Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

Menjünk Szíranyára tScaloIrca rugdosta any|ät Megyünk Sztranyára — mondják Keszegen. Ez egy íalurész a dombon Mindjárt a lábánál terjedel­mes mocsár gőzöli a párát- Öriási nyárfák zengenek a ízéiben, mint furcsa hang­szerek. A házak felkapasz­kodnak a Sztranyán a dombra, -.egálul van a művelődési ház, ahol a klubkönyvtárat is berendezték. Ez az épület valamikor iskola volt, egy ré­sze tanítói lakás. Kívülről tetszetős épület — még oszlo­pok ús díszítik a bejáratot falai azonban vályogból ve­rettek, a könyvtárhelyiség mestergerendás. Mindez ma már kissé romantikus színt kölcsönöz az épületnek — az idegen számára. A könyvtá­ros mást mond erről. (Ké­sőbb még szó lesz róla, hogy mit?) Sz tehát a falu szellemi életének központja. ezért mennek az emberek a Sáfrá­nyára. — Van-e értelme oda menni? — Szeretnénk értelmet ad­ni neki — mondja Zachar Kálmán pedagógus, a klub- könyvtár vezetője. I. Induljunk ki ebből a vá­laszból, amely kimondatlanul tartalmazza: ma még nincs mindig értelme. Egy folya­mait elindult, ennek kezdetén tartanak Keszegen. Az igaz­ság kedvéért tegyük hozzá gyorsan: sokat tettek azért, hogy elinduljon. Kié az ér­dem? Nem egyetlen emberé. Zachar Kálmán sokat tett a fcliubkönyvtlár kialakításáért. Tájékoztatása szerint az ed­digi eredményt annak kö­szönheti, hogy nem volt egye­dül munkájában. A községi tanács, a helyi pártszervezet, a társadalmi szervek segítet­ték anyagilag, erkölcsileg. A termelőszövetkezet, a földmű- vessszövetkezet is ígéri a to­vábbi támogatást. Az épület­ben találunk egy nagytermet a KISZ-helyiségből alakult ki a klub, amelyből a könyv­tár nyílik. A klub berende­zését az fmsz adta, asztalo­kat, székeket. Ennek fejében beállítottak ide egy kisebb bárpultot, ahol rövid italt, sört, kávét stb. fogyaszthat­nak a vendégek. Rajkovics Andrásné klubgondnok látja el a kiszolgálást. Néhány szót arról, milyen szerepet szánnak az italnak a kiubkonyvtárban? Zachar Kálmán szerint a bárpult ide szoktatja az embereket. Italt csak klubtagoknak szol­gálnak ki, s állítólag csupán korlátozott mennyiségben. A faluban van egy kocsma, a presszót azonban nélkülözik. Kérdésünk: ezért, aki kultu­ráltabban óhajt ini, ide ' ion? Másrészt — állítja a klub­könyvtár vezetője —, aki már itt van, újságot, folyóiratot olvashat, bekapcsolhatja a le­mezjátszót, televíziót nézhet, vitatkozhat a műsorokon, végső soron művelődhet. Kér­désünk azt teszi-e ? II. A választ ismét Zachar Kálmán próbálja megadni. Et szerint első gondjuk a klub­könyvtár tagságának megszer­vezése volt. Ez sikerült. Ta­lán jobban, mint gondolták. Jelenleg ifjúsági-, felnőtt- és műkedvelő klub működik, összesen körülbelül 150 tag­gal. Az ifjúsági klubon belül diákcsoport a 18 éven aluli­ak, illetve, felüliek csoportja tömöríti a fiatalokat. A fel­nőttklub tagsága mindenek­előtt a község politikai, tár­sadalmi és gazdasági vezetői­ből kerül ki. — Bánatunk, hogy sok ta­gunk van — jegyzi meg Za­char Kálmán. — A bánatot az jelenti, hogy kissé nehéz emiatt megszervezni a ren­dezvényeket. Azt hiszem azonban, hogy ennek elle­nére örülhetünk az érdeklő­désnek. Visszatérve az ivás lehetőségére, mi ezt minden erővel korlátozzuk. A jövő­ben például néhány klubta­got ki is zárunk, éppen ita­lozás miatt. Megvallom, én hiszek abban, hogy nagyobb gondunk emiatt a jövőben nem lesz. Szervezett foglalkozást ha­vonként egyszer tartanak, a klubkönyvtár hetenként há­romszor van nyitva, szerdán, szombaton és vasárnap. Szer­dán a könyvtár is kinyit, a szombat, vasárnap inkább a szórakozás jegyében zajlik. Az ifjúsági klub vezetője Gálik Katalin óvónő, igyekszik ösz- szefogni a fiatalokat, rendez­vényeik vonzók. A műkedve­lő csoportok ugyancsak ered­ményesen tevékenykednek. Ügy érezzük, kicsit mégis ke­vés havonként egy alkalom­mal rangosabb rendezvényt tartani! Sűrűbbé kellene tenni a rendezvények számát III. A könyvtárról már volt szó. Mestergerendák alatt húzódik a könyvespolc. A szűk ablak­ban néhány újabb könyv — kedvcsinálásnak. A könyves­polc kissé még rendezetlen. Csatai Gyuláné könyvtáros pa­naszkodik: — Hideg a helyiség. A kő­padló árasztja a hűvösséget, még kánikulában is. Elkelne legalább egy szőnyeg, hogy ne fázzunk. Valamikor ez a helyi­ség konyha volt, a falak is nedvesek. De van egy örvendetes híre is. A klubkönyvtár létesítése óta a 14 éven felüli olvasók száma ötvenről száz százalék­ra emelkedett. A keszegiek összefogása, erőfeszítése a klubkönyvtár megalakítására végső soron — és a gondok ellenére — siker­rel járt. Az első lépést meg­tették. Az idei ünnepi könyv­hét megyei központi rendez­vényét munkájuk elismerésé­ül Keszegen tartják meg. Me­zei András költő, megyénk vendége május 31-én találko­zik itt az olvasókkal. A tsz vendégül látja a költőt, s a könyvheti rendezvényre ide érkező vendégeket, a klub­könyvtár tagjai készülnek a találkozásra. Érdemes-e tehát Keszegen a Sztranyára menni? Érdemes. A további erőfeszítések nyo­mán a jövőben, reméljük, még inkább az lesz. A munka ne­heze, a foglalkozások jobb megszervezése azonban még hátra van. Ebben is mindenki­re számítanak Keszegen. ítélet Naigybátonyban egy lakás­ból ketten hiányoznak. Az asszony, aki ötvenöt éves volt, meghalt. Megfojtották. Aki .megfojtotta, a fia, húsz­éves. Börtönben ül. A bírósá­gi aktákból nem mindennapi tragédia áll előttünk: anyia- gyilkosság. Hadd tattal jón a fiú Az asszony férje meghalt, így aztán nehéz körülmények között élt, mert nyugdíjat nem kapott. Segédházmesteri állást vállalt, albérlőt tartott. Korrepetált is, mert pedagó­gus volt. Addig, amíg tehette. Betegeskedett. Érelmeszese­désben szenvedett, s ideg- rendsizerét is betegség tá­madta meg. Két albérlőt tar­tott a lakásban, s várta a fi­át. Mindene volt a húszéves fiú. Érte dolgozott, érte tett mindent. A fia tanult. Ami­kor levél érkezett Nagybá- tonyba Hatvanból, az anyát izgalom fogta el. Jön az egyetlen fia. Mindig főtt étellel várta. Így kérte a fia. Kérte, vagy inkább követelte. Mást is követelt. Pénzt. Az anya erején felül is adott. Hadd tanuljon nyugodt körül­mények között a fia. Ilyenkor a szomszédoktól kért kölcsön. A szomszédok adtak. A szom­szédok szerették Kiss István- nét. Adtaik akkor is, amikor a múlt év egy októberi nap­ján levélben közölte a fiú: a gólyabálra kétsizáz forintot kér. A pénz Hatvanba érke­zett. Kiss István pedig Nagy- bátonyba. Állandóan követelőzött... Szerette-e az anyját a fiú? Azt gondolnánk igen, hiszen egyetlen támasza volt. A jegyzőkönyvek mást monda­nak. Kiss István érettségizett, Falusi pillanatkép Tóth Elemér Asztmások barlangtúrája Az idén Nógrádból 29 asztmás beteg bányászt küldenek teljesen ingyenes orvosi beutalóval az észak-magyarországi bányák kezelésében levő jósvafői szanatóriumba. A csoport június 26-án indul és 3 napos szakorvosi pizsgálaton vesz részt az edeléyyi kórházban, majd utá-na 21 napon keresztül rendszeres túrákon vesznek részt a jósvafői Béke-barlang­ban. A túrák befejezése után ismét 2 napot töltenek szak­orvosi vizsgálattal, az edelényi kórházban. örhalom, buszmegálló. Vele felszállásnál és a leszállásnál, szemben az iskola, éppen be- nehogy bajod essék. » fejeződött a tanítás, a gyere- Ezzel a mama elrobog, a kék csivitelő fecskecsapatként kislány pedig újra illedelme- özönlenek ki az ajtón. Egyik sen odaáll a megállóba és lesi erre szalad, a másik arra, ha- az országutat, marosan szétoszlanak az utcá­kon. Két kislány marad csak a buszmegállóban, úgy látsziir. ök messzebb mennek. Lófarka frizurájukban hatalmas masni, kezükben táska. Állanak szép illedelmesen, nézegetik az or­szágút kanyargós szalagját, mikor tűnik fel a busz. Ehe­lyett “egy robogó bújik elő. rajta fejkendős falusi asz- szony. Á háta mögé kosár erő­sítve. úgy látszik, munkából jön valahonnan. Ahogy oda­ér a várakozó kislányok elé, az egyik nagy szöcskeugrások­kal mellette terem, a robogó nyomban fékez, megáll az út szélén. Az asszony odaszól: — Hogy viselkedtél ma az iskolában? — Jó voltam, a tanító néni nem szólt rám, csak a Ma­rikát szidta meg.. — Feleltél valamiből? — Nem, csak az írásra kap­tam ötöst. Anyuka azt ígérted, ha ötöst kapok megveszed azt a kisbabát. — Egy ötös még nem a vi­lág, majd meglátjuk, ha más­kor is szépen felelsz, majd megkapod. — Anyuka, vigyél haza a ro­bogón. — Nem lehet. Erre nem sza­bad kettőnek felülni, tudod nagyon jól. Majd, ha nagy lé­szel, .neked is lesz. Most iga­zítsd meg a hajadban a sza­lagot, mert, kicsúszik, vedd föl a táskádat, hogy el ne hagyd. Várd meg a buszt, vigyázz a A jósvafői Béke-barlang gyógyító híre már közismert, hiszen nemcsak határainkon belül és az észak-magyarorszá­gi bányákból érkeznek ide gyógyulásra váró asztmás bete­gek, hanem külföldről is. Aki eddig itt gyógykezelés alatt állott, szinte kivétel nélkül mindenki, egészségének javulá­sáról nyilatkozott. Bizonyára a most beutalót kapott 29 bá­nyász is hasonló eredményekről számolhat majd be. — cs — Berkesi András— Kardos György regényéből feldolgozta Cs. Horváti Tibor. Rajzolta: Sebők Imre. k/LOVAGOLOK NEM TARÉ VELEM £ ! 13 évi Hsabadságveszté* majd 1967 őszén a gyöngyösi felsőfokú mezőgazdasági technikumba került. Hatvan­ban tanult. Itt volt a zöldség- termese tő tagozat kihelyezett intézete. Kiss István szeretett szórakozni. Már középiskolás korában italozott, kártyázott. Tizeikét éves volt, amikor apját elvesetette. Az anyja mindent elnézett fiának. Hogyan tanult? Az első fél évet 2,9-del, a másodikat 1.83-dal végezte. Négy utó­vizsgája volt. Kiss Istvánt ez nem izgatta. Italra, szórako­zásra péne kellett. Ha kevés volt amit az anyjától kapott, kért diáktársaitól. Adóssága nem egy akadt a kollégium­ban. Ha hazautazott Nagybá- tonyba. nem a szeretet miatt tette. A pénzért. Követelőzött és szidalmazta anyját. Mert nem mindig kapott pénzt, mi­ből is kapott volna? Szűkös volt az anya jövedelme. A ve­szekedésekre a szomszédok is felfigyeltek. Az egyik asszony mondta is a fiúnak: ha még egyszer meghallja, hogy szi­dalmazza az anyját, jelenti a rendőrségnek. iXem tud aludni ? Egy novemberi napon Nagybátonyba jött Kiss Ist­ván. Anyját nem találta ott­hon, mert temetésre utazott Felsőgödre. A fiatalember a cukrászdába indult barátaival, Ittak. Szombat volt, s tovább indultak Kisterenyére, Salgó­tarjánba. Hajnalban ért ha­za, spiccesen. Délben megér­kezett az anyja. A fiú ebédet kért. Nem volt főtt étel. Az anyja eléje rakta az űticso­magot — húst, szalámit,' süte­ményt — amit Felsögödről hozott. A fiú ellökte, s kor­holta anyját. Pénzt kért és kapott.- Nyolcvan forintot, hogy vendéglőben ebédeljen. A barátok következtek, a cukrászda, majd újra az anya. mert a pénz elfogyott. — Nincs pénzem, eieget kaptál már — mondta az anyja, s megemlítette azt is. hogy kétszáz forintot küldött és mégis kér a fia. Kiss Ist­ván bosszúsan távozott, s ba­rátaival a kultúrházba ment. ahol bál volt. Fél háromkor ért haza. Az anyja még nem feküdt le. Rosszul érezte ma­gát. A fiú lefeküdt, de nem aludt el. Reggel fél négy volt. araikor újra felkelt és szidta az anyját, hogy miért nem fekszik le. A szitkokat ször­nyű durvaság követte. Kiss István nekitámadt anyjának, rugdalni kezdte még akkor is. amikor a szerencsétlen már a földön feküdt. Reggel négv előtt a szomszédasszony mun­kába Indult. Látta, hogy ég a villany a szomszédiban. Be­szólt: — Mi az Pircsáke, nem tud aludni? Nyöszörgés volt a válasz. Aztán ez is abbamaradt. Kiss Istvánná örökre elaludt. A balassagyarmati megyei bíróság Kiss Istvánt ember­ölésben mondita ki bűnösnek, és 13 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetést börtönben kell eltölitenie. Szokács László A szláv irás megteremtői Cirill és Method, a szlávság első két tanítójának és fel­világosítójának, a szláv írás megteremtőinek rendkívüli iro ­dalmi és társadalmi tevékenységét, mint nagyjelentőségű történelmi művet, a tudomány nagyra értékeli. A korai kö­zépkorban, amikor Bizánc kíméletlen harcot folytatott a kulturális hegemóniáért a két testvér megjelenése nagy ha­tást. gyakorolt az egész szláv világra. Ügy fogadják, mint az új idők előjelét. A szabadságért és kulturális megújhodá­sért megindított keresztes hadjáratukban hamarosan el­lenségeik és védőik támadnak. Cirill és Method műve mint­egy szellemi államcsíny a feudalizmus állampolitikai dogmái ellen, és mint ilyen, elsőrendű politikai jelentőségű: a ha­ladás tényezőjévé válik a szlávság szellemi megújhodásá­ban. Cirill és Method nemcsak a szláv ábécé, de az első írás­művek megalkotói is, amelyek az akkori egyház szükségle­teit szolgálták a keresztény vallás terjesztéséhez. Prédikáto­rok és a kereszténység magyarázói, fordítók és eredeti írás­művek alkotói, felvilágosító tevékenységet végző misszioná­riusok, a szláv yépek között a megújhodás eszméinek ter­jesztői. Munkásságuk a hivatalosan elismert keresztény val­lás dogmatikája ellen irányult. Első lelkes tanítványuk művük továbbf oly tató ja, Climent Ohridszki dicsőíti, az első szláv „szenteknek” és „tanítómestereknek” nevezi őket, akik hirdették a könyv „értelmes igazságát.” Néha, hogy tiszteletünket fejezzük ki a testvérek egyike iránt, hogy elhatároljuk őket egymástól, a sápadt és bölcs CiriUt — a Filozófust — Method alakja fölé emeljük. A művészek is így festik, rajzolják őket. Cirill alakja bölcses­séget és ihletet sugároz, ö az aki Method jobbján áll, s mellette Method fejezi be a közös művet. Tanítványuk Cli­ment, valamint az egykori bolgár írók műveiben azonban arra figyelmeztetnek, hogy a két testvér egyenlő értékű mű­vet alkotott. (Sz. C.) Képzőművészek tanácskozása A mind jobban izmosodó nek fejlesztésében nagy jelen- képzőművészeti élet már ed- tőségűek. Az MSZMP Nóg- dig is jelentős helyet töltött rád megyei Bizottségána: be Salgótarján, illetve Nóg- szervezésében május 28-án fc rád megye szellemi arculatú- nácskozásra gyűlnek ossz nak alakításában. Az utóbbi Salgótarjánban a megye kép időben az itt élő alkotók or- zőmű vészei, akik ez alkalom - szagos, sőt külföldi tárlatokon mai a szellemi és kultúrák . is hírnevet szereztek me- étet vezetőivel, szervezői'»'■ gyénknek. A Salgótarjánban tapasztalataiké , beszelik meg az ideológiai rendezett tarlatok pedig a- me- problémákat, illetve a tovább- gyeszékhely közönsége ízlésé- haladás útját. A Tanácsköztársaság északi hadjáratának 50. évfordulója A Magyar Tanácsköztársaság északi hadjáratának félév­százados évfordulója tiszteletére előadói konferenciát, il­letve emlékülést rendez május 28-án Salgótarjánban. a megyei munkásmozgalmi múzeum és a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat történelmi és hadtudományi szakosz­tálya. Ez alkalommal dr. Mucs Sándor alezredes, a Had­történelmi Közlemények főszerkesztője tart előadást a sal-l gótarjáni harcok helyéről és jelentőségéről a Tanácsköztár­saság honvédő háborújában. Szabó Béla pedig az 1919 má­jusában lezajló salgótarjáni csatáról. Az előadásokat vita követi. <

Next

/
Thumbnails
Contents