Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

A'E&yeiJN Salgótarján egyik legimpozánsabb képzőművészeti látványa tesz az a partizánemlékmű, amelyet id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk készít. A Meszes oldalára tervezett, nagyméretű alkotás már befejezéshez közeledik és méltó módon reprezentálja majd a megye partizán- mozgalmi hagyományait VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF.. 86. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK A lengyel gépesített öntödék tervezési tapasztalatai Kétnapos lengyel—magyar öntödei ankét Salgótarjánban A Lengyel Népköztársa­ság katowicei Centrozap Kül­kereskedelmi Vállalat és a varsói Prodlew Tervező Iro­da, illetve az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohásza­ti Egyesület, valamint az Öntödei Vállalat közös ren­dezésében tegnap kétnapos lengyel—magyar öntödei an­két kezdődött Salgótarján­ban a Szakszervezetek Nög- rád megyei Tanácsának szék­házában. A kétnapos tanácskozáson megyénk részéről ott volt Szoó Béla, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának titkára. Részt vettek az an­kétem az ország öntészettel foglalkozó szakemberei. A lengyel gépesített ön­tödék néhány tervezési ta­pasztalata címen rendezett ankéton — amelyen a len­gyel és a magyar szürkevas­öntödék korszerű együttmű­ködésének kérdéseit, továb­bá a 'lengyel szürkevasöntö­dék üzembe helyezésével, a termelési folyamatok és a munkaszervezés korszerűsíté­sével kapcsolatban szerzett legújabb tapasztalatokat vi­tatják meg, Horváth Ferenc, az Öntödei Vállalat vezér- igazgatója mondott megnyi­tót. Azt követően elsőként Mgr. Inz. M. Kowalski: Kor­szerű kooperációs szürkevas­öntödék Lengyelországban, valamint a Sremi Centrolit üzembe helyezésekor szerzett tapasztalatok címen tartotta meg a konferencia első tu­dományos referátumát. Mgr. Inz. I. Motyczinski: A fluidi- zációs folyamat alkalmazása az öntőiparban, dr. Inz. Z. Iz- kowski: Az öntödei termelési kapacitás növelése a terme­lés szervezésének tökéletesí­tésével címmel tartott elő­adást. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. Elsőnek dr. Inz. T. Olszowski és Mgr. Inz. Z. Ulman: Folyékony vízüve­ges (önkötő) homokkeverékek alkalmazása az öntödékben című előadását filmvetítés követi. Később Mgr. Inz. I. Choinski és Mgr. Inz. Z. Zbi- egienski tart referátumot For- mázóanyagok pneumatikus szállítása címmel, majd a Mgr. Inz. M. Sarnecki Len­gyel homokröpítők és alkal­mazásuk című előadását kö­vető filmvetítéssel ér véget a magyar—lengyel ankét. n.\i SZÁM U ül' IA 11.1 \ Felkiáltójel a mondat végén (3. oldal) Tea öt dollárért (ui reneny) (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldali Miért kellett a pénz? (6, oldal) Országos vidéki vívóbajnokság (7. oldal) A TonácsIrÖTicrsasáq tiszteletére A magyal»—szovjet kereskedelmi kapcsolatok fej leszt ésér ől Ot. Biró József miniszter nyilatkozata A magyar—szovjet gazdasá­gi kapcsolatok alakulása a fel- szabadulás óta eltelt csaknem két és fél évtized alatt meg­határozója volt a magyar nép­gazdaság fejlődésének. — mon­dotta a miniszter. A Szovjet­unió részaránya a magyar külkereskedelemben mintegy 40 százalékos és a Szovjetunióba irányuló export révén realizálódik országunk nemzeti jöve­delmének csaknem 15 szá­zaléka. Hazánknak, mint nyersanyag­ban szegény országnak, rend­kívül fontos a Szovjetunióból származó sokféle nyersanyag, késztermékeinknek pedig fon­tos elhelyezési területe a nagy­arányú szovjet felvevőpiac. A Szovjetunió biztosítja szá­munkra az ország gazdasági vérkeringésének zavartalan fenntartásához szükséges nyersanyagok teljes importjá­nak megközelítően 50 száza­lékát. A következő tervidő­szakban messzemenően számi- tünk a Szovjetunióból szárma­zó nyersanyagok növekvő importjára. Előreláthatólag 1975-ben 1,8 —2 millió tonna vasércet ka­punk a Szovjetunióból és ez a mennyiség kielégíti a kohá­szat teljes igényét. Vizsgála­tokból kitűnt, hogy a legelő­nyösebb beszerzési piacunk a Szovjetunió, amely kész nagy­mértékben növelni a kőolaj- szállításokat is. Ebben az év­ben 3,6 millió tonna nyers­olaj érkezik a Szovjetunióból, 1975-ben pedig 6,5 millió ton­na. Előreláthatólag 1970-ben megkezdődik és 1973-ban be­fejeződik a Barátság kőolaj- vezeték második szakaszának az építése, amellyel lehetővé válik évente 10 millió tonna nyersolaj szállítása. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között be­bizonyosodott, hogy hazánk számára a Szov­jetunió rendkívül fontos felvevőpiac is. A vállalatok ugyanis 1968- ban minden kötelező tervuta­sítás nélkül is többet expor­táltak a Szovjetunióba, mini korábban. Külön figyelmet érdemeli a magyar—szovjet árucserefor­galomban a gépek kölcsönös szállítása. 1950 óta 44 nagybe­ruházáshoz kaptunk a Szov­jetunióból teljes gyárberende­zést. Egyben a Szovjetunióba irányuló magyar gépexport fokozhatóságának is alap­vető feltétele az import: növelése. — Meggyőződésem — mon­dotta a miniszter, hogy a ma­gyar—szovjet gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztését nagymérték­ben elősegíti a szocialista or­szágok szorosabb együttműkö­dése, integrációja. Az együtt­működés gyakorlati tovább­fejlesztésének szükségességét tekintve nézeteink azonosak szovjet partnereinkkel. (MTI) Versenyben a legjobbak A ZIM Salgótarjáni Gyár­egységének rekonstrukciójában közeledik az új gázkészülék- ,;yár termelő létesítményeinek . ladási határideje. Éppen -'.ért nagy jelentősége van an­nak, hogy a Nógrád megyei vllami Építőipari Vállalat itt "evékenykedő építésvezetősé­gnek mind több dolgozója asz vállalást feladatainak ha- áridő előtti teljesítésére. Fela- ánlásaikat a Tanácsköztársa­ság tiszteletére teszik, de csak­nem kivétel nélkül megemlé­keznek a munkásság közelgő nagy nemzetközi ünnepéről. május 1-ről is. Felajánlások Kanyó János szocialista ku­bikosbrigádja például azt vál­lalta, hogy a kábelcsatornák földmunkáit, betonozását má- ius 2. helyett — ez az erede­ti előírás — már április 29-re -eíejezi. Zagyva János brigád- i három nappal korábban vé­gez a ráháruló útépítéssel. ilorváth János ácsbrigádja az uajellátást szolgáló csőhíd, pil­lérjeinek alapzsaluzásával, a hármas számú modulbarak szerelésével, valamint a kiadó es lefejtő szivattyúház -ösz- szes zsaluzása munkáival, tető­fedésével ötnapos előnyre akar szert tenni. Szabó János Kubikosbrigádja a kompresz- szorház és az öntőcsarnok köz­ti csőhíd alapjait építi: mind a földmunka, mind az úgyne­vezett szerelőbetonozás üte­mének gyorsításával ket-há- rom napot akar nyerni. Szabi János kőművesbrigádja a _ ki­adó és a lefejtő szivattyúhá2 falazását, az egyes számú mo­dulbarak szerelését fejezi b< az egyösszegű munkautalvá- nyon bejegyzett május 1. he­lvett ánrilis 29-re. A jobb időjárás az utóbbi hetekben végre lehetővé tette a vízkezelő ház bonyolult be­tonozási munkáinak gyorsabb tempóját is. Tekse László kubi­kosbrigádjára a reaktor torony betbnozását, valamint a vízke­zelő épület összes, gépalapjá­nak betonozását bízták. Május 1-re kellene feladatukat be­fejezniük — április 29-re vé­geznek.' Előttük járnak Göm- bicz Sándor szocialista ács- brigádvezető és társai, akik sa­ját munkájuk határidejének megrövidítésével lehetővé te­szik a betonozok vállalásának teljesítését is. Róka Imre bri­gádja kőművesekből áll: ők is három-négy nappal határ­idő előtt fejezik be a vízkeze­lő belső vakolását, az ajtók, ablakok elhelyezését. / Síiért késlekednek ? Nem véletlen, hogy a Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, de a város egész közvéleménye nagy ér­deklődést tanúsít a megye je­lenleg legnagyobb ipari beru­házásának eseményei iránt. Vi­szont sokan furcsállják, hogy egyik-másik építőipari munka­helyen hallgatásba búrkolóz- nak. Az apci Qualitál öntöde rekonstrukcióján dolgozó épí­tésvezetőség, melynek