Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

Közvélemény-kutatás után I Balassagyarmaton is gy őzelem A* eredményt 15 422 határátkelés 19.13. Albert a hálóba fejeli a labdat. Magyarország—Cseh­szlovák! 2:0. Bentu játékvezető éppen a legjobbkor, lefújja a mérkő­zést. A Népstadionban helyet foglaló csehszlovák szurkolók — hivatalosan 33 ezren van­nak — hazafelé indulnak. Este fél nyolckor megérke­zett az első kocsi a stadion­ból! Vezetője Nagy Géza, ki­tölti a statisztikai lapot, gyors útlevél- és vámellenőrzés kö­vetkezik és már újra autó nélkül maradna az állomás, amikor egymás nyomába jön­nek a kocsik. Busz még egy sincs. Az LM 25-03-as gazdá­ja elkeseredett: — rossz já­ték volt — ismételgeti. Végre megérkezik az első busz Is. Nyolc perc múlva mehetnek tovább. fcgy pillanatra! Az állomás egy pillanatra — de csak egy pillanatra — üresen marad. Fellélegezni azonban nincs idő. A követ­kező percekben — a buszok­nak személyautóknak vegyesen — olyan tömege érkezik, amely eddig elképzelhetetlen­nek tűnt. (Később, úgy éjfél felé, nagyon is megszokott lesz. Balassagyarmatnak a ha­tárátkelőhöz vezető utcájából, a Mikszáth Kálmán utcából pillanatonként bukkannak elő a fényszórók, szinte beleszór­nak a sötétségbe, és hajtanak fel az új Ipoly-hídra. Hármas sorokban állanak az autók. A gépezet olajozottan műkö­dik. A FEP dolgozói, cseh­szlovák és magyar határőrök, vámosok négyes „brigádokba” osztva járják végig a kicsi­ka t. Dróttá két ttól Valaki elsüti az éjszaka leg­szellemesebb viccét. — Drágán vettük ezt a két gólt! — ??? — Belekerült vagy három­millió koronába. — A kérdő tekintetek láttán: — Miért? Énnek a rengeteg autónak a benzinköltsége, a jegyek, az élelmezés, az talán ingyen volt? Gyors körbepillantás a vá­rosban: a kocsisor vége, mely a határállomásról már nem is látszik, a Mikszáth utca köze­péig ér. A városban rendőrök, munkásőrök irányítják a for­galmat, A lakosok az utca­sarkokon beszélgetve élvezik a szokatlan autófelvonulást. Egy óra alatt kétezer ember kel át a határon. Ameddig a szem ellát: 24 busz és számtalan személygépkocsi várakozik. A kocsisor negyedóránként meg­lódul, aztán újra leáll. Néhány szó az LC 38-14-es kocsi ve­zetőjével: — Mikor indultak Budapest­ről? — Fél tízkor. — Addig mit csináltak? -f- Vacsoráz­tunk a Békében. — És aztán? Éjféltől Gyarmaton várako­zunk. Bármilyen gyorsan dolgoz­nak is a határőrségen, hiába, sok ezer az utas, várni kell. \em vásárolni... Egy utas megjegyzése: „Mi szükség van a vámvizsgálatra? A meccsen voltunk, nem vá­A Hold körüli útról visszatérő Apollo—10 űrhajó a Csendes-óceánná'.! a térképen „Splashdown” felirattal megjelölt helyén ereszkedett vízre. Cikkünk a 2. oldalon. A kereskedelem közegészségügye A salgótar/ani városi lanacs vb ülése A város kereskedelmi háló­zatának közegészségügyi hely­zetéről tárgyalt Salgótarján Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, amely tegnap dél­előtt tartotta ülését. A végre­hajtó bizottság megállapította, hogy az üzletek és vendéglátó- ipari egységek kulturált­sága javult, a kereskedelmi szervek a le­hetőségeken belül gondot for­dítottak a korszerűsítésre és új egységek létesítésére. Az el­múlt időszakban mindhárom — a lakosság alapvető ellátá­sát szolgáló vállalat; aiz élel­miszer-kiskereskedelmi válla­lat, a vendéglátó és a MÉK bolthálózatának közegészség- ügyi helyzetét felmérték. A vendéglátóipari vállalat nagy összegeket költött «egysé­geinek korszerűsítésére, fel­mérést végeztek a hűtőellá­tás fejlesztése ,és az elektro­mos melegvíz-tároló készülé­kek bővítése érdekében. A vb megállapította, hogy egyes egységekben még előfordul a háromfázisú mosogatás elha­nyagolása, a készételeket nem megfelelően helyezik el és a hűtőszekrényekben nem szak­szerűen tárolják a nyersanya­got. A fagylaltellátással kapcsolatban szükséges a hütőlánc fo­lyamatosságának biztosí­tása, hogy a nagy melegben ne fer­tőződjön az áru. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat ez évben új lé­tesítményiként korszerű hús- és tejboltot, valamint zöldség­gyümölcs pavilont nyitott meg. Kisebb belső tatarozáso­kat közel negyven boltban végeztek. Az élelmiszerbol­tokban a vegyi- és iparcikkek el­különítése általában meg­oldott, de a tejkimérő edények fer­tőtlenítésére nagyobb gondot kell fordítani. Megoldatlan aiz ABC Csemegeáruház helyze­te, amely új létesítmény, de a jellegéből eredő széles áru- választék követelménye miatt máris kicsinek és . zsúfoltnak mutatkozik. A MÉK-boltjaiban végzett felmérés megállapította, hogy a szükséges javításokat és karbantartásokat elvégezték, A hálózat további bővíté­sét tervezik, ami a második számú üzlet­ház felépítésekor valósul meg. ahol egy nagy alapterületű zöldség-gyümölcs üzlet meg­nyitására kerül majd sor. Napi postánkból Kórháziak a látogatásról A NÓGRÁD május 16-i szá­mában „Látogatási napon .. címmel cikk jelent meg. Az írás a kórházi látogatás leírá­sával képet nyújt azokról a sárolni”. Hogy szükség van rá. az az állomás épületében kézzelfoghatóan bebizonyoso­dik. Az egyik vámasztalon tás­karádiók, szívacskosztümök, kabátok tömege. Az Ausztriá­ból Magyarországon átjövő tranzit-utasok próbálták őket magukkal csempészni. Az éber­ségre minden körülmények kö­zött szükség van. A vámvizs­gálat különben is csak pilla­natokig tart. Az egyik útlevélkezelő fel­kiált: — Látszik a vége! Az autósor utolsó tagja, egy busz, az állomásra érkezik. Az átkelő tele van, rppst utoljá­ra, kivételesen négy sorban várakoznak az autók, de a so­rompó túlsó oldalán — végre valahára — egy jármű sem vesztegel. Az ÖA 17-57-es rendszámú Mercedes vezetője nincs ró­zsás hangulatban. — Nem is volt érdemes felmenni. A meccs sem volt jó, ráadásul a magyarok győztek . .. problémákról, amelyek a kór­ház életét is megnehezítik. A cikk nekünk, kórháziaknak nagyon tetszett, s reméljük, sokan elolvasták. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a látogatóba érkezők a külső kapu körül tömörülnek, szorosan egymáshoz préselőd­nek. Mivel így sokkal nehe­zebb a kapun bejutni és egy percnél több előnyhöz sem jutnak a távolabb állókkal szemben, nem értjük, miért van erre szükség. Kérjük lá­togatóinkat, hagyják szabadon a kapu környékét és várakoz­zanak kényelmesebben, A látogatók száma alkal­manként 1—3 ezer. Érthető, hogy a látogatók lifttel tör­ténő szállítása nem oldható meg. Az egymás felett elhe­lyezkedő osztályok közötti kapcsolatot a liftek bonyolít­ják le. Ezek nélkül nem ke­rülhetnek időben a műtőbe a sürgősen operálandók, a sé­rültek, nem juthatnak a szü­lőszobába a szülő nők. Érthe­tő tehát, ha a liftekre vigyá­zunk, óvjuk őket. Ennek elle­nére megtaláljuk a módját, hogy az idős látogatókat hoz­zátartozóikhoz lifttel juttas­suk el. Rossz szokásnak tartjuk. hogy a kórházban fekvőket az egész rokonság, ismerősök nagy része meglátogatja és a beteg mellett a látogatás egész ideje alatt kitart. Vélemé­nyünk szerint csak a legköze­lebbi hozzátartozóknak kelle­ne látogatóba jönniök — azok­nak is csak akkor, ha azt a beteg állapota megengedi —, egy-egy látogatásnak 10—15 percnél tovább nem szabad tartani. Így el lehetne érni. hogy kevesebb látogató keres­sen fel bennünket, a látoga­tók egymást váltva vem zsú­folódnának az ágyak mellet és az előterekben. Kérjük, hogy ne hozzanak be főtt ételeket, mert arra nincs szükség. Ne dobálják el a csikkeket és a szemetet, ne üljenek utcai, fertőzött ruhá­val az ágyakra! A látogatások, utáni gyomorrontások gyógyí­tása, a felzaklatott idegek megnyugtatása, a behordott fertőzések leküzdése kórhá­zunknak sok ezer forintjába kerül, amit egyébként haszno­sabbakra is elkölthetnénk. Nagyon kérjük kedves olva­sóinkat, gondolkodjanak el az