Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 113. szám
A Borsodi Vegyi Kombinát vezetői hazai és külföldi vásárlói megrendelői részére a 3-es üzemben bemutatótermet létesített. A bemutatóteremben megtalálható a BVK összes terméke* részletes felvilágosítást kaphatnak a látogatók azok felhasználási módjáról is 44 ULNOKVALASZTAS ELŐTT A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 6/1969 számú határozatával úgy döntött, hogy 1969. május 16. és június 30. között meg kell választani a megyei bíróságnál és a járásbíróságnál működő népi ülnököket. Az ülnököket a megyei bírósághoz a megyei, a járásbíróságokhoz a járási, városi tanácsok tanácsülésein választják meg. A2 ülnökválasztás ideje egybe esik a népi ülnöki intézmény létrehozásának 20. évfordulójával. A bírósági ülnökök intézménye a szocialista demokrácia egyik alapvető követelménye, s ez biztosítja a dolgozó nép részvételét az igazságszolgáltatásban. A felszabadulást követően a szocialista típusú igazságszolgáltatás kiépítése során 1949-ben először a büntető ítélkezésnél vezették be a népi ülnöki rendszert, majd a Nép- köztársaság Alkotmánya áltános alapelvként meghatározta a dolgozó nép részvételét az igazságszolgátatásban. A 20. évfordulóról való megemlékezés során a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és az igazságügyi kormányzat kormánykitüntetésben, Igazságügy kiváló dolgozója kitüntetésben, igazságügy-miniszteri dicséretben részesítette azokat az ülnököket, akik hosszú időn keresztül kiemelkedően tevékenykedtek az igazságszolgáltatás területén. Megyénkből a balassagyarmati járásbíróságnál tevókenyekedő Makai Gás- párné, az Igazságügy kiváló dolgozója lett, a megyei bíróságnál működő Kuszi József pedig igazságügy-miniszteri dicséretben részesült. Ez az elismerés hivatott kifejezni valamennyi ülnök számára az igazságügyi kormányzat köszönetét és elismerését azért az áldozatos munkáért, amelyet működésük során kifejtettek. Az ülnökök jelölésénél és megválasztásánál abból kell kiindulni, hogy ítélkezni, dolgozótársaink vitás ügyeit eldönteni, emberek bűnösségét megállapítani vagy felmenteni a bűncselekmény vádja alól igen nehéz, komoly, felelősségteljes feladatot jelent. Csak az tudja ezt teljesíteni, csak az tud jól Ítélkezni, aki élvezi dolgozótársai bizalmát, és csak az nyerheti el ezt a bizalmat, aki teljes tudásával Igyekszik a szocialista törvényeket betartani. Ezért csak olyan ülnököt jelöljünk és válasszunk meg, aki hű a néphez, a szocializmus építéséhez. Az ülnökök egyenlő joggal vesznek részt a szakbírókkal a ítélkezésben. Élettapasztalatuk, a gyakorlati gazdasági életben. végzett munkájuk során szerzett ismereteik érvényesülnek az ítélkezésben. Közelebb viszik működésükkel a bíróság tevékenységét a dolgozókhoz, ők is jelentősen közreműködnek abban, hogy a bíróság ítélkezése megfeleljen a párt, a kormány jogpolitikájának, a törvényességnek és találkozzon a közvélemény egyetértésével. A most megválasztásra kerülő ülnököket az üzemi, a termelőszövetkezeti, a lakóterületi kollektívák javasolják a tanácsok számára megválasztásra. A felelősségteljes munka megköveteli, hogy a jelölésnél és a választásnál érvényesüljenek az 1960. évi 6. számú törvényerejű rendelet előírásai, amely szérint csak 23. életévet betöltött, választójogosjjltság- gal rendelkező, feddhetetlen magyar állampolgárok választhatók meg népi ülnököknek. Elsősorban jól dolgozó szakmunkásokat, termelőszövetkezeti tagokat és a termelésben közvetlenül résztvevő más dolgozókat kell jelölni, ez ter- mésztesen nem jelenti azt, hogy értelmiségi, vagy más munkaterületen dolgozók, — nyugdíjasok, háziasszonyok — megfelelő arányban ne lennének jelölhetők, illetve választhatók. Olyanokat kell megválasztani, akik megfelelően tudják képviselni és érvényesíteni a dolgozó nép akaratát a bírói ítélkezésben. Az üzemekben, a munkahelyek többségén helyesen értékelik az ülnökök ’ tevékenységét. Ügy tekintik, mint elsőrendű társadalmi feladat ellátását. Megfelelő kapcsolatot tartanak az ülnökökkel, beszámoltatják őket és hasznosítják az ülnökök bírósági tapasztlatait a társadalmi tulajdon megóvásánál, a dolgozók jogainak biztosításánál. Az ülnökök tagjai a társadalmi bíróságoknak, a munkaügyi döntőbizottságoknak. Azokon a helyeken, ahol még nem így látják és nem (gy értékelik az ülnökök tevékenységét elsősorban a szakszervezeti bizottságoknak kell kezdeményezni és elérni, hogy a helyzet megváltozzon, hogy Ismerjék el az ülnöki munkát elsőrendű társadalmi tevékenységnek és hasznosítsák az ülnökök tapasztalatait. ' / Az ülnökök megbecsülésének fokozásával kell elsősorban megköszönni azt a áldozatos munkát, amelyet az ítélkezés területén kifejtenek amellyel hozzájárulnak ahhok, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai valóban a nép bíróságaiként, szocialista bíróságként működjenek. E megbecsülés fokozása pedig mindannyiunk feladata, mindannyiunk ügye. Fér/ikőnnyek Roger Gray, a híres angol pszichológus szeretné meghosz- szabbítani a férfiak életét, amely, mint ismeretes, átlagban rövidebb a nők életénél, méghozzá a pszichológus szerint azért, mert a férfiak „”emsír- ják el magukat olyan könnyen, mint a gyengébb nem képviselői”. Márpedig „a sírás meghosszabbítja az életet. Amíg a sírást >*férfiatlannak« fogiák minősíteni, s ezért elfojtják, addig a férfiaknak semmi esélyük sem lesz a hosszú életre Gray doktor ebből az érvből kiindulva tanfolyamokat rendez férfiak számára, amelyeken a legújabb pedagógiai módszereket alkalmazva megtanítja diákjait a sírásra. „Engedjenek szgbad folyást köny- nyeiknek” — követeli hallgatóitól a pszichológus, s addig ösztönzi őket, amíg sírva nem fakadnak. — Elsősorban arról van szó, hogy megszüntessük azt a helytelen közfelfogást, hogy „sírni férfiatlan dolog” — jelentette ki a doktor. (Ford.: Dosek Lajos) Kin csattan az ostor BÁRMELYIK TÉMÁJÁT vizsgáljuk a nemrég kiét évre megkötött kollektív szerződéseknek, rögtön kiviláglik, hogy a dolgozók ezer szállal kötődnek hozzá. Nem csoda, ha az előkészítésnél sokan hallatták szavukat. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ■a dolgozók javaslatainak csaknem 80 százalékát felhasználták a végleges szöveg kialakításánál. Hasonlóképpen történt ez megyénk majdnem minden üzemében. Olyan vélemény alakult ki, hogy a két évre szóló szerződéstervezetek hatékony eszközei a gazdasági eredmények fokozásának, további lehetőséget biztosítanak a dolgozók jogainak bővítéséhez, az üzemi demokratizmus szélesítéséhez, az új mechanizmus által teremtett követelmények teljesítéséhez. Az előkészítés során lezajlott beszélgetések a dolgozók és vezetők között, tükröt állítottak a vezétők elé. Ebből megtudhatták, mennyit ért korábbi ígéretük, milyen bátor volt vezetési, irányítási módszerük, mi az, ami miatt szégyenkeznáök kell, amit gyorsan meg kell változtatni az egész kollektíva egyetemes szolgálatának érdekében. JÖL MONDTA a több száz vitázó közül az egyik: az ostor rajtunk csattan, jól gondoljuk meg, mit és hogyan fogadunk el a kollektív szerződésben. Szavainak igazságáról a napokban ismét meggyőződtünk, amikor az egyik építőipari vállalat kőművese panaszolta; többszöri kérésre sem kapta meg a kollektív szerződést. A kíváncsi miértre azt válaszolta: — Többedma- gammal el szeretnék menni máshová dolgozni, mert itt nem találtuk meg a számításunkat. -u Ez is mutatja, hogy a dolgozók élni akarnak jogaikkal, n«m írott malaszt- nak, hanem az üzem életét szabályozó fontos, nélkülözhetetlen törvénynek tekintik a kollektív szerződést. S ez jó dolog. Bárcsak többször forgatnák lapjait, mert ilyenformán nemcsak ellenőriznék a gazdasági vezetők tevékenységét, hanem hozzájárulnának a helyes közgondolkodás kialakításához, a demokratizmus szélesítéséhez. A közérdeklődésen kívül a fejlődés helyes követelményeinek [elismerése Is tükröződött azokban a felszólalásokban, javaslatokban, amelyek a szerződések megkötése előtt elhangzottak. Többen hangsúlyozták: az első szerződés megkötésekor, egv évvel ezelőtt, azt hittük. hogy úgy jó, ahogy akkor volt. Ma pedig rájöttünk, hol vétettünk hibát, mit kell másként csinálni, a valósághoz jobban hozzáigazítani. Ennek eredményeként a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben finomították a dolgozók kategóriába való sorolását. Ezt cselekedte a Nógrád megyei Via- és Csatornamű, a Nógrád megyei Nyomdaipari, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi, a Nógrád megyei Építőipari,. és még több vállalat. A kategóriákon belül is különbséget tettek a jól és a kevésbé jól dolgozók között. A tanácsi helyiipar több üzemében" a munkások kérésére csökkentették a próbaidőt. A dolgozók egészséges közgondolkodásét tükrözi a fegyelmi büntetéseknél mutatkozó skáliabővftés, a szigorúság, amely alkalmas a munkafegyelem további megszilárdítására. Köz óh aj tükröződik a munkaruha kihordási idejének csökkentésében a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál. Érvényesül az a helye* elv is, hogy az fizessen, aki a vállalatnak, gyárnak. üzemnek kárt okoz. Korrigálták a jutalomszabadságnál korábban kialakult egyenlősdit is; több napot biztosítanak a kormányki tüntetésben részesülőknek. A túlmunka szabá- 1 lyozásánáil nemcsak a telje- 1 süthető maximumot, hanem aiz elrendelés feltételeit is elő- ' írták. A tanácsi vállalatoknál | általában növelték a bérpátié- j kot. Ugyanitt tervszerűbbé i tették a munkaidőalappal va- ] ló gazdálkodást, a hatékony- ] ság növelése érdekében bát- : rabban alkalmazzák az egyen- ( lőtten • munkaidőt, tovább fi- i momították és finomítják az i anyagi ösztönzés különböző i formáit. | A Salgótarjáni Kohászati ' Üzemekben pályázatot hirdet- i tak a kulcsfontosságú műsza- j ki, technológiai feladatok megoldására. A tanácsi iparban a törvényeknek megfelelően mindenütt a szakszervezetekre bízták a szociális és kulturális kiadásokra biztosított pénz felhasználását. A MOSTANI SZERZŐDÉSEK. megkötésénél egy év bőséges tapasztalata állt üzemeink, vállalataink gazdasági és szakszervezeti vezetőinek rendelkezésére. Tudták, ismerték mit enged meg a törvény és mit nem. Néhány helyen mégis a felsőbb szenteknek kellett közbeavatkozni a törvénysértő megfogalmazások miatt. Előfordult, hogy új szerződésre kötelezték az egyik vállalatot, mert a vezetők nem fordítottak gondot a szerződéstervezet széles körű megvitatására, illetve előkészítésére. Senki sem állítja, hogy a jelenlegi szerződések minden tekintetben kifogástalanok, nem lehet rajtuk korrigálni. A gyorssodrású élet, a fogyasztói igényekhez való rugalmasabb igazodás újabb megoldásra váró gondokat is felvet, amelyek elől csak pillanatnyilag tehet kitérni. A múlt azonban másra is figyelmeztet: a sokszor csak hosszas unszolásra elkészített kollektív szerződések ne kerüljenek az íróasztal Legalsó fiókjába. Forgassák csak a dolgozók és a szakszervezeti bizottságok, hisz az utóbbiakra bízták a bennefoglaltak megvalósítását. MA MÉG NINCS KIMONDVA, milyen erkölcsi és anyagi elmarasztalás illeti meg azt a gazdasági vezetőt, vagy szakszervezeti tisztségviselőt, amelyik nem teljesíti, illetve megsérti a tervezet előírásait, mégis azt kell mondani: a közösein írásbafoglalt szabályok mindenkit köteleznek. A tagság a'számonkéréssel a szakszervezeti bizottságot bízta meg. Ennek szellemében ítéli meg tevékenységét, a dolgozók érdekében való munkálkodását a szervezett dolgozók népes serege. Venesz Károly Egy héten egyszer együtt Kevés olyan elfoglalt ember él Salgótarjánban, mint dr. Marton Tibor, rendelőintézeti szakfőorvos. Híre van a fogójának, amellyel úgy tudja megfogni és tapintatosan eltávolítani a beteg fogat, hogy a páciens nem is érzi. Sokan keresik őt fogcsinálta- tással is, de mindenkire nem juthat ideje: rábízza őket ügyes, fiatal munkatársaira. Mert ahol a főorvosnak jó híre van, ott a többi szakorvos is gyorsabban fejlődik... A népszerűség átka — Jó dolog-e a népszerűség? — teszem fel a kérdést az elfoglalt embernek. — Jó is, rossz is — mondja. — Jó, mert elismerést, szeretet jelez, de rossz is, mert túlzsúfoltak a rendelési órák. Lakásán, otthoni rendelőjében szakítottunk időt a beszélgetésre. A másik szobába nyíló ajtó félig nyitva áll. A népszerűségről folytatott párbeszédre belép a helyiségbe a fogorvos felesége, dr. Demann Edit belgyógyász. — Ha valaki élvezi a betegek bizalmát — fűzi hozzá magyarázatul — akkor tönkre mehet a munkában. Azért is nézek némi aggodalommal a Júniusban életbe lépő rendelet elé, amely lehetővé teszi, hogy a beteg válogasson a körzeti orvosok közül. A jóhírű orvosoknál nagy zsúfoltság, lesz.... vizsgára. Oda irányították, s ö nagy szorgalommal vetette bele magát a tanulásba. — Nem érez nosztalgiát a szőlőtermesztés iránt? Mosolyog. Az asztalról, a vények és iratok mellől egy könyv csomagot emel fel. Van azok között Ady-kötet, orvosi seakkönyv, regény, természet- tudományos mű, de még borászati kiadvány is. Ilyen sokoldalú az orvos érdeklődése. — Nagyon elfoglalt ember vagyok,, de a kertészkedés az egyik hobbym. Ha csak tehetem, megyek a kertbe. — S a másik hobbyja? — A horgászat. Erre azonban kevés idő jut. Hiszen nemcsak a rendelő- intézet fogászatán, hanem az Acélgyárban és a<z üveggyárban is rendel. Nem szólván arról, hogy a rendelőintézetben olyan szűk szobácskákba kényszerülnek az orvosok, hogy talán* még sivárabb a helyzetük, mint a többi szakrendelőben. Az új rendelő, amelyben egy teljes emeletet kapnak, előreláthatólag csak 1972-ben épül meg. Négyen az utánpótlásból A fogfájós vagy rosszfogú betegek aeonban keveset éreznek a sivár helyzetből, mert az orvosok készségesek, kedvesek és többen is vannak, — Így is sokszor indokolatlanul is háborgatják az orvosokat — veszi <^t a szót a főorvos. — Sok a képzelt beteg, a bippochonder is. — Ez főként ránk, belgyógyászokra vonatkozik — mondja, a doktornő. — A fogászatra ugyanis a legritkább esetben megy kitalált mesével a beteg. Ha valaki a fogorvost keresi, annak oka van. — Fordult-e már elő fogorvosi gyakorlatában, hogy tettetett fájdalommal próbálták becsapni? — kérdeztem dr. Martont. — Egyre emlékszem. Egy fegyenc hozatta el magát és két ép fogát akarta kihúzatni. Talán egy kis mozgásra, szabad levegőre vágyott... Sokszínű érdeklődés Hogyan lesz valaki fogorvos? Mindenekelőtt úgy, hogy beiratkozik az orvostudományi egyetemre. De hát miben nyilvánul meg az elhivatottság? Dr. Marton Tibor életében, pályafutásában hiába is keresnénk romantikus fordulatokat. Szülei a Balaton menti, bortermő földeken gazdálkodtak, a családban nem akadt egyetlen örvös sem. Marton Tibor sem fogorvosnak készült: a szőlészeti és borászati főiskolára szeretett volna kerülni, és csak harmadikként irta be jelentkezési lapjára az orvostudományi egyetemet. Mégis ide hívták be felvételi mint egy-két éve még. A Nógrád megyébe irányított hat fiatal fogorvosból négy Salgótarjánba került. Ök is elégedettek, mert a meghirdetett állásokban nem csalódtak. (Dr. Marton Tibor húga Is az idén végzett, Mátranovs- kon helyezkedett el!) A fiatalok gyorsan megkapták a kinevezést és valamennyiüket lakás is várta. — Csak a gyermekfogászatra nem kívánkoznak az orvosok, jegyzi meg dr. Marton Tibor. — Ennek az oka? ■— A gyermekfogászat tömegmunka. Ráadásul egysíkú is. A felnőttfogászaton több alkalom nyílik a sokoldalú gyakorlat megszerezésére. Pedig a gyermekfogászat jelentősége igen nagy, hiszen lényegében itt van lehetőséé a fogrorrilás megelőzésére. Talán némi anyagi ösztönzési"'- a fiatalokat is oda lehetne csalogatni, esetleg néhánv órányi felnőttrendelést is biztosíthatnánk mellé... Hivatásának élő. két elfoglalt emberrel, egv szorgalmas és sokrétű érdeklődésű orvos- házaspárral sikerült megismerkednem. Búcsúzásnál dr Demann Edit némi iróniával megjegyzi: — Néha találkozunk is. Arra azonban már ritkán jut Idő, hogy tapasztalatainkat, véleményünket kicseréljük. Egy héten egyetlen közös és szabad délutánunk akad, .. Lakos György NÖGRÁD *» 1969. május 18., vasárnap 3
