Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-13 / 108. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. EVE.. 108. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1969 MÁJUS 13.. KEDD IN^uodíjasok köszöntése A ZÍM Salgótarjáni Gyár­egysége fennállásának 75. év­fordulója alkalmából megren­dezésre kerülő ünnepségsoro­zat első eseményére tegnap, a kora esti órákban került sor. A gyár párt-, szakszervezeti bizottságának, valamint a gaz­daságvezetésnek meghívására a gyár nyugdíjasai közül majd­nem százan jöttek el az ün­nepségre. Az új étteremben gyűltek össze, ahol Dianovszki Gyula igazgató köszöntötte a nagymúltú gyár régi szakem­bereit, a mozgalmi és gazdasá­gi munkában annak idején ki­emelkedő eredményt elérő munkásokat, akik ma jól megérdemelt pihenésüket él­vezik. Visszapillantott a meg­tett útra, méltatta azok tevé­kenységét, akik a mai fejlődés letéteményesei voltak, majd vázolta a távlatokat. Az ünnepi köszöntő után megvendégelték a nyugdíja­sokat, majd a gyár vezetői fe­hér asztal mellett elbeszélget­tek a meghívottakkal. A mai ünnepség résztvevői közül tizenhármán eljönnek a' pénteki központi ünnepségre, ahol közülük többeket megju­talmaznak. Mai számunkban: kevesebb után járással (3. oldal) INapi postánkból (4. oldal) )le«véuk ..betegeskedik" (5. oldal) Négy kapulát lőtt a kazinebarcik» (7. oldal) Parlamenti jejrvzet” Eresztvényből PRÓBATÉTEL A múlt héten a kezekben és a padokon még virág volt. Rengeteg virág. Illatuk körülfonta a tantermek falát, ki- lopódzott a folyosóra és végigsuhant a város felett. A bal­lagás a mosoly és a búcsú, a megérkezés és a továbbindü- lás furcsa keverékrajzát írta a diákok arcára. Néhányan már akkor is előre gondoltak, a tegnap kezdődött írásbeli­re. Milyen lesz, sikerül-e, miről beszélnek a tételek? Az ar­cokon már akkor is a próbatétel láza égett. Ugyanolyan ünneplő ruhában ültek tegnap is a pa­dokban, mint az elmúlt héten a ballagáson, de az idő már mást jelzett. Szigorúbb volt. Hivatalosabb. Az írásbeli érett­ségi szabályainak kihirdetése közben kezükben a toll néha megremegett, szemükben feszült várakozás vibrált. Még nem tudták, kiről imák, mit írnak. Lázasan tallóztak még a fennmaradó percekben is a négy év alatt felszedett bősé­ges ismeretanyag között. A várakozást a lepecsételt boríték zizegése, felbontása oldotta meg. Az első nap a magyar nyelv- és irodalomé volt. Végre a szétnyitott papírlapról felhangzott a várva-várt tételeim és idézet: „Ó, költő tisz­tán élj te most, mint a szél járta havasok lakói... S oly keményen, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok”. A mot­tóul szolgáló idézet sejtetett valamit, de igazából a cím határozta meg a tételt: Költői sorsok a XX. században, Sokan felsóhajtottak, Radnóti és Ady nevét suttogták. De következett a második tétel is; először az idézet: „Csönd van, mintha nem is rezzennénk, S rohanunk a forradalom­ba”. A tétel címe elgondolkoztatóbb volt, mint az elsőé: A XX. század első két évtizedének irodalmi-politikai harca a változásért, 1918-19-ért. Végül elhelyezkedtek, mindenki elfoglalta helyét a tantermekben. Egymástól távol ültek, hogy az önálló gondolkodás mélyebb régióiba merülve neki­lássanak a munkának. A Bolyai Gimnázium után a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolát kerestük fel. Fél tízkor már túljutottak a vázlat elkészítésén, gondolataikat sűrűn jegyezték az előt­tük fekvő lapokra. A sorok egy-két diáknál már oldalakat töltöttek meg. Kezükben gyakran forgott a szöveggyűjte­mény; a versek, az idézetek, a gondos szerkezeti felépítés révén egyre-másra kerültek a dolgozatokba. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában mások voltak az írásbeli érettségi tételek. József Attila és Radnóti Miklós versei töltötték be a termet, az „Édes Ha­zám, fogadj szívedbe!..gondolat sokat ígérő nemesveretű- sége ezt a témát választotta a diákok többségénél. Szép tavaszi nap volt a tegnapi. A hegyek közül vi­rágok illatával fújta be a várost a szél. A középiskolák pad­jai fölé fehérblúzos és fehéringes diákok hajoltak. A fel­nőttkor küszöbén állnak, akik tegnap elkezdték az írásbeli érettségit. Lezárnak egy szakaszt és elindítják az újat. Az igazi próbatétel ezek után következik. Ehhez kívánunk ne­kik sok sikert. M. A szovjet delegáció tagjai megtekintették Salgótarján néhány új létesítményét: a me­gyei kórházat és a Bolyai János Gimnáziumot, Nógrád megyei párt és tanácsi vezetők kíséretében (Koppány György felvétele) 1\ APIKLNDEM. A magáiiépítkexések Az élelmiszerboltok tisztaságai Kisterenj^e községiejlesztése Ülést tartottak a városi-járási tanácsok ve^rehaftó bizottságai A Pásztói Járás Tanácsa VB foglalkozott a járás kereske­delmi hálózatának közegész­ségügyi helyzetével. A vb megállapította, hogy az üzle­tek tisztasága az elmúlt évek­ben — kevés kivétellel — fo­kozatosan javult. A lakossá­got közvetlenül ellátó egysé­gek kulturáltabbá, szebbé váltak, meggyorsult a kiszol-. gálás. Általános észrevétel, hogy a községi tanácsok — bár a lakosság áruellátásá­nak megjavítása érdekében fokozottabb igényt támaszta­nak, — nem nyújtanak kellő se­gítséget az üzlethelyisé­gek megnyitásához is. A szakosított áruelhelyezést az üzletekben általában meg­oldották, a jövőben a raktá­rozási lehetőségek megjaví­tására kell több gondot for­dítani. Salgótarján Járás Tanú* csa. Kisterenye községpoli­tikai tevékenységét vitatta meg. A vb megállapította, hogy a községi tanács mun­kaprogramjai az irányelvek­nek megfelelően készítette el és azt megvalósította. Hama­rosan jóváhagyásra kerül a község rendezési terve, amely lehetővé teszi a tervszerű községpolitikai tevékenysé­get. Kisterenyén nagy gond a lakáshiány, ezen megfele­Tegnap délelőtt ülést tar­tottak a városi-járási taná­csok végrehajtó bizottságai. Salgótarján Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága többek között tárgyalt a ma­gánépítkezések lehetőségé­ről, valamint a víkendházak és a csoportos garázsépítkezé­sek fejlesztéséről. Az építke­zés meggyorsítása érdekében a rendelkezésre álló telkek mellé további telkeket alakí­tanak ki az új rendezési terv szerinf. A magánerőből, kölcsön- támogatással megvalósuló lakásépítkezés legkorsze­rűbb formája a társashá­zak építése. Az új rende­zési terv is ezt az irány­vonalat követi. Ehhez a tanács messzemenő segítséget nyújt megfelelő közművesített házhelyek és tervek biztosításával. 1970-ig mintegy 16 társasházat építe­nek. Tovább folyik a S'ebaj- telepi KiSZ-lakótelep építé­se. az útépítés, valamint a villany, víz bevezetése és a csatornázás. A hétvégi vikend- telep kialakítására, a "Tó- strand déli részének beépí­tésére elkészültek típustervek, valamint a közművesítés ter­vezete. A strandfürdő északi ol­dalán lehetőség nyílik vállalati üdülő építésére. lő telekellátással kívánnak javítani, a telkek értékesíté­se a közeljövőben megkezdő­dik. Jelentős az előrehaladás a villanyhálózat bővítése és a közvilágítás korsze­rűsítése terén. Ez év márciusától a község területén három körzeti or­vos működik, így megoldódott az egészségügyi ellátás, ame­lyet tovább javít az egész­ségügyi központ építése. A Rétsági Járás Tanácsa VB megvitatta a pénzügyi osztály ellenőrzési tapasztalatait. Meg­állapították, hogy az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tésével a tanácsi költségve­tési gazdálkodásban javulás tapasztalható. Ez a kötöttségek megszű­nésével, a szabadabb, ön­állóbb gazdálkodással vált lehetővé. Előfordulnak azonban olyan körültekintőbb munkával el­kerülhetők. Szovjet vendégek látogatása megyénkben A Mi nisatertanács Tanács szervek Osztályának meghívá­sára hazánkban tartózkodó szovjet delegáció Karpov Va- szilij Ivanovics, a Szovjetunió Minisztertanácsa Szervezési — Instruktori Osztályának veze­tőjével az élén, tegnap me­gyénkbe látogatott. A delegá­ció tagja volt Szuskov Tyihon Sztyepanovics, ' a Vlagyimirsz- ki terület végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Jarmuhametova Rajsza Junuszovna, a Tatár Szovjet Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának he­lyettes elnöke, Szevasztyjanov Ivan Pavlovics, a novoszibirsz- ki városi végrehajtó bizottság elnöke és Lihacseva Tamara Mihajlovna, a Moszkva terüle­ti városi végrehajtó bizottság „Elektroacél” elnöke. A vendégeket a megyei pártbizottság székházában Jed- licslta Gyula, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának első titkára, Géczi János, a megy« tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és dr. Lakatos Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta. A köl­csönös ismerkedés után Jed- licska Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára tájékoz­tatta a vendégeket a párt me­gyei életéről, az iparban, me­zőgazdaságban és a területi alapszervezetekben folyó párt­életről, a pártmunka fő kér­déseiről. Karpov Vaszilij Iva­novics, a szovjet delegáció ve­zetője kijelentette, hogy örül ennek a találkozásnak, s a delegáció valamennyi tagja há­lás azért, hogy lehetővé tették egy ipari medencével való megismerkedést. A vendégek és kísérőik ez­után a megyei tanácsra haj­tottak, ahol a tanács vezetői fogadták a Szovjet delegáció tagjait. Géczi János, a megyei tanács vb elnöke a baráti be­szélgetés során tájékoztatót adott a megyei, városi és já­rási tanácsok végrehajtó bi­zottságainak felépítéséről, szer­vezetéről és hatásköréről. Is­mertette a megyei végrehajtó bizottság munkáját, a mező- gazdasági, ipari, kommunális­szolgáltató vállalati és szociá­lis-kulturális intézményeinek vezetési gyakorlatában. Szólt a tanácsok tevékenységéről, amit a dolgozók között a szo­cialista munkaverseny szerve­zésében fejtenek ki. A szovjet vendégek délután ellátogattak a Salgótarjáni Öb­lösüveggyárba, megtekintették a város egyik gyermekintéz­ményét, majd látogatást tettek a megyei kórházban. Délután a pásztói járás párt- és tanácsi vezetőivel folytattak eszme­cserét, este pedig a Sziráki Állami Gazdaságot keresték fel. A vendégek az esti órákban visszautaztak Budapestre. ben a legutóbbi parlament óta végeztek. Elmondta, hogy pél­dául a megyei ifjú vöröske­resztes csoportoknak jelenleg több mint kétezer úttörő és kisdobos tagja varr. Tevé­kenységük nyomán 84 iskola nyerte el a „tiszta, rendes” címet és ugyanezzel az „osz­tályzattal” jutalmazták azt a 609 osztályt is, ahol az úttö­rő vöröskeresztesek jó ered­ményt értek el. — Nyolc óra társadalmi munka jut minden nógrádi út­törőre — hangsúlyozta Kádek István és hozzátette: ha szá­mításba vesszük, hogy a gyer­mekmunka óránként öt forint értékű társadalmi hasznot hoz — jelentősnek ítélhetjük a nógrádi úttörők egész évben végzett építőmunkáját. Emlí­tésre méltó az is, hogy a megyed pajtások győztesen ke­rültek ki a Heves. Pest és Nógrád megye úttörőinek hul­ladékgyűjtő versenyéből — csak papírból 66 ezer kilónál is többet gyűjtöttek. A kérdés most az: hogyan segíthetnének még többet, még jelentősebb mértékben az út­törők? Több küldött említet­te, hogy a felnőttek, a tanácsi, a szövetkezeti vezetők nem igénylik a segítséget. Kádek István ezt így fejezte ki: — Jártam a megyei tanács osztályait, kérdezősködtem, de nem kaptam egyenes vá­laszt ... Nem tüdőm, miért nem válaszoltak?! Kövi Éva Szécsényből, ha­sonló tapasztalatokról számolt be a parlamentnek és a meg­hívott megyei vezetőknek. Nem igénylik a felnőttek ezt a segítséget? Erre Hankó János válaszolt elsőnek. Ha egyetlen mon­dattal akarom kifejezni véle­ményemet — mondta —, így hangzik: Az úttörő legfon­tosabb országépítö munkája a tanulás, a gyengébbek segítése, a kisebb közösség vagy az is­kola tanulmányi átlagának ja­vítása. A megyei tanulmányi átlag a legrosszabb az országban, nálunk a legnagyobb a bukott tanulók aránya! Erről a szé­gyenteljes helyről elkerülni, ezt az erőfeszítést — amelyért a felnőttek is sóikat tesznek — jobb tanulással elősegíteni, tá­mogatni — nagy feladat. Érdekes az is, amit Hankó János a gyermekek otthoni viselkedésével, a családi köz­érzet kedvező kialakításával kapcsolatban hangsúlyozott. — Országiépítő munka, ha nem közvetlenül végzett fela­dat is — a szülők megbecsü­lése, a családi gondok és problémák sajátos, „gyermek­szintű” megoldása, az erre irá­nyuló igyekezet, amely előse­gítheti, hogy a 'család felnőtt tagjai jó közérzettel, kevesebb otthoni gonddal vegyenek részt a társadalom szocialista építé­sében. A III. megyei úttörőparla­ment befejezte munkáját, be­töltötte hivatását: a gyermek­mozgalom és a felnőtt társa­dalom közti kapcsolat elmé­lyítését szolgálta. Ráirányítot­ta a figyelmet az úttörők jo­gos igényeire, arra, hogy a jó tanulás és a társadalmilag hasznos munka jól megfér egymással a nagymúltú úttö­rőmozgalom mai akcióiban is. A parlament ugyanakkor ke­resztmetszetét adta a megyé­ben folyó úttörőmunkának, felhívta figyelmünket számos olyan eredményre és gondra, amellyel már a közeljövőben foglalkoznunk kell! Pataki László A tanulás is orszáaépités Húrom napon át ülésezett Eresztveny ben a nógrádi út­törők HL parlamentje. Szom­baton került sor a legjelen­tősebb téma tárgyalására: Hogyan segíthetik az úttörők a felnőttek országépítő mun­káját. a tanácsi feladatok tel­jesítését. Erre a tanácskozás­ra a parlament meghívta Han­kó Jánost, a megyei tanács vb elnökhelyettesét. Vadkerti Ló- rátidot, az SZMT titkárát és Skoda Ferencet, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának első titkárát. Az ülésen részt vett Szilasi András, a megye út­törőinek első számú vezetője is. Felelős tanácskozás volt a szombati (bár az volt a pénte­ken és a vasárnap lezajlott ülés is), felelős elsősorban azért, mert itt esett szó azok­ról a gyermek dolgokról és felnőttgondokról. amelyek egyeztetését célul tűzte a III. megyei úttörőparlament. Kádek István, balassagyar­mati pajtás, a megyei úttörő- tanács tagjának vitaindító elő­adása körvonalazta azt á te­vékenységet, amelyet úttörőink a felnőtt társadalom segítésé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents