Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
Faluról falura Egyházasgergei gondok A „nemes” szőról az utolsó két évtizedben minden feudális íz lekopott, maradt az egyértelmű, semmi másra nem illő jelentése: a nemesség. Nemes az az ember, aki önfeláldozó, segítőkész, megértő. Egészen addig, amíg Egyházasgergén nem jártam, hittem abban, hogy a szó mögött manapság már csipetnyi kétértelműség sem rejtőzik. De aztán láttam a község villasorait, valóságos palotaházait, s egy elejtett megjegyzés homályos jelentése egyszerre megvilágosodott előttem. A két szó még a fülemben csengett. „Nemes község”. Mit is lenne hivatva kifejezni? Talán azt, hogy jómódú, dolgos, szorgalmas emberek lakják Egyházasger- gét? > Házak és paloták — Több mint ezer lakosa van a községnek — mondta Gordos Árpád tanácstitkár. — Sokan dolgoznak a környező üzemekben, a bányánál és az építőiparban. — Havonta körülbelül egymillió forint folyik be a családok pénztárcájába — fűzte hozzá Szántó Gyula, a községi tanács elnöke. Ezek után lehet-e csodálkozni azon, hogy Egyházasgergén a valamikor-volt nélkülözés teljesen ismeretlen, a keresetekből nemcsak jut mindenre, ami leginkább szükséges, de még palotákra is telik belőle. Az egykor módos parasztházaknak számító épületek elbújhatnak ezek mellett, s ha el nem is bújnak, sorra kimondják felettük a halálos ítéletet, a dinamikus fejlődés elsöpri őket az útból. Ma már a családoknak majdnem fele korszerű, modern családi házakban lakik. — Van pénz — szögezte le újra Szántó Gyula. — Még az egyházasgergei Űj Élet Termelőszövetkezet is negyven forintot osztott egy munkaegységre. A községi tanács viszont korántsem dúskál az anyagiakban. A közpénzek növekedése nem tudott lépést tartani a lakosság jövedelmének gyarapodásával. Á falu községfejlesztési alapja az 50 ezer forintot sem éri el — tudtam meg Gordos Árpádtól.. A tanács éves költségvetése általában 200—300 ezer forint körül mozog. Míg a közpénzek kisszámú, szűk csatornán keresztül gyéren csörgedeznek a falu kasszájába, addig a kiadások közül akár a legkisebb is széles folyamnak tűnik, ami elnyeli az üdvözítő százezreket. Nem Jut pénz mindenre, éppen ezért némely középület olyan nyomorúságosán fest Egyházasgergén, hogy némi költői túlzással azt lehetne állítani: jó, ha a szép családi házak nem húzódnak el közelükből. Közülük három ráadásul — az épületek alkalmatlansága, a sovány tárgyi feltételek miatt jól-rosszul — többféle feladatkört tölt be a faluban. A kultúrház két helyiségből áll. A nagyteremben hetenként háromszor van filmvetítés. A másik szo- bácska tulajdonképpen öltöző, ez egyúttal KlSZ-helyi- ség, klubszoba és községi könyvtár is, ahol kétezer kötet között válogathatnak az olvasók. A tanácsház szintén megosztja két helyiségéből az egyiket a pártalapszervezet- tel. A buszváró pedig sportöltöző, sportszertár és munkásmelegedő is. Solt gond megoldódott Bármilyen korlátozottak a lehetőségek, az évek során mégis sok gondot sikerült letudni Egyházasgergén. 1964- ben saját erőből, 400 ezer forint költséggel egészségházat építettek. 1967-ben felújították az egyik pedagóguslakást és a kéttantermes iskolát, ahol váltott tanítás folyik. Az 1—8. osztályt öt pedagógus oktatja a betűvetésre, az alapismeretekre. 1968- •ban a 30 férőhelyes óvoda felújítására is lehetőség nyílt A kishartyáni tsz-épí- tok decemberi határidővel vállalták a munkát, de a felújított épület helyett jobbára csak hiányjegyzéket tudtak átadni. Azóta ismét lejárt egy határidő, de az óvoda felújítása még mindig nem fejeződött be. holott rendkívül nagy szükség lenne rá, mert az építkezés megkezdése óta a gyerekek ideiglenesen az egészségházban húzzák meg magukat, — Hetenként egyszer van orvosi rendelés a községben — mondta el Gordos Árpád. — Két problémát említhetnék, amik az orvosi ellátás hatékonyságát gyengítik. Az egyik: hétköznapokon délután négy órától másnap reg- rel nyolcig a körzeti orvosnak nincs módja a beteget meglátogatni. A másik: míg Salgótarjánba naponta több buszjárat indul, a járás székhelyére, Szécsénybe, azonkívül Balassagyarmatra is nagyon nehéz eljutni. Ha valakit szakorvoshoz utal be a körzeti orvos, sokszor több napot kénytelen az utazgatásra és a kivizsgálásra elvesztegetni. Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes részvételével háromnapos közgazdász vándorgyűlés Rangos, kiemelkedő eseménye lesz Salgótarjánnak a május 28-tól 31-ig megrendezésre kerülő VIII. Közgazdász Vándorgyűlés, amelyet a József Attila művelődési központban bonyolítanak le. Az előzetes tájékoztatás alapján 650 személyre számítanak. A jelentős eseményen részt vesz dr. Tímár Mátyás kandidátus, miniszterelnök-helyettes is. A program szerint három előadás lesz, amelyet különböző szekcióban vitatnak meg. Az első szekcióban dr. Cukor György kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, A műszaki fejlesztés fő irányai es a hosszútávú népgazdasági tervezés címmel tart előadást. Az elnöki tisztet dr. Hetényi István kandidátus, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese látja el. A második szekcióban dr. h. c. Kádas Kálmán, a műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár vállalta az elnöki tisztséget Frank János, a Gépipari Technológiai Intézet műszaki igazgatója tart előadást A kutatás és tudományos eredmények szerepe a vállalat fejlesztési tevékenységében. • A harmadik szekcióban dr. Nagy Tamás, a közgazda- sági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője, egyetemi tanár elnökletével zajlik le az eszmecsere, amelyhez Mezei Barna, a Chinoin Gyógyszeripari Vállalat műszaki igazgatója ad vitaaiapot. A vállalatfejlesztési koncepciók kidolgozása, megvalósítása és a gazdasági szabályozók című előadásával. A tervek szerint a három szekcióban összesen 15 hozzászóló vitatja és világítja meg más-más oldalról is az előadásokat. A magas szintű országos tanácskozás alkalmából közgazdasági könyvkiállítást is rendeznek. Megoldjak a fiístgáselssívási Uj kísérleti üzemet létesítenek az Ötvözetgyárban A hosszadalmas, viszontagságoktól terhes utazás Egyhá- zasgergétől Szécsényig nemcsak a gyógyulást keresőknek okoz gondot. Mindazokat érzékenyen érinti, akiknek a különböző hatóságoknál, a járási tanácson, a földhivatalnál, vagy éppen a járásbíróságon akad dolguk. A harmadik Ezzel a két problémával szervesen összefügg egy harmadik Egyházasgergén. Érthető, hogy ha a körzeti orvost az éjszakai órákban nem lehet igénybe venni, sürgős esetben mindig a mentőt kell segítségül hívni. Erre annál is inkább gyakorta kerül sor, mert a közlekedés nehézségei miatt a rászorulók az utolsó pillanatig halogatják, hogy a kórházba vagy a szakorvoshoz bemenjenek, végül nem marad más hátra; ha elhatalmasodik a baj, a mentőért kell telefonálni. Jön is aztán a fehér kocsi szirénázva, Salgótarjánból húsz perc alatt a helyszínre ér, ha jó idő van. — Az első két gondot talán az segítené megoldáshoz, ha községünk Mihálygergével és Marakodi pusztával egyetemben, mint körzet, orvosi ellátás szempontjából Salgótarjánhoz tartozhatna. Az utcák, közutak sorsa pedig egy korábbi tanácsi határozat megvalósításán múlik, így a tanácstitkár. Ez a határozat kimondta, hogy 1970-ig minden utcába szilárd burkolatú járdának kell épülnie. Eddig a tervezett 4—5 kilométerből közel 3 kilométer járda készült el, a lakosság társadalmi munkával, a termelőszövetkezet fuvarral járult hozzá. Sorra elvégzik az utak felújítását, javítását. Az útfenntartási keretet összevontan használják fel, ezt a pénzt ebben az évben a Vöröshadsereg és a Felszabadulás utcára költik, Kiss Sándor A megoldáshoz közeledik egy sokéves probléma, készül a porleválasztó, füstgázelszívó berendezés