Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 109. szám

Színházi esték

Vérdi és Schiller

i

4 z emlékezet közel harmincezer operát tart számon a zenetörténetben. Dicséretére válik még a szakembernek is, ha ebből a bőséges tárházból háromszázat ismer alaposan. S a zenekedvelő, aki büszkén dicsekedik azzal, hogy ötvan—hatvan dalművet látott vagy hallott, már lelkes operarajongónak számít.

Ha egyszer kiadnák a világ két és fél szá- zados operatermésének címszótárát, sohasem hallott és látott zeneszerzők és daljátékok kerülnének a napvilágra. A világ operaházaiban előadott művek nagyobbik felét ugyanis alig néhány szerző d.arabjai töltik be: Gounod, Bizet, Rossini, Verdi, Puccini, Mozart, Wagner, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Donizetti, s a két „egyművű” szerző, Mascagni és Leoncavallo operái. Az előadott kisebbik felén még vagy száz komponista osztozkodik.

Joggal felvetődik a kérdés, mi lett a többi mesterrel, hova és miért tűnt el ennyi mű és ennyi szerző? Hiszen — mint Eősze László írja Az opera útja című könyvében — különösen az utolsó száz évben — a művek a halhatatlanság igényével készültek, s a szerzők (úgy hitték) az örök élet fájáról fontak babérkoszorút maguknak. Az idő azonban kegyetlen. A legmegbízhatóbb kritikus. Az ítéletet általában a harmadik nemzedék érleli meg. Ami kihull az évtizedek láthatatlan rostáján, az többnyire életképtelen. A fennmaradó művek századokra maradnak meg.

V/ annak mesterek, mint például Giovanni Pacini, aki élete alatt roppant termékeny volt, kilencven operát komponált. Neve ma már csak a zenetörténet árnyékos oldalán szerepel. E szám mellett szinte szerényen húzódik meg Giuseppe Verdi huszonhat operájával. De ő saját kora és egyben az egyetemes operairodalom egyik legnagyobb alakja volt.

Első sikerei, a Nabucco, az Emani nem csupán zenei, művészi sikerek: politikai fellángolások is. Antonio Fogarazzo, a kiváló olasz író, a mester halálát követően így emlékezett meg róla: „Verdi akkor volt egyike legnagyobb egyesítóinknek, mikor a nemzeti eszme az 6 izzó zenéjének szárnyain szállt az Alpoktól a tengerig, végig a gúzsbakötött Itátiári és lángra gyújtotta a lelkeket — anélkül, hogy az ellenség felfogta volna hangjai értelmét.” A lombardok, az Ernám, A legna- nói csata című operáinak előadásai nem egyszer szinte hazaifas tüntetésekké váltak. A közönség megértette a kosztümökbe öltöztetett, de nagyon is a kornak szóló mondanivalót. Neve az egységes Itália jelszava lett. Ha őt éltetik: „Viva VERDI” — az egész ország függetlenségéért harcoló királyt is ünnepük (V. E. R. D. I. = Vittorio Emanuele Re D’Italia, magyarul: Viktor Emánuel, Olaszország királya).

A z előbb említett dalművek közé tartox— zák a Luisa Miller, Schiller ötfelvo- násos szomorújátékának operaváltozata is. Schiller munkája a XVIII. századi német irodalom leglázítóbb drámája, amely tárgyát közvetlenül saját korából merítette. A „polgári szomorú játék” Ferdinándnak és Lujzának a sorsában mutatja be az apró német fejedelemségek reakciós nemessége és a polgárság, á haladás akkori előharcosai közötti tragikus összeütközést.

A Luisa Miller határkövet jelent Verdi munkásságában. Ahogy az Opera News kriegy színpadon

tikusa írja: az átváltozást jelöli a romantikus, személyes témák felé, s a távolodást a korábbi konvenciók dagályos hősiességétől.

A bemutató idején 36 éves zeneszerző alko- tómunkásságának második szakaszához érkezik, a drámai erő növekedése jellemző ekkor művészetére. A Cammarano szövegére írt opera ugyan még — főleg az első felvonásban — erősen támaszkodik az elődök és a német operazene hagyományaira, a második felvonás’ egyenesen mutat előre a második nagy alkotókorszakra, amely az 1851-ben bemutatott Rigolettóval indul, s az Aidáig tart.

Cammarano sűrítette az eredeti dráma levegőjét, felfokozta konfliktusát, pergőbbé dolgozta át. Az emberi életérzések egyik legfontosabbika: a szabadságvágy hatja át mindvégig az operát. Hogyan oldotta meg ezt a nagy zeneköltő? Szemléltető erre a debreceni Csokonai Színház rendezője, Kertész Gyulának a véleménye: „A kor romantikus stílusát nem a nagy tirádák ma már elavult eszközével, hanem az értékesen időtálló zenei hőfok megemelésével juttatja kifejezésre a zeneköltő”.

Magyarországon méltatlanul elfelejtett opera bemutatására, felújítására most a debreceni Csokonai Színház kiváló opera- társulata vállalkozott. A hétfőn és kedden este Salgótarjánban is bemutatott dalművet a legjobb szereposztásban hozták el. A régi nemességet megtestesítő kancellár szerepét Tréfás György Liszt-díjas művész énekelte. Hangjának atmoszférikus csengése, nagyvonalú színészi játéka nyomán a legmagasabb jelzőkkel lehet csak dicsérni alakítását. Tréfás legjobb alakításai közé tartozik ez a szerep. Ferdinánd alakját Csongor József alakította. Elsősorban érzelmi oldaláról közelítette meg szerepét. Tibay Kriszta fenséges volt a grófnő szerepében, magabiztos játéka méltó volt "az előadás színvonalához. Az intrikus Wurm titkárszerepét Gazsó János alakította. Miller zenészt, Duisa apját Virágos Mihály Liszt-díjas mintázta meg. Kiforrott, kifejező előadásmódja, a második felvonásban szinte másodpercek alatt éveket öregedő figurája emlékezetes marad. Tréfás György és Virágos Mihály mellett külön kell hangsúlyozni Mar- say Magda Liszt-díjas Luisa alakítását. A szerelméért apja miatt, lemondásra kényszerített lány vergődését mesteri módon mintázta meg. Nagy művész, tudja, mát mikor kell esi-, nálni. E röpke felvillanásokból is kiderül, hogy milyen kitűnő énekesgárdával rendelkezik a debreceni Csokonai Színház opera- társulata. Rubányi Vilmos érdemes művész vezénylete motorja volt az előadásnak. Mesterien alkalmazta a zenekari színskála minden változatát. Leheletfinoman muzsikáló zenekara hűen követi keze minden mozdulatát. Külön kell szólnunk a kórus hangzásvilágáról. Büszke lehet az a színház, ahol ilyen jól dolgozó kar működik. A díszletek és a jelmezek nem ragadtak le a romantika küszöbénél, erőteljesek, kifejezők voltak. A díszleteket Fehér Miklós Jászai-díjas, a jelmezeket Gre- guss Ildikó tervezte. Kertész Gyula rendezése gördülékeny előadást produkált.

K

ellemes meglepetés volt, az évad végi előadás. Kívánunk sok sikert az új évadra is a debrecenieknek, a mielőbbi viszontlátás reményében.

Molnár Zsolt

Utolsó simításokat végzik a Nógrád megyei kisiparosok új székházán, amely 2 millió 808 ezer forintos költséggel épül. Az nj létesítményt május 24-én adják át rendeltetésének

(Koppány György felvétele)

Tovább pattant a szikra

Hetvenöt évesen, egyre fiatalodva..

Salgótarján déli részén, az akkor még mocsaras területen Xíessler, Bőhm és Bauer urak 1394-ben engedélyt kaptak ipartelep létesítésére. Négy év múlva a mintegy hatvan-het- ven alkalmazottal működő műhelyekét megvásárolta Hirsch Fülöp és Frank Zsig- mond részvénytársasága. A második világháború után, 1948-ban a gyárat államosítják. Utána egy évtizeddel, amikor egy igazgatás alá vonták a tömegcikkipari üzemeket, a vállalat felvette a „Lampart” ZIM Salgótarjáni Gyára nevet.-tr

A múlt század végén létesített gyár tehát az idén ünnepli fennállásának hetven- Ötődik évfordulóját. S időközben a „Lampart” ZIM Salgótarjáni Gyára az ország legnagyobb háztartási tüzelő- berendezéseket gyártó nagyüzeme lett.

Persze amíg eddig eljutott, sok mfnden megváltozott nemcsak a városban, de a gyáron belül is. Az alapítás után következő első esztendőkben főleg öntvényárukat bocsátanak innen ki, a választék később a gyártás- és munkaigényesebb díszöntvényekkel bővül. Az első jelentős ' dátum a gyár életében: 1909. Ebben az évben kezdenek kályhát gyártani, amely a jó hatásfok és szép kivitel révén hamarosan keresett cikké válik a piacon.

A gyár elsősorban kályhái, tűzhelyei révén válik ismertté, nem kevés hasznot hajtva tőkés urainak. A kor követelményeinek megfelelő gyártás- és gyártmányfejlesztés azonban csak az államosítás után kezdődött, mégpedig az ország első, teljesen mechani- zált öntödéjének megépítésével, sok millió forint értékű berendezés, gép beszerzésével, felszerelésével.

*■

Az 1.983. év új fordulat jelzője. A hagyományos széntüzelést • az egész világon lépésről lépésre háttérbe szorítja az olaj és a gáz. Ennek hatására a gyár vezetői —-a kormány és a vezérigazgatóság támogatásával — elhatározták, hogy a széntüzelésű kályhák, tűzhelyek készítése mellett megkezdik gázkészülékek előállítását, is. Az első évben, egyelőre „kölcsönvett” típusból háromezer, a következő évben csaknem harmincezer darabot adnak el a kereskedelemnek. De a szerkesztők már serényen munkálkodnak olyan saját konstrukciójú típus megalkotásán, amely alkalmas százezres tételekben lebonyolítható sorozatgyártásra s amelynek minősége megfelel a hazai és a külföldi piacon gyors tempóban növekvő esztétikai és műszaki követelményeknek. A konstruktőrökkel párhuzamosan a gazdasági és műszaki szakemberek fáradhatatlanul törekedtek arra, hogy megteremtsék a gazdaságos és jó minőségű gyártás műszaki-technikai feltételeit.

Ennek köszönhető, hogy 1964-től 1966-ig évről évre

megkétszereződik az előző év gáztűzhely-termelése. Az Idén pedig már legkevesebb száz- ötvenezer gázkészülék előállítására képes termelői kapacitás áll rendelkezésre,

*

A gyártmányok fejlesztésére irányuló erőfeszítések eredményét elsősorban M—103-as elnevezésű háromlángú gáztűzhely kiváló tulajdonságaiban látjuk viszont. Ugyanezeket a kiviteli és konstrukciós eredményeket átültették a két- lángú Garson tűzhelybe, valamint a kétlángú MF—100-tí- pusú gázrezsóba, mely egyébként elnyerte a Kiváló áruk fórumának elismerését. AzM— 103-as típus tovább tökéletesített változata az NDK exportra gyártott, sütőlángbizto- sító és hőfokszabályozó műszerrel felszerelt M—303-as gáztűzhely, a szovjet exportra szánt négyfőzólángú M—204- es gáztűzhely, végül a főző- és sütőlángbiztosítóval, sütő-hőfokszabályozóval ellátott Luxus gáztűzhely. A gyár egyik legfiatalabb terméke a Salgo- tliern elnevezésű gázkályha.

Annak ellenére, hogy a jövő a gázkészülékeké, nem bánnak mostohán szén-, vagy vegyestüzelésű termékeik fejlesztésével sem, hiszen az olaj vagy földgáz jó ideig nem juthat el mindenüvé. Ezeket az igényeket követték a Salgó kályhatípus kialakításával. A Lepketűzhely korszerűsített változatából pedig az idén negyvenezer darabot már exportálnak is Lengyelországba. Tavaly óta a fürdőszoba csempéjének, kádjának színéhez jól illő, több színben zománcozott fürdőkályhákat hoznak forgalomba. A hazai igények kielégítésén kívül 1969-ben tizenötezret Jugoszláviának is szállítanak. Hamarosan jelentkeznek az eddig népszerű Teatűzhely új, korszerűsített, megszépített változatával. Hagyományos termékeik közül a legbüszkébbek Csillag elnevezésű asztaltűzhelyükre, melynek sorozatgyártásához az év végén kezdenek. A mai konyhai berendezések formához idomuló egyenes vonalú, szép zománco- zású, öntvénylábakon nyugvó, s használat után zománcozott tetővel lefedhető tűzhely a gyár egyik legkeresetteb terméke lehet.

*

Hetvenöt évvel ezelőtt száznál kevesebb, 1939-ben nyolc— kilencszáz munkása volt a gyárnak. Ma e létszámnak csaknem négyszerese dolgozik itt napról napra. Huszonkét évvel ezelőtt, a hároméves terv első esztendejének hét—nyolc- milliós termelésével szemben napjainkban a Tűzhelygyárból kibocsátott áru értéke közeledik- a félmilUó forint felé. A 75. évforduló tehát nemcsak időben, de fejlődésben is új korszakot nyit a háromnegyed évszázados veterán, de felszabadulásunk után egyre ifjodó, izmosodó gyár történetében.

Csizmadia Géza-ja. Ezért üdvözöljük, s követjük mi is a debreceni kezdeményezést.

SZÓLNUNK KELL a segítségről is. A nemes gondolat csax úgy válhat életképessé, na a ' város társadalma is magáénak érzi. Győrben például — ahogy a Kisalföld' ta- húskodik róla —, a Magyar Vagon- és Gépgyár KISZ-bi- zottsága az alábbi feladatokat vállalta: „E nemes kezdeményezés támogatására vállalatunk KISZ-bizottsága az alap6zervezetek bevonásával akciót indít. A tanteremnek vállalatunk életét illusztráló részéhez a lehetőségekhez mérten technikai és szellemi segítséget adunk. Szeretnénk ezzel elérni azt, hogy — KISZ-bizottságunkhoz hasonlóan — a győri üzemek KISZ- alapszervezetei is megfelelő hozzáállással segítsék a tanterem létrehozását, és tegyük olyan széppé, hogy méltóiskolának ki kell építenie a hagyományt A Béke és barátság tantermének gondolata is ezt jelenti számunkra; az iskola közössége révén szítani a Debrecenből Győrön át Salgótarjánba is eljutó szikrát. A tanterem létrehozása egyben azt is jelenti, hogy a debreceni és győri iskolában testvért is kapunk. Mármost hozzálátunk az előkészítés munkájához. Ügy tervezzük, hogy a Nagy Októberi Szocia lista Forradalom évfordulóján avatjuk a Béke és barátság tantermet. Elképzelésünk szerint az év végén a legjobb eredményt elért osztály fog itt tanulni jövőre. Ez is lel- kesítőleg hat majd a gyerekekre, hiszen a közösség az iskolai élet cementje. Addig is szeretettel köszöntjük a debreceni és győri testvériskolákat, amelyekkel rövidesen felvesszük a kapcsolatot.

(M.)

Park az íngovány helyén

Merész elképzelésnek tűnt, amikor elhatározták Egyhá- zasgergén, hogy a község központjában, a tűzoltószerlár környékén parkot létesítenek. Ezen a lapályos, vizenyős telken éveken keresztül $sak a békák tenyésztek, a talaj eső idején ingovánnyá, sártengerré változott, szemétrakások éktelenkedtek, híztak rajta. Négy évvel ezelőtt láttak a munkához. Hői innen, hol onnan csíptek el pár ezer forintot, s a lakosság sem húzódozott a társadalmi munkától. Lassan új arcot öltött magára a tájék. Honnan volt rá pénz, mennyibe került, nehéz lenne összeszámolni. Ne :: is e: a lényeg, hanem a példa: mindent lehet, az ingőványból park is, csak akarni kell. Már zöldell a selymes pázsit, a salakos utakon felnőttek sétálnak, az idősebbek leülnek a szépen festett padokra, nézik a hinták, a játszótér körül vidáman hancúrozó gyerekeket.

NÓGRÁD — 1969. május 14., szerda §

Béke és barátság tanterem

A DEBRECENI Eűvész- kert utcai általános iskolában Béke és Barátság tantermet létesített az iskola nevelőtestülete, a szülői munka- közösség és a város társadalma. Mint testvérlapunkban, a Hajdú-Bihar megyei Naplóban olvastuk, az alkotó lelkesedés magasra lobbant, lassanként az egész iskolát elborítja a béke és haladás hőseire emlékeztető tablósor és a példaképeikhez méltó munkálkodás vállalása.

Nemrég Salgótarjánban járt Nagy Ferenc, a debreceni iskola szülői munkaközösségének elnökhelyettese, aki városunkban is elvetette e gondolat szikráját. Elmondta, hogy a Béke és barátság tanterem kis diákjainak vendégkönyve szüntelenül gazdagodik beírásokkal aszerint, ahogy újabb és újabb szíveket gyújt a debreceniek lelkesedése. Többek között Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának sorai olvashatók benne:

„Ä kitűnő gondolat, annak szép megvalósítása a gyakorlatban' szolgálja a valóban szocialista eszmét, a haza sze- retete és a népek barátsága szellemében folyó nevelést.”

Joggal vetődött fel Debrecenben a *testvériskolák keresésének lehetősége. Az első testvériskolát Győrben találták meg; a győri Lenin úti Gárdonyi Géza Általános Iskolában is avatnak Béke és barátság tantermet.

SALGÓTARJÁNBAN is felvetődött ez az igen tiszteletreméltó gondolat. Herczeg István, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára lelkesedéssel fogadta a jó ötletet:

— Szeretném, ha Salgótarján is bekapcsolódna a Béke és barátság tanterem gondolatának kivitelezésébe — mondta. — Harmadiknak itt valósulna meg az elképzelés, ami nagyban elősegíti a gyerekek internacionalista nevelését.

A gondolat elindult útjára. Ferencz Imre, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője örömmel fogadta a javaslatot:

— Salgótarjánból indult el 1966 szeptemberében a Vörös zászló hőseinek útján mozgalom, amely országszerte és városunkban is szép eredményt hozott az úttörő- és oktató-nevelő munkában. Minden olyan új, jó kezdeményezésnek hívei, követői vagyunk, mely az ifjúság helyes irányú nevelését szolgálképen kifejezze Győr város lakosságának békeakaratál.”

• Salgótarjánban is ezt a példát kellene követni, megmozgatni a KlSZ-atapszerve- ket: nyújtsanak segítséget a Béke és barátság tanterem létrehozásában.

VÉGÜL, arról is kell beszélni, hogy melyik salgótarjáni iskola lesz a debreceni és a győri intézmény testvériskolája. A választás a Lovász József úti általános iskolára esett. Hogy miért? Az új, nemrégiben átadott iskolába sok hazai és külföldi delegáció érkezik, s há látják, értesülnek róla, tovább hinthetik a Béke és barátság tanterem gondolatának csíráját. Buttyán Sándor, az iskola igazgatója arról beszélt, amikor megtudta a hírt: örömmel fogadják ezt a kitüntető megbízást, hogy elsőnek ná luk legyen Salgótarjánban Béke és barátság tanterem Sőt, ő már azt is említette, hogy az egyes tantermeket a munkásmozgalom kiemelkedő nagyjairól szeretnék, elnevezni.

Az elképzelést, a gondolatot nekünk kell tartalommal megtölteni — mondta —, s nevelési oldalának gyümölcseit, a tanterem nevelő hatását továbbfejleszteni. Az új