Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Magyarnál!clor a gyors fejlődés útján Több száz esztendő telt el azóta, hogy a török számadási könyvekben Landornak említett község Nándor, majd Magyarnándor. a környék kis községeinek középpont­ja lett. Cserháfhaláp és Debercsény postája, vasútállomása révén már a század ele­ién Magyarnándorhoz kötődött ,A közelmúltban pedig közigazgatásilag is egyesültek, s most várják a „családba” a negyedik sivárt. Modorát is Az apró kis községek múltja hihetetlen hasonlatosságot mutat. Törökök dúlták földjét, birtokosok, a Prónaiak, a Buttlei báró, meg a többiek élősködtek a három község derék szorgalmas népén. A felszabadulás után párhuzamosan futott, s fut ma is életük. A hajdani uradalmi birtokon a jóhírű állami gazdaság dolgozik, mint­egy 700 embernek ad munkát megélhetést. A cserháthalápi, a mohorai és a ma- gyarnándori kis szövetkezetek pedig nemrégiben egyesültek, s az út, amelyen a szö­vetkezeti parasztok elindultak, egyre simábbá, egyenesebbé válik. Pontosan igy van ez Magyarnándor nagyközség életében is. Befejezték a köz­ség villamosítását, vízlevezető .árkokat készítettek, utakat, gyalogjárókat építettek, s az utóbbi Hz esztendő alatt felépüli csaknem 100 egészséges, világos, tágas, szép lakás. Az elkövetkezendő öt esztendő még tartalmasabbnak Ígérkezik, külön-külön a három községben és együttesen is. Az idén másfél milliós beruházással, sok százez­ret érő társadalmi munkával elkészül a művelődési otthon, amely a környék leg­szebb ilyen létesítménye lesz. Aztán Debercsényben építenek autóbusz-várakozót, hogy a központi iskolába utazó tanulók télen se ázzanak, fázzanak. Sor kerül Ma­gyarnándorban az iskola korszerűsítésére és megoldják a magyarnándori nevelők gondját is a lakásépítési program keretében. Ezután következik a sorban az óvoda korszerűsítése, maya a cserháthalápi iskola és az orvosi rendelő felújítása. 'Mintegy másfél millió forint az az összeg, amelyet ezekben az években a három községre fordítanak. Néhány száz esztendő elenyészik, amennyivel néhány évtized alatt gyarapodtak a magyarnándori,- a cserháthalápi és a debercsényi emberek, önmagában is sokat érő az utóbbi tíz év alatti szorgos munka, amelyet a község vezetői, szorgalmas la­kói végeztek. Asztalos kerestetik Iparosok sokasága gondos­kodik Magyarnándorban a la­kosság igényeinek kielégítésé­ről. Az emberek elégedettek velük. Nagy kár, hogy a fa­luban nincs asztalos. Az épít­kezés itt is nagyarányú, az asz­talos ilyenkor nélkülözhetet­len. Hetekig hátráltatja a munkát, hogy Romhányba, Balassagyarmatra és mes»e vidékre kell járni az aszta­losmunka elvégzéséért. A községi tanács vezetői isme­rik a gondot, legfőbb törekvé­sük megoldani. Várják, hogy kisiparosok szövetsége nyújt­son nekik' segítséget. Bővül a választék Mért oly későn?... Szedik a cseresznyét Megkanóan szép az iskola kornyékén a rendezett, magas domb. A feljárót az iskolások képezték ki. A rendezési ter­vet Jeli Ferenc iskolaigazgató javaslatára dolgozták ki. Var­ga Pál pedagógus, politechnikai oktató irányításával a gye­rekek kifaragták és befestették a keritéskarókat. Kiirtoták a gazt, és rózsatöveket ültettek. Ök rakták le a járdalapokat is Pinceklubot csinálnak Emberek a kapu előtt Egyre eredményesebben gaz­dálkodik. Magyarnándorban az egyesült termelőszövetkezet. A változást leginkább azok a ta­gok tudják lemérni, akik évek óta a közösben keresik boldo­gulásukat, s átélték a nehéz, szűkös, viszálytól terhes éve­ket is. Most rá sem lehet is­merni a Rákóczira. Papp Lász­ló, a közös gazdaság elnöke elmondotta, hogy havonta rendszeresen fizetnek a tag ok- tiák-. Tavaly 84,50 forintot fizettek ki egy ledolgozott munkanap­ra. Az idén ennél többet sze­retnének osztani. Az egészen szűkre méretezett határjárás is bizonyítja, nem kergetnek hiú ábrándokat. Jönnek most rn&r szívesen a szövetkezetbe dol­gozni az emberek. Az idén hu­szonkét tagot vettek fel. Most újra hatan kérnek bebocsátást a szövetkezet kapuján. Mintegy tíz-tizenkét munkást foglalkoztatnak a bercell er­dészet fűrészüzemében, a magyarnándori MÁV-rakodón. Az üzemben két műszakot szerveztek az erdőről érkező fa fel­dolgozására \ falu „mindenese’ A Tréfásan azt állítják Ma­gyarnándorban, hogy a köz­ség mindenese Daróczi Fe­renc pedagógus, az iskola- igazgató helyettese. A műve­lődési munkában szerzett tapasztalatai igen gazdagok. Több szakkör vezetője, s ve­zetésével többek közt nagy sikereket ér el a rajzszak­kör is. A Tanácsköztársaság községi dokumentumaiból készítettek fotókiállítást. Kiállították Sramó Pál, köz­ségi direktóriumi tag ítéle­tének mását is, amelyet a terrorbíróság hozott. Daróczi mindezek mellett szenvedélyesen gyűjti az eredeti palóctáji cserépedé­nyeket, mégpedig a ritkasá­gokat: a mázzal bevontakat és a virágosokat. Gyűjtemé­nye 85 szebbnél szebb tá­nyér, korsó. Gyűjtési terü­lete a járás. De járt már Hollókőn is. Egy másik da­rab meg Zagyvapálfalváról származik, és a ráégetett Motorosok A községben jelenleg 20 fő re becsülik a motorkerékpá i tulajdonosokat. De ennél lé nyegesen több a gépjárművek anti érdeklődők száma. Ezért ‘gadták meg Lengyel Pálnak, az állami gazdaság mérnöké­nek a tanácsát, hogy alakítsa­nak motorosszakkört Magyar­nándorban. Az állami gazda­ság szakemberei vállalták a fiatalok oktatását. A gazda­ságnak egyre több legújabb Lakatos Marika, az általános típusú erőgépe van. Meg akar- iskola egyik kiváló tanulója, ják szerettetni ezeket a fiata- Edesapja a MÁV dolgozója és lókkal. A helyi motorszakkör Marika Budapestre, a posta- működésével lehetővé válik, forgalmi technikumba kerül, hogy ne a távoleső Balassa- Felvételi vizsgája sikerült, gyarmaton, hanem helyben Gratulálunk! szerezzék meg a jogosítványt. idatok szerint 100 évvé! ez- ílőtt készítették. így fedez­te fel, hogy valamikor Zagy vápáit alván fazékége- tők éltek. Dédelgetett terve, hogy gyűjteményéből a község­ben kiállítást rendez és egy­szer bemutatja szélesebb közönségnek. Hol a csibe? özvegy Család Jánosné - legismertebb asszony a lat­ban. Ű az fmsz felvásárló/■ nár tizennyolcadik éve. Áhí­tott libától a csigáig, mindent negvásárol. Panaszkodik, hogy íz idén kevés volt a csiga, ledig jól fizetnek érte. Jelenleg mégsem ez a leg­nagyobb gondja. Az ő felada- a ellátni a lakosságot kiska­csával, kislibával, naposcsi- lével, de a szokatlanul nagy gényeket nem tudja kielégi- eni, s emiatt sok szemrehii- ryást kap. Pedig mint mondja, nem ő, a keltetők a hibásak. Nem, számítottak a nagy igények­re. De a fogyasztási szövetke­zet vezetői is vétkesek, mert nem mérték fel körültekintő­en a várható igényeket. A múlt évben a naposbaromfit nem tudták eladni. Kötbérez- ték őket. Most nem vállal­koztak csak kisebb megren­delésre. Jövőre másképpen kellene csinálni ezt! Az érdeklődés középpontjában az új művelődési otthon áll. A múlt évben kezdték építc ni, ráköltöttek mintegy egymillió-százezer forintot, sok-sok társadalmi munkát, Ügy szá mólja Gyurek János tanácselnök, még 700 ezer forintra van szükség hogy teljes egészébe» elkészüljön a művelődés háza. Az ünnepélyes avatást augusztus ZO-ra tervezték. Am a dolog korántsem olyan egyszerű. A MOKÉP ugyanis korábban azt ígérte, „besegít " a tanácsnak, s mintegy 40 ezer forintért elkészítteti a nagyterem padozatát, a fűtést, a vetítővásznat és mozigépet vásárol. Am az ígéret könnyelműnek bizonyult, mert kei hónapja visszavonták. Hiányzik, nagyon hiányzik a pénz, de augusztus 20-ra elkészül­nek a művelődési házzal így is. Csak az a kár, hogy szerényebb lesz, mini ahogy eredetileg tervezték!... 1 Több mint háromezer embei r! Magyarnándorban, Cserháta kalapon és Debercsényben. Az utcán a házak mégis szinte egészen üresnek tűntek. An­nál mozgalmasabb, elevenebb volt azonban a határ. Az ál­lami gazdaság gyümölcsösében megkezdődött a cseresznye, szüret, a termelőszövetkezet: tagok a cukorrépában, a ku­koricában szorgoskodtak. So­kan dolgoznak az iparban, a községi keverőüzemben, az er- (tógazdaságnál, s az fmsz-ncí is. a község vezetői: Gyurek Janos tanácselnök, Korerty Jó zsef" csúcstitkár, és a község lakói mondották el mindeze­ket, akikkel munkatársaink: Vincze Istvánná és Bobál Gyu­la találkoztak, a fényképfel­vételeket Koppány György ké­szítette. a panaszosokat Tóth -.ajosné várta. Munkatársaink legközelebb ! itkére látogatnak. A magyarnándori keverő­üzem látja el takarmánytáp­pal a rétsági,, a balassagyar- , mati és a szécsényi járás egy részének állattenyésztő gazda­ságait. Mint Nagy Károly, a keverőüzem vezetője elmon­dotta, naponta hatszáznegyven mázsa keveréket állítanak elő és szállítanak a termelőszö­vetkezetekbe, állami gazdasá­gokba. Jelenleg mintegy 50— 60-féle tápot készítenek, az igényeknek megfelelően. Mi­nőségi kifogás sem tavaly, sem az idén nem volt. Június 1-től azonban új, az eddigi­nél hatékonyabb tápokkal bő­vítik a választékot. Panaszkodnak az emberek a kenyérellátásra. Kifogásoljál minőségét és azt is szóvá te­szik, hogy gyakran késve hoz­zák a kenyeret. Előfordul, hogy este 9—10 órakor a vá­sárlók még ott állnak az üz­let előtt s várják a balassa­gyarmati szállítmányt. A köz- ségbeliek azt szeretnék, ha önálló pékséget létesítenének Magyarnándorban. Az fms2 illetékesei foglalkoznak a gon­dolattal, a tanács is helyesli Jó lenne, ha a sütőüzem ad­dig is jobb kenyeret sütne és gyorsabban szállítana! A szügyi tangazdaság csat­lakozásával most már több mint ötezer holdon gazdálko­dik a Magyarnándori Állami Gazdaság. A mintegy ezerhol­das nagyüzemi gyümölcsös és az állattenyésztés hozta tavaly is a több mint hétmilliós tiszta jövedelmet. Az idei kilátások még kedvezőbbek a tavalyinál. Mintegy 600 vagon alma és szilva betakarítására készül­nek fel a szakemberek, ami lényegesen jobb termést jelent a tavalyinál. Most kezdődött meg Magyarnándorban a cse­resznyeszüret. A 30 hold ter­mését teljes egészében Cseh­nvnnrfó 1 i ó Íz­lett ifjúsági pinceklubot étesítenek. Szeszmentes íresszót, különböző szak- űröket, táncos -összejövete- sket terveznek benne. A2 Igondolás a járásban egye- iilálló. Gondot a zenekar 'koz, mert nincs zenész a özségben. De élelmesek a nagyarnándori fiatalok: zövetséget kötöttek Szigeti lusztáv mohorai fiatallal, ki Budapesten zenét tanul, í pinceklubot az idén meg- lyitják. Sok sikert kivá­lunk ! Jókedvű, művelt ifjúság él a községben. Szeretik áz újat, a szépet. Elhatározták, h,og5r az új művelődési ház

Next

/
Thumbnails
Contents