Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
Á Mars a Föld szülötte? .A 4,,. Április végén átadták rendeltetésének a Balaton északi partjának második legnagyobb szállóját Balatonalmádiban. A 240 szobás HOTEL AURORA a Középülettervezö Vállalat két építőművésze, Kürti László és az Ybl-díjas Hornicsek László tervei szerint 48 millió forint beruházási költséggel létesült. A 12 emeletes üvegszál ló minden szobájához fürdőszoba, valamint tágas erkély tartozik ______ B ejártam Tolnát-Baranyát, de az édes, kevésbé édes, és erős italoknak olyan élénk kultuszát mint itt Salgótarjánban, sehol e honban nem láttam. Reggel és délelőttönként csakúgy nyelik a deciket, fér- fia, asszonya egyaránt. Szerencsére — legalább itt a sarki csemege boltban — a választék bőséges. A minap megszámoltam: tizenhét féle ital kellette magát és fogyott is szépen. Egy deci a mérce, mindig csak egy ded, nyilván az alkoholellenes küzdelem jegyében. Szép vonalú, karcsú pohárba mérik, igazán kedves mosollyal adják, aztán akinek úgy hozza kedve, egy slukkra felhajtja, s már nyújtja is a második blokkot, a második deciért, majd a harmadikat a harmadikért. így eldecizhet 1 SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs TABU bárki, ha akar, pénze fogytáig. Más, másképpen csinálja, főleg az asszonynép. ök elviszik a bizsergetö zsákmányt a kis asztalkákhoz és ott szopogatják el, megfontolt kortyocs- kában nyelvén a nedűt. Aki azonban az erősebb italokat kívánja, az sem marad száraz torokkal. A hüvelykujjnyi pálinkásfiaskónak csak lecsavarja furfangos fejét, egy slukk, s már üres is. Bizony sem a bor-, sem a pálikaivők nem sokat teketóriáznak. Viszont nehéz dolguk van az itteni italok mártírjainak, a sörivóknak. Megveszik a blokkot, kiváltják a langyos árpalét, és csak úgy rövid úton. mint a többiektől látták, fel akarják hajtani. De nem oda Buda! Először is nem kapnak sörnyitót. Nincs. Nincs, hát nincs. Láttam már, aki az ajtó zárján feszegette a kicsi kupakot, más meg hajmeresztő módon fogával próbálkozott — eredménytelenül. Szerencséjükre nem koronázta siker szomjas igyekezetüket, mert amúgyis csak részsikert értek volna el.. Az üveg nyitva, de a sört sem a boltban, sem a bolt előtt nem ihatták volna meg, mert mindkét helyről — egyébként igen helyesen — eltanácsolják őket. Más kérdés, hogy miért? A sör miért tabu? Erre egyetlen, de igen nyomós válasz van. Csak. (y. c.) Dr./Raymond Lyttleton angol csillagász szerint a Marsbolygó valamikor a Föld része volt. Az a régi elképzelés, mely szerint a Hold egyedül szakadt ki a Földből, maga után hagyva azt a hatalmas mélyedést, amelyet jelenleg a Csendesóceán tölt ki, nem állja ki a modern matematikai analízis próbáját. Az ellenben elképzelhető, hogy a Mai's és a Hold egyszerre szakadt ki a Földből a. feltételezett módon. Lyttleton matematikai számításai szerint, ha egy bolygó kétfelé szakad, a kisebb rész köi'ülbelül egynyolcada lehet a nagyobbnak, amelyből kiszakadt. Azonkívül a kisebb rész olyan óriási robbanás következtében válik ki az anyabolygóból, hogy szökési sebességre tesz szert, kirepül a világűrbe és nem marad anyabolygó körüli pályán. Ha van bolygó a Naprendszerben, amely megfelel ennek a hipotézisnek, az csupán csak a Mars lehet. A Mars bolygó tömege körülbelül egykilencede a Földének. Ainennyiben a Csendes-óceán az a „sebhely”, amelyet a Föld kettészakadása okozott, a Mars bolygó e tekintetben is tökéletesen megfelel Lyttleton feltételezésének. A 6800 km átmérőjű