Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 115. szám

Célzás a nagy madárra Miéri nincs? JNeiu jutott eszükbe külföldi utas. aki átlép a ma­gyar területre, nem tudja mer­re találhat egy szállodát vagy vendéglátó üzemet, mert az illetékesek elfelejtettek gon­doskodni palami mutató táb­láról. A csehszlovák területen azonban úgy látszik, gondolnak az átlépő utasokra, mert ott az ilyen tábla nem hiányzik. Pedig szívesen lefényképez­tük volna, ha van... <k. gy.) Négyszáz átképzős A szénbányászat visszafejleszté­se új követelményeket támaszt a vállalat dolgozói elé. Az átkép­zés lehetőségeit folyamatosan biz­tosítják. Az idén például mint­egy 40ó-an vesznek részt szakmai átképzésén a Nógrádi Szénbányák fizikai munkásállományából. Hegesztő, fűrészgépkezelő, daru­kezelő, Diesel-mozdonyvezető, ön­álló villanyszerelő és betanított vasszerkezeti szerelő átképzős tan­folyamok folynak, ezenkívül szer­vezés alatt áll egy 30 fővel in­duló kábelszerelő tanfolyam is. Minőgéglánc Kihagytak egy fontos lépést Búcsú az iskolától A Miskolci Bányaipari Tech­nikum kihelyezett levelező ta­gozata 1953-tól működött Nagybátonyban. Az utolsó éve­sek az idén véglegesen bú­csúztatják ezt az iskolát. Húsz bányaművelö és 30 bányagé­pész készül most ezekben a napokban a képesítő vizsgák­ra. Utána megszűnik az is­kola. A nagybátonyi kihelye­zett technikum létrehozásától kezdve mintegy • ezer techni­kust képezett ki levelező úton, akik többségben még ma is Nógrádban dolgoznak. Ök al­kotják a bányákban alkalma­zott középkáderek többségét. A szénbányászat visszafejlesz­tése miatt a jövőben már nem indítanak új tagozatot. Az idei ballagás az utolsó Nagybá­tonyban a bányatechnikusok számára. Rendszeresen tanulnak A Nógrádi Szénbányáknál a legutóbbi szakszervezeti vá­lasztás óta rendszeresen fo­lyik a régi és az új tiszt­ségviselők oktatása. Az üze­meknél már befejezés előtt áll a bizalmi tanfolyam. Hét előadásból és konzultációkból álló foglalkozáson vettek részt, ahol a szakszervezeti munka szinte minden részletével fog­lalkoztak. A reszortfelelösök felkészítése' a megnövekedett feladatokra általában egyna­pos munkaértekezleteken tör­ténik. Júniusban egyhetes bentlakásos tanfolyamot szer­veznek Bükkszéken, a szak- szervezeti bizottságok tikárai­nak. Itt központi tematika alapján foglalkoznak a szak- szervezeti munka időszerű kérdéseivel. Jó néhány szakkönyvben ol­vashattunk a siketfajdról, (Tet- rao urogallus) a vadász és vadőri vizsgákon néha szere­pel is egy-egy kérdés erről az egyik legnagyobb madárról, mégsem lesz talán haszonta­lan néhány sort írni róla. 1955-ben a siketfajd-állomány hazánkban összesen 60—80 da­rab lehetett. Sajnos, a nyugal­mat biztosító erdők kiterme­lésével ma már nálunk ki­pusztultnak mondható. Amikor Szlovákiában jár­tam, alkalmam volt néhány vadászszakemberrel beszél­getni és elmondták, hogy a siketfajdok száma Szlovákiá­ban, ha lassan is, de emelke­dik. Megkérdeztem, hogyan le­het ez. Közölték, hogy az er­re illetékes szervek elrendel­ték a nyest irtását. Ez a szőr­més ragadozó ugyanis az el­ső számú és legveszedelmesebb ellensége a siketfajdnak. Nem­különben a, vaddisznó is, mi­vel a földön fészkelő tyúk to­jásait, ha pedig a kicsinyek ki­kelnek, ezeket is felfalja. Az ember is ellenségévé válhat, ha élszedi a