elmondottakon. megyei kórház egészségnevelési csoporlja Üzemi politika filmszalagon A rohamnak vége. Néhány óra lati 15 422 ember kelt át a határon, A Balassagyarmati PÉP dolgozói is győzelmet arattak, ennek a győzelemnek azonban nem volt legyőzöttje. Az utolsó gépkocsi Is kigör­dül az állomásról. Elvétve ér­kezik még egy-egy autó (hol­nap jönnek még pár ezren — mondja a parancsnok.) Baranyai László „Muukásközérzet” címmel har­mincperces dokumentuinfllmet készít György István SZOT-díjas filmrendező a miskolci nagyüze­mek. a Diósgyőri Lenin Kohásza­ti Müvek, és a Deeemher i. Drótgyár munkásainak életéröl A forgatókönyv Gyenes István szo­ciológus felmérése alapján ké- szült. A film olyan kérdéseket tárgyal, mint az üzemi demokrá­cia, a munkások általános „közér­zete”, a. műszaki értelmiség és a munkások, valamint a műszaki vezetés és a munkások viszo­nya. NÓGRÁD — 1969, május 27,, kedd $ « » Egyenlítjük számlánkat Még az év elején, február­ban. szerkesztőségünk teljes- körű közvélemény-kutatást végzett olvasóink között. Egy­részt, hogy jobban megismer­tük, olvasóink véleményéi a távról, másrészt azért, hogy a visszaérkezett kérdőívek vála­szaiból lemértük: milyeti ér­zelmi szálak fűzik olvasóinkat a szerkesztőséghez. Cél volt az is. hogy megismerjük azokat a kívánságokat, kéréseket, ame­lyek a lap bővítésével jelent­keznek olvasóink körében. Lassan három hónap telik el a közvélemény-kutatás be- fejeztétól, s bátran elmond­hatjuk, hogy élértük céljain­kat. A közvélemény-kutatás „játékos’’ voltával, a kérdőív sokoldalúságával sikerült elér­nünk, hogy olvasóink áttekint­hették a lapot, megismerhet­ték szerkezeti felépítését, az egyes rovatokat, az állandó jellegű írásokat, a szerkesztés módszereit. Amellett, hogy — véleményünk szerint — sokol­dalú, intenzív kapcsolat jött létre a közvélemény-kutatás so­rán az olvasók és a szerkesz­tőség között, olvasóink be­nyújtották igényeiket, s ma már úgy érezzük, egyenlíteni kell számlánkat, rajtunk a sor. A beérkezett kérdőívek — a kiküldött 18 ezerből 5079 ér­kezett vissza, a megkérdezet­tek 28 százaléka válaszolt — feldolgozása befejeződött. Pszichológusok csoportja fá­radozott azon, hogy hú képet kapjunk az olvasók vélemé­nyéről. Azt előre is kijelent­hetjük: a visszaérkezett kér­dőívek hangvételéből határo­zottan érződik, hogy a NÓG- RAD-ot magukénak vallják, szeretik az olvasók. Nagyfokú érdeklődést tanúsítanak a közügyek és a közélet problé­mái iránt, s ez meghatározza a lappal szembeni igényeket is. Véleményük tükrözi a me­gye társadalmi, politikai, .kul­turális és gazdasági életének keresztmetszetét. A nagyokú kül- és belpolitikai érdeklődés mellett a közvéleményt rend­kívül érdekli a bányászat és az iparosítás jövője, tervei az életszínvonal és a foglalkozta­tás függvényében. Nagy az érdeklődés a vasúti és közúti közlekedés iránt. Érdekli ol­vasóinkat a közlekedés hely­zete, a közutak állapota, külö­nös tekintettel a tömeges munkába járásra. A kommu­nális ellátással összefüggésben elsősorban a víz, gáz, keres­kedelem és a köztisztasági ál­lapotokra tetteik fel legtöbben kérdést, bízva abban, hogy a nyilvánosság, amit a lap biz­tosit, előmozdítja, esetleg meggyorsítja a gondok, prob­lémák megoldását. Tallózva az elkészült össze­foglalóban, rendkívül sok ta­pasztalatot gyűjthet a szer­kesztőség munkájának javítása céljából. Néhány érdekes ada­tot felsorolunk. A vélemény­nyilvánítók 29 százaléka mun­kás. N százaléka mezőgazda­sági fizikai munkás. 23 száza­léka alkalmazott. 6 százaléka értelmiségi. 13 százaléka pe­dig tanuló. A nem szerinti megoszlás: 71 százaléka férfi, 29 százalék nő. Érdekes a kor szerinti megoszlás is: 25 éves korig 23, 28—35 éves korig 21 . .. az 55 év feletti pedig 19 százalék. Az iskolai végzettség szerint legtöbb, 43 százalék a nyolc általános is­kolát végzettek száma. A kö­zépiskolai érettségivel ren­delkezőik aránya 29, az egye­temi végzettséggel rendelkezők aránya 10 százalék. Még né­hány adat. A véleményadók 93 százaléka naponta rendsze­resen olvassa az újságot, ami a megyében 16 850 családhoz jut el. Ha azt vesszük figye­lembe, hogy a megkérdezet­tek 20 százalékánál három főnél többen, 69 százalékánál hár­man, 11 százalékánál ketten olvassák a lápot, akkor a NÓGRÁD olvasóinak feltéte­lezett száma 48—49 ezer kö­zött mozog! + A „Mit olvasnak el a la­punkból?” feltett 24 kérdésre is rendkívül érdekes választ kaptunk. Legtöbben, a meg­kérdezettek 96 százaléka rend­szeresen olvassa a rendőrségi, bírósági híreinket. A humoros, színes írásokat 94, az országos belpolitikai eseményeket 84, a folytatásos regényeket 80, a sportot 79, az egészségügyi írá­sokat 77, a filmről, színházról, zenéről, tv-ről közölt cikkein­ket 76, a külpolitikai esemé­nyeket 72, a kereskedelemről, áruellátásról szóló írásokat 69, a képregényt 64, a tömeg­szervezetek munkájáról és az Oktatásról szóló tudósításain­kat, cikkeinket 62—62, a pártélet híreit, eseményeit 60 százalékban olvassák el az előfizetők. Az ipari termelésről írt anyagainkat 56, míg a me­zőgazdaságról szóló írásainkat a megkérdezettek 49 százalé­ka olvassa rendszeresen. * Miről olvasnának többet la­punkban az előfizetők? A már említett bányászat, közle­kedés mellett az egészségügy­ről, pedagógiai kérdésekről, az űrkutatásról, az új techniká­ról, a jogtudomány fejlődésé­ről, közgazdasági elemzések­ről, — hogy csak néhányat említsünk. Rendkívül megosz­lik a „Mely témáról olvasná­nak többször és többet la­punkban ?” kérdésünkre adott válasz. Néhányat Itt is em­lítünk. Ilyen például az, hogy olvasóink szívesen ven­nék, ha többet foglalkoznánk az új mechanizmus eredmé­nyeivel. Mások a kereskede­lem iparcikkekkel való jobb ellátásáról szóló cikkeink szá­mát keveslik. A megye távlati fejlesztéséről. A mezőgazda­ságról is többen olvasnának, szón belül js, hogy van-e jö­vője l'alun a háztáji állattar­tásnak. Többen a községfej­lesztési problémáktól, a Nóg- rád megyei nők munkaalkal­mának bővítéséről, a második műszak megkönnyítéséről, az alkoholizmus elleni harcról, a megyei kórházról, számosán irodalomról, filmről, helytör­téneti témákról, a megyében élő művészek tevékenységéről írt cikkeinkből szeretnének többet. * „Elégedett-e azzal, ahogyan a NÖGRÁD bírál?” kérdésünk­re az olvasók, illetve a véle­ményt nyilvánítók 64 százalé­ka határozott igennel, 36 szá­zaléka nemmel válaszolt. És akkor mindjárt itt szóljunk arról is, hogy az olvasó mi­ről írna sürgősein bírálatot. Néhányat. A vasúti és MÁ- VAUT-közlekedésről, az útviszo­nyokról, a köztisztasági álla­potokról. Nincs parkosítás, ami van, azt sem védik meg. A termelőszövetkezetekben ta­pasztalható egészség- és mun­kavédelemiről. A tarjáni üveg­gyári kolóniák helyzetéről. A cipők minőségéről. A megye beruházási politikájáról, a lakáselosztásról, a protekcio­nizmusról. A körzeti orvosi és szakorvosi rendelések helyze­téről. Van aki így fogalmazott: „miután tudom, hogy a sajtó kritikája milyen jelentőséggel bír, csínján bánnék vele. Megbírálnám azokat, akik tényleg megérdemlik, de azo­kat név szerint, s a kisembe­rek -nehézségeit« segíteném megoldani.” *■ Nem lehet, s nem. is aka­runk a közvélemény-kutatás minden részletére kitérni. Egy azonban biztos. Minden meg­jegyzést, hasznos bírálatot és tanácsot szívesen vettünk. Ed­dig is törekedtünk az igények kielégítésére, a jövőben azon­ban fokozzuk ez irányú igye­kezetünket. Olvasóink tapasz­talhatták néhány elképzelésük valóra váltását. A későbbiek­ben mind jobban szeretnénk megvalósítani, hogy a közvéle­mény-kutatás alapján együtt, közösen szerkesszük a lapot, hiszen az olvasók által be­nyújtott számlát mindenkép­pen egyenlíteni kívánjuk. Köszönjük a segítséget.

Next

/
Thumbnails
Contents