Mars sokkal inkább beleillik a 10 000 km-es csendes-óceáni térségbe, mint a 3500 km átmérőjű Hold. Dr. Lyttleton megjegyzi, ha a Földből valamikor tényleg kiszakadt egy darab, sebessége ellenére sem hagyhatta el Naprendszerünket, egy bizonyos távolságra okvetlenül pályára kellett térnie a Nap körül. . Ez a kiszakadás azonban t nem mehetett végbe minden kísérőjelenség nélkül. A kiszakadt masszaszerű anyagnak tekintélyes „csóvája” lehetett, amely lassankint aztán „gömbbé” sűrűsödött. Ennek a gömbnek, vagyis a Holdnak a tömege (egyszázad része az ősföldének) tökéletesen megfelel Lyttleton matematikai számításainak. Ez a „csóva” nyilvánvalóan nem ért el akkora sebességet, hogy Nap-körüli pályára érjen, így maradt a Föld állandó kísérője. (MTI) mmár naptár szerint is beköszöntött a nyár. Az évszak érkezését azonban már hetek óta olyan tünetek is jelzik, hogy művelődési intézményeinkben megritkultak a vendégek, gyérül a rendezvények látogatottsága. Minap az egyik kitűnő színházi estnek alig rancs Szállón, várakozással százfőnyi közönsége volt, s tekintünk az elé is, hogy a ha ebben kétségkívül közre- művelődési központ zárt ud- játszik a szervezés erőtlensé- varrészében kamaraszínpad, ge is, elsősorban mégis an- irodalmi, zenés pódium léte. nak tudhatjuk be a dolgot, sítését tervezi, de mindezek hogy az emberek a szabadba csupán szükségmegoldások vágynak, az évszaknak meg- lehetnek a növekvő vó,ros felelő szórakozásokat keres- életében, Salgótarjánban évnek. ről-évre bővül az idegenforSalgótarjánnak évek óta galom, ennek megfelelően lékomoly gondja, hogy megfe- pést kell tartanunk a nyári lelő színvonalas programmal kulturális szolgáltatások fej- tölthesse meg a nyarat. Az lesztésében is. A Karancs idényjellegű szórakoztatás Szálló három éve bekapcso- terén azonban tartós, ideje lódott a szakszervezeti üdül- korlátos a lehetőség. A város tető akcióba, de bármily építéséből adódó feladatok vonzó is e vidék természeti szinte minden energiát és fi- szépsége, az ország különbö- gyelmet lekötnek, kevés jut ző tájairól érkező vendégeink belőlük egyebekre. Ezen nem joggal teszik szóvá a szóra- igen lehet csodálkozni, s be kozás-szolgáltatás szűkössé, kell azt is látnunk, hogy pil- gét. A pihenni vágyók sem lanatnyi állapotunkban szin- a szálloda falai között kívánté helyet sem igen találni ják ittlétüket eltölteni — a olyan célra, ahol kertmozit, tartalmas pihenésnek elen- szabadtéri színpadot teremt- gedhetetlen szükséglete a hetnénk. kulturált szórakozás, örvendetes és hasznos, öt- Nincs szándékomban olyan -*es vállalkozás volt már az igényeket támasztani, me- hogy a moziüzemi válla- lyeknek valóra váltása, pilla- lat tetömozit nyitott a Ka- natnyi állapotunkban kiviheestjére például már jó hete , verekszenek a jegyekért, s bár gondolom, a szabadtéri est technikai , előkészítése nem filléres költségű mulatság, mégis megérné a befektetést. Két esztendővel korábban említést tettem egy országos teilen, csak arra gondolok, színházi fesztivál salgótarjá- hogy 1talán jobban élhetnénk ni lehetőségéről. A gondola, a pillanatnyilag kínálkozó tot nem egy kitűnő vidéki lehetőségekkel. Az egyik színházunk nagy rokonszenvezek közül éppen a Tanács- vei fogadta, s készségét mu- köztársaság tér, ahol a bá- tatta a részvételre. Hasonló- nyászzenekarok országos ta- an istápolta az ötletet .