Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
A Z MS Z M P N OGRÁD MfGYtl. 81Z Ö TTS ÁG-& 'É $ * A 'ME GYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF.. 83. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP VILÁG PROtFTARJA! EGYESÜLJETEK t Csütörtökre v összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. április 17. napjára — csütörtök délelőtt 11 órára összehívta- (MTI) Emberhez méltóan, szabad társadalomban Befejeződött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton reggel folytatta munkáját a szoicalista brigádvezetők III. országos tanácskozása. Az elnökségben helyet foglalt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára, a tanácskozáson megjelent a kormány több tagja is. A szocialista brigádok nagy országos munkaértekezletének második napi tanácskozását Györke Béláné, a Pamutnyomóipari Vállalat Goldberger Gyára KISZ aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett szocialista brigádvezetője, a tanácskozás elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy számos üzemtől, vállalattól újabb táviratokban köszöntötték az országos találkozót a szocialista brigádok. Alábbiakban közöljük Kádár János elvtársnak, az MSZMP KB első titkárának pénteken elhangzott beszédét. Kádár János beszéde Kedves elvtársak, elvtársnők! A szocializmus magyarországi erői most tíz esztendeje, a szocialista brigádmozgalom megszületésével új erővel gyarapodtak. Azóta a szocialista brigádmozgalom szélesen kibontakozott, tömegmozgalommá vált, megerősödött, s a szocializmus további építésének nagyon fontos tényezője lett. Ami pedig a továbbiakat illeti- úgy vélem, hogy a mozgalom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése lehetséges és feltétlenül szükséges is. A szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozása tehát nagyon fontos eseménye szocialista életünknek és egész társadalmunknak. Szeretnék egy szívesen vállalt, megtisztelő megbízatásomnak is eleget tenni: átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt Központi Bizottságának szívből jövő, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. A magam részéről is sikeres, eredményes munkát kívánok és szívből köszöntőm az értekezlet minden részvevőjét. Gazdag évtized — A szocialista brigádmozgalom 10 év alatt tapasztalatokban gazdag, nagy utat tett meg — mondotta —, ez ösz- szefonódott azzal az úttal, amelyet az elmúlt évtizedben szocializmust építő népünk járt meg. A szocialista brigádmozgalom születésének időpontja egybeesett a szocializmus megújulásának és a magyarországi szocialista fejlődés felledülése új szakaszának kezdetével. Az egybeesés nem véletlen — szükségszerű és törvényszerű volt. A munkásosztály e kezdeményezése altkor született, amikor társadalmunk jelentős megrázkódtatása után újra hangosan hirdethettük a szocializmus eszméit; amikor a szocializmus gyakorlata megtisztult mindattól' ami fényét elhomályosította, ami előrehaladását megbénította. A szocialista brigádmozgalom kibontakozása, fejlődése — ugyanúgy, mint népünknek az elmúlt évtizedben elért minden eredménye — elválaszthatatlan attól, hogy pártunk marxista—leninista irányvonalat és politikát dolgozott ki. Enélkül a munkás- osztálynak, a népnek nincs és nem lehet világos orientációja, előretekintése a jövőre. Ugyancsak döntő és meghatározó tényező volt, hogy a párt- a munkásosztály, az egész nép összeforrt. Csak ezáltal jöhetett létre az az erő. amely minden eredményes harc feltétele. Alapvető és pieghatá- rozó tényező volt a munkáshatalom megvédése és megszilárdítása is, mert szilárd munkáshatalom nélkül egyetlen országban sem lehet eredményesen építeni a szocializmust. E tényezők mellett alapvető és meghatározó volt a mező- gazdaság szocialista átszervezése, amely a szocialista forradalom egyik alapvető feladatát oldotta meg. Ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása, tovább szilárdult a munkás-paraszt szövetség, meghatványozódott- nagy mértékben gyarapodott társadalmunk szocialista. forradalmi ereje. E tényezők, továbbá a világosan felismert és követett szocialista célok érdekében kifejtett nagyarányú és intenzív munka eredményeként az elmúlt tíz esztendőben hazánkban igen jelentősen fejlődtek a termelőerők, a termelés, s nagyarányú haladás tanúi lehettünk a tudományos élet, a közoktatás, a kultúra területén. E fejlődés alapján dolgozó népünk számára rendszeresen emelkedő életszínvonalat biztosítottunk' ami szocialista harci programunk nélkülözhetetlen része. Pártunk, munkásosztályunk és népünk számára nem ünnepi alkalmakkor hangoztatott frázis, hanem mély meggyőződés, hogy a szocialista társadalomban mindennek a dolgozó emberért kell történnie, nagy társadalmi erőfeszítéseinknek az a célja, hogy dolgozó népünk emberhez méltóan, s ahogy előrehaladunk, mindig jobban és jobban éljen a munka szabad szocialista társadalmában. Társadalmunk szilárd Mindennek eredményeként ma már nem vitás — s nem is vitathatja senki, — hogy a Magyar Népköztársaság belső rendje és nemzetközi tekintélye egyaránt szilárd, erős, Ez a Párt, a rendszer, a nép — a munkások, a parasztok, az alkalmazottak, az értelmiségiek — munkájának- harcának történelmi eredménye. Kádár Ján-os ezután emlékeztetett az 1968-as gazdasági év főbb eredményeire, arra, hogy az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékkal növekedett és eredmények születtek a' köz- lekdésben, a kereskedelemben, az export-importban, és a gazdaság más türeletein. Az életszínvonal is növekedett: a reálbérek két százalékkal, a reáljövedelmek pedig öt százalékkal. A teljes foglalkoztatottság, a lakosság megfelelő ellátása fogyasztási cikkekkel ugyancsak azt bizonyítja, hogy eredményes évet zártunk A mezőgazdaságról szólva Kádár János megemlítette: ma már gyakran előfordul, hogy külföldi vendégeink, mezőgazdasági szakemberek és mások őszinte elismeréssel beszélnek arról, milyen szép és komoly munka folyik a magyar falvakban, milyen szépen megműveltek a földek. Példaként említette a Lajtahansági Állami Gazdaságot, amely terjedelmére nézve az ország legnagyobb gazdasága. Ez a gazdaság néhány esztendővel ezelőtt még veszteséggel zárta az évet. s most már 60 millió forint fölött jár a nyeresége. — Hasonlóképpen fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. A szocialista mezőgazdaság tulajdonképpen tíz esztendős, azaz egyidős a szocialista brigádmozgalommal. Egy évtizeddel ezelőtt aligha gondoltuk, hogy a fejlődés ilyen arányú lesz- Igaz ugyan, hogy számontartunk úgynevezett gyenge termelőszövetkezeteket is. Nem titkoljuk, vannak ilyenek; részben azért, mert problémák vannak a vezetésben, vagy a tagok munkakészségében, részben meri kedvezőtlenek a természeti tényezők, adottságok. Vannak azonban olyan termelőszövetkezeteink — s ezek száma nem kevés — mint például a nádudvari Vörös Csillag Tsz. Itt már megvetették a szocialista nagyüzem alapjait, s nem ijednek meg egy gyenge gazdasági évtől, hiszen vannak tartalékaik is- De az ő példájuk sem egyedülálló, sorolhatnánk még hasonlókat. Továbbiakban Kádár János hangsúlyozta: döntő az. hogy a szocialista célok, az elérésükhöz szükséges gazdasági tennivalók a tömegek programiává váltak, s ha erre építünk, épp úgy meg tudiuk oldani az előttünk álló feladatokat, ahogy a mögöttünk levőket is megoldottuk— Mi nem volt kielégítő 1968-ban? Az ipari termelés 5 százalékos növekedése magasan feilett ipari országban elfogadható sőt nagvon jónak tekinthető. Országunk jelenlegi fejlettségi szintje azonban ennél valamivel nagvobb növekedési ütemet kíván meg. Az 5 százalékos növekedés 1968-ban eredménvnek tekinthető, az említett szempontból nézve azonban kevés. Ennél is komolyabb, figyelmeztetőbb probléma számunkra, hogy az ipari termelés növekedésének országosan alig több mint 20 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a többit a létszám növelésével érték eL A termelékenység ilyen ütemű növekedése nem elegendő, tartósan nem fogadható el, s nem fele] meg a korábbi fejlődési ütemnek sem. Nyereség eredményességből — Értékes tervek és le nem becsülhető eredmények születtek az önköltség csökkentésében és a termekek minőségének javításában is. Attól azonban még messze vagyunk, amire szüksége van az országnak, s amire adott gazdasági erőinkkel képesek is lennénk. Fontos, de egészében véve csekély előrehaladást értünk el 1968-ban az export-import tevékenységben, fizetési mérlegünk javításában. Itt is többre van szüksége az országnak. — Külön szeretnék szólni arról, hogy a gazdaságirányítás reformjának keretében egyik fő mutatóként előtérbe került a nyereség Nyugaton nagyon sokat fecsegnek erről, találgatták, hogy visszakanyarodunk-e, vagy sem a kapitalizmus irányába. Ez természetesen nem igaz, mert a mi reformunk szocialista gazdaság szocialista reformjaIsmeretes azonban, hogy a nyereség növelésének különböző útjai-módjai vannak. A helyes út a munka jobb megszervezése, a technika fejlesztése, a termelés korszerűsítése, az anyag takarékosság, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, versenyképes áruk termelése, népgazdasági tevékenységünk döptő szférájára ez a jellemző. Természetesen a nyereséget más úton is lehet növelni. A reformra való felkészülés időszakában például úgy, hogy a termelési egység vezetője a felső irányító szerveknél jól tudott ,-kunyerálni” dotációért. Az igazsághoz tartozik — s ezt becsülettel meg kell mondanunk —, hogy 1968-ban az ipari termelés ál* lalános dotációja végül is nagyobb volt, mint amennyi egészséges lett volna. Népgazdaságunk egy kis szférájában találkozhatunk a nyereség növelésének tisztességtelen útjával-módjával, amikor az áru minőségét nem javítják, de árát emelik. Ez idegen az új gazdasági irányítás céljaitól, szemben áll a reformmal. Az ilyen jelenségeket semmiféle címen nem tűrhetjük meg, harcolnunk kell ellenük. A szocialista népgazdaságnak nyereséges termelésre van szüksége- a vezetés részéről pedig bátorságra, bizo nyosfajta kockázatvállalásra, és midenekelőtt szocialista felelősségre. Az egyik felszólaló beszélt azokról, akik a legcsekélyebb köznapi bosszúságokért’ a legkisebb hibáért is rögtön a rendszert teszik felelőssé. Kádár János egyetértett azzal, hogy fel kell lépnünk az ilyen szemlélet elleti. Hozzáfűzte azonban: — a felelős vezetők, a szocialista brigádvezetők viszont tekintsék becsületbeli ügyüknek, tegyék a rendszer becsületének kérdésévé. hogy a maguk működési területén minden olyan legyen, hogy elmondhassuk rá: ez a szocialista rendszerben is elfogadható. Tartalmat a szocialista szónak Szeretjük a kifejezést: „szocialista”. Szocialista meggyőződésű emberek vagyunk- szocialista iparról, szocialista mezőgazdaságról, szocialista kereskedelemről beszélünk. A szó elemi értelméhez mindez igaz; hazánkban az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság is lényegénél fogva szocialista. Ha azonban a részleteket. a lehetséges és előforduló hibákat nézem, egyelőre legszívesebben azt mondanám, hogy ,'ipar”, „mezőgazdaság”, „kereskedelem” — mindaddig, amíg milliók kezdik mondogatni, hogy ,-ez szocialista ipar, szocialista mezőgazdaság’ szocialista kereskedelem, ez kell népünknek!” Dolgozzunk tehát úgy. hogy a munka részleteiben is mindinkább szocialista legyen! Arról beszélt ezután Kádár János, hogy szocialista társa(Folytatás a 2. oldalon) Város a völgyben... Koppány György felvétel«