tojásokat, vagy a iakitermelés során kipusz­títja kedvenc dürgési helyeit. A siketfajdot megtalálhat­juk a jegenyefenyő-, a bükk- erdőben, de kedvenc előfor­dulási helyei mégis a luc-, vagy jegenyefenyők és bükk- erdők régiói. Különösen ked­veli az olyan erdőtípust, ahol aljnövényzetként megtalálja a fekete áfonyát, amely nyári és őszi főeledele. Hogyan történik a vadá­szata ennek a ritka madár­nak? Nálunk már a mogyoró el- virágzott, a tavaszt hirdette a kökörcsin, amikor levelet kap­tam Szlovákiából vadász ba­rátomtól, melyben meghívott siketfajdvadászatra. Szemé­lyében természetszerető és jó vadászszakember vendége le­hettem aki a siketfajd életé­nek, nem utolsósorban vadá­szatának egyik legjobb isme­rője. Április 17-et irtunk, kora hajnalban indultunk útnak, hogy még virradat előtt kint lehessünk a dürgö helyen. Az esti szél elállt, s gyönyörű ko­ra hajnal köszöntött ránk. Balassagyarmaton közel egy éve nyílt meg az új, korszerű határátkelőhely, amely meg­könnyíti a határőrök és a vá­mosok munkáját. Az eltelt egy esztendő alatt azonban sem az IBUSZ-nak, sem az Idegen- forgalmi szerveknek nem ju­tott eszükbe, hogy a magyar oldalra idegenforgalmi útmu­tatót vagy szolgáltatást jelző táblát több nyelven elhelyez­zen. Itt vagyunk az idegenfor­galmi idény kezdetén és a Sötét völgyön haladtunk át, szarvasok ugranak, majd rö­viddel utána húzó szalonka hangja üti meg fülünket. Ta­lán itt érjük utói azokat a „hosszú csőrit barátainkat”, melyekre két héttel korábban még otthon emeltük puskán­kat? Útközben meg-megállunk, hallgatózunk, a hűvös levegő gyantaillatot hoz felénk, él­vezzük az erdő lassú ébredé­sét, majd tovább megyünk. Vezetőnk óvatosan hátrafor­dulva megfogja a karomat, megszorítja, s ez elegendő ah­hoz, hogy megértsem: ő már hall valamit. Jó néhány mé­tert óvatosan előre megyünk, nem akarok hinni a fülemnek, nem hiszem, hogy tizennégy évi vadászat után végre hall­hatom: „plöp... plöp... kli- kop... sifci.” Szorongó érzés fog el, talán még szorongóbb, mint amikor otthon meghallom bőgéskor az öreg szarvasbika hangját. Az már jól ismert hang előttem, ez még teljesen új, leírhatat­lan, szépségesen új. Közelről, a nagy lucfenyők aljából halljuk a mohos ren­geteg szárnyas bajnokának hangját. De. még nem látjuk, a fenyők sűrű koronái között tapogat szemünk. „Köszörülés­kor” még előbbre szökke­nünk. Itt vagyunk, fejünk ösz- szeér. Vezetőm súgja: „Látod hol a rqadár?” Igen. Látom már, amint a lucfenyő sza­kállas gallya is mozog a nagy testtel együtt. Egyre jobban kirajzolódik alakja. Lövés szakítja félbe a kö­szörülést, robajjal zuhan le a hatalmas fekete madár a földre, jókorát huppan. Négy óra tíz percet mutat az óra, beteljesül életem egyik legnagyobb vadász vágya: megvan a nagy kakas. Indu­lunk a vadászház felé, örvös rigó és a kis vörösbegy éne­ke köszönti a napsúgaras reg­gelt, a völgyekben javában virágzik az őszi kikiricshez hasonló kárpáti sáfrány, a fajdkakasok nászának hírnö­ke. Dr. Ruzsik Mihály A KÖJÁL laboratóriu­maiban járunk. Ezekben a helyiségekben részben ru­tinmunka, részben nagy felkészültséget igénylő ku­tatómunka folyik. Az élelmiszer- és vízbak­teriológiai laborban éppen vízvizsgálatot végeznek. A KÖJÁL különösen előnyös helyzetben van, hiszen a regi­onális vízmű vezetékének el­ső csapját éppen itt, a labor­ban nyithatják meg. Mielőtt bárki a városban, fogyaszthat­ná a vizet, a KÖJÁL mintát vesz, megvizsgálja. A vízmin­tát átengedik a Zsigmondy-fé- le szűrőkészüléken, a baktéri­umok fennakadnak a szűrőpa­píron, amelyet táptalajra tesz­nek, majd termosztátokba he­lyezik, ahol a számukra ideá­lis hőmérsékleten kitenyész­nek, vizsgálatra alkalmassá válnak. — Ezekben a helyiségekben élelmiszer-vizsgálatokat is vég­zünk — mondja dr. Csiszár Károly, a KÖJÁL laboratóri­umainak főorvosa. — Az étel- mérgezések szempontjából té­len a húsfélék, disznósajtok, kolbászok, nyáron a fagylalt a sláger. Sajnos ma is nem egyszer előfordul, hogy az üz­letek, az anyagi kártól való félelmükben a megmaradt fagylaltot másnap, sőt harmad­nap is újrahűtve ismét forga­lomba bocsátják, k/ért követ­kezhetett be az elmúlt évek­ben a fagylaltmérgezések egész sora. Az élelmiszerek­nél egyébként minden esetben azt vizsgáljuk, hogy van-e bennük kórokozó, s az összes baktériumszám meghaladja-e a megengedett mértéket. A következő ajtó a para- zitológiai laborba nyílik. Az üveges szekrényben valóságos Február, 9-én így fejeződött be a Győr-Sopron megyei Kisalföld egyik írása: Nógrádiból Győr-Sopron me­gyébe ér már „a jó minőség lánca”. Egyelőre csak a MÖ- FÉM-ig. Helyes lenne, ha az országnak ebben a részében sokfelé elágazna, minden munkahelyre elérne, és a dol­gos közösségek tagjai alkot­nák egy-egy láncszemét. „A jó minőség lánca” moz­galom a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat Krono- vetter ifjúsági szocialista bri­gádjának példás kezdeménye­zése. Megmozgatta, lázba hoz­ta a megye Ifjúságát, nagy sajtóvisszhangot keltett, má­sutt is felfigyeltek rá. A Kro- novetter-munkacßoport tagjai egyéves jótállást vállaltak az általuk felszerelt vízcsapok­ért. A vízcsapokat és a többi szerelvényt a Mosonmagyaró­vári Fémszerelvénygyár készí­ti. sajnos, bizonyíthatóan nem a legjobb minőségben, A tanulmányterv Küldöttség járt Salgótarján­ban február elején. Tagjai MOFÉM-dolgozók voltak, élü­kön a KISZ-titkárral. Meg­állapodtak a Nógrád megyei­ekkel, hogy Mosonmagyaró- várott is megszervezik a mi- nőséglánc-mozgalmat. Mi történt azóta? Részletes tanulmánytervet készített a MOFÉM minőség­ellenőrzési osztálya a kifogá­sok okainak felderítéséire, a selejt csökkentésére és meg­szüntetésére. Március 29-én igazgatói tanácsülés foglalko­zott a minőség javításával. Április I4-én a műszaki érte­kezlet résztvevői négyórás vi­tában elemezték a MOFÉM, gyártmányok minőségét, és számos javaslat hangzott el a termékek minőségének javítá­sára. Április utolsó hetében tizennégy üzemrész termelési rovar gyűjtemény ékeskedik. Ezek mind olyan rovarok, amelyek a megyében előfor­dulnak, köztük vannak a fer­tőzést hordozók is. A labor gazdája Kiss Sándor bioló­gus. — A parazitológiai vizsgá­latok 1966-ban kezdődtek — tájékoztat. — Azóta szép eredményeket produkálunk. Tavaly például több mint 5 ezer személyt vizsgáltunk meg, s köztük több mint ezer fertőzöttet találtunk. A fer­tőzötteket természetesen azonnal kezelés alá helyez­ték. Most éppen nagy mun­kára készülünk, a cigányte­lep lakóit szeretnénk meg­vizsgálni. Az a gyanúnk ugyanis, hogy a cigánytelep lakóinak mintegy fele para- zitológiailag fertőzött. A korábbi, főként iskolában végzett szűrések legalábbis erre engednek következtetni. Ehhez a munkához azonban sémiképpen nem nélkülözhet­jük az illetékes szervek, tö­megszervezetek segítségét. A járványügyi laborban ap­rólékos, hosszadalmas vizsgá­latokat végeznek. A táptalaj­ra helyezett vizsgálati anya­goknak 2—3 nap, de előfor­dul, hogy egy hét is kell amíg a termosztátokban ki­tenyésznek. Rendkívül mun­kaigényes folyamatok ezek. A mikroszkóp lencséje alatt megfestett torokváladék van. A sokszoros nagyítás apró. hosszúkás testű baktériumok ezreit mutatja. A felszerelés­re itt sem lehet panasz. Cent­rifugák, ultra termosztát, rá­zógép segíti a. munkát. A hűtőkamrában a legfor­róbb nyáron is legfeljebb 4—6 fok lehet a hőmérsék­let. Itt tárolják a táptalajo­tanácskozásán szintén a mi­nőség javítása volt a fő napi­rendi pont. Intézkedtek megszüntetik időközben műszaki komp­lexbrigád alakult a MOFÉM- oan, amelynek feladata, hogy a selejt okait felkutassa és megszüntesse. A műszaki fő­osztály, a gyártmányszerkesz­tés és a technológiai osztály munkatársai elkészítették a minőség javítását célzó ter­vezetet. A szocialista brigá­dok idei munkaverseny-válla- lásainak középpontjában a MOFÉM-termékek minőségé­nek javítása áll. Dohovits József, a MOFÉM műszaki igazgatóhelyettese megmutatta a minőség javí­tására tett intézkedések jegy­zékét. Lássuk a legfonto­sabbakat! Ebben a hónapban hozzálátnak a MOFÉM új galvanizáló üzemének építésé­hez; saját beruházásból 15 milliót költenek rá, és 1970. decemberében átadják ren­deltetésének. Ezzel elsősorban a felületkezelési hiányossá­gokat kívánják megszüntetni a mosonmagyaróváriak. Addig is új gaivánszűrőket, vadonatúj kádakat, katód- mozgatókat helyeztek üzembe, és bevezették a galvánfürdök rendszeres laboratóriumi vizsgálatát. A legjobb műanyag a sárgaréz Csomagolás közben is kar­colódik az új csaptelep, sze­relvény. Ennek megszünteté­sére ezentúl nem ömlesztve, hanem típusdobozokban, egyenként csomagolják a cik­keket. (Remélhetőleg a kultu­rált és biztonságos csomagolás nem jár árdrágulással, több­letkiadással a vásárló számá­ra!) Csomagolás előtt szidol- lal fényesítik a krómozott fe­lületeket. A kész szerelvények szállítására különleges hor- dozótálcákat rendszeresítettek a MOFÉM-ban. kát, amelyeket előzőleg a sterilizált levegőjű táptalaj - konyhában autoklávokban megfőznek. A munkaegészségügyi labor legközvetlenebb kapcsolat­ban a gyárakkal, nagyüze­mekkel áll. Levegő-, bioló­giai és porvizsgálatokat vé­geznek itt. Az üzemek leve­gőjéből a helyszínen szívóké­szülékkel mintát vesznek, s a mintában a labor kivetí­tője segítségével megszám­lálják a porszemcséket. Rend­szeresen ellenőrzik a patyo­lat dolgozóit, akik triklór- etilénnel tisztítanak, a Romhá- nyi Cserépkályhagyár, *a ZIM és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóit. Az élelmiszerlabor izzító kemencéjében 1200 C° hőmér­sékletet is előállíthatnak. — Ebben a helyiségben a gyárakból és a kereskedelmi hálózatból behozott élelmi­szermintákat vizsgáljuk — mondja Kádár Jánosné, a KÖJÁL vegyészmérnöke. — Itt ellenőrizzük többek ke zött a tej pasztőrözöttségót, a növényvédő szereket és maradék anyagokat, itt fog­lalkozunk a szerves foszfát­észterek kimutatásával is. A színezékek és a színezett ter­mékek ellenőrzésére különös gondot fordítunk. » “ Az asztalon egy üveg feke- teribizli-szörp áll, a dré- gelypalánkiak készítménye. Kádár Jánosné felemeli az üveget, s a fény felé tart­ja: — Hatféle színezék anya­got engedélyeztek, ezek nem Korszerűsítették a meleg- üzemi félkész termékek iyar- lástechnológiáját. abbahagy­ták a homok tormába öntést, helyette bevezették a Kok:.ki­öntést és az automata sajto­lást. Ezáltal tartósabbak 'esz­nek a gyártmányok. ..A leg­jobb műanyag a sárgaréz' - mondják a MŰFÉM-beliek. Ennek szellemében ezen tu: sárgarézből sajtolják a sze­lepüléseket. A salgótarjáni látogatás alapján megállapodott a ?vlO- FÉM az Országos Gumiipari Vállalattal, hogy ezentúl új. hőálló tömítőanyagokat szállít az OGV, és javítja a tömítés' szolgáló Ó-gyűrűk minőségét Méjj ideiében van Sorolhatnánk még az intéz­kedéseket: a gyártmánymódo - sítást. az új szerelési utasítá­sokat. a megszigorított minő­ségi ellenőrzést a szerelőbri­gádok felajánlásait. Dicsére­tes, amit a MOFÉM műsza­kijai tettek a „jó minőség láncáért”. Igaz, néhány hóna­pot várni kellett az intézke­dések kiadásáig, de megért? — kiváltképp, ha meg is va­lósítják őket. Hiba viszont, hogy a gyár ifjúsági vezetői kihagytak egy fontos lépést: nem szólították fel a minőség javítására, s minőséglánchoz való csatla­kozásra a vállalat fiataljait. Elfeledkeztek róla, hogy a műszaki módosítások, utasítá­sok csak akkor érik el célju­kat, ha tömegeket mozgatnak meg a jó ügyért. A minőséglánc — ifjúsági kezdeményezés, mozgalom. Nemes törekvés azért, hogy például az új lakásokba be­költözők — tehát a MOFÉM dolgozói is — ezentúl ne bosz- szankodjanak a csöpögő csa­pok miatt. De a kezdeménye­zést kövesse a tennivalók kö­vetkezetes valóraváltása Mo- sonmagyaróvárott is. másutt is. S ebben a fiatalok, akik vállalták e mozgalom fölött a védnökséget, elől járjanak, ne sereghajtóként... Kulcsár László a Kisalföld munkatársa zetet és a termék minőségét, élvezhetőségét. A drégelypa- lánki készítmények egyéb­ként mindig kifogástalanok, a helyszíni hygiénes vizsgála­tok is kedvező eredményeket mutatnak. Rendszeresen el­lenőrizzük a húsáruk sótar­talmát is. Ezeket a terméke­ket — hogy tartósak legye­nek — nitrines pác-sóval sóz­zák, ebből azonban csak szigorúan meghatározott mennyiséget adagolhatnak. A pác-só mennyiségével főként a nyári hónapokban van sok gondunk. Évente egyszer a kutakból, négyszer a vízművektől víz­mintát vesznek. A minták­ban tízféle jellemzőt néznek meg. Általános tapasztalat, hogy Nógrád vizei a kelle­ténél eresebben nitrátosak és kemények. Sok a panasz, hogy dohos, pocsoja ízű a víz. Az ok lehet biológiai- de kémiai eredetű is. A vízmű mindenesetre beépít egy ozo- nizáló berendezést, amelynek hatására az íz- és szagprob­lémák előreláthatóan jövőre már megszűnnek. A város­ban végzett levegő vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a legtisztább levegőjű rész , az új megyei kórház környéke, a legszennyezet­tebb pedig a Vasötvözetgyár közvetlen közelében találha­tó. * A KÖJÁL laboratóriu­mairól adott kép természe­tesen csak kivonatos. A tel­jesség igényével szinte le­hetetlen felmérni azt a ha­talmas munkát, amit a köz­egészségügy fehér köpenyes őrei végeznek. károsítják az emberi szerve­Szendi Márta NÓGRÁD - 1969. május 21., szerda Boszorkánykonyhákban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents