Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

/ fest vérlapjaink írják KíSAI FOLD na kiváló minőségű acél gyártását várják az új létesítménytől. Az MSZMP KI­DOLGOZÓK LAPJA marom megyei Bi­“““ ——— zottságának és megyei tanácsának lapja arról tudósít, hogy új üdülőközpont ala­kul ki a megyében. A kormány legutóbbi ülé­sén jóváhagyta a Velencei tó és környéke üdülőí'ejlesztési regionális rendezési tervét, amely Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Na- dap, Sukoró, Pákozd, Lovasberény. Zámolv és Pátka területére terjed ki. A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy a Velencei tó és környékének fejlesztése során fokozott figyelmet kell fordítani az üdülés, az idegenforgalom, a vízi sportok, a horgászat és a természetvédelem igényeinek kielégítésé­re. Pontos, hogy a gazdasági lehetőségeknek megfelelően kereskedelmi és vendéglátó há­lózatot építsenek ki: tóparti strandokat, séta- utakat, parkokat, parkolóhelyeket, vízi sport­telepeket létesítenék. Az MSZMP Veszp- NAPLO fém megyei Bi­zottsága és a me­gyei tanács lapja igen érdekes információt közöl Lecke rek­lámból címmel. A Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Csoportja a pápai közgazdászklubban üzletpolitikai és reklám- propaganda címmel előadást és vitát rende­zett. Az előadó: Búza Ernő, a jugoszláviai Pi­onír csokoládégyér reklámfőnöke volt. Elő­adásában hangsúlyozta, hogy a reklám szempontjából igen jelentős a piackutató munka Ugyanis nem mindegy, hogy milyen terméket hol és kinek reklámoz­nak. Érdekes, de külföldön már bebizonyított tény, hogy az Elekthermax gyártmányaihoz hasonló termékeket nem ajánlatos csinos manekenekkel, szexbombákkal reklámozni, mert a főzőlapok elsősorban a nőket, a házi­asszonyokat érdeklik. Érdekesen elemezte a reklám hatékonysá­gát. Elmondta, hogy Jugoszláviában élesebb a verseny, nagyobb a konkurrencia és a mi reklámkereteinkhez képest „fellegekbe járó” összegeket fordítanak, például a Pionír gyár­ban is a reklámra. A termelés bruttó bevé­telének egy, másfél százalékát fordítják rek­lámköltségre. (Ez egy 100 milliós termelési vállalat esetében egy, másfélmillió forintot jelent.) Nyolc termékkel _________ lályázik a Ri­1 ehards Finomposz­tógyár a Buda­pest Nemzetközi Vásáron. Termékeit a Kos- suta pavilonban állítja ki. Az idén először ív '• 'ja be a nagy nyilvánosságnak a telje­sen «-ntelikus anyagokból (poliészter és po­ri ■ inítril keverékből) szőtt, a rugalmasítot- tan -ikészített tiszta gyapjú, fésűs és finom vékony fonalból előállított tropikál férfi ru­haanyagokat. ad a Richards a nőknek is. Hazánk­ban ebben a gyárban készül a női kabátnak elsőrendű zsugorított szövet. A hagyományos jersey-kelrnék új mintákkal jelennek meg a BNV-n. Választékuk a Trevira végtelenszál­ból kötött — nőknek férfiaknak egyaránt ajánlott — jerseyvel bővült. Kézimunka fonalat is kiállít májusban a győri gyár. A fonalat a nemrég vásárolt gép­pel gombolyítják, előnye: sem kézi, sem gépi kötéskor nem kell a szálat újra gombolyíta­ni. __. befejezés előtt az É SZAK-MAGYARORSZAG új elektroacélmű ■pítése. Az építők a Lenin Kohásza­ti Művekben készülő új elektroacélmű építé­sében az utolsó szakaszhoz érkeztek. Jelen­leg a sokféle szakipari munka mellett a ha­talmas üzemcsarnok üvegezését és mázolását végzik. A napokban emelték helyére azt a 90 tonna súlyú transzformátort is, amely majd a nagyteljesítményű kemence villamosener- giáját biztosítja. A nagyméretű szovjet be­rendezést pontos, szakszerű munkával több mint 7 méter magasságban helyezték el. A kemence valamennyi gépészeti felszerelésé­nek beiktatása szintén közvetlenül befejezés előtt áll. Érthető tehát az a lázas igyekezet, amely ezekben a napokban minden munka- területen megmutatkozik. Az építkezés vezetői remélik, hogy április 4-e tiszteletére minden bizonnyal csapolhat az ország legnagyobb elektrokeméncéje. A nagyteljesítményű kemence termelésének fel­futása után — a számítások szerint — a je­lenleg működő 5 kisebb kapacitású elektro- kemence összteljesítményét is meghaladja. Ötven tonnás adagjaival alaposan növeli majd az LKM-ben gyártott erősen ötvözött acélok mennyiségét. A termelési szakembe­rek még ebben az évben közel 60 ezer ton­Karancslapujtön, a falu köz­pontjában, a legforgalmasabb helyen kibírhatatlanul bűzös a levegő. A falu központjában egy épületben van a vendéglátó vállalat italboltja, eszpresszó­ja, közvetlen szomszédságuk­ban az élelmiszerbolt. A két vendéglátó egységből a szenny­vizet a presszó bejárata előtt levő, törött fedelű derítőbeve­zetik. A derítő fedőlapja az árut szállító gépkocsik terhe alatt összetört. A bűz szaba­don árad belőle a három üz­lethelyiségbe. A derítő mel­I Hatos lőtér lett néhány lépésre van az a kút, amelyből a környező la­kosok az iváshöz, a vendéglá­tó egységek pedig a mosoga­táshoz és a kávéfőzéshez szer­zik a vizet. Közegészségügyi szempont­ból megengedhetetlen ez az ál­lapot. A vendéglátó vállalat feladata volna a helyzeten változtatni. Az épületet ő bérli, néhány száz forint lakbért fi­zet mindössze, egységei pedig több százezer forintot forgal­maznak havonta. A tanács fel­szólítására kitisztították ugyan a derítőt, de ez mit sem vál­toztatott a helyzeten. Néhány héten belül a szennyvízgödör megtelik és továbbra is árad belőle a bűz. A megoldás: a szennyvízderítőt meg kell szüntetni, a szennyvizet zárt levezetőn, a házakon túlra kell eljuttatni. Ez közegészségügyi érdek Remélhető, hogy a Közegész­ségügyi és Járványügyi Állo­más nagyon határozottan in­tézkedik. B. Gy JŐK1I MOH m m m M £ W V & M M M Átdolgozta» Cs Horváth Tibor &aj£oltí* - korcsmám PáL űfeMit miltónyolto Mséfét és joves toromra tzentpítenáci követség elsó titkáráéi nevezte ki. A fiatalember boldogan sietett haia. Őszinte hálát érzett Ridejhviry iránt: „Anyám félre- iemeite öt!” Úgy érezte, most már semmi FOLYTATJUK Nem tudja, hova kerül az ember... Tóth Magdolna KISZ-fiatal, a Zrínyi Ilona tíz tagú szoci- cialista brigád vezetője, részt vett a szocialista brigádveze­tők iparági tanácskozásán, ahol a többi között sok szó esett a szakmai továbbképzés gyorsabb ütemű szorgalmazá­sáról. Hogyan látják a brigád tagjai a tennivalóikat? TÓTH MAGDOLNA: — Nekünk is van mit ten­ni. Csak négyünknek van meg a szakmai alapképzettsége, a többiek betanított munkások. Nekem és még > néhány fiatal társamnak szerencsém volt. 1965-ben az első kísérleti jel­leggel indított szakmunkás- képző tanfolyamot én is si­kerre] elvégeztem. Az eltelt három év tapasztalatai jól bi­zonyítják: könnyebben birkó­zunk meg az egyre növekvő minőségi követelményekkel, mint szakképzetlen társaink. Én például minden gépen — öt-hat — tudok dolgozni, nem okozok gondot a vezetőknek; hova tegyenek. Nekem is elő­nyös, hogy minden gépet is­merek, mert keresetem sem .■sokkén A vállalat vezetősé- -;e érzi a dolgozók szakkép­zetlenségéből fakadó egyre na­gyobb nehézségeket, ezért el­határozta. hogy a betanított munkások részére szakmun­kásképző tanfolyamot szervez, amelynek sikeres elvégzése után a hallgatók szakmun­kás-bizonyítványt kapnak. Strézs Tiborné, a varroda ve­zetője mondta, hogy írjuk ösz- sze a jelentkezőket. A brigád­ban dolgozó hat asszony közül kettő jelentkezett. Még nem kaptak értesítést, mikor kez­dődik, hol lesz a tanfolyam, milyen elfoglaltságot jelent, milyen követelményekkel kell megbirkózni a szakmunkásje­lölteknek. ANTAL ISTVANNÉ: — Három éve Hugyagról já­rok be. A Budapesti Finomkö­Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Páholy­ból. Beszámolók, tudósítások a könnyű múzsa otthonából. — 9.05: Európai századok — magyar szá­zadok VIII. — 9.40: Népdalok. — 10.05: Rádióegyetem. A kuruc kor költészete. Varga Imre előadása. — 10.35: Leonid Kogan felvételei­ből. — 11.29: Rámnézett a macska. Rádiójáték gyermekeknek. —12.00: Déi Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Ka­posvár élete — a tanácsi munka tükrében. Rapcsányi László ri­töttáru-gyár balassagyarmati telepén tanultam meg Varrni. Előtte nem ismertem sem a varrógépet, sem a varrás szép­ségeit és a vele járó nehézsé­geket. Jelenleg csak két gépen — összevarró és Singer — tu­dok dolgozni. Azért jelentkez­tem a szakmunkásképző tan­folyamra, mert soha sem tuJ,- ja az ember, hova kerül. Az­tán nem árt, ha fejleszti szak­mai tudását. Aki többet tud, az többet ér, elkerülheti a kellemetlen meglepetéseket Nem, nem ismerem á követel­ményeket. remélem azonban sikerülni fog. Elsősorban szabni szeretnék megtanulni, hogy odahaza is hasznát ve- hessem. Nem. szó sincs róla! — emeli fel szavát, arra a közbevetésemre: Csak ezért akarja megszerezni a szak­munkás-bizonyítványt?... — Aki sokoldalúan képzett, az magabiztosabb, nyugodt, mert tudja, bárhova állítják, min­denütt megtalálja számítását VESZKOYICS ERZSÉBET: — Az elsők között szerez­tem meg a szakmunkás-bizo­nyítványt. Nekem még nem hoztak vissza sem pulóvert, sem íürdőnadrágot, hogy ja­vítsam ki, mert felületesen varrtam meg. Egyébként min­den gépen tudok dolgozni, így hát nem okoz gondot, ha bár­melyikhez ültetnek le. Az el­ső darabok összeállításánál na­gyon odafigyelek, de a mun­kára mindig oda kell figyelni, mert csak ebben az esetben kerül ki az ember kezei közül kifogástalan termék. Én soha­sem bízom el magam, nem hi­szem, hogy készségeim örök időkre adottak. SZABÓ IMRÉNK: — Áthelyezéssel jöttem ide a Nógrád megyei Fémipari Vállalattól. Ott is jó volt, itt is jól érzem magam. Azért cse­réltem munkahelyet, mert a második világháborúban két évig tanultam varrni, de nem sikerült levizsgázni. Szívem pedig mindig a varrógéphez húzott. Gondoltam, itt a so­ha vissza nem térő alkalom, hogy álmaimat megvalósítsam. Nem bántam meg, hogy ide­jöttem. Keresetem sem csök­kent, havonta eléri az 1600— 1700 forintot. Bevallom: más gépet, mint amelyiken most dolgozom, nem is akartam megismerni. Helyes, hogy u vállalat lehetőséget teremtett a szakmai továbbképzésre Később ezt úgy is megkövete­li majd az élet: Nekem is csak előnyöm származik ab­ból, ha a nálunk használatos összes varrógépeket megisme­em. Igaz, a gyakorlat során sok mindenre rájön az ember, ez azonban kevés ahhoz, hogy alaposabban megismerje azt, amit csinál. HUSZKA MARGIT: —: Két évig tanultam Hat­vanban a gépi hurkoló szak­mát. Utána hazajöttem Balassa­gyarmatra, a Budapesti Finom­kötöttáru-gyár balassagyar­mati telepén kaptam munkát, azóta is itt dolgozom. Kétheti tanulóidő után önállóan vég­zem a munkámat. Nem jelent­keztem, mert úgy érzem, sok újat nem nyújtana a tanfo- 'yam. A brigádban jelenleg úgy osztjuk be a. munkát, hogy a nagyobb szakképzett­séget igénylő munkafolyama­tokat mi. szakmunkásó’- vé­gezzük el. Akár csali Magdi, én is minden gépét ismerek, tudói; rajtuk dolgozni. Kerese­temmel is elégedett Vagyok. Ennek részben az az oka, hogy szakmai képzettségem révén bárhova állítanak, mindenütt elvégzem e ream bízott fel­adatokat. BÉRES TIBORNÉ: a vállalat központjának sze­mélyzeti vezetője:. — A szakmai tanfolyam megkezdését őszre tervezzük. Addigra elkészítjük a temati­kát, összeállítjuk a tananya­got, megbeszéljük a követel­ményeket, gondoskodunk elő­adógárdáról. A tanfolyamra csak azok a dolgozók jelent­kezhetnek. akiknek kétéves gyakorlatuk van az üzemben. A gyakorlati élei tapasztala­tait sűrítő különböző vélemé­nyek sokféle indítékból szület­tek. Mindegyik azonban egy közös gondolatot tartalmaz: aki helyt akar állni az élet­ben, aki többre vágyik, akit érdekel a vállalat jövője, az nem halogatja szakmai to­vábbképzését. hanem mielőbb cselekszik. Ven esz Károly portja. — 14.05: Népszerű zenekari muzsika. — 14.40: Szent Péter esernyője. Mikszáth Kálmán regé­nye folytatásokban HL — 15.10: Anyegin. Részletek Csajkovszkij operájából. — 16.05: Filmklub. Há­zigazda: Furkó Zoltán. — 16.28: Dalok és történelem. „Az osztály- háborúra a gárda készen áll.. .** Szél Júlia műsora. — 17.15: Le- mezmüzeura. Szergej Rahmanlnov zongorázik. Schumann: Karnevál. — 17.41: A Magyar Rádió és Te­levízió népi zenekara játszik. — 18.10: Nemzeti ünnepünkön — fel­szabadulásunk évfordulóján. Be­szédet mond Komócsin Zoltán. — 18.40: Liszt: Tasso — szimfonikus költemény. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Melis György nótákat Énekel. — 19.40: Közvetítés a Nem­zeti Színházból. Eljött a tavasz. — 22.20: Made in Hungary. Könnyű­zene, tánczene, jazz. — 23.00: Ze­nekart muzsika. — 0.10—1.56: Me­lódiakoktél. PETŐFI RADIO: 3.00: Mátyás Mária és Palócz László énekel. — 9.30: Dolgok, gondok, emberek. Riportműsor. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. A Petőfi rádió dél­előtti műsora. — 11.50: Magánvé­lemény — közügyekben. Szántó Jenő írása. 12.00: A Magyar Rá­dió és Televízió énekkara énekel, vezényel Sapszon Ferenc. — 12.12: Mezei Gogo József népi zenekara játszik. - 12.30: Schubert: VI. Szimfónia. — 13.20: A Barchet vo­nósnégyes játszik. — 14.00: Kettő­től hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Hanverseny a stúdióban. — 18.45: Rádióegyetem. A kuruc kor költészete. — 19.15: Szerelmi bájital. Részletek Doni­zetti operájából. — 20.25: David Ojsztrah két hegedűversenyt ját­szik. 21.33: színes népi muzsika. — 22.12: Couperin: Négy versenymű fuvolára, gordonkára és csemba­lóra. — 23.10: Egy éj Velencében. Részletek J. Strauss operettjéből. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismerte­tés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Tíz esztendő új szerzeményei. — 18.40: Esti mese. — 18.55: Csak tiszta forrásból. Bartók és Kodály útján IV. — 19.35: Ünnepi köszöntő. — 20.00: Tv-Hiradó. — 20.20: Vihar- őrnagy. Magyarul beszélő szovjet tévéfilm. H. rész. — Kb. 22.45: Tv- Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.00: A Tá­ra (tv-riport ism.) — 0.55: Anye­gin. Operarészlet (ism.) — 10.55: Dokumentumfilm a Pueblo ameri­kai kémhajóról. — 19.00: és 21.40: Tv-Hiradó. — 20.10: Malka (tv- ttlm). Híres kőművesek Sok kőműves-képesítéssel rendelkező férfi él Nógrádié» pon. A budapesti és a vád építőipari vállalatnál dolgoznak legtöbben. Most vetődött fel annak gondolata, hogy ahol olyan kiváló kőművesek élnek, mint a nógráásápiak, az a tsz számára is hasznos lehetne. Épitőbrigádot. akarnak alakítom ni. Munka volna sok, mert a falu igényeinek kielégítése mellett a környező falvakba is eljárnának dolgozni. Nem is beszélve arról, hogy a tsz nagy építkezéseit is elvégeznék. Az idegenbe járó kőművesek felajánlották, ha a tsz meg­szervezi a brigádot, és biztosítja nekik a munkát, szívesen hazajönnek. Most folynak a tárgyalások, az építési brigád létrehozásáról. ÉRTESÍTÉS! \ A salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat értesíti az érdekelt bérlőket és fogyasztókat, hogy távfűtési üzemegysége 1969. március hó 31-vei uj telephelyére költözik Ezen időponttól a Főtér 13. jelű épületben minden tevékenységünk megszűnik. A távfűtési üzem új címe; Ingatlankezelő Válla­lat Távfűtési Üzmegysége. Salgótarján. Salgó út {Acélárugyári nagy kémény mellett). Telefonszámok: Éjjel-nappal ügyelet: 21-40 Üzemegység-vezető 22-36 Kérjük ügyfeleinket, hogy szolgáltatással kapcso­latos sürgős problémáikkal üzeinegységünket fen­ti címen és telefonszámon keressék meg. Egyéb ügyekben továbbra is vállalatunk központja áll fogyasztóink rendelkezésére. Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat Bajcsy-Zsilinszky út 40. Telefon: 18-81, 20-64.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents