Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

A muzsikáló ház...

Látogatás a balassagyarmati zeneiskolában

Hangszereket és kottákat vivő gyerekek népesítik be naponta Balassagyarmaton a Deák Ferenc utcát. A hatos szám kapuján valamennyiéin, belépnek a házba: itt székel az Állami Zenei-kóla.

Benézünk a ..muzsika hazába'’. A folyosókon csend honol. A termekből gordonka, hegedű. zongora, klarinét hangja csendül ki. Egy másik teremben éppen szolfézs órát tarta- r.uk. Réti Zoltán igazgatót a zeneiskola történetéről kérdezzük.

— 1963-ban a városi tanács kérésére és biztatására a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács fiókiskolát létesített. Az iskola akkor a salgótarjáni Állami Zeneiskolához tartozott. 1967-ben megkaptuk az önállósulási jogot. Most 270 növendékünk és 12 tanárunk van.

— Mit jelentett a zeneiskola számára a jelenlegi épület?

— Amíg a művelődési otthon emeletén kaptunk szállást, minden reggel azon drukkoltunk: kit hova tudunk elhelyezni. Az iskola jelenlegi épülete most jónak mondható. Még elférünk. Jövőre 40—30 növendékkel nagyobb lesz a létszám, s akkor már szűk lesz majd ez az épület is. Ha a járás is igényelni fogja a zeneiskolát, nemcsak a város, akkor feltétlen szükség lesz egy új épületre. Jelenleg 5—6 százalékra tehető azok száma, akik a járás különböző községeiből járnak be hozzánk. A távlati tervekben az is szerepel, hogy bekapcsoljuk Bércéit, Rétságot és Érsekvadker- tet a zenei oktatásba.

— Tudomásom szerint a zeneiskola új helyét is kijelölték már.

— Igen. A jelenlegi szociális otthonban azt az emeleti vészt kapnánk meg, ahol most a Finomkötöttáru-gyár működik. Természetesen csak akkor, ha a gyár új épülete elkészül.

— Balassagyarmat zenei életét a zeneiskola működése határozza meg.

— Elmondhatjuk, hogy minden az Állami Zeneiskola koré kapcsolódik. Megemlíteném azt is. hogy havonta egy-két* növendékhangversenyt rendezünk. Művésztanáraink évenként tartanak egy-két koncertet. Igen népszerűek, forró si- kerűek ezek a hangversenyek. A Filharmónia továbbra is tartja velünk a kapcsolatokat. Hat éve rendez hangversenyeket Balassagyarmaton, s ez a város zenei életében igen fontos. A Filharmónia révén olyan hangversenyeket hallhatunk, amit mi saját erőből nem tudnánk megrendezni.

Benézünk a zeneiskola hangverseny termébe. Két tanterem összenyitásából alakították ki ezt a 130 embert befogadó koncerttermet A falakon képzőművészeti alkotások, oklevelek. Elismerő sorok a különböző fesztiválokról. Nemrég itt rendezték meg a második megyei kamarazene-fesztivált, első ízben a zeneiskola történetében. A tanárok munkájának eredménye akkor is meglátszott, de Salgótarjánban is, a zeneiskolai tanulók megyei fúvósversenyén.

— Három első, négy második. és három harmadik díjat értünk el. Ez a kiváló eredmény szaktanáraink jó munkáját dicséri, ezt a zsűri is megemlítette. Fiatal iskola vagyunk. most kezdünk felzárkózni az idősebb testvér — Salgótarján — mellé.

— Nógrád megyében három zeneiskola működik. Milyennek ítéli meg kapcsolatukat?

— A kapcsolatok jók. Nincsen rivalizálás, féltékenykedés. Inkább egymást segítjük. A három zeneiskola a legnagyobb egyetértésben dolgozik. Ezt mutatta a balassagyarmati és a salgótarjáni fesztivál is.

M. Zs.

Bort kerestünk az ünnepekre

Kettesen tudják, hogy Salgótarjánban, a ZIM gyáregységével szemben, a hegyoldalban, kiterjedt pincehálózat terül el. Naponta érkeznek, távoznak innen a tehergépkocsik. Hatalmas hordókban, tartályokban hozzák-viszik a bort. Valiskó Ferenc, az Eger— Gyöngyös-vidéki Pincegazdaság salgótarjáni kirendeltségének vezetője szívesen végigkalauzolt a patikai tisztaságú pincékben, ahol a mennyezetig érő hordóóriásokban tárolják a jobbnál jobb borokat.

A hordós borok közül jelenleg csaknem húsz fajtával is- merkedhet meg, aki mindegyiket végigkóstolja, ha egyáltalán bírja. Mi nem bírjuk, s nem is kísérletezünk. Ám egy pincelátogatáson elmaradhatatlan az ízlelés. A régi szokások szerint, mindig a leg- jdmborabb fajtával kezdik. A Mátraaljai édeskés igen jó ízű, sima bor, ezt a fajtát sokan kedvelik. A Halmai szemelt édeskés azoknak szerez örömet és emelt hangulatot, akik már egyetlen üveg után is szeretnék jól érezni magukat. Az Egri leányka, a Deb- rői hárslevelű és a Domoszlói muskotály már a legigényesebb borkedvelőket is kielégítik.

Valiskó Ferenc a közelgő ünnepekre való tekintettel szívesen válaszol arra a kérdésünkre is, milyen borokat ajánl az ünnepi asztalra. A férfiak számára egy enyhén savas, édeskés fajtát, a Hevesi ezerjót. Ez a pincegazdaság legújabb terméke. Igen zamatos, könnyű „társalgó” bor. A hölgyek részére az édeskés Egri leánykát vagy a Musko- tályos csemegét ajánlja. S mivel Nógrádban hagyomány, hogy a húsvéti ünnepen vörös bornak is állni kell az asztalon, ajánlja az Egri bikavért, és a Hegyvidéki vöröst.

A desszert- és likőrborok kedvelői is megtalálhatják a szájuk íze szerinti fajtákat. A Merengő, az Eger csillaga, a likőrborok közül a Medoc Cordial és a Törökverő minden igényt kielégíthet.

A kitűnően felszerelt pincegazdaságban termelői jellegű palackozott borokat is raktároznak: Gyöngyösi tramini, az Egerszóláti olaszrizting, az Andornaktályai olaszrizling és az Ostorosi leányka — egyik jobb, tüzesebb, mint a másik. Legtüzesebb azonban a Madison, amely különleges minőségű, muskotályos jellegű édeskés bor.

Kifelé jövet arról beszélgetünk, hogyan lehet beszerezni

ezeket a jóféle fajtákat.

Bőséges a választék, kiváló az ellátás, de valami baj lehet velünk, mert a palack helyett az egyik hordót próbáljuk a hónunk alá venni !...

P A.

Áprilisban

Üzem•

egészségiigyi hónap

Üzemegészségügyi hónapot rendez áprilisban a városi Vöröskereszt-szervezet. Az akció kiemelkedő programjaként elsősegélynyújtó versenyt bonyolítanak le az Öblösüveggyárban, véradó ünnepséget rendeznek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységében, sőt kismamák találkozójára is alkalom nyílik az Öblösüveggyárban. Ezen kívül egészségügyi előadásokra, filmvetítésekre, tanfolyamok szervezésére is sor kerül.

Az üzemegészségügyi hónapot a Magyar Vöröskereszt

III. országos kongresszusának

tiszteletére szervezték.

Különleges likőrök, sok áru

Alaposan felkészült a Csemege a várható húsvéti nagy forgalomra. Már eddig a polcokra került, vagy a raktárban várja a vásárlókat ötezer palack bor, a közeljövőben még két és fél ezer üveggel érkezik, A napokban márkás francia, német és kubai likőrárut várnak. Ismét lehet majd skót whiskyt kapni, bőven nyílik alkalom ajándékozási lehetőségre. Ünnepek előtt keresett cikk a finom cukrászáru. Húsvétra a budapesti Vörösmarty cukrászdából rendeltek torta- és süteményféléket, amelyek a legkényesebb háziasszonyi igényeket is kielégítik. A gyerekek örömére közel nyolcvanezer forint értékű figurás és tábláscsokoládé vár gazdára. Emellett hat mázsa vaj és háromezer pohár tejföl kerül a pultokra.

Közlekedési

vetélkedő

öt iskolában: Balassagyarmaton kettőben, azonkívül Érsekvadker- ten, Rétságon és Örhalmon befejezéshez közeledik a közlekedési őrsök vetélkedőjének elődöntője. Az úttörők KHESZ-vetélkedőjét a hely? autóklub és a közúti balesetelhárítási tanács rendezi. Az elődöntőkről iskolánként a legjobb háromtagú csapat kerül a döntőbe, amelyet április 20-án rendeznek Balassagyarmatén. A döntő 1—3. helyezett csapatának — kilenc pajtásnak — jutalma: a rendezők jutalomkirándulásra BU" da pestre viszik őket.

Mikor adható ki a szabadság ?

M. F. levélírónknak röviden fcizi válaszoljuk, hogy sérelme jogos és alapos, a vállalatnál nem helyesen ismerik a szabályokat, mert nem 1 év után, a munkaviszony első hat hónapjától a dolgozó már igénybe veheti szabadságát. Természetesen a szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg. A dolgozó kívánságát a lehetőségekhez képest azonban figyelembe kell venni.

Ez vonatkozik egyébként Sf. K-né levélírónkra is, aki azt

írja, hogy az elmúlt évtől betegsége miatt visszamaradt 3 nap szabadsága, amelyből januárban 1 napot szeretett volna kivenni, mert otthon sürgős munkája volt. Kérelmét a munkavezető elutasította, ennek ellenére otthon maradt, és ezért I napot igazolatlannak vettek. Azt Is közölték vele,

hogy nyereségrészesedéséből 20 százalékot levonnak.

A Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás, betegség vagy más akadály esetén a szabadságot később, az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belül kell kiadni, A vállalati kollektív szerződés előírhatja, hogy igazolatlan hiányzás esetén a nyereségrészesedést a vállalat csökkentheti. Mindenesetre túlzottnak tartjuk, amit levelében írt. vagyis az egynapi igazolatlan hiányzás miatt 20 százalékos csökkentést, de elképzelhető, ha a munkahelyen laza a munkafegyelem. Erre vonatkozóan a vállalati kollektív szerződés nyújt eligazítást, ezért tanácsoljuk, mielőtt a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulna panaszával, tekintse meg a kollektív szerződést.

Xapi postánkból

Tessék bemutatni a csizmát

G. S -né kistercnyei olvasónk levélben kérte segítségünket, a közte és a nagy bátonyi 391-es iparcikkbolt vezetője között keletkezett vitás ügy rendezése végett. Idézünk leveléből:

„Múlt év karácsony és újév között a nagybátonyi 391-es számú iparcikkboltban, a húgommal együttesen vásároltunk egy-egv pár báránybéléses, fekete téli csizmát, melynek igen örültünk. Sajnos kocái volt az örömünk, mert alig kéthónapi használat után a csizmák talpa — sarka levált, a varrás két oldalról elszakadozott. Pedig a csizma szép értéket képviselt, 553 forint volt egy pár. A másik kellemetlen bosszúság akkor ért bennünket, amikor a csizmákat visszavittük a boltba, s kértük azok cseréjét. Meglepetésünkre e kérésünknek a boltvezető nem tett eleget. Most Önöktől kérdezem, jogosan járt-e el a bolt vezetője velünk, mert úgy tudjuk, hogy ilyen esetekben az árut ki kell cserélni.”

Vitájuk eldöntésére szerkesztőségünk az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Salgótarjáni Kirendeltségének vezetőjét kérte fel. A kirendeltség vezetője elmondotta, hogy boltjaiknál ilyen és ehhez hasonló esettel nem találkoztak. S nem tartja valószínűnek, hogy jogos reklamációról lenne szó, Ugyanis a vonatkozó rendelkezések értelmében a minőségi kifogásokat minden esetben, a legjobb belátással és igyekezettel oldották meg a boltok vezetőd, vagy az áru kicserélésével, vagy esetleg más cipőáru vásárlásával. Tekintettel azonban arra, hbgy az említett csizmák megtekintése nélkül a cserére vonatkozóan konkrét választ a kirendeltség vezetője sem adhat, kéri olvasóinkat: szíveskedjék a kifogásolt árut a kirendeltségen bemutatni. Az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat ki- rendeltségének címe: Salgótarján, Felszabadulás út 11. A vállalat, mint a fentiekből is kiderül — minden tőle telhetőt megtesz, ha jogos reklamációról van szó.

s&f/icty';

A katonák csaknem 44 százaléka német eredetű. Német anyanyelvűek az osztrákok és a svájciak, a legtöbb magyar, holland, cseh, lengyel és finn is érti a németet. A légió állományának 8—8 százaléka spanyol és olasz. Van néhány angol és mindig akad néhány amerikai is — mondja a légió egyik tisztje.

A légió első ejtőernyős ezredét az áprilisi de Gaulle- ! ellenes puccs után feloszlatták, mert a jobboldali tábornokok i mellé állt. Korábbi korlátlan gyarmati hatalmukat sirató euró- í patak rózsaesővel búcsúztatták az Algírból kivonuló megvert védelmezőiket, az ejtőernyősöket.

Ha valaki gépkocsin Orao felől közelíti meg a légió főhadi- j szállását, Szidi bel Abbesz határánál „A város központja felé” í feliratú tábla mellett halad el. A „város” szót azonban valaki ! vörös festékkel átmázolta és ezt írta fölé: „OAS”. A festéket senki sem távolította el. Szidi bel Abbesz valóban az OAS egyik fontos központjaként vált híressé.

Jenit OaTfly, az Idegenlégió főellenőre és a legmagasabb ran- j gú tisztje volt 1958 és I960 között. Minthogy részt vett az áprilisi zendülésben, megfosztották rangjától. Most valahol Algériában rejtőzik Raoul Sálán tábornokkal és két másik tábornokkal együtt. A légió parancsnoka jelenleg az OAS főembere. A de Gaulle-t vadul támadó, „General Gardy” aláírással ellátott röplapok valósággal elárasztják Szidi bel Abbesz-t és a légió többi más helyőrségeit.

Ha a látogató megkérdi, hogy mi lesz a légió sorsa, feltétlenül azt a választ kapja:

— A légió él és virul és ezután élni fog. Bár jövendő státuszát még nem jelölték meg...

1962-ben egyre gyakrabban hangzott el a kérdés:

— Mi lesz a légióval?

Ez akkor vált különösen időszerűvé, amikor Evianban létrejött a megegyezés az algériai ideiglenes kormány és a francia I kormány körött. Március 19-én 12 órakor egész Algéria területén beszüntettek minden hadműveleteit és minden fegyveres harcot.

Megállapodtak abban fis, hogy Franciaország bérleti alapon 15 éven át megtartja a Mers-el Kébir támaszpontot, 5 éven át a Colom—Bechair-i, a Reggane-i az In Amguel repülőteret, továbbá a szaharai atomfegyver- és rakétakísérleti berendezéseket 8 három évig 80 000 főnyi hadereje állomásozhat Algériában.

» _ 52 —

Gondot okozott a francia Kormánynak, hogy mi lesz a légió sorsa, mgrt az FOí ragaszkodott althoz, hogy az OAS-sal nyíltan rokonszenvező egységeket vonják ki Algériából.

Az eseményeket nem lehetett feltartóztatni. Az eviani megállapodás szerint az „algériai nép majd népszavazással dönt sorsáról”. Az eredmény nem volt kétséges. Amíg Algéria a szavazásra készült, a francia kormány azt mérlegelte, hogyha számára negativ lesz az eredmény, akkor mi történik a légióval.

19. Mi lesz a légióval?

1962. május 17-én így írt a Le morale :

,,A légiósok toborzása, amely az áprilisi puccs utam bizonyos ideig szünetelt, tovább tart és a jövőben is folytatódik, csupán a légió személyi állományának bizonyos fokozatos csökkentését tervezik. Bizonyos légiós egységek elhagyták ugyan Algériát, de nem lehet beszélni tömeges távozásukról, k légiónak Algériából kivont alakulatait Djiboutiba és Madagaszkár szigetére irányították.

Nincs szó a Szidi bel Abbesz légiós támaszpont kiürítéséről sem. 1856 óta ez a légió hivatalos székhelye. Esetleg idegenlégiósokat vezényelnek Korzika szigetére is, arra hivatkozva, hogy a légiót megalapító 1831-es törvény a kontinentális Franciaország területén kívül engedélyezte a légió állomásozását, s Korzika kívül esik a földrész határain. (Valójában az 1831-es törvény parlamenti vitájában leszögezték, hogy Korzika ebből a szempontból Franciaország kontinentális területének a részét képezi. — A szerző megjegyzése).

A párizsi sajtó értesülései ekkor azt jelezték, hogy a francia kormány korábbi ígéreteit megszegve, továbbra is fenntartja az idegenlégiót, a gyarmati háborúk hírhedt zsoldos hadsereg ét.

Ez tükrözte a francia kormány álláspontját. De ahogy közeledett a népszavazás ideje, úgy követelte egyre határozottabban Algéria a gyűlölt alakulat kivonását. Párizs kénytelen-kelletlen engedett. Először is a városokból vonták ki a légiósokat, de aztán sor került a döntő lépésre is.

1962. június 22-én jelentették a hírügynökségek Párizsból:

„Július elsejéig elszállítják Szidi bel Abbesz 1500 főnyi légionista helyőrségét. . . A 17 000 embert számláló idegenlégió elhelyezése nagy gondot okoz a francia hatóságoknak. Sem Franciaország, sem a gyarmati szigetek lakossága nem kívánja az idegen, kétes elemekből álló csapatok jelenlétét. Francia—Guayana tiltakozott odaszállításuk ellen”.

Szidi bel Abbesz nemcsak egyszerű katonai támaszpont, hanem a légió „szent városa”. Amikor a francia kormány úgy döntött, hogy a központi laktanyát megszünteti, az elmúlás hangulatát vonta a fehér kepis katonák köré.

Lázas csomagolás kezdődött. A kaiitiriban ingyen mérték ki a maradék italokat. A légió központi épületén hunyorogni kezdtek a fénylő neon-betűk: „Légid Patria Nostra” — vagyis a légió a mi hazánk. Szerelők jöttek. Leszedték a neonfelírást.

A légió zenekara jellegzetes indulót játszott. A parancsnokság összecsomagoltatta a léigó múzeumának trófeáit. Minden

— 53 —

zsákmányolt zászlót gondosan becsomagoltak, hogy elszállítsák. Kivéve egyet.

1885-ben a légiósok Indokínából, Tuyen—Qu&ng-bol magukkal hoztak egy zászlót. Ez később Borelli századoshoz került, ö vitte el Szidi bel Abbesz-be.

— Ez a harci zsákmány hirdesse mindig a légió dicsőséges győzelmét — így végrendelkezett a százados. — Legyen a zászló mindig Szidi bel Abbesz-ben. De csak addig, amíg a város fölött francia trikolort lenget a szél.

Félvad törzsek szertartására emlékeztető jelenet a légió Szidj bel Abbsz-i búcsújának a napján. Gyászzenét játszott a zenekar és az indokínaj zászlót elégették & laktanya udvarán.

Folyt a bor, zengett az induló. A csapatok felsorakoztak. Hosszú autóoszlopok vitték Szidi bel Abbesz helyőrségét a tengerpart felé.

„Finale et Prelude” így jellemzik a légió hivatalos történetírói ezt a napot.

Búcsú Afrikától. Búcsú a francia gyarmatbirodalomtól. Búcsú a kalandtól. Korzikán kötött ki velük a hajó. Más egységek a Marseille-től néhány kilométerre levő Aubagne városka laktanyáiba kerültek.

Nem fogadták őket szívesen, Korzika szigetén Bastia kikötőjében és Ajaccioban, Napoleon szülővárosában tüntettek ellenük a sziget felháborodott lakói.

— Fasiszták, Gyilkosok! — kiabálta a tömeg. Fel kell oszlatni a légiót!

Meglátogatta az egységeket új állomáshelyen a Newsweek című amerikai lap riportere. Megállapította, hogy a légió veteránjai között hihetetlenül nagy volt az SS-ek arányszáma, akik most Korzika szigetén és a Marseille melletti laktanyában álmodoznak a közelmúltról, amikor az OAS urai mintegy ötven dollárt fizettek nekik minden megölt emberért.

— Hiába — sóhajtott fel az amerikai lap riporterének Aubagne-ban egy lapasztalt altiszt —, a légió az atomkorszakban elavult, hát meg kell szüntetni.

Ez tévedés. Nem az „atomkorszak” tette elavulttá a légiót, hanem az ázsiai és afrikai népek szabadságának és függetlenségének a korszaka.

Franciaország ugyanis az „atomkorszakban” is igyekszik felhasználni a zsoldosokat. A légió néhány egységét a hadügyminisztérium Óceánia korállszigetére küldte, ahol a francia tudósok a nukleáris fegyvereket próbálják ki. Kezdettől fogva részt vesznek a kísérleti telep építkezési munkálataiban a légió különleges alakulatai. A Mururoa szigetről küldött, feltehetően cenzúrázott leveleikben a katonák mint a technika és a civilizáció előőrseiről írnak önmagukról.

— Modern Robinsonok vagyunk. Egy kis életet hozunk a koráll-szigcti lakók unalmába — írja valahonnan Polinéziából egy légiós. — Megfűszerezzük egy kicsit a Sandwich-szigeteket...

Mi lesz a légióval? Bár az egységei jelenleg még ott állomásoznak Polinézia szigetein, Korzikán, Marseille mellett, Madagaszkáron, és Szomáliban, az alakulatnak mégslncs jövője.

Csak múltja. De — egyetlen fejezetét kivéve — az is dicstelen.

VEGE

— 54 —