Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
Ceauspsrn f tőszódé a Varsói Szerződősről ~ — Románia eleget tesz kötelezettségeinek A Román Államtanács és a Minis/Icrtaliács együttes ülést tartott Nicoiae Ceausescu, az Államtanács elnöke elnökletével. Az együttes ülés egyhangúlag jóváhagyta a Varsói Szerződés budapesti értekezletén részt vett román küldöttség tevékenységét, mint amely .teljességében megfelelő a román párt és állam külpolitikájának. a román nép alapvető érdekeinek, a barátságnak, a szövetségnek és a sokoldalú együttműködésnek valamennyi szocialista országgal, a béke ügyének, az enyhülésnek, a nemzetközi együttmtí ködösnek Európában és * világon”. Az Államtanács es a Minisztertanács ugyancsak egyhangúlag határozatokat fogadott él: 1) a Varsói Szerződés felépítésének és vezető szerveinek tökéletesítésére vonatkozó dokumentumok elfogadásáról; 2) a Varsói Szerződés tagállamainak az összes európai államokhoz intézett felhívása elfogadásáról. Beszédet mondott Nicoiae Ceausescu, az Államtanács elnöke és aláhúzta- hogy az együttes ülés rendkívüli fontosságú, elsősorban azért, mert kifejezésre juttatja, mekkora jelentőséget tulajdonít a román párt, az állam, a nép a Varsói Szerződés tökéletesítésére irányuló határozatnak. valamint az Európához szóló felhívásnak. A budapesti tanácskozáson — mondotta — megmutatkozott á Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok egységé, megmutatkozott, hogy a marxizmus—lentntzmug elvei alkalmazásával minden problémára megoldást léhet találni, legyenek azok bármilyen bonyolultak is. Biztosítani lehet a szocialista országok együttműködését és egységét. Románia eleget tesz kötelezettségeinek. fegyveres erőinek tökéletesítésével, a Varsói Szerződésben részt vevő államokkal való katonai együttműködéssel, harci készültsége növelésével, hogy mindig készen álljon bármely- a Varsói Szerződéshez tartozó állam ellen intézett imperialista támadással szemben. Ceausescu, utalva törökországi látogatására és más találkozásaira és tanácskozásaira, hangoztatta, hogy a budapesti felhívásnak kedvező a nemzetközi visszhangja. s hogy az európai biztonságra és a békés együttélésre Irányuló felhívásnak megvannak az esélyei a sikerre. (MTI) Csak sajnálkozik az olasz kormány Nyugati hírügynökségek jelentése szerint pénteken reggel nyugodt volt a helyzet a dél-olaszországi Battipaglia városában, ahol szerdán a tüntetők és a rendőrség összecsapása során két ember életét oltották ki a óéndőrgrjlyófc és több mint 150 ember sebesült meg. Az olasz kormány csütörtök esti ülésén foglalkozott a helyzettel: Franco ttestivo belügyminiszter számolt be az eseményekről. Az ülésről kiadott közlemény sajnálkozását fejeid ki a „megengedhet,ellen vérontás” miatt, de nem határozza meg, kit tart felelősnek. (A -endőrség azt állítja, hogy a lövéseket nem a rendőrök adták le.) A nyugati hírügynökségek értesülése szerint a kormány ülése előtt hosszas tárgyalásra került sor a koalíció két legnagyobb pártja, a szocialisták és a kereszténydemokraták között. A nézeteltérésekre utal. hogy a szocialista párt külön közleményben fejezte ki szolidaritását a battipegliái munkásokkal é6 ebben, óvatos fogalmazásban, azt írja, hogy „az államnak biztosítania kell az állampolgárok életét, a szabadságát és jogát a munkára.” A közlemény szerint helyes lenne, ha a technológiai haladás következtében munkanélkülivé váló dolgozók olyan munkanélküli segélyt kapnának, amely megközelítené fizetésüket. Az Olasz Kommunista Párt parlamenti Csoportja a káp- viselőház ülésének összehívását sürgette. A parlamentben több interpellációt nyújtották be. Az Unttá, az Olasz Kommunista Párt lapjá főcímben követeli: „Le kell fegyverezni a szolgálatban levő rendőröket.” Egy későbbi jelenté« szerint tegnap újabb tüntetés tört ki Battipagliában. Több száz ember nyomúlt egy nápolyi újság helyi irodája élé és követelte, hogy a lap vonja visz- sza jelentését, amelyben azt állította: a tüntetők üzleteket fosztottak ki, * Apró Antal Lessecskónál Mihail Leszecsfco, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese pénteken fogadta Apró Antal^ a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét és meleg baráti beszélgetést folytatott vele. Leszecsko találkozott és baráti beszélgetést folytatott Piotr Jaroszewicz-csel, a Lengyel Népköztársaság mihi*z- tereinök-helyetteaével is. (MTI) Ratifikációs okmányok kicserélése Pénteken Moszkvában. a Szovjetunió Külügyminisztériumában kicserélték a Magyar Népköztársaság és a szovjetunió között kötött, 1968. november 16-áti Budapesten eláírt kulturális és tudományos együttműködési egyezmény ratifikációs okmányait. (MTI) NATO-vita a nemzetközi helyzetről Rogers támadása a Szovjetunióeiien Kis Csaba, az MTI tudósítóit, .enti: A NATO rnhMfo/.ter tanácsának csütörtöki úléoéii általános vita folyt a nemzetközi helyzetről. Csaknem valamennyi fölszólaló jelentős teret szentelt a szocialista országok kezdemenyezésének. a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti felhívásának. Kivételt képezett viszont néhány olyan ország, ahol többé-ke- vésbé nyílt diktatúra van: Portugália és Görögország külügyminisztere például igyekezett becsmérelni a kezdeményezés jelentőségét és gyanakvást kelteni azzal szemben A délután: ülésen- a két legforttonabb felszólaló Roger» amerikai és Debré francia küK'S.vminisí.ter volt. Rogers behatóan foglalkozott az európai helyzettel és azt mondotta. hogy a k ion légi helyzetben. ..nincs hidegháború» de nem jött létre még »?., enyhülés sem”. Az amerikai Ivülügvmlnisztér « NATO he!esetét és o v-ieViel \ /etet befő!vásréja a sleti ős a vtetnami y étwa Az előtét áréi az t itt* rí dotta. hogy az Euvesiilt ÁVe mok .más ,>rs7ouekka! itt t»WVtÍP' <7.iufoh»i tesz a 7ía 'ámoentásáea pc 6 béke biztosítóí NOGRAD - 1969. sár«, mivel a tegyversejúnei megújítása nem lenne cleg’. Vietnámról szólva azt hangoztatta: hogy az Egyesült Államok ..békés úton olyan rendezést »kar. amely biztosítja a dél-vietnami népinek az önrendelkezési jogot”. A kelet—nyugati kapcso-ifisokról Rogers azt mondotta, hogy „tárgyalások útján kell lementem, vajon kész-e a Szovjetunió a komoly problémák őszinte rendezésére”. Ugyanakkor azt követelte, hogy a NATO katonai erőit tartsák fenn. és szilárdítsak meg mórt „a rendezés lehetősége egyenes összefüggésben van ezzel”. A külügyminiszter a szocialista országok által javasolt európai biztonsági konferenciáról szólva kijelentette, hogy „az európai rendezés evolúciós folyamat lehet,” s ezért a Nyugatnak mindenekelőtt „ki kell döntenie, melyeit azok az elemek a jelenlegi helyzetben, amelyek kiinduioponttul szolgálhatnak. Fel kel) derítenie a kelet-európai országok igazi céljait.” Az amerikai külügyminiszter ezzel lényegében feltételekhez kötötte még azt is. hogy a NATO egyáltalán tárgyalásokat kezdjen a szocialista országokkal az európai biztonság kérdéseiről: Rogers nyíltan támadta a Szovjetáprilis 12., szombat ultiét, amely szerinte „fenn akarja tartani ellenőrzését a kelet-európai országok felett” és ,Akcióival elhomályosította az enyhülés reményét, amelyet a Kelet-Európában megindult liberal)záló- diai folyamat keltett." A nyu- .üjati országok magatartását a külügyminiszter szerint „befolyásolja majd, hogy* mit hoz a jövő Kehit-Európábert, különösen OsehszhyvéÉiiáiben és Romániában.” A NATO jövőjével foglalkozva Rogers leszögezte, hogy változatlanul fenn toeü tartani a szövetség katonai erejét, mert lta békés megoldás keresését ebből a pozícióból kell folytatni.” Debré francia külügyminiszter lényegében ugyancsak az európai biztonsági értekezlet elodázását követelte, azzal az indoklással, hogy au Idő és a feltételek még nem értek meg erre. Detev szerint „katasztrutfábsabb következményekkel járna, ha egy elsietett értekezlet kudarcba fulladná, mintha egyáltalán. nem kerülne most sor erre”. Egyetlen szóval sem említette a budapesti felhívási:. csupán „egyes olyan eszmékről” szólt, amelyek Keiet-Európából indulnak ki, s amelyekkel szemben „nagyfokú elővigyázatosságot” kell tanúsítani. Ugyanakkor kijelentette, hogy az enyhülés lelte tőségének komoly figyelmet kell szemelni, bár ez Tanácskoznak a szocialista hrigádvezetok (Folytatás az 1 .oldalról) két- A gazdasági, politikai és mőogaíim szerveknek az eddiginél hatékonyabban és érdemlegesebben. kell a brigádokat segíteniük. A pártszervezetektől azt kérjük, hogy segítsék a gazdasági és mozgalmi szervek tevékenységének összehangolását és ellenőrizzék önálló és az együttes felelősségük érvényesülését. Tömeg- vag\ euluioz^alom f A szocialista brigád mozgalom fejlődéséről különbözők a vélemények- Egyesek úgy fogják fel, hogy tömegessé válása már társadalmi méretű, minőségi változást jelent. Mások „felhígulásról”, a mozgalom „tekintélyének” és „vonzerejének” hanyatlásáról beszélnek és a kivezető utat a „szocialista” címek tömeges megvonásában, látják. Vannak akik úgy teszik fel a kérdést: tömeg- vagy ehtmozgalom legyen-e a szocialista brig á d mozgal om ? Egyetértünk azzal, hogy a szocialista hrigádmozgaiom céljánál és tömegességénél fogva szocialista fejlődésünk egyik lényeges hajtóerejévé vált. Ezt nagy eredménynek tartjuk. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a mozgalomban résztvevő kolektívák tevékenysége nem áll egyforma színvonalon. Miből adódik ez? Egyrészt abból, hogy a korábbi években a legöntudatosabb dolgozók példáját követve a mozgalomhoz nagy számban csatlakoztak olyan egyének és kollektívák, akiknek gondolkodásmódja, öntudata, felkészültsége elmarad a mozgalom úttörőiétől. Azt is figyelembe ken vennünk, hogy a régi, nagy érdemeket szerzett kollektívák »zemélyí összetétele is jelentősen átalakult. Mi nem tartjuk hibának, hogy a különböző szinten álló dolgozók tömegesen csatlakoznak a mozgalomhoz. A szocialista brigádmozgalom egyik legnagyszerűbb hivatása éppen az, hogy mint nevelő kollektíva, segítse a benne résztvevőik sokirányú képzését és tudati fejlődését. Ebben az értelemben tehát a tömegességet, kívánatosnak tartjuk. számos problémát vet fel. Debré egyébként aat hangoztatta, hogy az enyhülés gondolata De Gaulle elnöktől származik. Rogershez hasonlóan a francia külügyminiszter is foglalkozott a NATO területén kívüli problémáikkal, így a közel-keleti válsággal és a vietnami háborúval, amelyet egyébként az Egyesült Államok problémájának minősített és csak röviden érintett- A miniszter méltatta a NATO húszéves fennállását és az Egyesült Államok segítőkészségét, amelyet az első időszakban tanúsított. Pierre Harmel belga. Poul Härtling dán, Gaston Thom luxemburgi, John Dániel Lyng norvég külügyminiszter felszólalásában általában üdvözölte ugyan azt a lehetőséget, hogy Európában rendezzék a vitás kérdéseket és ezzel kapcsolatban többnyire pozitívan foglalt állást a budapesti felhívással kapcsolatban, de mindannyian „óvatosságra” intettek. Arról beszéltek, hogy „előbb gondos tájékozódásra van szükség.” A felszólalók valamennyien leszögezték, hogy a NATO-államok egy európai biztonsági konferencián szükségesnek tartják az USA és Kanada részvételét. Az európai enyhülés ellen a legélesebb hangon Alberto No- gueira portugál külügyminiszter rohant ki, aki azt mondotta, hogy az enyhülés „csak kis területre terjed ki”, a kom muhizmus ellen viszont „globális méretekben kell harcolni” és nem szabad megengedni, hogy erről eltereljék a figyelmet. A csütörtöki ülésen felszólalt még Pipínelisz görög, Cag- luyang.il török külügyminiszter és Benediktsson izlandi miniszterelnök. (MTI) Tapasztalataink szerint — s ebben igazuk van a brigadve- ze töknek — magasabb követelményeket kell támasztani a brigádok munkájának elbírálásánál, a szocialista cím odaítélésénél. A „szocialista brigád” címnek ma már társadalmi rangja van. Ezt csak úgy lehet megóvni, ha ténylegesen az arra érdemes brigádoknak ítélik oda a címet. Gyakori. hogy a termelési eredményeket elegendőnek tartják a szocialista cfm elnyeréséhez- De ha így ítélünk oda címet, akkor a szocialista brigádot semmi sem különbözteti meg más iól dolgozó munkabriigádtól. Ilyen értelemben elfogadható agsrMvnak tartjuk a mozgalom „felhígulásáról” elhangzott véleményeket és fontos feladatnak tekint iük a bírált. helvtelen gyakorlat megszüntetését. A szocialista brigádtól többet kell elvárni a termelés, az önművelés és a szocialista együttélés terén. A hármas jelszó egységes egészet képez, mindegyik eleme lényeges, egyiket sem lehet mellékesnek tekinteni- A mozgalom szocialista jellegét éppen, ez a sajátosság adja meg. Helyenként a mozgalomban fellelhetők — a brigádok és az irányító szervek részéről egyaránt — a formalizmus és bürokratizmus káros jelenségéi is. Egyes helyeken a brigádokkal való foglalkozás helyett előtérbe került a „papíros munka”, a felesleges kimutatások és jelentések készítése, a formális, erőfeszítésekre nem serkentő kötelezettségvállalások és a bürokratikus értékelési módszerek egyaránt károsak, megszüntetésüket kívánatosnak tartjuk. Gáspár Sándor ezután megalapította: — ma már irreális a szocialista brigád címre jogosultságot egyéves tevékenység alapján megállapítani, mivel a szocialista jelleg kialakulása és megerősödése kollektíváktól függően hosz- szabb-iövidebb folyamat. A jelenlegi kitüntetési rendszert továbbra is fenn kell tartani, de. javítani kell a kitüntetések adományozósá-nak módját. Fontos kérdés — folytatta — a kollektívák munkájának elismerése, ae erkölcsi és anyagi ösztönzés. Az utóbbi agy-két évben e tekintetben sok helyes intézkedés történt. Mindezt figyelembe véve is, az erkölcsi és anyagi ösztönzést tovább kell fejleszteni. Például a gyakorlatban nem mindig érvényesül az erkölcsi és anyagi elismerés egysége. Az erkölcsi elismerésekhez, kitüntetésekhez nem jár intézményesített pénzjutalom. béremelés. Esetenként az is előfordul, hogy a szocialista brigádok kapják a „címet”, mások a pénzjutab mat, a béremelést. Erkölcsi, anvagi ösztönzés Többen javasolták, hogy a bronz-, ezüst- és aranyfoKoza- tú kitüntetésekkel járjon intézményesített pénzjutalom. Ez esetben olyan módosítást kellene eszközölni, hogy a kitüntetések ne a mozgalomban eltöltött évek szamától függjenek, mint jelenleg, hanem a kollektívák tevékenységének színvonalától. Az önök véleményét is kérjük, hogy milyen megoldást válasszunkKedves elvtársak! Szólnunk kell a brigádmozgalom társadalomformáló szerepéről, erejéről is. A mai tanácskozás egyúttal jubileumi ülés. Tíz esztendeje indult útjára ez a nemes kezdeményezés. A tíz esztendő alatt e mozgalom felnőtt, de még nincs ereje teljében, mint ahogyan egész társadalmunk is a szocializmusba való átmenet korát éli. A társadalmi fejlődés és a brigádmozgalom fejlődése között természetes kölcsönhatás van. A szocialista brigádmozgalomnak éppen az a történelmi szerepe, hogy hatást gyakorol a társadalom fejlődésének egészére. A szocialista brigádmozga- lom az elmúlt tíz év során dinamikusan fejlődött és tartalmában sokat gazdagodott. A mozgalom legfőbb jellemzője az. hogy ma már meghatározó szerepe van a vállala tok termelési, gazdasági ered ményeiben, és ezzel az egésn népgazdaság fejlődésében nagy hatással van a dolgozók tudatának alakulására, és ez* zel az egész társadalom tudatának fejlődésére Ezért a szocialista brigádmozgalmat ma már nemcsak üzemi, vállalati tényezőnek tekintjük, hanem nagy társadalmi, politikai erőnek is, arhely társa" dalmi méretekben járul hozzá szocialista céljaink megvalósításához. Jogos igények O j Az emberek társadalmunktól több lakást, magasabb bért, színvonalasabb szociális gondoskodást, magasabb nyug díjat. több gyermekintézményt, egyszóval javuló életet várnak. Ezek jogos igényeli. Tegyük hozzá* hogy a történelemben a szocializmus az egyetlen olyan társadalom ahol az uralkodó osztály — szövetségeseivel egyetemben — maga termeli meg és hozz-, létre az emberi jóléthez és fel ■ emelkedéshez szükséges anya gi javakat. Tisztelt tanácskozás! Kedves elvtársak! Szilárdan hisszük, bog} munkásosztályunk, s elsősorban a szocialista brigédmoz galomba tömörült több mint egymillió dolgozó féltő gon dossággal ápolja a mozgalom nemes hagyományait, megérti a mai helyzetből származó követelményekét és latba veti erejét, képességeit szocialista céljaink megvalósításáért» Gáspár Sándor nagy tetszés sei fogadott beszéde után Mé hes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkárt, mondotta el korreferátumát Ezután szünet következett. A szünet után Molnár Györgynek a KISZ kb tlt kárának elnökletével folyta tódott a tanácskozás, megkezdődtek a felszólalások. t\ógrád megye Fábián Sándor Fábián Sándor, a Nógrác! megyei Vegyesipari Vállala. szocialista brigádjának vezetője elmondotta, hogy az ór szágos tanácskozás előtti hr tekben kérdőívekkel a vállalat 92 szocialista brigádjának véleményét gyűjtötték össze. A válaszok szeri nt a brigád - mozgalom hármas jelszavának első részét a tapasztalatok szerint valamennyi munkahelyen jól teljesítik, a felajánlások értékelhetők és munkájukat is megbecsülik. A hármas jelszó második és harmadik részének teljesítésében távolról sem ilyen kedvező a helyzet. A vezetés és az irányítás gyengesége is. hogy a tanulásban és a szocialista tudat fejlesztésében formálisak a felajánlások. A gazdasági, párt- és szakszervezeti veze tőknek sokkal többet kellene törődniük a brigádokkal, s különösen fontos, hogy megbízzanak bennük. Vonják be a szocialista brigádokat a vál lalat egész életébe, ne csak a munkakörükkel összefüggő közvetlen feladatokról tájékoztassák őket. Fábián Sándor véleménye szerint helyes hogy ne egy, hanem három év lesvén a szocialista cím elnyerésének értékelési időszaka. Megjegyezte azonban, hogy szükséges a jogfolyti. nosság érvényesítése is. tehtr ha a brigud munkájából önhibáján kívül egy év kiesik, akkor ne kényszerítsék arra hogy elölről kezdjen mindent ★ A pénteki tanácskozási nap utolsó felszólalójaként Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárt mondott beszédet. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után az elhök bejelentette, lu*gy a szocialista brigádVezcHk országos tanácskozása szombaton reggel 9 órakor folytatja munkáját.
