Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! OGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD M E GYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A M EG Y E I ,,T A N A G S LAPJA XXV. EVF., 104. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. MÁJUS 9., PÉNTEK A győzelem napján A temetők számát nem tud­juk, s nagyon valószínű, hogy a halottak számáról kiadott je­lentésekből is hiányoznak né­hány tízezren: huszonnégy év. vei azután, hogy befejeződött a második világháború európai része, a földrészt egész törté­nelme során legjobban megrá­zó ötvenhat hónapos háború, nincs teljes és pon.tos képünk az iszonyú veszteségről. Amikor 1945. május 8-án 23 óra 01 perckor hivatalosan „megszűnt minden ellenséges­kedés az európai hadszíntere­ken:’ —, a világ jól tudta: az 1939. szeptember elsején 5 óra 45 perckor a náci hadseregnek Lengyelország elleni támadá­sával kezdett háború halottai­nak milliói nemcsak a iöld- rész-szerte elszórt katona- emetőkben, harcterek tömeg­sírjaiban nyugszanak, nem­csak a megsemmisítő-táborok tájékán szóratták folyókba, szántatták mezők földjébe- a megölt és elégetett emberek millióinak hamvait rabszolgá­ikkal Hitler legényei. Bomba­vert városok sírkertjeiben, összedőlt házak omladéka alatt is tízezerszám hevertek a holtak. A győzelem napján, 1945. május 9-én, amikor Moszk­vában 1000 ágyú 30 díszsortü- ze üdvözölte a fasiemus elle­ni koalíció hadseregei köziül legtöbbet áldozott haderőt, a szovjet nép fegyveres erejét, az ágyúk ezúttal ártalmatlan dörgésével, a világtörténelem leggonoszabb és a gyilkolás­ban első bűnszövetkezete fö­lötti teljes győzelmet köseön- tütte az emberiség. Győzött az élet; azok a ka­tonák, akik sapkájukon vörös csillaggal törtek előre, felsza­badítva Európa szívét, orszá­gok soráról verték le a fa­siszta rabbilincseket, és a fel­szabadult népek megérezték, hogy itt a történelmi óra sor­suk megváltoztatására, száza­dos gyötrelmek felszámolásá­ra is. A huszonnégy esztendővel ezelőtti május kilencedikén örömmel köszöntötte hazánk is az antifasiszta szövetsége­sek teljes győzelmét, a rontás érőinek végleges bukását — mégis, a magunk gondjai, a háborús sebek begyógyítása volt legfőbb gondunk. Magyar földön a győzelem napja aizt jelentette: a bizalom a béké­ben és biztonságban most már bizonyossággá lett. A magyar munkásosztály és a parasztság — akárcsak az az­óta kialakult szociaista kö­zösség többi országának mil­lió és millió dolgozója — megértette, hogy megnyílt az ut az új, a kizsákmányolok nélküli társadalmi rend meg­teremtése felé. A vén Európa minden sar­kában elszórt temetők hantjai alatt nyugvó halottak fölött viharos, nehéz évek szálltak; a földrész egész sor országá­ban a véres és oly sok áldoza­tot követelő háború után örökre letűntek a háborúból üzletet csináló gyárosok, nagybirtokosok, népáruló po­litikusok. Igaz, van még a sokat szen­vedett földrészen is csoport, politikai erő, amely szeretné, ha a népmilíiók elfelejtenék a győzelem napjának tanulsá­gait. s azt is. hogy az 1945 óta eltelt huszonnégy esztendő alatt megszilárdult, megvál- toztathatatlanná lett Európa akkor kialakult térképe és _ a földrész szocialista útra tért országainak társadalmi rendje is. Ez a nap tette lehetővé azt is, hogy német földön is megszülessen az első mun­kás-paraszt állam, az NDK. Magyar földön a győzelem napjának évfordulóján egy­szerre gondolunk a fasizmust megsemmisítő harcosok áldo­zatára, s arra, hogy ők nyitot­tak utat a magyar jelennek, a szocialista Magyarország megszületésének. G. M. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Hivatta közli: Tájékoztatási A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének tájékoztatóját a KGST-orszá- gok állami és pártvezetőinek moszkvai tanácskozásáról. Fel­kérte a minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a hozott határo­zatokat további munkájuk so­rán vegyék figyelembe, s a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottságának feladatává tette, hogy az együttműködési program kidolgozásával kap­csolatos teendőket koordinál­ja és ellenőrizze. A külkereskedelmi minisz­ter japáni útjának tapasztala­tairól, a munkaügyi miniszter a KGST-országok munkaügyi vezetőinek budapesti értekez­letéről, a művelődésügyi mi­niszter a lengyel köz- és fel­sőoktatásügyi miniszter buda­pesti látogatásáról, a közleke­dés- és postaügyi miniszter pedig a távközlési kérdések­ben Berlinben folytatott tár­gyalásairól számolt be. A kormány meghallgatta a művelődésügyi, a belügy- és az igazságügy-miniszter jelen­tését a gyermek- és ifjúság- védelemmel kapcsolatos fel­adatokról és elfogadta az elő­terjesztett rendelettervezetet. A SZOT elnöksége az üze­mi balesetek és a foglalko­zási megbetegedések 1968. évi alakulásáról adott tájékozta­tást. A Minisztertanács a be­számolót tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Napirenden Az állatállomány A földgáz A magánépitkezés Ülést tartott a Népi Ellenőrzési Bizottság A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott. Dr. László István, a NEB elnöke beszámolójá­ban elmondotta, hogy a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság fő feldatának a folyamatban levő vizs­gálatok befejezését tekin­tette. Ezt követően arról beszélt, hogy a NEB megállapította: az állatállomány az elmúlt évihez viszonyítva általában csökkent, a csökkenés a leg­nagyobb arányú a háztáji gazdaságokban. Ennek oka, hogy a házáji gazdaságok ne­hezen tudják előteremteni az állatállomány részére szüksé­ges takarmányt. Ehhez bizo­nyos szemléletváltozás is tár­sul, mert a fiatalabb tsz-ta­gok a közösből származó jö­vedelem mellett gyakran nem vállalják a háztáji­ban az állattartással járó gondot. A NEB az elmúlt évben tá­jékozódott az egyes építőa­nyagok és a falazóanyagok árának alakulásáról és gyár­tásáról. Megállapította, hogy a falazóanyagok — a salak­blokkok — gyártási alapanya­gának biztosításával kapcso­latban nehézségek merültek fel. A vízválasztói erőmű mellett levő salakhegyen há­rom vállalat is létrehozott sa- lakblokkgyártó üzemet, je lentős beruházással. Azonban a rendelkezésre álló alapa­nyag a jelenlegi felhasználás mellett csak mintegy 3 évre biztosítja az ellátást. Ugyanis a salakot más, nem építési célokra is felhasználják, amelyre más minőségű salak is alkalmas lenne. A NEB megállapíotta: indokoltnak látszik, hogy a salakot csakis falazó­anyag céljára használják fel, mert a salakblokk kiesése az építőanyagoknál jelentős hi­ányt okoz, téglával való pót­lása pedig emeli a lakásépí­tési költségeket. A közgazdasági szakcsoport jelentést készített a tanácsok 1968-as évi költségvetésének végrehajtásáról. Vizsgálatot folytattak ezen­kívül azzal kapcsolatban, hogy az iparvállalatok miként készültek fel a földgáz foga­dására. A NEB megállapítot­ta, hogy a földgáz bevezetése nagy gazdasági és más, egyéb előnyöket is jelent a vá­ros gazdasági életében. A NEB elnöksége ezt kö­vetően összefoglaló jelentése­ket terjesztett elő. Tárgyaltak a magánlakás-építés helyzeté­ről a megyében, az építőipari szerelvénygyártásról és fel- használásáról, valamint a földhasznosítás, vízrendezés, talajjavítás és a talajvédelem fontos kérdéseiről. Tegnaptól: Bolyai János Gimnázium MAI SZÁMUNKBAN Sok bába közt a gyermek... (3. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben (4. oldal) Pedagógusok fóruma (5. oldal) Bély eggy űj tőknek (6. oldal) Honvédelmi nevelés az iskolákban (7. oldal) Üzembővítés Bővítik a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat pásztói telepét. A tervek szerint új üzemrészt építenek a régihez, és így le­hetőség nyílik arra, hogy még további, mintegy 100 dolgo­zót felvegyenek. A pásztói üzemrészben eddig is több mint 400-an dolgoztak, nem­régiben nyerték el a Élüzem címet. Termékeik — csillárok, szőnyegek, munkavédelmi kesztyűk, bőrlabdák — kere­settek, sokat exportálnak be­lőlük. Az új üzemrész építé­se hamarosan megkezdődik, a tervek már elkészültek. ' Tegnap délelőtt tartották Sal­gótarjánban a Bolyai János Gimnázium névadó ünnepsé­gét. Az iskola aulájában tar­tott ünnepségen megjelentek a megye és a város politikai, társadalmi szerveinek képvise­lőd. Hankó János, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese enge­délyezte az iskola számára a Bolyai név használatát. Dr. Jármay Pálné tanár felolvasta Németh László Kossuth-díjas író Névadó ünnepre írt üd­vözletét. Dr. Tóth István, a vá­rosi tanács vb elnöke pedig a város színeinek használatát en­gedélyezte és átnyújtotta a vá­rosi tanács ajándékát, az is­kola zászlaját. A KISZ megyei bizottság és a salgótarjáni vá­rosi bizottság üdvözletét Tóth András, a városi KlSZ-bizott- ság titkára tolmácsolta. Zászlót adott át a Bolyai Gimnázium KISZ-szervezelének. Ezután dr. Fekete József, a Művelődés- ügyi Minisztérium Közoktatás- ügyi Főosztályának vezetője tartotta meg ünnepi beszédét. Beszélt Bolyai János munkás­ságáról. humanizmusáról. Esz­meiségét, tisztánlátását köve­tendő példaként állította az if­júság elé. Fabulya Lászlóné igazgató arról beszélt, hogy a Bolyai János Gimnázium ta­nári kara és tanuló ifjúsága magára vállalta mindazt a kötelezettséget, amit az iskola névadójának hatalmas egyéni­sége rájuk ró. Ezek után aranykoszorús emlékplakettet nyújtott át az iskolát létreho­zó szerveknek, nyugdíjas pe­dagógusoknak, az öreg diákok­nak, akik az iskola hírnevét megalapozták. Aranykoszorús plaicettét kapott Magyar Géza, az iskola tervezője. Csenki Im­re Kossuth-díjas karnagy, aki a névadó ünnepségre írt kó­rusművet, és Németh László Kossuth-díjas író. Kiosztot­ták az „így élünk mi”, a „Béke és ifjúság” rajz, a különböző szaktárgyi és a városi tanács által kiirt szociográf-pálvázat díjait. Az ünnepséget követő mű­sorban közreműködött Markaly Gábor, a miskolci Nemzeti Színház művésze, aki Babits: Bolyai című szonettjét adta elő. A gimnázium irodalmi színpada dr. Jármay Pálné ta­nárnő rendezésével részleteket mutatott be Németh László: Apai dicsőség és A két Bolyai című drámáiból. Az ünnepi mű­sort Csenki Imre Babits: Bo­lyai versére írt kórusmüvének bemutatója fejezte be. A Bolyai János Gimnázium névadó ünnepségen a diákok átveszik a városi tanács által adományozott zászlót, amelynek egyik oldalán a város címere, a másikon a gimnázium emblémája látható. 4 pásztói gimnázium KISZ-szervezetének tevékenysége Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő ülését a KISZ Nógrád megyei végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen két napi­rendi pont szerepelt: szó volt arról a tájékoztatóról, amelyet Kovács Ferenc, az ifjúsági szö­vetség pásztói járási bizottsá­gának titkára ismertetett a pásztói gimnázium és szak- középiskola KlSZ-szervezeté- nek tevékenységéről, továbbá megvitatták a salgótarjáni já­rási bizottság jelentését a járá­si fiatalok életéről, jelenlegi helyzetéről. A tíz esztendeje eredménye­sen működő pásztói középisko­lában 292 fiatal tanul, közü­lük 238 tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. A tájé­koztató azokról a gondokról és körülményekről szól, ame­lyek a nevelőmunkán túl az iskolában folyó mozgalmi tevé­kenységet is gátolják. A tan­testületben évről évre nagy a fluktuáció, sok a hátrányos helyzetű tanuló, és gondot okoz a tantermek zsúfoltsága (négy tanterem van az intézetben!). A diákok húsz községből járnak a pásztói gimnáziumba, sokan közülük naponta két-három órát töltenek utazással. A tájékoztató szólt arról is, hogy a fiatalok érdeklődését a társadalmat foglalkoztató kér­désekről, a politikai esemé­nyekkel kapcsolatos gyors rea­gálásukat a tapasztalat bizo­nyítja. Az ifjúságpolitikai kér­dések különösen érdeklik a pásztói diákokat, ugyanakkor azonban saját problémáik in­tézésében nem rendelkeznek kellő önállósággal. Feltűnő, hogy a végzős osztályokat szinte „mentesítik” a mozgal­mi munka alól — ezt tükrözi egyébként a negyedikesek vé­leménye, amely szerint szá­mukra alig jelent valamit a KISZ-tagság. A tanulmányi munka elősegítésében sem megfelelő a KISZ tevékenysé­ge; a gyengébb képességű ta­nulók nem igénylik a segítsé­get, a tanintézeti KlSZ-bizott- ság pedig nem élt számotte­vő javaslattal a tanulmányi munka előmozdítását illetően. A tanulmányi versenyeken évek óta nem szerepelt ered­ményesen az iskola; ebben a szakkörök ingadozó teljesít­ménye is szerepet játszik. A két legeredményesebben mű­ködő szakkör jelenleg a fizika- és a németnyelv-szakkör. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés a további­akban foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyek már a közeljövőben is változtathat­nak a pásztói gimnázium KISZ-szervezetének munkáján, tévékanységének eredményes­ségén. A KlbZ megyei vb tárgyalta Uttörőparlcimeritt Az idén harmadizben ren­dezi meg a megyei úttörőel­nökség Eresztvényben a nóg­rádi pajtások partementjét. Három napon át — május 9-től 11-ig — plenáris és szekció­üléseken tanácskoznak a járá­sok és városok úttörő képvise­lői, „igazi” parlamenti han­gulatban tárgyalnak a meg­választott küldöttek. A prog­ramban megvitatják az úttörő- tanácsok tevékenységét, szó lesz az úttörőmunka személyi és tárgyi feltételeiről, az idei úttörönyá r eseményeiről. A tanácskozásra meghívják a me­gye politikai és társadalmi életének első számú vezetőit, a tanácsi munka megyei irá­nyítóit is. Az úttörők választ kérnek a meghívott vezetők­től — hogyan segíthetnék a felnőttek országépítő munká­ját, a tanácsok előtt álló fel­adatok teljesítését? A mg nyíló III. megyei út­törőparlament várhatóan to­vább erősíti azt a véleményt, hogy az úttörőmozgalom egyi­ke a legsikeresebbeknek, nagy múlttal rendelkezik, sok-sok szép eredményt tud felmutat­ni, de erősíti a tapasztalatot is: a párt gyermekszervezeté­ben mindig van elég erő az esetleges hibák kijavítására, az előrelépésre, a gyermekek szo­cialista emberré nevelését elő­mozdító munka mélyítésére. A tanácskozás jó alkalom arra is, hogy megvizsgáljuk, miben sikerült a II. parlament óta előbbre lépni, mi okoz to­vábbra is gondot, olyan prob­lémát, amelyet sürgősen or­vosolni kell. Köszöntjük a ma kezdődő III. megyei úttörőparlament valamennyi résztvevőjét, a gyermekek és felnőttek, az úttörők és a társadalom-politi­kai élet vezetőinek eresztvényi tanácskozását, amely elősegíti a tájékozódást, az igények és valós lehetőségek egyeztetését, széles körű ismertetését, a mozgalom nagyszerű feladat- vállalásainak lehetőségét. Egé­szen biztos, hogy ezúttal is si­kerül úgy beszélni a sokat emlegetett gyermekdolgokról, hogy közben a felnőttgondok megoldásához is közelebb ke­rülünk. P. h.

Next

/
Thumbnails
Contents