléseiben, amelyekből „Az üres helyek utasai” címmel nálunk is megjelent egy válogatott gyűjtemény, már közvetlenebbül agitál, ha az élet kitagadottjairól beszél. Arról, hogy a kényelmesen berendezett, gyorsan rdboigó vonatokon majdnem mindig vannak üres helyek, noha sokan szeretnének utazni, de nem tehetik, mert nincsen pénzük vasúti jegyre Szimbólum ez: az igazságtalan társadalmi rend a legjogosabb vágyak teljesülésétől is megfosztja a szegényeket. Nexő olyan realista alkotó, ajkú minden közvetlen élményből merít, és jogos az a megállapítás, hogy Gorkijon kívül kevés író akad, aki a proletariátus hangját olyan költői magaslatra emelné és etikájával olyan mélyen az emberit tükrözné. Ezt igazolják az élete fő művének tekinthető hatalmas trilógiájának kötetei is: a Hódító Pelle, a Ditte, az ember lánya (Nálunk először Szürke fény címmel jelent meg), és a Vörös Morten. Ez a hatalmas mű a dán proletariátus époszának tekinthető, Pelle, Ditte és Morten alakjaiban pedig megteremtette a proletárhős felejthetetlen alakjait A magyar olvasók előtt különösen kedves a Ms Ditte alakja — a regényből filmét is készítettek, abból is sokan szerették meg — aki, bár maga is törvénytelen gyerek és rengeteg szenvedésen kell Keresztülmennie, szeretetével, örömet és fényt próbál varázsolni a nála is elesettebbek életébe. Azonban minden jósága ellenére magárahagyottan, a legnagyobb szegénységben hal meg. A műveiben megnyilatkozó mély humanizmus, az elnyomottakkal való teljes" azonosulás eredményezhette, hogy a hitleri korszak könyvmáglyáin elsőként hamvadtak el az ő művei. A spanyol polgárháborúban viszont a nemzetközi brigádok között az egyik hadosztály az ő nevét viselve küzdött a fasizmus ellen. 1941-ben a fasiszták letartóztatták és börtönbe vetették. Innét küldte jellemző üzenetét íróbaraí- jának: „Büszke vagyok, hogy rács mögül küldhetem neked üdvözletemet rács mögé.” Amikor 1944-ben előbb Svédországba, majd a Szovjetunióba sikerül menekülnie, a révész tőle nem kétezer, hanem négyezer koronát követelt, mondván: „ön veszedelmes kommunista”. De ugyanakkor azt is feljegyzi az író, hogy 1945- ben, amikor visszatérhet: Stockholmban a taxisofőr nem fogad el tőle viteldíjat, mert megtiszteltetésnek tartja, hogy a nagy írót szállíthatja. 1951-től haláláig az NDK-ban, Drezdában élt, ahol Nemzeti-díjjal is kitüntették. Tagja volt a Béke-világtanácsnak, többször emelte fel tiltó szavát a háború újra ébredő rémsége ellen. Tizenöt évvel ezelőtt halt meg. Ravatalánál százezer munkás tisztelgett, a hamvait tartalmazó urnát pedig a nagy honfitárs, Andersen sírja mellett temették el. így került egymás mellé a múlt és a jövő. Ahogy egyik mélta- tója irta: Andersennél a jó a mesében győzi le a rosszat, Nexő viszont azért küzdött, hogy a jó végre az életben :s győzzön. Ezért a harcáért lett Dánia büszkesége és az egész világ morális tulajdona és ezért érdemli meg a nemzetközi munkásosztály és minden békeszerető ember tiszteletét. % NÓGRÁD « 1969. június 27., péntek Csukly László
