Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 113. szám
A szakszolgálatok életéből Az államigazgatási műszaki mentőszolgálat megyei parancsnoksága májusban kétnapos továbbképzést tart a járási és városi szakszolgálati törzsek beosztottai részére. A továbbképzésen a szakszolgálati alakulat gyakorlati kiképzését készítik elő. * * A Salgótarjáni járási Polgári Védelmi Parancsnoksága megtartotta első gyakorlati foglalkozását a járási vegyvédelmi alakulatok részére. A foglalkozáson feltételezett sugár- szennyezett körülmények között végeztek mentesítő feladatokat a vegyvédelmi alakulatok beosztottai. A Pásztói'járás Polgári Védelmi Parancsnoksága összevont kiképzést tartott a községi polgári védelmi parancsnokok részére, ahol a szervezési feladatok végrehajtását vitatták meg. Megbeszélték az alakulatok irányítására ' és felhasználására vonatkozó elképzeléseiket is, « A Salgótarjáni városi Polgári Védelmi Parancsnokság befejezte a város üzemeinél a szakalakulatok kialakításával összefüggő előkészítő munkát. Az üzemek a szakminisztériumoktól kapott . irányelvek alapján megkezdték a felméréseket. Polgári védelmi kislexikon C. Zónát Mint ismeretes, a rádió- aktív felhőnyom területén különböző adatot okozó zónák alakulnak ki. Ennek megfelelően kell meghatá rozni a személyek magatartására vonatkozó rendszabályokat, intézkedéseket. így külön kell kezelni a 40—400 R. sugáradagot okozó „mérsékelten szennyezett” terű' letet "az „A” zónát, és az 1200 R-nél nagyobb sugáradagot okozó „veszélyesen szennyezett” területet a „C” zónát. A sugáradag-értékekből következik, hogy az előírások a legenyhébbek, az „A zóna területén az élőerők el- rej tésére, a sugárvédelem megszervezésére kell intézkedéseket foganatosítani. Ugyanakkor a „C” zóna területén különleges intézkedéseket kell tenni. A „C” zóta területéről a lakosságot a radióaktív felhő megérkezése előtt, de legalább a maximális sugárszint kialakulása előtt a lehetőség szerint, ideiglenesen ki kell vonni. A riasztáskor határozott utasítást kell adni az adott terület azonnali kiürítésére, az élőerők kivonására. A kimenekített lakosság csak a legszükségesebb ingóságokat viheti magával, kisebb élelmiszertartalékkal együtt. A kimenekítést a hatóságok szervezik és irányítják annak lebonyolítását. A megadott irányban és útvonalakon az előre kijelölt körzetbe a lakosság öntevékenyen is elindulhat. A kimenekítettek ‘ fogadására kijelölt körzetekben gondoskodni kell a személyek elhelyezéséről és ellátásáról. A kimenekítés időtartamát előre meg lehet határozni, a visszatelepítésre azonban csak az irányító szervek adhatnak utasítást. Legfontosabb feladatunk a felkészítés Beszélgetés a pásztói járás vezetőivel A Pásztói Járás Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a polgári védelmi feladatok jó végrehajtása érdekében összehívta a községi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökeit, polgári védelmi parancsnokait. Ezzel kapcsolatosan néhány kérdést tettünk fel a járási polgári védelmi parancsnoknak, Ispán Ká- rolynak és Tomis Lászlónak, a polgári védelem járási törzsparancsnokának: « — A járás lakosságának felkészítése szempontjából hogyan értékeli a kiképzési munkát? — Járásunkban a párt- és tanácsi szervek vezetésével komoly munka folyik a polgári védelem erősítéséért. A továbbképzés is jó alkalom Volt arra, hogy a járási és községi vezetők megszerezzék a polgári védelem feladatainak ellátásához szükséges ismereteket. Az elmúlt évben javulást tapasztaltunk a termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgzók és a járásunk területén levő vállalatok dolgozóinak tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre történő felkészítésében. A 15 órás tájékoztató oktatás programja szerint azonban a lakosság körében végzett foglalkozások az esetek többségében már nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Valamilyen módot kell találni arra, hogy a kiképzési programot korszerűbben hajtsuk végre. Gondolok itt a tömegtájékoztatás olyan formájára, mint a film, a rádió és televízió, valamint különböző ingyenes tájékoztató anyagok kézikönyvek kiadására. — Milyen feladatokat hajtott végre a polgári védelem járási törzse a 2002 számú kormányhatározat teljesítése érdekében? — A kormányhatározatból eredő feladatok megismertetésére, az államigazgatási szakszolgálatokra való kiterjesztésére igen nagy gondot fordítottunk. Többször tartottunk munkaértekezleteket ezzel kapcsolatosan, ahol a megyei polgári védelem hivatásos tisztjeit is felkértük tájékoztatók megtartására. Elsősorban a polgári védelmi törzs és a különböző szolgálatok közötti összhang kialakítására törekedtünk. Ezzel különböző törzsfoglalkozások keretében is foglalkoztunk. Találkoztunk azonban néhány nehézséggel is. A szakszolgálatok parancsnokai kezdetben nem tudták elképzelni, hogy saját területükön a polgári védelmi egységek felkészítését önállóan kell meg- oldaniok. Voltak, akik nem éreztek elég önállóságot a feladat megoldására. Természetesen ennek oka az volt, hogy a kormányhatározatból adódó egyes feladatok végrehajtásával sem a szolgálati törzsek, sem a járási törzsek nem voltak kellően tisztában. Az utóbbi időben elmondhatjuk, hogy a járás területén ejértük a követelményeknek megfelelő munkastílust, de ez még nem zökkenőmentes ma sem. — A törzsparancsnok elvtárs érintette á polgári védelmi alakulatok gondjait. Elnök elvtárs hogyan képzeli az ezzel kapcsolatos további teendők végrehajtását? — A községi alakulatok létrehozása járásunk területén alapvető erőt jelent majd. A megye által kialakított igényeknek megfelelően létrehozzuk valamennyi községben, állami gazdaságnál és termelőszövetkezetben. Tudjuk, hogy ezekbe az alakulatokba a polgári védelem területén tájékozatlan dolgozók kerülnek. Az a feladatunk, hogy megszilárdítsuk az alakulatok szervezettségét, felkészítsük őket a várható feladatok megoldására. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a szervezés végrehajtása után a gyakorlati kiképzések levezetésére fordítjuk a legnagyobb gondot. Ebben a munkában igen fontos szerepet töltenek be az egységek parancsnokai. Ezért jelentős feladat a parancsnoki állomány kiválasztása és módszertani felkészítése. Ehhez — az egységes irányítás javítása érdekében — központi továbbképzések megtartását javaslom a megyeszékhelyen. — Törzsparancsnok elvtárs milyen segítséget vár az elöljáró szervektől a feladatok végrehajtásához? — A polgári védelem számára előírt feladatok végrehajtásában a megyei és járási vezető szervek szerepe jelentősen megnőtt Állam- igazgatási szerveink szoros kapcsolatban állnak a népgazdaság termelő tevékenységével. Ezért a felkészítés időszakában a tervezés és a gyakorlati kiképzés végrehajtását az élethez kapcsolódóan kell megalapozni. Jelenleg folyik a korábban megszervezett polgári védelmi egységek gyakorlati kiképzése. Ehhez várunk segítséget a megyei államigazgatási szakszolgálatok parancsnokaitól. Az általuk szervezett továbbképzéseken a felkészítésnek ezt a fontos munkáját a szolgálatok parancsnokaival és törzstagjaival jól kell megterveztetni és szervezetten végrehajtani. Véleményem szerint ettől függ az 1969. évi felkészítés sikere. Az Ötvözetgyár ifjúsági szocialista brigádjának vezc tője Bíró Elemér — a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa — vállalásában szerepel a polgá ri védelem fejlesztésének feladatát is. Vállalta, hogy brigádjával segít az üzem törzsparancsnokának a kiképzés megszervezésében, és lakóhelyén a lakosság tájékoztató oktatásának végrehajtásában is. Biró Elemér brigádjával részt vett a „Ki tud többet a polgári védelemről” című vetélkedő megyei selejtezőjében Is. Munkatársaival együtt igen szép eredményt ért el, és a megyei döntőbe jutott Univerzális mérőműszer ek Több kapitalista állam polgári védelmi szervezeténél alkalmazzák a TOTAL-g 110 A univerzális sugárzásmérő műszert, amelyet Nyugat-Németországban fejlesztettek ki. A műszer egyidejűleg háromféle működést tesz lehetővé: — Radioaktív sugárzás jelzése optikai és akusztikai formában 100 mr. sugáradag jelenléte esetén; — Gamma sugáradag mérése 0,02 mr/órától 5$0 r/óráig hét kapcsolási tartományba; — Sugáradag mérése, mely 1—1 ugrásokkal egy forgó-számoló műre rögzítődik automatikusan. A műszer áramellátását egy 1,5 V-os „monopeiia” biztosítja. így védekezzünk Készítsünk magunk porálarcot Porvédő álarcok készítésére alkalmasak a közismert, kereskedelmi forgalomban Is kapható flanellanyagok. Porvisszatartó és porszűrő í képességük nagyon jó. A .flanelldouble anyag például a mikron méretű porszemcsék 90 százalékát is képes visszatartani, és eközben a szűrőfelület légzési ellátása, tartós viselés esetén is alig növekszik. Mielőtt a textíliát kiválasztanánk, szájunk és orrunk elé tartva, ki- és belélegezve győződjünk meg arról, miként viselhető 'el, csak azután állítsuk össze az álarcot. A jól kiválasztott textíliákból, a továbbiakban Ismertetett szabásminta felhasználásával, házilag is elkészíthetők porálarcak, amelyek radioaktív klszóródási területen, átmenetileg jól használhatók. A porálarc tulajdonképpen egy álarctest, amit a fejtetőn át, egy gumiszalag, hátul ped.ig két oldalt felerősített kötőszalag szorít a fejre. Az álarctest, a fej méretétől függő nagyságban, a minta méreteinek arányos növelésével, vagy csökkentésével elkészíthető. Célszerű előbb papírból elkészíteni, a mintát, és csak a megfelelő méret kialakítása után kiszabni a textilanyagot. A álarctest az X. ábra alapján s készíthető el. Szabásakor ( a kettéhajtott, simára vasalt textilanyagra kell ráhelyezni az „1, ábra metszete” szabásmintát úgy, hogy az A, A, jelzés a textília összehajtott részéhez kerüljön. A minta szerint ki-, vágott álarctest elülső része széthajtva úgy néz ki, mint az 1. ábra. Az álarc fejet borító részén a B, D, B vonal mentén gumiházat kell kialakítaná és a 6—8 mm-es gumiszalagot kell belehúzni. A szalag hosszát a fej méretéhez kell igazítani, 25—30 cm általában elégséges. A C, D vonal mentén kettős vonalkázással jelölt helyen, mindkét szárán egy-egy rögzítő szalagot kell rátüzni. A porálarc összeállítása a következő sorrendben történik: — először, az álarctest elülső részét (az 1. ábra szerint) széthajtott formában a B,, Bj vonal mentén összefogjuk az alábbi rész B,, Aj, Bx jelzését és kifordítva összegépeljük; — másodszor, az álarctest elülső részének mindkét oldalához a B, B, vonal mentén hozzáillesztjük, majd rágépeljük a fejet borító rész B, C o!d.alát. — harmadszor, a visszafordított álarcot a varrások mentén simára vasaljuk és az álarctest elülső részét a B, A, B, az áll alatti részét a C, C, vonalon szegő varrással (endlizéssel) 1 kell befejezni; — negyedszer, az A. és D. pontokhoz hozzá kell tűzni a 6—8 mm széles, 20—30 cm hosszú gumiszalagot. A kész pcrrál- I arcot összehajtogatva műanya ytasakban kell bíróim. Alkalmazás i rendkívül egyszerű, magyarázatot nem igényel. Anv- nyit viszont még meg kell jegyezni, hogy a porálo - cot csuklyává1 együtt célszerű használni, mert így a fej és a nyalk- rész teljesen védett lesz. A leírt védőálarc-típus este? egy a sok közti . amit házilag is könnyen él lehet készíteni. Valamennyi szükség- légzésvédő átmenetileg egyformán védelmet nyújt viselőjének. 4.sbrft Ezt írja a jogszabály Milyen Időtartamú lehet a polgári védelmi kiképzés — továbbképzés? A kiképzés — továbbképzés — időtartamát a honvédelmi törvény eltérően állapítja meg a polgári védelmi kötelezettség — nem szakszolgálat— alatt álló személyek és a szakszolgálatra kijelölt személyek tekintetében. Szabályozása szerint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek évenként legfeljebb 60. a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek évenként legfeljebb 120 órát meg nem haladó kiképzésben — továbbképzésben — való részvételre kötelezhetők. A polgári védelmi szakszolgálatot teljesítő személyeknél a kiképzés — továbbképzés — nagyobb óraszámát az indokolja, hogy ezeket a személyeket a szakszolgálatra háruló különleges feladatok végrehajtására kell felkészíteni. A felkészítés szükséges időtartama természetesen szakszolgálatonként — az ellátandó feladatok különböző jellege folytán — eltérő is lehet. Egyes szakszolgálatoknál ugyanis nagyobb, más szakszolgálatoknál kevesebb óraszám szükséges a szak- szolgálatból adódó feladatok megfelelő elsajátításához. A honvédelmi törvény egyébként a kiképzés — továbbképzés — évenkénti óraszáma tekintetében csak azt a legmagasabb óraszámot állapítja meg a kötelezettek mindkét köre tekintetében, amelyeken túl a kiképzés — továbbképzés — időtartama évenként nem terjedhet. Ez a rendelkezés tehát nem azt jelenti, hogy a polgári védelmi kötelezetteket évente 60, szakszolgálat esetében 120 órás kiképzésben kell részesíteni, hanem azt, hogy kiképzésűje — továbbképzésük — Időtartama évenként a 60, illetőleg a 120 órát nem haladhatja meg. Ezen a kereten belül a kiképzés — továbbképzés — évenkénti időtartamát a honvédelmi miniszter határozza meg. NÚGRÁD — 1969. május 18., vasárnap 11
