Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 113. szám

A Borsodi Vegyi Kombinát vezetői hazai és külföldi vásárlói megrendelői részére a 3-es üzemben bemutatótermet létesített. A bemutatóteremben megtalálható a BVK összes terméke* részletes felvilágosítást kaphatnak a látogatók azok felhasználási módjáról is 44 ULNOKVALASZTAS ELŐTT A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 6/1969 számú határozatával úgy döntött, hogy 1969. május 16. és június 30. között meg kell választani a megyei bíró­ságnál és a járásbíróságnál működő népi ülnököket. Az ül­nököket a megyei bírósághoz a megyei, a járásbíróságokhoz a járási, városi tanácsok tanácsülésein választják meg. A2 ülnökválasztás ideje egybe esik a népi ülnöki intézmény lét­rehozásának 20. évfordulójával. A bírósági ülnökök intézménye a szocialista demokrácia egyik alapvető követelménye, s ez biztosítja a dolgozó nép részvételét az igazságszolgáltatásban. A felszabadulást követően a szocialista típusú igazság­szolgáltatás kiépítése során 1949-ben először a büntető ítél­kezésnél vezették be a népi ülnöki rendszert, majd a Nép- köztársaság Alkotmánya áltános alapelvként meghatározta a dolgozó nép részvételét az igazságszolgátatásban. A 20. évfordulóról való megemlékezés során a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és az igazságügyi kormányzat kor­mánykitüntetésben, Igazságügy kiváló dolgozója kitünte­tésben, igazságügy-miniszteri dicséretben részesítette azokat az ülnököket, akik hosszú időn keresztül kiemelkedően tevé­kenykedtek az igazságszolgáltatás területén. Megyénkből a balassagyarmati járásbíróságnál tevókenyekedő Makai Gás- párné, az Igazságügy kiváló dolgozója lett, a megyei bíró­ságnál működő Kuszi József pedig igazságügy-miniszteri di­cséretben részesült. Ez az elismerés hivatott kifejezni vala­mennyi ülnök számára az igazságügyi kormányzat köszöne­tét és elismerését azért az áldozatos munkáért, amelyet mű­ködésük során kifejtettek. Az ülnökök jelölésénél és megválasztásánál abból kell kiindulni, hogy ítélkezni, dolgozótársaink vitás ügyeit eldön­teni, emberek bűnösségét megállapítani vagy felmenteni a bűncselekmény vádja alól igen nehéz, komoly, felelősségtel­jes feladatot jelent. Csak az tudja ezt teljesíteni, csak az tud jól Ítélkezni, aki élvezi dolgozótársai bizalmát, és csak az nyerheti el ezt a bizalmat, aki teljes tudásával Igyekszik a szocialista törvényeket betartani. Ezért csak olyan ülnököt jelöljünk és válasszunk meg, aki hű a néphez, a szocializ­mus építéséhez. Az ülnökök egyenlő joggal vesznek részt a szakbírókkal a ítélkezésben. Élettapasztalatuk, a gyakorlati gazdasági életben. végzett munkájuk során szerzett ismerete­ik érvényesülnek az ítélkezésben. Közelebb viszik működé­sükkel a bíróság tevékenységét a dolgozókhoz, ők is jelen­tősen közreműködnek abban, hogy a bíróság ítélkezése meg­feleljen a párt, a kormány jogpolitikájának, a törvényesség­nek és találkozzon a közvélemény egyetértésével. A most megválasztásra kerülő ülnököket az üzemi, a termelőszövetkezeti, a lakóterületi kollektívák javasolják a tanácsok számára megválasztásra. A felelősségteljes munka megköveteli, hogy a jelölésnél és a választásnál érvényesül­jenek az 1960. évi 6. számú törvényerejű rendelet előírásai, amely szérint csak 23. életévet betöltött, választójogosjjltság- gal rendelkező, feddhetetlen magyar állampolgárok választ­hatók meg népi ülnököknek. Elsősorban jól dolgozó szak­munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat és a termelésben közvetlenül résztvevő más dolgozókat kell jelölni, ez ter- mésztesen nem jelenti azt, hogy értelmiségi, vagy más mun­katerületen dolgozók, — nyugdíjasok, háziasszonyok — meg­felelő arányban ne lennének jelölhetők, illetve választhatók. Olyanokat kell megválasztani, akik megfelelően tudják kép­viselni és érvényesíteni a dolgozó nép akaratát a bírói ítél­kezésben. Az üzemekben, a munkahelyek többségén helyesen ér­tékelik az ülnökök ’ tevékenységét. Ügy tekintik, mint első­rendű társadalmi feladat ellátását. Megfelelő kapcsolatot tar­tanak az ülnökökkel, beszámoltatják őket és hasznosítják az ülnökök bírósági tapasztlatait a társadalmi tulajdon meg­óvásánál, a dolgozók jogainak biztosításánál. Az ülnökök tagjai a társadalmi bíróságoknak, a munkaügyi döntőbizott­ságoknak. Azokon a helyeken, ahol még nem így látják és nem (gy értékelik az ülnökök tevékenységét elsősorban a szak­szervezeti bizottságoknak kell kezdeményezni és elérni, hogy a helyzet megváltozzon, hogy Ismerjék el az ülnöki munkát elsőrendű társadalmi tevékenységnek és hasznosítsák az ül­nökök tapasztalatait. ' / Az ülnökök megbecsülésének fokozásával kell elsősor­ban megköszönni azt a áldozatos munkát, amelyet az ítél­kezés területén kifejtenek amellyel hozzájárulnak ahhok, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai valóban a nép bí­róságaiként, szocialista bíróságként működjenek. E megbecsülés fokozása pedig mindannyiunk feladata, mindannyiunk ügye. Fér/ikőnnyek Roger Gray, a híres angol pszichológus szeretné meghosz- szabbítani a férfiak életét, amely, mint ismeretes, átlagban rövidebb a nők életénél, még­hozzá a pszichológus szerint azért, mert a férfiak „”emsír- ják el magukat olyan könnyen, mint a gyengébb nem képvi­selői”. Márpedig „a sírás meg­hosszabbítja az életet. Amíg a sírást >*férfiatlannak« fogiák minősíteni, s ezért elfojtják, addig a férfiaknak semmi esé­lyük sem lesz a hosszú életre Gray doktor ebből az érvből kiindulva tanfolyamokat ren­dez férfiak számára, amelye­ken a legújabb pedagógiai módszereket alkalmazva meg­tanítja diákjait a sírásra. „En­gedjenek szgbad folyást köny- nyeiknek” — követeli hallga­tóitól a pszichológus, s addig ösztönzi őket, amíg sírva nem fakadnak. — Elsősorban arról van szó, hogy megszüntessük azt a hely­telen közfelfogást, hogy „sírni férfiatlan dolog” — jelentette ki a doktor. (Ford.: Dosek Lajos) Kin csattan az ostor BÁRMELYIK TÉMÁJÁT vizsgáljuk a nemrég kiét évre megkötött kollektív szerző­déseknek, rögtön kiviláglik, hogy a dolgozók ezer szállal kötődnek hozzá. Nem csoda, ha az előkészítésnél sokan hallatták szavukat. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben ■a dolgozók javaslatainak csaknem 80 százalékát fel­használták a végleges szöveg kialakításánál. Hasonlóképpen történt ez megyénk majdnem minden üzemében. Olyan vélemény alakult ki, hogy a két évre szóló szerző­déstervezetek hatékony esz­közei a gazdasági eredmények fokozásának, további lehető­séget biztosítanak a dolgozók jogainak bővítéséhez, az üze­mi demokratizmus szélesíté­séhez, az új mechanizmus ál­tal teremtett követelmények teljesítéséhez. Az előkészítés során lezaj­lott beszélgetések a dolgozók és vezetők között, tükröt állí­tottak a vezétők elé. Ebből megtudhatták, mennyit ért korábbi ígéretük, milyen bá­tor volt vezetési, irányítási módszerük, mi az, ami miatt szégyenkeznáök kell, amit gyorsan meg kell változtatni az egész kollektíva egyete­mes szolgálatának érdekében. JÖL MONDTA a több száz vitázó közül az egyik: az os­tor rajtunk csattan, jól gon­doljuk meg, mit és hogyan fo­gadunk el a kollektív szerző­désben. Szavainak igazságáról a napokban ismét meggyőződ­tünk, amikor az egyik építő­ipari vállalat kőművese pa­naszolta; többszöri kérésre sem kapta meg a kollektív szerződést. A kíváncsi miértre azt válaszolta: — Többedma- gammal el szeretnék menni máshová dolgozni, mert itt nem találtuk meg a számítá­sunkat. -u Ez is mutatja, hogy a dolgozók élni akarnak jogaikkal, n«m írott malaszt- nak, hanem az üzem életét szabályozó fontos, nélkülöz­hetetlen törvénynek tekintik a kollektív szerződést. S ez jó dolog. Bárcsak többször for­gatnák lapjait, mert ilyenfor­mán nemcsak ellenőriznék a gazdasági vezetők tevékenysé­gét, hanem hozzájárulnának a helyes közgondolkodás kiala­kításához, a demokratizmus szélesítéséhez. A közérdeklődésen kívül a fejlődés helyes követelmé­nyeinek [elismerése Is tükrö­ződött azokban a felszólalá­sokban, javaslatokban, ame­lyek a szerződések megkötése előtt elhangzottak. Többen hangsúlyozták: az első szer­ződés megkötésekor, egv év­vel ezelőtt, azt hittük. hogy úgy jó, ahogy akkor volt. Ma pedig rájöttünk, hol vétettünk hibát, mit kell másként csi­nálni, a valósághoz jobban hozzáigazítani. Ennek ered­ményeként a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben finomítot­ták a dolgozók kategóriába való sorolását. Ezt cselekedte a Nógrád megyei Via- és Csa­tornamű, a Nógrád megyei Nyomdaipari, a Nógrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedel­mi, a Nógrád megyei Építő­ipari,. és még több vállalat. A kategóriákon belül is különb­séget tettek a jól és a kevés­bé jól dolgozók között. A ta­nácsi helyiipar több üzemé­ben" a munkások kérésére csökkentették a próbaidőt. A dolgozók egészséges közgon­dolkodásét tükrözi a fegyel­mi büntetéseknél mutatkozó skáliabővftés, a szigorúság, amely alkalmas a munkafe­gyelem további megszilárdítá­sára. Köz óh aj tükröződik a munkaruha kihordási idejé­nek csökkentésében a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál. Érvényesül az a helye* elv is, hogy az fizessen, aki a válla­latnak, gyárnak. üzemnek kárt okoz. Korrigálták a ju­talomszabadságnál korábban kialakult egyenlősdit is; több napot biztosítanak a kor­mányki tüntetésben részesü­lőknek. A túlmunka szabá- 1 lyozásánáil nemcsak a telje- 1 süthető maximumot, hanem aiz elrendelés feltételeit is elő- ' írták. A tanácsi vállalatoknál | általában növelték a bérpátié- j kot. Ugyanitt tervszerűbbé i tették a munkaidőalappal va- ] ló gazdálkodást, a hatékony- ] ság növelése érdekében bát- : rabban alkalmazzák az egyen- ( lőtten • munkaidőt, tovább fi- i momították és finomítják az i anyagi ösztönzés