Szabó Imre a vezetője, tavaly előke­lő helyet vívott ki magának a szocialista munkaversenyben, az idén is van feladata, amely­nek végrehajtásáért a brigá­dok versenyre kelhetnének egymással — erről azonban : semmi hír. Ugyancsak késik a bekapcsolódással a munka­versenybe a vállalat segéd­ipari üzeme. Ez annál különö­sebb, mert ugyanakkor a máj évről evre hagyományossá vált Versenyben a legjobbak, a szocialista brigádok között, a jelek szerint az idén több bri­gádra lehet számítani, mini tavaly. Már eddig ötven szo­cialista brigád küldte be a vállalat központjába felajánlá­sait, melynek alapján a veze­tőkkel szerződést kötnek, s e szerződések teljesítését rend­szeresen értékelik. Ez arra en­ged következtetni, hogy nem a munkások versengési kedvé­vel van baj: mintha közvetlen vezetőik nem találnának idői arra, hogy e készség gyűrnöd csöztetéséhez gondoskodnának a feltételek megteremtésével. Fock Jenő látogatása Miskolcon Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke kétna­pos látogatást tett Miskolcon. A vendéget kedden a me­gyei pártbizottság épületében dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első tit­kára fogadta, aki tájékoztat­ta a Minisztertanács elnö­két Borsod megye iparának és mezőgazdaságának, vala mint kulturális életének helyzetéről, többek között a folyamatban levő nagy be­ruházásokról, a lakáshelyzet­ről, a közutak állapotáról. Ezt követően Fock Jenő a megyei és városi vezetők tár­saságában a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemre lá­togatott. (MTI) Komócsin Zoltán Kecskeméten Szerdán Kecskemétre lá­togatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Felkereste Kecs­kemét két nagy üzemét, a Zománcipari Művek Kádgyá­rát és a konzervgyárat; meg­ismerkedett fejlesztésükkel, termelési eredményeikkel, s a munkások szociális körül­ményeivel. A kádgyárban Zárai Géza igazgató adott tá­jékoztatót a 350 millió forin­tos rekc nstrukcióról. A kon­zervgyárat Végvári István igazgató mutatta be a ven­dégnek. (MTI) A nemzetiségi szövetségek kongresszusa A nemzetiségi szövetségek küszöbönálló kongresszusai­ról tájékoztatta szerdán dr. Kővágó László, a Művelődés- ügyi Minisztérium Nemzeti­ségi Osztályának vezetője a sajtó képviselőit. A négyéven­ként megrendezésre kerülő kongresszusok célja, hogy a szövetségek számot vessenek tevékenységükkel, kijelöljék azokat a tennivalókat, ame­lyeknek megvalósítása előse­gítheti a hazánkban élő dél­szláv, német, román és szlo­vák ajkú lakosság még inten­zívebb bekapcsolódását a min­dennapi életbe, s hozzájárul­jon kulturális hagyományai­nak ápolásához, és fejlesztésé­hez. Az idei kongresszusoknak egyik fontos napirendi pontja lesz a nemzetiségi szövetségek új alapszabályainak megvita­tása, elfogadása. Elsőként a román nemzeti­ségi szövetség tartja kongresz- szusát április 18-án és 19-én Gyulán. A délszláv, a német és a szlovák nemzetiségi szö­vetségek kongresszusainak színhelye a hónap utolsó nap­jaiban Budapesten lesz. (MTI) A magyar-szovjet turistaforgalom fejlesztése Az idegenforgalommal fog­lalkozó szerveztek • képviselői­nek bevonásával az MSZBT országos elnöksége mellett tár­sadalmi bizottság alakult o magyar—szovjet turistaforga­lom fejlesztésére. A turisztikai bizottság elnökéül dr. Eperjesi Lászlót, az IBUSZ vezérigaz­gató-helyettesét választotta. A bizottság célja: összehan­golni az idegenforgalmi szer­vezetek munkáját. Különösen nagy gondot fordítanak a test­vérvárosok, testvérmegyék közötti turistaforgalom növe­lésére, a barátságvonatok szá­mának szaporítására, valamim az üzemek, termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és a megfelelő szovjet partnerek közötti kollektív csereutazá­sokra. Növelni kívánják az egyéni turizmus lehetőségeit is. Előreláthatólag a megyei MSZBT elnökségek mellett is hasonló társadalmi bizottságok alakulnak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents