Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-09 / 79. szám
faluról falura íjra Faiakon Min mérhető az életszínvonal alakulása? Országos viszonylatban jól bevált Statisztikai formák szolgálnak ennek meghatározására. Ha egy község életét vizsgáljuk, sokszor egészen más szempontokat kell figyelembe venni. mint amelyeket akkor mérlegelünk, amikor társadalmi méretű következtetéseket szeretnénk levonni. Van azonban életünknek néhány olyan területe, amely alakulása, fejlődése a kis és nagy közösségekre egyaránt jellemző. Ilyen a kiskereskedelmi áruellátás és forgalom alakulása. s a szolgáltatások színvonalában, választékában felmérhető javulás is. Maradtak a gondok Közel egy évvel korábban jártunk Patakon. Már akkor ezeket a témákat vizsgáltuk: milyen az ellátás, szolgáltatás a községben? Nem véletlen, hogy most visszatérünk ezekre a kérdésekre, hiszen az előző cikkünkben többek között hiánycikkekről, gondokról írtunk, s kötelességünknek érezzük, hogy ne csak felvessük a problémákat, de a megoldás útját is figyelemmel kísérjük. Emlékeztetőül elevenítsünk fel a hónapokkal előbb elhangzott panaszok közül néhányat. „Akadozik a sör- és a filteres cigaretta ellátás. Kicsi a tésztafélék és az üvegáruk választéka. Nem lehet kapni olcsó magyar gáztűzhelyet. Későn, a déli órákban érkezik és csapnivaló a kenyér minősége.” Történt-e változás ezen a téren az utóbbi időben? Az üzletvezető Mák Ernőné mosolyogva válaszol a feltett kérdésre: kitűnő a kapcsolatunk a nagykereskedelmi vállalatokkal. A hiánycikk-gondok azonban jórészt azóta is ivuiunuiuuvuu, - “vei v.uj rettából, főleg a keresett Fecskéből csak a megrendelt mennyiség 10 százalékát tudja leszállítani a nagykereskedelem. A kenyeret ma is Balassagyarmatról kapjuk, még mindig a késő délelőtti órákban és a minőség sem javult. Az olcsó gáztűzhely is fehér holló, pedig az igény inkább növekedett, mint csökkent. S egy újabb cikk, amelyből akadozik az ellátás: a zöld konzerv, elsősorban az üveges zöldborsó. Viszont a tésztafélék, az üveg- és vasáruk már alig okoznak gondot. Ha a vásárlók elégedettek, ez az eladó, az üzletvezető munkáját dicséri. Családi Vincéné aki éppen bevásárol talán nem is tud arról, hogy az üzletben szocialista brigád dolgozik, az üzletvezető kiváló dolgozó, s a múlt hónapban — kiváló teljesítmény — több mint félmillió forintot forgalmaztak! Mégis csupa jót mond az eladók munkájáról. Udvariasak, szolgálatkészek. Ha időnként ez, vagy az nem is kapható náluk, Patakon, általában olyan gazdag a választék az üzletekben, hogy sokan még a szomszédos községekből is átruccannak ide vásárolni. Kenyerei süt a tsz Kovács Sándor, aki már 10 éve a községi tanács elnöke Patakon, megerősíti mindazt, ami az üzletben elhangzott. — Mák Ernőné jó kereskt dő. Az eladók szorgalmasak, a vásárlók pedig elégedettek. Az üzlet igen nagy forgalmat bonyolít le. A tanácstagi beszámolókon többször is elhangzott már az üzlet szakosításának kérdése. A forgalom ezt indokolttá tenné. Ha ez nem lehetséges, örvendetes lenne az is, ha a község valamelyik részén egy újabb veA forgalmista liusvétja kezevel már önkéntelenül az üveg után nyúlt. Fellendült az asszonyka után a kocsiba, , s örömében majd rálocsolta az egész üveg tartalmát. Csak i ennyit mondott: „Az ismerő- ' söknek feltétlenül mondja el, ' hogy ez az én kölnimnek az il- ; lata, de mivel nem mehetek haza, ezt küldöm mindenki- : nek..Ezután már könnyebb s-zívvel indította a vonatot... (p. a.) A fiatal, forgalmista falujában nagy divat még a hagyományos locsolkodás. Az ilyen népivseletes ünnepein csupán szótlan szemlélőnek • is lenni izgalmas. Ám a szóban forgó fiatalembert ezen a nagy napon a kegyetlen sors, a szigorú szolgálat a munkahelyhez kötötte- Keserves szívvel indította el a korai vonatokat, s meg-megtapogatta a zubbonya zsebében lapuló kölnisüveget. Még csak egy ismerőst sem látott, akit meglocsolhatna, ha már a nagy lo- csolkodásban nem is vehet részt- Az utolsó reggeli vonat indulásánál azonban a városba seakadt falujabelieket vett észre. Felcsillant a szeme. Hétssáx mázsa csirke Jelentős mennyiségű élő- csirke szállítására kötött szerződést a kishartyáni—sóshar- tyáni termelőszövetkezet a BOV-val (Baromfiipari Országos Vállalat). A szövetkezetek ebben az évben, 700 mázsa csirkét szállítanak a baromfiiparnak. A szerződés szerint tízeei-es tételekben szállítanak. Az országos ellá- ; ásón kívül az iparmedence, illetve Salgótarján ellátását is segítik. 4 háztájiból is Évről évre biztos pénzt - jelent a sertéshizlalás a ka- rancssági szövetkezetnek- A múlt évben több mint 1100 hízói értékesítettek oly módon, hogy bevonták a hizlalásba a háztáji gazdaságokat is. termelőszövetkezet vezetősége különböző kedvezményekkel, abraktakarmánnyal segítette azokat a szövetkezeti tagokat, akik vállalták, hogy hizlalnak a háztájiban is- Az idén a háztájival együtt újabb 600 hízó értékesítésével számol a termelőszövetkezet. gyesboltot tudna nyitni az Ér- sekvadkert és Vidéke ÁFÉSZ. Ügy gondolom, ez nem csökkentené a jelenlegi üzlet forgalmát, mint ahogyan a múlt év végén nyílt 50 ezer forint forgalmú új eszpresszó sem csökkentette az italboltét, de jól szolgálná a vásárlók érdekeit. — Mi a véleménye a kenyérellátásról? — A panaszok jogosak. A helyi Kossuth Termelőszövetkezet sietett a lakosság segítségére. Átvette a régi pékséget, ahol már jelenleg is sütik a finom házikenyeret. Még az év során felépít a termelőszövetkezet egy új kemencét. amihez a tervdokumentációt a járási tanács biztosítja. A tervek szerint az üzemet a későbbiekben bővítik, ezzel Patakon kívül képes lesz Dej- tár és Horpács kenyérgondjait is enyhíteni. Nőnek az igények A szolgáltatás területén is meglehetősen jók a kilátások Patakon. A múlt évben szerveződött tsz-építőbrigád, az épületkarbantartási, javítási és építési munkákat elvégzi a községben. Van cipész, bár sokszor annyi a munkája, hogy akinek sürgős a javított lábbeli, kénytelen Érsekvadkert- re, vagy Nagyorosziba a ktsz- hez kétszer is átkutyagolni vele: egyszer, amikor viszi, máskor, amikor hozza. Rövidesen fodrászat is lesz Patakon. Nem kellett hozzá más, csak egy kis ötlet, egy kihasználatlan helyiség, gyors átalakítás, s a kovácsműhely máris fodrászműhellyé lépett elő. A kiszemelt fodrász akár holnap elfoglalhatja birodalmát. Gázcseretelep meg kettő is van Patakon, egy az fmsz-nek, egy pedig a szolgáltató vállalatnak. Csak a „beteg” háztartási gépeknek, televízióknak, rádióiknak nincsen még megfelelő 'gazdájuk a környéken. A ' pataki szövetkezetben csaknem negyven forintot osztottak a múlt évben egy munkaegységre. Az üzemekben, vállalatoknál jól keresnek az „eljárók”. A háztáji is jelentős bevételi forrás. Talán még nincs ok aggodalomra, de a vásárlóerő és az igények mindenütt állandóan növekszenek, s ezzel — jól tudják ezt Patakon is — a kiskereskedelemnek és a szolgáltatásoknak lépést kell tartaniuk. Kiss Sándor Űjabb külföldi megrendelők A Nógrád megyei Textilipari Vállalat dolgozó! exporí kötelezettségüknek maradéktalanul elegei tettek. Hatezer-ötszáz nyári kartonruhát küldtek Norvégiába. A második negyedévre újabb külföldi vásárlók is jelentkeztek. Április 28-ig az egyik nyugatnémet cégnek háromezer kartonból és műszálból készült nyári ruhát szállítanak. Ugyanilyen természetű igénye van egy japán eégnek is. Képünk a kon fekeiós részleget mutatja, ahol az exportképes karton- és műszáíanyagból készüli női ruhákat készítik (Koppány György felvétele) Piaci gondok A salgótarjáni piac' országosan is jó árszínvonalú, az ellátás, felhozatal tekintetében azonban elmarad az országos átlagtól. Ezen a piacon megfordul a csaknem negyvenezer lakosú megyeszékhely háziasszonyainak többsége. De a bejáró falusiak sem csupán felhoznak a piacra, visznek is innen árut. Évente több száz tonna áru és sok százezer forint cserél itt gazdát. A piac helyének kényszerű váltogatása — amelyet a város átépítése indokol — nem befolyásolja az ellátás színvonalát, mértékét — s ahogyan a városi tanács vezetői állítják, ezután sem okoz zavart az átépítés. A SA1ÉK szerepe Nagy szerepet játszott eddig is, de szerepe nem csökken továbbra sem a MÉKÜnneplő emberek között A megszépült időjárás még a megrögzött ov loniilőket is kicsalta a szabadba. Kik az utcák köveit tapodták, kik a természet szépségeit, a nyugodt, tiszta levegőjű tájat kutatták. Miska fellépése Régen volt annyi látogatója Miskának, a szibériai Ke- merovóból származó barnamedvének a salgótarjáni Zó- ja-ligetben, mint a négy nap- sugaras nap alatt. Az első látogatók a ketrecre függesztett tábláról tanulgatták az immár egyévesnél idősebb bocs latin nevét: Ursus Arc- fos h. Bár az elmélkedésre nem sok idő maradt, mert Miska mindent elkövetett, hogy meghálálja a vendégek látogatását és tovább növelje népszerűségét. Előbb a láncra függesztett gumiabroncsot fü- rösztötte meg medencéjében, úgy, hogy ő is a vízbe huppant. Utána a gumit különféle módszerekkel igyekezett eltávolítani: előbb szájjal, azután első mancsaival. S amikor a nézők száma csavvani kezdett, „bedobta” a főattrakciót: lomha testét meghazudtoló fürgeséggel mászott, kapaszkodott fel a rácson a magasba, s ezzel visszacsatta bá- mulóit. Miska közönségre vágyik. Miska sztár lett. Apró nélkül Az ünnepek alatt sokan látogatták meg a tarjám Tóstrand környékét is. Gyönyörködtek a zöldes színben játszó vizekben, az ébredő természetben, tanulmányozták az itt is folyamatban levő építkezések menetét. Sokan napoztak a sétányok és tóparti kertek padjain. Mások pedig a büfé székein, pohár sör vagy málnaszörp mellett élvezték a Nap melegét. (Hétfőre a meleg úgy megnőtt, hogy az autóbuszsofőr az ünnep családiasságához méltóan megállította járművét egy kerekes kút előtt, hogy egy készséges utassal vizet vétessen szomja oltására!) Különösen az esett jól a büfében, hogy a különféle szörpöknek, hűsítőknek sem éreztük híját, mi több, szódavizet is lehetett kapni. De hogy ne menjen minden simán, valami mégis rontotta a hangulatot. A büfésnek ugyanis nem volt aprópénze és sorozatosan nem tudott visszaadni. Több-kevesebb sikerrel egymástól „guberáltak” aprót a vendégek, vagy egymás szórakozását, nyugalmát zavarták aprópénz utáni kutatással. A Tóstrand büféje távol esik a várostól, jó lenne váltópénzről idejében, jó előre gondoskodni! Nem hitték A vendéglátóipar felkészüléséből egyébként is arra lehet következtetni, hogy az illetékesek egyáltalán nem reménykedtek az időjárás jobbra fordulásában. Érthető, hiszen az idén annyira megszoktuk már, hogy az időjárás lépten-nyomon megtréfál bennünket és a tél nem akar elmúlni, hogy már a szemünknek és érzékeinknek sem hittünk. Talán ezzel is magyarázható, hogy a szabadtéri vendégfogadásra nem mindenütt készültek fel. így fordulhatott elő a Tarján vendéglőben is, hogy húsvét másnapján a vendégek maguk vitték ki az asztalt és székeket a napfényes teraszra. Talán mégis más lenne a hatása, ha máskor az eféle intézkedést a legilletékesebbek tennék meg! Lakos György nek, amely több árudát iát el rendszeresen friss áruval. Ebben nagy előnyt élvez a piacra „betört” termelőszövetkezetekkel szemben, mert Salgótarjánban üzemel a MÉK legnagyobb raktára, hűtő-tárolója. A termelőszövetkezetek — megyei és más megyebeli közös gazdaságok — folyamatos árufelhozatala azonban megoldatlan. Különösen érezni ezt a téli időszakban, vagy rosszabb időjárás esetén, amikor a gépkocsik nem jutnak el árujukkal a piacra. Sok esetben e miatt hiányos a szövetkezeti standok árukészlete. Ezen egyelőre nem segített kielégítően a TÁSZI (Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda) helyi képviseletének létrehozása sem. Igaz, szorgalommal tevékenykedik a gazdagabb, zavartalanabb ellátásért, de sem a termelőszövetkezetektől, sem az erre illetékes szervektől nem kapja meg a megfelelő támogatást. Márpedig a segítség elkelne, mert ezzel még több, még választékosabb és még ol- csób áru kerülhetne a piacra. Sajnos, a megyebeli termelő- szövetkezetek nem sietnek standot nyitni, több árut szállítani. Pedig az árudát üzemeltető termelőszövetkezetek — mint a ludányhalászi, a te- rényi, a lucfalvi vagy a mo- horai — nemcsak nem fizetnek rá erre, hanem jelentékeny nyereségre tesznek szert. Ilyenkor hangzik el az a kifogás, hogy Nógrád megyében rosszak az időjárási és talajviszonyok a kertészkedéshez, nem érdemes ezzel foglalkozni. Vajon akkor miért kertészkedik mégis a legtöbb termelőszövetkezetünk? Vagy például miért ne lehetne segíteni a város ellátásán egy nagy területű üvegház megépítésével, amelyet nagyszerűen lehetne fűteni földgázzal? Évek óta beszélnek ilyen és hasonló megoldásokról, de eddig érdemben semmi sem történt. Szigorúbb eíleoőrzést! Hatékonyabban kellene fellépni azokkal a visszaélésekkel szemben, amelyek nemcsak sértik a piac vásárlóinak érdekeit, hanem rontják a közhangulatot is. Gondolok itt arra, hogy a termelőszövetkezet inkább átadta a magánkereskedőnek a?, áruját, ami azután jóval drágábban jutott a dolgozó asztalára. Remélhető, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a jövőben szigorúbban ellenőrzi a piacot és elejét veszi a hasonló manipulációknak. A termelőszövetkezetek maguk is sokat tehetnek az ilyen és hasonló helytelenségek megelőzésére. Mindenekelőtt szigorúbb ellenőrzésre van szükség a termelőszövetkezeti árudákban. Mert az árudák mögötti árucsere csupán személyek számára jelent hasznot. viszont megkárosítja mind a termelőszövetkezetet, mind a vásárlókat. Jobb kihasználást! Érdemes lenne felülvizsgálni a meglevő árudák és az üresen álló épületek kihasználását is, mert azt a kis területet sem használják ki gazdaságosan, amely rendelkezésre áll. Pedig rövidesen még kisebb lesz a terület, hiszen a vasút átépítésével járó területfelhasználás részben a piac rovására is megy. Az árudát fenntartó termelőszövetkezetekkel olyan szerződést kellene kötni, amelyben megkövetelnék, illetve kikötnék az áruellátás folyamatosságát. Nagyon jó lenne megoldani az élő- és a vágottbaromü- felhozatal fejlesztését, a tejtermékek nagyobb tömegét és választékát. Ebben elsősorban a baromfitenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok segíthetnének. Hozzanak létre például közös vállalkozásban egy olyan árudát, ahol a megyében tenyésztett baromfit — esetleg más húsárut — árusíthatnak. S miért ne tehetnék meg ugyanezt a tejtermékekkel? A baromfinak, a tejtermékeknek egyaránt volna piaca. Pádár András NÓGRÁD - 1969. április 9., szerda