különböző i formáit. | A Salgótarjáni Kohászati ' Üzemekben pályázatot hirdet- i tak a kulcsfontosságú műsza- j ki, technológiai feladatok megoldására. A tanácsi ipar­ban a törvényeknek megfele­lően mindenütt a szakszerve­zetekre bízták a szociális és kulturális kiadásokra biztosí­tott pénz felhasználását. A MOSTANI SZERZŐDÉ­SEK. megkötésénél egy év bő­séges tapasztalata állt üze­meink, vállalataink gazdasá­gi és szakszervezeti vezetőinek rendelkezésére. Tudták, is­merték mit enged meg a tör­vény és mit nem. Néhány he­lyen mégis a felsőbb szentek­nek kellett közbeavatkozni a törvénysértő megfogalmazá­sok miatt. Előfordult, hogy új szerződésre kötelezték az egyik vállalatot, mert a veze­tők nem fordítottak gondot a szerződéstervezet széles körű megvitatására, illetve előké­szítésére. Senki sem állítja, hogy a jelenlegi szerződések minden tekintetben kifogástalanok, nem lehet rajtuk korrigálni. A gyorssodrású élet, a fo­gyasztói igényekhez való ru­galmasabb igazodás újabb megoldásra váró gondokat is felvet, amelyek elől csak pil­lanatnyilag tehet kitérni. A múlt azonban másra is figyelmeztet: a sokszor csak hosszas unszolásra elkészített kollektív szerződések ne ke­rüljenek az íróasztal Legalsó fiókjába. Forgassák csak a dolgozók és a szakszervezeti bizottságok, hisz az utóbbiak­ra bízták a bennefoglaltak megvalósítását. MA MÉG NINCS KIMOND­VA, milyen erkölcsi és anya­gi elmarasztalás illeti meg azt a gazdasági vezetőt, vagy szakszervezeti tisztségvise­lőt, amelyik nem teljesíti, il­letve megsérti a tervezet elő­írásait, mégis azt kell mon­dani: a közösein írásbafoglalt szabályok mindenkit kötelez­nek. A tagság a'számonkérés­sel a szakszervezeti bizottsá­got bízta meg. Ennek szelle­mében ítéli meg tevékenysé­gét, a dolgozók érdekében va­ló munkálkodását a szervezett dolgozók népes serege. Venesz Károly Egy héten egyszer együtt Kevés olyan elfoglalt em­ber él Salgótarjánban, mint dr. Marton Tibor, rendelőin­tézeti szakfőorvos. Híre van a fogójának, amellyel úgy tud­ja megfogni és tapintatosan eltávolítani a beteg fogat, hogy a páciens nem is érzi. Sokan keresik őt fogcsinálta- tással is, de mindenkire nem juthat ideje: rábízza őket ügyes, fiatal munkatársaira. Mert ahol a főorvosnak jó hí­re van, ott a többi szakorvos is gyorsabban fejlődik... A népszerűség átka — Jó dolog-e a népszerű­ség? — teszem fel a kérdést az elfoglalt embernek. — Jó is, rossz is — mond­ja. — Jó, mert elismerést, szeretet jelez, de rossz is, mert túlzsúfoltak a rendelési órák. Lakásán, otthoni rendelőjé­ben szakítottunk időt a be­szélgetésre. A másik szobába nyíló ajtó félig nyitva áll. A népszerűségről folytatott pár­beszédre belép a helyiségbe a fogorvos felesége, dr. Demann Edit belgyógyász. — Ha valaki élvezi a bete­gek bizalmát — fűzi hozzá magyarázatul — akkor tönkre mehet a munkában. Azért is nézek némi aggodalommal a Júniusban életbe lépő rende­let elé, amely lehetővé teszi, hogy a beteg válogasson a körzeti orvosok közül. A jó­hírű orvosoknál nagy zsúfolt­ság, lesz.... vizsgára. Oda irányították, s ö nagy szorgalommal vetette bele magát a tanulásba. — Nem érez nosztalgiát a szőlőtermesztés iránt? Mosolyog. Az asztalról, a vények és iratok mellől egy könyv csomagot emel fel. Van azok között Ady-kötet, orvosi seakkönyv, regény, természet- tudományos mű, de még bo­rászati kiadvány is. Ilyen sok­oldalú az orvos érdeklődése. — Nagyon elfoglalt ember vagyok,, de a kertészkedés az egyik hobbym. Ha csak tehe­tem, megyek a kertbe. — S a másik hobbyja? — A horgászat. Erre azon­ban kevés idő jut. Hiszen nemcsak a rendelő- intézet fogászatán, hanem az Acélgyárban és a<z üveggyár­ban is rendel. Nem szólván arról, hogy a rendelőintézetben olyan szűk szobácskákba kényszerülnek az orvosok, hogy talán* még sivárabb a helyzetük, mint a többi szakrendelőben. Az új rendelő, amelyben egy teljes emeletet kapnak, előrelátha­tólag csak 1972-ben épül meg. Négyen az utánpótlásból A fogfájós vagy rosszfogú betegek aeonban keveset érez­nek a sivár helyzetből, mert az orvosok készségesek, ked­vesek és többen is vannak, — Így is sokszor indokolat­lanul is háborgatják az orvo­sokat — veszi <^t a szót a fő­orvos. — Sok a képzelt beteg, a bippochonder is. — Ez főként ránk, belgyó­gyászokra vonatkozik — mondja, a doktornő. — A fo­gászatra ugyanis a legritkább esetben megy kitalált mesével a beteg. Ha valaki a fogorvost keresi, annak oka van. — Fordult-e már elő fogor­vosi gyakorlatában, hogy tet­tetett fájdalommal próbálták becsapni? — kérdeztem dr. Martont. — Egyre emlékszem. Egy fegyenc hozatta el magát és két ép fogát akarta kihúzatni. Talán egy kis mozgásra, sza­bad levegőre vágyott... Sokszínű érdeklődés Hogyan lesz valaki fogor­vos? Mindenekelőtt úgy, hogy beiratkozik az orvostudomá­nyi egyetemre. De hát miben nyilvánul meg az elhivatott­ság? Dr. Marton Tibor életében, pályafutásában hiába is ke­resnénk romantikus fordula­tokat. Szülei a Balaton menti, bortermő földeken gazdálkod­tak, a családban nem akadt egyetlen örvös sem. Marton Tibor sem fogorvosnak ké­szült: a szőlészeti és borásza­ti főiskolára szeretett volna kerülni, és csak harmadikként irta be jelentkezési lapjára az orvostudományi egyetemet. Mégis ide hívták be felvételi mint egy-két éve még. A Nóg­rád megyébe irányított hat fiatal fogorvosból négy Sal­gótarjánba került. Ök is elé­gedettek, mert a meghirde­tett állásokban nem csalódtak. (Dr. Marton Tibor húga Is az idén végzett, Mátranovs- kon helyezkedett el!) A fiata­lok gyorsan megkapták a ki­nevezést és valamennyiüket lakás is várta. — Csak a gyermekfogászat­ra nem kívánkoznak az orvo­sok, jegyzi meg dr. Marton Tibor. — Ennek az oka? ■— A gyermekfogászat tö­megmunka. Ráadásul egysíkú is. A felnőttfogászaton több alkalom nyílik a sokoldalú gyakorlat megszerezésére. Pe­dig a gyermekfogászat jelen­tősége igen nagy, hiszen lé­nyegében itt van lehetőséé a fogrorrilás megelőzésére. Ta­lán némi anyagi ösztönzési"'- a fiatalokat is oda lehetne csalogatni, esetleg néhánv órányi felnőttrendelést is biz­tosíthatnánk mellé... Hivatásának élő. két elfog­lalt emberrel, egv szorgalmas és sokrétű érdeklődésű orvos- házaspárral sikerült megis­merkednem. Búcsúzásnál dr Demann Edit némi iróniával megjegyzi: — Néha találkozunk is. Ar­ra azonban már ritkán jut Idő, hogy tapasztalatainkat, véleményünket kicseréljük. Egy héten egyetlen közös és szabad délutánunk akad, .. Lakos György NÖGRÁD *» 1969. május 18., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents