Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

mt vár a vándorgyűléstől? Zöld utat kap-e a felhegesztett élű szántói as és boronatárcsa? Nyereség és termelékenység Ha Párizsban jó, akkor nálunk?... A különleges hegesztésű Mar csak órák választanak, el bennünket a Vili- Köz­gazdász Vándorgyűléstől. Me- gyeazerte, sőt országszerte ké­szülődnek a közgazdászok a nepes tanácskozásra, rendsze­rezett gondolatokkal, jól tel­epített logikus érvekkel, ami­vel a szekció-viták program­jába bekapcsolódhatnak. A yzámos résztvevő mindegyiké­nek nem lesz ugyanis lehető­sége arra. hogy a nagy plé- num előtt kifejthesse véle­ményét. A megnyitó előadás es a hozzászólók köre azon­ban képes lesz elindítani az eszmecserét, és segíthetik át­törni a még fellelhető helyte­len, a fejlődést gátló köegaz- dasági gyakorlat falait. Ju­hász Gvulától. a Zagvvaoal- fídvai Síküveggyár igazgatójá­tól kérdeztem meg:- Mit vár a VIII. Köz­gazdász Vándorgyűléstől? — Az ország közgazdász közvéleményének figyelme ezekben a naplókban Salgó­tarján felé fordul. Először nem is arról beszélek, mit várok személy szerint, mint egy vállalat igazgatója ettől az eseménytől, hanem arról, mit jelent ez a megye számára. Az alkotó gondolatok friss le­vegőjét hozza magával, pezs- ditően hat a megye szellemi életiére, ezen belül a közgaz­dasági szemlélet alakulására: közgazdászaink az érdeklődés homlokterébe kerülnek. A vándorgyűlésen három szek­cióban zajlanak majd a viták. A«zok közé tartozom, akik hozzászólnak a felvetett gon­dolatokhoz. Sokat várok a hármas szekció munkájától, amelynek részese leszek. Elfoglalt ember Juhász Gyula. Mint tréfásan, mondja, már csak a főkönyvelőjével a jobbján tudja magát elkép­zelni. A napokban érkezett haiza az Üvegipari Művek szo­cialista brigád vezetőinek orosházi tanácskozásáról. Az­tán napi teendők, tárgyalás egy nagy jelentőségű talál­mányról, közben felkészülés a közgazdász vándorgyűlésre, s ugyanez idő alatt még egy esemény: az I. Üvegipari Or­szágos Sportnapok, amelyeket szintén Salgótarjánban ren­deznek meg­— Milyen gondolatok fog­lalkoztatják? — Elsősorban a gyakorlat­ban az üzemen belül alkal­mazható közgazdasági mód­szerek érdekelnek. A gazda­A TI* ESZTENDEJE folyó KISZ-oktatas új szakaszához érkezett, amikor a KISZ köz­ponti bizottsága tavaly ápri­lisban határozatban rögzítet­te az ifjúság körében végzett tömegpropaganda új vonásait. A több mint egy éve érvény­ben levő határozat arra ösz­tönözte a politikai oktatás szervezésével, lebonyolításá­val foglalkozó propagandis­tákat és alapszervezeti titká­rokat, hogy a munkahelyek és lakóhelyek valóságát vizs­gálják — olyannak lássák a rájuk bízott fiatalokat, kö­rülményeiket, amilyenek azok valóságban, mérjék fel — még az oktatási év kezdete előtt —, milyen tulajdonsá- gokkal rendelkeznek a fiata­lok, mi érdekli őket, milyen gondjaik vannak? A sikeres politikai oktatás érdekében figyelembe kellett venni azt is: milyen politikai oktatást igényelnek a szocializmus építésének jelenlegi feladatai, és mindezeken túl nem elha­nyagolható szempont az sem, hogy milyen oktatási formá­hoz vannak meg a személyi, tárgyi feltételek. AZ EMLÍTETT HATÁRO­ZAT igen fontos tulajdonsá­ga, hogy utasítás helyett in­kább javasol, az oktatás for­máit és módszereit nem elő­írja, hanem ajánlja, a fiata­lokra bízza, hogyan élnek a lehetőségekkel. Az oktatási év befejeztével mód van ar­ra, hogy a megyében szerzett tapasztalatok alapján vizs­gáljuk: sikerült-e a határo­zat szellemében előbbre lép­ni a nógrádi kiszesek politi­kai oktatásának munkájában. A témával rövidesen a KISZ megyei végrehajtó bizottsága ságirányítás új rendseere olyan távlatokat nyitott előt­tünk. amelyről nem plég be­szélni, élni kell vele. Mást ne mondjak a különbség ér­zékeltetésére. míg korábban évenként egyszer készítet­tünk gazdálkodási tervet, amit a fiókban heverhettünk a következő tervidőszak kezde­téig, most napi terveink van­nak. pedig senki nem tette kötelezővé számunkra. Csu­pán egv gondolatkört említek: a közgazdasági ösztönzők még nem sarkallnak kellően a termelékenység fokozására. Újból szerencséjük volt a nógrádi gépkocsinyeremény ­betétkönyv tulajdonosoknak. Az ezévi második sorsoláson május hónapban újabb két gépkocsi talált gazdára Nóg- rád megyében. Ez alkalommal mindkét gépkocsit a pásztói is foglalkozik, értékeli, fel­dolgozza azokat a jelentése­ket, amelyek ezekben a na­pokban érkeznek a járási bi­zottságoktól. A most zárult oktatási év­ben 422 körben összesen 11184 fiatal tanult, tíz kü­lönböző oktatási formát al­kalmaztak a gyakorlatban és 168 csoport jelentkezett a „kiváló” cím elnyeréséért fo­lyó versenybe. Ezek a számok egyfelől azt bizonyítják, hogy arányaiban növekedett a KISZ-oktatásban résztvevők száma, de az említett jelen­téseket olvasva hamar kide­rül, hogy az adatok és a té­nyek sokhelyütt ellentmon­dásban vannak: továbbra is probléma a folyamatos el­lenőrzés megoldásának, vagy inkább alkalmazásának, gya­korlásának kérdése. Nem min­denütt. választottak megfele­lő oktatási formát az alap- szervezetek, van olyan járás (a salgótarjáni), ahol az ok­tatási év kezdetén jelentke­zett fiatalok több mint öt­ven százaléka lemorzsolódott az év folyamán, feltűnő, hogy ebben a járásban 17 (!) alap­szervezetnél egyáltalán nem szervezték meg az oktatást a „szervezeti élet gyengesége miatt.” A SZÉCSÉNYIEK JELEN­TÉSE említést tesz árról, hogy a pártalapszervezetek segít­sége csupán a propagandista kiválasztására korlátozódott, a megfelelő előkészítő rtiunka melékenységhez, nekem mint vállalatvezetőnek, asz egy főre jutó nyereségtömeg növelésé­hez fűződik érdekem. A mennyiségi mutatók a háttér­be kerültek. Nem az a fontos, hogy — a számot csak példa­képpen említve —, kétmillió négyzetméter üveget húzunk-e bizonyos nyereséggel. ha­nem akár ennek felét is, de a nyereség csökkenése nélkül. Többek között ezt, s az ehhez kapcsolódó észrevételeimet fogom részletesen kifejteni a VIII. Közgazdász Vándorgyű­lésen. járásban nyerték a szerencsés betéttulajdonosok. A második sorsoláson egyébként azok az ötezer és tízezer forintos gép­kocsi nyereménybetétkönyvek vettek részt, amelyeket tulaj­donosaik ez év január 31-ig váltottak. hiányában sok helyen (Nóg- rádszakál, Rimóc, Egyházas- gerge, Nógrádmegyer és né­hány középiskolai osztály) ve­getált az oktatás. A szécsé- nyiek öt alkalommal rendez­tek járási szintű tanácskozást a propagandisták számára, a tanácskozásokon szó volt az időszerű kül- és belpolitikai eseményekről, a hazafiság és internacionalizmus kérdésé­ről, a gazdasági reform ta­pasztalatairól és a nemzetkö­zi munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről. A szécsényi já­rásban szerzett tapasztalatok — úgy gondoljuk — a me­gye ifjúságának körében vég­zett oktatásra is érvényesek: rendkívül nagy az érdeklő­dés a napi bel- és külpoliti­kai kérdések iránt és a gaz­dasági reform jelenlegi prob­lémáiból elsősorban az arak és a jövedelem várható ala­kulása érdekli a fiatalokat. A „politikai vitakör” éppen ezért volt a legnépszerűbb oktatási forma ebben az év­ben. Szécsényi tapasztalat, de az előbbihez hasonlóan álta­lánosabb érvényű az a megál­lapítás is, hogy a szocializ­mus és a kapitalizmus kibé­kíthetetlen ellentmondása, békés körülmények között folyó harca ma sem eléggé tisztázott kérdés a megye if­júságának körében. Bár a központi határozat erre bőven nyújtott lehetősé­get, az idén sem érvényesül­tek a játékos „oldottabb” for­Négyszázezer új frank. Ennyit költött egy francia cég arra, hogy termékeit Magyar- országon megismertesse. Ez a cég, az Ugine Carbone mind­össze kétezer-egyszáz embert foglalkoztat, évi termelése 120 millió új frank Fő termékei íémporok. porkohászati ter­mékek, szuperötvözietek, he- gesz tőpálcák. Termelési pro­filja kevésbé elaprózott mint a Salgótarjáni Kohászati Üze­meké. talán éppen ezért is képes arra, hogy egy-egy ter­mék piacra dobása érdekében nagyobb propagandát fejtsen ki, mint amihez mi hozzá­szoktunk. Ez a francia cég egy év óta szívósan, kitartó­an törekszik arra, hogy ter­mékeit — amelyek között több figyelemre méltó akad — nálunk elhelyezze­iioi a titok y Tavaly nyáron jártak elő­ször Magyarországon. Akkor egy speciális körollóval „há­zaltak”. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeknél tett látoga­tásból ugyan üzlet nem szü­letett, a<z üzem gazdasági és műszaki vezetése a körollót egyelőre elvetette, de ezen a tárgyaláson vetődött föl első ízben egy nálunk még megle­hetősen ismeretlen eljárás al­kalmazásának lehetősége, amellyel a szántóvasak, a bo­ronatárcsák, a kovácsoló süüyesiztékszerszámok élet­tartamát, tartósságát növelni lehet. Miről is van szó? A szántó- vasak, a boronatárcsák belső étére olyan, nagyszilárdságú, rendkívül kopásálló anyagot hegesztenek fel, amely a« éle­ket megvédi a gyors elhasz­nálódástól. Nem kell hozzá más, csak a hegesztőberende­zés és a hegesztőpálcák, ami­ket erre a célra kísérleteztek ki. Ennek asz évnek az elején levélben kérte fel a Salgótar­jáni Kohászati Üzemeket a (randa cég, hogy vegyen részt a felhegesztéses szántóvassal és boronatárcsával a 40. Me­zőgazdasági Gépkiállításon, Párizsban. A gyárban úgy vél­ték, ezt az alkalmat nem sza­bad elszalasztani. Kiküldtek tíz szántóvasat és tíz borona- tárcsát, amelyeken az Ugine Carbone elvégezte az élhe- gesiztést és a mintadarabokat március 4. és 9. között bemu­tatták a párizsi kiállításon. Az mák az ifjúság politikai ok­tatásában. Sok a séma to­vábbra is, a leggyakoribb forma a vitaindítót követő „vita”, amely nem kedvez az aktivitás fokozatos kialakítá­sának. A KŐVETKEZŐ OKTATÁ­SI ÉV sikere elképzelhetet­len a most szerzett tapaszta­latok figyelembe vétele, gon­dos és célszerű felhasználása nélkül. A KISZ megyei vég­rehajtó bizottságának soron következő ülésén érdemes lesz megvizsgálni , megvitat­ni: milyen szempontok alap­ján választják ezt, vagy azt az oktatási formát a nógrádi KISZ-szervezetek (a propa­gandista, vagy a tagság igé­nye szerint-e?), mi az oka a nagymérvű fluktuációnak az oktatási csoportok körében ?, (van olyan is, ahol teljesen ki­cserélődött a hallgatóság!), hogyan lehetne eredménye­sebben megoldani a jó propa­gandisták kiválasztásának fel­adatát (a propagandisták kö­zött évente ötvenszázalékos a fluktuáció), milyen szerve­zési és intézkedési tervre van szükség ahhoz, hogy a propagandista tanácskozások gyakrabban kerüljenek meg­rendezésre, hogyan lehetne a járási bizottságok ellenőrző munkáját megerősíteni? Cél­szerűnek látszik az az elkép­zelés is, mely szerint az ok­tatási év végén az alapszer­vezetek titkárai a helyi párt­szervek előtt számolnának be az oktatás eredményeiről, a hiányosságok okairól. így vál­hat a KtSZ-oktatás mindazok kötelességévé, akik felelősek az ifjúság politikai nevelé­séért. Pataki László ügyben ■ érdekelt a Mosonma­gyaróvári Gépgyár is részt vett, ahol. az ekefejek, boro­nák készre szerelése nagy­részben történik. .4 piáéért Újsag-e Franciaországban a felhegesztett szántóvas? Nyíl- ván az, de nem ismeretlen, hanem ki kísérletezett, lezárt téma. A francia paraszt évek óta alkalmazza az eljárást, megvásárolja a szántóvasat, az Ugine Carbone hegesztő­pálcáit és az éihegesz test há­zilag, saját berendezésével végzi el. Azért teszi, mert így olcsóbb, vagy azért, mert ná­lunk felhegesztett szántóvas nem kerül forgalomba? Tudni kell, hogy Franciaor­szágban rendkívül drága, 40— 50 frank egyetlen normál Síző n tóvas. Nem érné meg a francia cégnék, hogy az aműgyis magas árat a felhe­gesztéssel tovább növeljélc, viszonylag kis felárral tudnák csak értékesíteni, ami nem hozná a kívánt nyereséget, ezért nem gyártják. Mi az üz­let az Ugine Carbone-nak ab­ban, hogy Magyarországon forgalomba hozza a speciális hegiesztőpálcát? Piacszerzés. Hazai „hadállásait” az sem rontaná, ha a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 10*0, vagy 200 ezer felhegesztett szántó- vasat — aminek gyártási ön­költsége nálunk alacsony, extra nyereséggel lehetne ér­tékesíteni odakinn. — expor­tálna Franciaországba, ahol évente egymillió szántóvas kerül forgalomba. Az Ugine Carbone garan­tálja az élhegesiztett szántó­vasaknak a hagyományoshoz képest négyszeres élettarta­mát. Mit jelentene számunk­ra, ha az eljárás széles kör­ben elterjedhetne? Nálunk évente 100—120 ezer szántóvasra van szüksége a mezőgazdaságnak- Egy szántó- vas 4.3 kilogramm. Ha csu­pán a négyszeres élettartal­mat vesszük számításba — holott az előzetes vizsgálatok tárgyak tablója a BNV-n azt mutatják, hogy ennek a tótszerese, a nyolcszoros tar­tósság is elképzelhető — ak­kor is az élhegesztéssel több-- száz tonna vasat takaríthat­nánk meg. Még abban az esetben is megérné bevezetni, ha nem árut, de frankot kel­lene adni a pálcáért. Alig kopik Az élhegesztett mintadara­bokat részben már kipróbál­ták a mosonmagyaróváriak. Hetven hóid felszántása után semmj kopást nem észleltek a sszántóvason. Ősszel 500 holdat szándékoznak felszántani ve­le, utána űjra elvégzik a vizs­gálatokat. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeknek is vannak mintadarabjai, amelyek ki­próbálásra, minősítésre vár­nak. Mivel olyan, terület je­lenleg nem igen akad, ahol szántani lehetne, nem lehet tudni, ősznél hamarább lesz-e valami belőle. Jó lenne, ha valamelyik termelőszövetke­zetnek, vagy államj gazda­ságnak volna olyan feltörésre váró szántóföldje, ahol a vizs­gálatokat közös erővel minél hamarább megejthetnék. Az Ugine Carbone október­re jelezte, hogy újra elláto­gat Salgótarjánba. A Kohá­szati Üzemeknél bíznak ab­ban, hogy üzletkötés lesz a dologból. Attól nem kell tar- tani, hogy az élhegesztett szántóvasat kiszorítja a piac­ról a görgőseke. Feltehetően ehhez is szükség lehet fel- hegesztett alkatrészre... A minősítésen kívül még egy kérdés vár tisztázásra az őszi találkozásig: igényli-e a Mo­sonmagyaróvári Gépgyár és a MEGÉV (Mezőgazdasági Gép- értékesítő Vállalat) az élhe­gesztett számtóvasakat és bo­ronatárcsát, egyáltalán lát­nak-e benne fantáziát. ren- del.nének-e belőle a termelő­szövetkezetek, áLlami gazda­ságok. alkalmazásuk elterjed­hetne-e a magvar mezőgazda­ságban? Kiss Sándor Ta a ti I imi ii y terv Mógráil illegve vízellátására A megyei tanács, és a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság felkérésére a MÉLYÉPTERV Vállalatnál megkezdték egy tanulmányterv kidolgozását Nógrád megye vízellátására. A tanulmányterv célja kimunkálni a megye legésszerűbb és leggazdaságosabb, összefüggő vízellátási rendszerét. Tartal­maznia kell az eddigi geológiai és hidrológiai kutatások eredményeit, a mostanáig elkészült egyedi es regionális víz­ellátási terveket, választ kell adni Nógrád megye öt vízellá­tási körzetének — a Lókos-völgy, •'•dnssa gyarmat—Rétság körzete, a Zagyva-menti körzet, az észak-nógrádi regionális körzet, s a Cered—zabari körzet — vízbeszerzési lehetősé­geire. A tanulmányterv javaslatai mind az ivóvízellátás. m:od mz ipartvíz-ellátás módozataira kitérnek. Elkészítésé­nek költségeire mintegy másfélmillió forintot fordítanak. Tekintettel arra, hogy az általában vízszegénynek tar­tott Nógrád megyében az átlagos évi csapadékhullás meg­lehetősen magas — bár eloszlása egyenetlen —, a MÉLYÉP- TERV-nél megrendelt tanulmánytervvel párhuzamosan a Budapesti Műszaki Egyetemen is készül egy terv, megyei víztároló rendszer kiépítésére. A tanulmányterv elkészülését 1970-re várják, s az — megvitatása, jóváhagyása után — Nógrád megye ipar -és ivóvízellátásának alapja lesz. Végrehajtásához pedig abban a fontossági sorrendben látnak hozzá, melyet a megyei ipar- telepítési, és településpoiitikai irányelvek megszabnak. NÓGRÁD — 1969. május 28,, szerda $ Míg a népgazdaságnak a ter- K. S. önkéntesek o közlekedésben Másfél éve alakult meg Érsek vadkerten a gépjavító állo­máson az önkéntes közlekedésrendőrök csoportja. Hírük a járás határain túl is eljutott, mégpedig azért, mert jól dol­goznak. Parancsnokuk, Jakus István nyugdíjas. A helyet­test. Halaj Sándort kérdezzük a csoport életéről, tevékeny­ségéről. — Tízen vagyunk, valamennyiem érsekvadkertiek, sze­relők, gépkocsivezetők. Fél éven át elméletet tanultunk. Jo­gos a kérdése, kaptunk-e újat a tanfolyamon, hiszen a gép­járművekhez értünk. Ez a szakmánk. Azt mondom, igen. Az előadások jogi része nagyon érd,ekes volt. Sokat tanul­tunk ezekből csakúgy mint a szakmai filmekből. Jellemző, hogy az előadásokról senki nem hiányzott — mondja. Négy személygépkocsi áll az önkéntes rendőrök rendel­kezésére. Vasárnaponként Kalmár József, Holes László, Már­ton Ferenc, Kovacsevics Márk és a többiek kocsiba ülnek. A Rétság—Balassagyarmat közötti útszakaszom megkezdődik az ellenőrzés. Segítik a közlekedést. Figyelmeztetik a mű­szakilag hibás gépkocsik vezetőit. Nem egyszer a helyszí­nen kijavítják a hibát, ha gyorshajtást észlelnek, elveszik a betétlapot, s beküldik Balassagyarmatra. Sokam ismerik őket. Nemcsak a közlekedésben segítenek. Halaj Sándor, Kovács l/ászló csoportvezető nevét említi, aki nemrégen tyúktolvajok elfogásában eredményesen segédkezett. Mert az Érsek vadkerti Gépjavító Állomás önkéntes rendőrei m.ind,ig készen álinaik. Segítettek már körözött sze­mély elfogásában is. Az üzem igazgatójától, Káposzta An­taltól minden segítséget megkapnak. Hogyne kapnának, hi­szen az igazgató a járási KBT tagja. Bármikor kémek gép­kocsit: kapnák. Mit terveznek? Emelik az ellenőrzések óraszámát, s az őszi csúcsforgalom után, októbertől áprilisig újra a tanu­lás következük. (ács) Tömegpropaganda es ifjúság Ujabh két séukocsi

Next

/
Thumbnails
Contents