és ki- lálkozója, s most, az elmúlt vitelezését a Művelődésügyi héten a szovjet művész- Minisztérium színházi főosz- együttes hangversenye bizo- tálya — amely tudtommal nyitotta: színvonalas rendez- az anyagi támogatástól sem vényeket szervezhetünk. A zárkózott el. Nos, ha így áll múlt év őszén eredetileg ide az ügy, miért nem élünk tervezték a debreceni szín- mégsem a nagyszerű alka- ház egyik prózai bemutatóját lommal, hogy most, a nyári is és a további músorszerve- hónapok idején városunkba zés gondolatát semmi esetre seregeltessük a vidéki színsem volna szabad elejte- házak színe-javát, azokat a ni. Az alkalmi színpadépítés, produkciókat, melyek évad ülőhelybetelepítés kétségkí- közben a társulatok legkívül nem kis feladat, mégis, emelkedőbb eredményei vol. miért ne hozhatnánk ki a tak?! művelődési központ zárt tér- Még a nyár hivatalos kez- méből a nagy közönségsiker- dmén vagyunk, az évszak re számot tartó könnyűzenei egészében előttünk áll; sokműsorokat, vagy akár a szín. uiindenre futja az időnkből, házak zenés darabjait, a szolnoki társulat Csárdáski- ró.lynőjét, vagy a debreceniek egy-egy crperaproduk- dóját? Ügy tudom, á szolnokiak most esedékes operetttyasávnapf jégiszét A nyár nyitányán Csak el kell kezdeni. Nógrádi pártélet a Tanácsköztársaság idejében Hazánkban a proletárhatalom a két munkáspárt, a KMP és a SZDMP egyesülésével jött létre és az egyesült párt a felbomlásával szűnt meg. Ez a tény már önmagában véve is nyilvánvalóvá teszi a pártélet minden vonatkozásában való fontosságát a Tanácsköztársaság időszakában. Éhnek a pártéletnek nógrá- ,di eseményeit — a forrásanyag sajnálatos .pusztulása miatt — csak töredékesen tudjuk .vázolni. Csak közvetett adatokból tudjuk, hogy az iparvidék pártcsoportjainak jelentős szerepük volt az események ii'ányításában. Ugyanakkor Balassagyarmat és környéke pártéletéről a szerdánként és vasárnaponként megjelenő pái’tlapokból, eléggé bőven tájékozódhatunk. A legelső feladat-a pártépítés volt. Március és április hónapokban— ezen a vidéken — Balassagyarmaton, Szécsény- ben, Diósjénőn és Nagyorosziban voltak pártszei'vezetek. Közülük a két első egyúttal járási szervezet is volt. A diósje- női pártélet intenzitására jellemző, hogy május 1-én már vörös selyemből készült pártzászlót is avattak. A párt szervezeti kiterebélyesítése azonban csak június közepén vette kezdetét. Június 15-én és 19-én,vasárnap és csütörtökön alakították meg „a Szocialista-kommunista Munkások Magyarországi Pártja helyi szerveit a balassagyarmati szervezet vezető emberei, a párttitkárság beosztása szerint” Apátújtalü, Bátorfalu, Bakó, Csesztve, Cserhátsurány, Cserháthaláp, Dej- tár, Debei'csény, Erdőszelestény, Éi'sekvadkert. Hugyag, He- rencsény, Ipolyvarbó, Ipolykér, Ipolyharaszti, Ipolykeszi, Ipolyszög, Kisecset, Kiskelecsény, Kiscsalomja, Középpaloj- ta, Kovái’, Leszenye, Lukanénye, Mikszátfalva, Nógrádkö- vesd, Nagycsalomja, öi'halom, Patak, Szécsény kovácsi, Szügy, Szécsényhalászi, Szente. Zsély és Zobor községekben. A felsorolásból kitűnik, hogy nemcsak az imperialistáktól felszabadított, az Ipolytól északra fekvő községekben, hanem a kezdettől fogva tanácsköztársaságiakban is csak most alakultak meg a községi alapszervezetek. Igazolja ezt a sziráki járás esete is. Július 13-i híradásból értesülünk arról, hogy „a ba- lassagyarmati párttitkárság hozzálátott a sziráki járás községeinek beszervezéséhez. Az e célra Budapestről érkezett agitátorok munkájának irányítása végett Kazimir Károly párttitkár a járás beszervezéséig a sziráki járás községeiben fog tartózkodni”. — Hihető, hogy itt a Tanácsköztársaság leveréséig terjedő két-három hét alatt nem is jutottak el mindenüvé. — Az imperialista csapatoktól felszabadított területen viszont — amint a Losonci Vöi'ös Újságból értesültünk róla — a frontvonal továbbhúzódása után nyomban kezdetét vette a pártalakítás. Kétségtelen, hogy a március 21-i hatalomátvételt követő napokban — dolog természetéből folyólag — nem volt minden világos az új egyesült párt megalakulását és szervezeti felépítését illetően. Balassagyarmaton például, bonyodalmat okozott, hogy a KMP — egy korábban meghirdetett időpont betartása következtében — csak március 22-én, tehát az egyesülés országos kimondása után alakult meg. — Más természetű bonyodalmat jelentett itt a tömegeknek a pártba való áramlása. így például április 2-án „a Nógrád várinégyei alkalmazottak egyhangúlag elhatározták, hogy belépnek a szocialista pártba.” Ugyanakkor „kifejezést adtak azon óhajuknak, hogy a munkástanácsban 4 taggal legyenek "képviselve.” — Nyilvánvaló, hogy az ilyen csoportos belépéseknél sok nem meggyőződéses elem is bekerült a pártba. Éi'thető tehát, hogy a párton belül a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták összefogtak és teljes erejükkel az eszmei meggyőződés irányában haladtak. Nem lekicsiny- lendő az a munka, amit május I-ének megünneplése és az április 7-i tanácsválasztások érdekében kifejtettek. Bátran nyúltak az osztályharc fegyveréhez és lapjaikban keményen hangoztatták jelszavukat: „Mindenkinek dolgozni kell! — Aki nem dolgozik, az ne is egyék!" Az agitációs munka keretében, április közepétől kezd- * * ve, „hetenként, vagy esetleg toDbször is” ismeretterjesztő és tanító felolvasások tartását határozta el a gyarmati pártszervezet „a proletárság nevelése céljából.” Az agitátorképző iskola előadásai azonban csak június 18-án kezdődtek. „A tanfolyam hallgatói egy előadásról sem maradhatnak el. A tanfolyam tartama nincs időhöz kötve, addig tart, amíg a hallgatók a tanulásban oda nem érnek, hogy maguk is tudnak önálló előadásokat tartani.” A foglalkozásokat hetente háromszor, szerdán, pénteken és szombaton tartották. — Az agitáció érdekeit szolgálta az is, hogy minden csütörtökön pártnapot tartottak. — Ha ehhez hozzávesz- szük azt, hogy a párt a szakszervezeti, az ifjúsági és nőmozgalomban is tevékeny irányító szerepet játszott, akkor kiderül, hogy Balassagyarmaton a hét minden napjára több órás elfoglaltság bontakozott ki számukra. — önkénytelenül Majakovszkij „önagyonülésezőik” című verse jut eszünkbe, az akkori sajtónk pártéletről szóló híradások olvasása során. Csakhogy akkor nálunk, 1919-ben, a Sok és sokféle elfoglaltság mögött egy kibontakozó új társadalom problémái feszültek. Ezt a rendkívül túlfeszített munkát csupán a helyi káderekkel nem lehetett megoldani. Számos elvtárs érkezett a fővárosból a balassagyarmati és általában a nógrádi párt- szervezetek munkájának tartalmasabbá és alaposabbá tételére. Legtevékenyebbek közöttük Kazimir Károly és a nőmozgalmat is szervező, szépirodalmi munkásságot is kifejte1 Mollináry Gizella voltak. Kazimir Károly jó szónok is volt. Amikor június 6-án a szécsényi járás 33 községében kiépült pártszervezetek Szé- csényben nagygyűlést tartottak, másfél órás beszédében vázolta a politikai helyzetet és a párt célkitűzéseit. Beszédét gyakran szakította félbe az „úgy van!” és a lelkes éljenzés. — Ez a lelkesíteni és lelkesedni tudás jellemezte az akkori pártéletet. Dr. Belitzky János NOGRAD - 1969. június 22., vasárnap 7 < t