az Ötvözetgyárban. Az elektromos kemencék évente több száz vagon apró, mikron nagyságú porral szennyezett füstgázt „pipáltak” a környékre. Az 55 milliós beruházással ezt a „pipálást” szüntetik meg. * Az alapozó munkát decemberben kezdte az ÉVM Nóg- rád megyei Építőipari Vállalat. Annak ellenére, hogy vasanyaghiányuk is volt, mégis a tervezett időre végeztek a munkával és lehetővé tették a tehcnológiai szerelés megkezdését. A berendezéseket a csehszlovák Skoda exportcég szállítja 24 millió forint értékben. A csehszlovák vezetőszerelő irányításával a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói végzik a technológiai szerelést. A csehszlovák partner már elküldte a berendezések jelentős részét és az építés ütemének megfelelően küldi a többit, hogy ne okozzon raktározási gondot. Év végéig az utolsó szállítmány is megérkezik. * Az első munka a 60 méter magas, alul 3,60 méter átmérőjű lemezkémény lesz. Ezen keresztül távozik a nedves elektrofilteres eljárással megtisztított füst, ami legfeljebb 20 milligramm szennyezettséget tartalmazhat köbméterenként a jelenlegi 5,2 grammal szemben. A program szerint július végére készül el a kémény és nyomban megkezdik az elektrofilterek szerelését. Az új beruházás első szakaszának próbaüzeme jövő áprilisban kezdődik. Ezután próba-, illetve garanciális méréseket végeznek. A teljes üzembehelyezésre augusztus végén kerül sor. ★ A beruházás megvalósításában 12 vállalat dolgozói vesznek részt. Munkájuk egymástól függ. Szikora József beruházási osztályvezető az összhangról a következőket mondta el: — Kétszer tartottunk már kooperációs értekezletet az érdekelt vállalatok bevonásával. A jövőben bizonyára többször lesz szükség ilyenre. A megállapodásokat eddig még mindegyik vállalat betartotta, remélem a jövőben is így lesz — mondta az osztályvezető. A beruházás anyagi fedezetéről érdeklődtünk ezután. Annál is inkább érdekes ez, mert nem termelést, kapacitást bővítő jellegű beruházásról van szó, hanem olyanról, ami munka- és egészségvédelmi célokat szolgál. — Az állami költségvetésből 17,5 milliót kaptunk a füstgázelszívás megvalósítására, a többit hosszú lejáratú hitelből biztosítjuk — kaptu a .választ. Ez azt jelenti — ahogy mondták — a vállalat fejlesztési alapját 1977-ig lekötötték. Nagy megterhelés ez, ami teljes egészében az ott dolgozó emberek és a környéken lakók érdekét szolgálja. Nagy áldozatot vállalt az üzem, amit csak akkor lehet értékelni, ha kiszámítjuk. hogy ezzel az összeggel milyen jelentős termelési, illetve gazdaságossági feladatokat oldhattak volna meg. A régi baj orvoslásának tehát nagy ára van, de ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy az embert és egészségének védelmét állították előtérbe. * Az üzemnél a fejlődés más kézzelfogható jeleivel is találkozik az ember. Elkészült az új laboratórium, amelyben a belső szereléseket végzik. Rövidesen üzembe vehetik az ott dolgozók, akik eddig nagyon mostoha körülmények között végezték igen fontos, nagy gondosságot követelő munkájukat. Erre csaknem 3 millió forintot fordítottak. Sok új termékkel, a kohá- hászat számára nélkülözhetetlen ötvözőanyaggal segítették az ötvözetgyáriak az ipart. A jövőben is ilyen feladatok megoldását várják tőlük. A Kohászati üzemek műszaki fejlesztési keretéből és a KGM műszaki fejlesztési alapjából 17 millió forintot kaptak új kísérleti üzem létesítésére. Ebben az új üzemben kel] majd kidolgozniuk 8 hazai karbonátos mangánérc gazdaságos felhasználásának lehetőségét. Régi kísérleti téma ez is, hiszen a jelenleg felhasznált oxidén érckészletek fogynak, ugyanakkor a karbonátos ércből igen nagy és könnyen kitermelhető készletek vannak Urkuton. v Az új kísérleti üzem alapozását már elvégezték a tanácsi építők, és a Vegyiműveket Szerelő Vállalat még az idén megkezdi a technológiai szerelést. A jövő év végére üzembe helyezik a tervek szerint az új kísérleti üzemet B. 3. ki mi Imáin a NKB előtt Elemezték Nógrád megyében a földhasznosítás, a vízrendezés, a talajvédelem és a talajjavítás hatékonyságát. A tanulmány elkészítésére a pásztói járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya kapott megbízást. A járási népi ellenőrzési bizottság bevonásával csaknem negyven egységnek és két , vízgazdálkodási társulatnak vizsgálták meg ezirá- nyú tevékenységét. A jövő év elejétől csak azok a mezőgazdasági üzemek kapnak meliorációs támogatást. amelyek ennek agronómiái feltételeit már megteremtették. Ezen a téren — különösen a balassagyarmati és a szécsé- nyi járásban — még nagy a lemaradás, a mezőgazda- sági üzemek az alapkövetelmények csupán negyven százalékának tettek eleget. A bírálati anyagot a soron következő népi ellenőrző bizottsági ülés fogja értékelni és megtárgyalni. 4 pártvezetőségek tevékenysége (1.) A vezetőségi tiiéselc rendszeressége, neisirendfe A párt általános politiká- ja az alapszervezetekben konkretizálódik. A párt politikáját alkalmazni az adott szinten, az adott körülmények között nem könnyű feladat. Hogy ezt mennyire tudja megvalósítani az alapszervezet, sok tényező határozza meg. Legfontosabb azonban mégis az, hogy kik irányítják a párttagok kollektíváját, kikből áll az alap- szervezet pártvezetősége, s a vezetőség tevékenysége során érvényre juttatja-e a lenini normákat. A közelmúltban lezajlott alapszervi vezetőségi választások jő alkalmat nyújtottak arra, hogy a vezetőségek tevékenységéről, munkájáról hű képet kapjunk. A vezetőségek beszámolója egyértelművé tette, hogy a pártalapszervezetek menynyire tudták az új gazdaság- irányítási rendszer viszonyai között a pártmunka új módszereit és munkastílusát érvényre juttatni. J árásunk területén a pártalapszervezetek a demokratikus centralizmus elve alapján megválasztották a pártvezetőségeket. A vezetőségválasztás számos tapasztalatot tárt fel számunkra, amelyek közül talán legfontosabb, hogy az újonnan megválasztott vezetőségi tagok felkészültség tekintetében a korábbinál magasabb szinten állnak. A vezetőségek összetétele és felkészültsége nagymértékben befolyásolja a testület tevékenységét. A választások idején arra törekedtünk, hogy az alapszervezetek olyan vezetőséget válasszanak, amelynek tagjai az adott alapszervezetben politikailag, szakmailag és vezetőkészség szempontjából a legjobban felkészültek. Olyan párttagokat választottak meg, akik a vezetőségben a reszortfeladatot is maradéktalanul elvégzik. Egy fél esztendő távlatából nem lehet teljes értékelést adni az új vezetőségek munkájáról. Az eddigi tapasztalatok azonban máris azt bizonyítják, hogy a megválasztott pártvezetőségi tagok döntő többsége jól dolgozik, teljes tudásával és felkészültségével részt vesz a vezetőség munkájában. Ehhez a járási pártbizottság nagy segítséget nyújtott úgy, hogy a titkárok és a reszortfelelősök részére tanfolyamot szervezett. Olyan előadásokat és konzultációkat vettünk be a tematikába, amelyek a gyakorlati pártmunka során mindennap felvetődnek. Az a tapasztalatunk, hogy a tanfolyam után megélénkült az alapszervezetek tevékenysége. A pártvezetőségi üléseket rendszeresen megtartják. Az alapszervezetek 70 százalékában kéthetenként, 30 százalékában havonként hívják össze a vezetőségi ülést. ffJT ialakult gyakorlat az ““ is, hogy egy-egy nagyobb feladat végrehajtása előtt rendkívüli pártvezetőségi ülést hívnak össze. A járás valamennyi pártalapszer- vezeti vezetősége munkaterv alapján dolgozik. A munkatervek negyedévre, vagy félévre vonatkoznak. A munkatervekben megtalálható a ve zetőségi ülések, taggyűlések időpontja és a megtárgyalásra kerülő napirendek témája. A napirendi pontok kiválasztása differenciált, alkalmazkodik az adott területpolitikai és gazdasági körülményeihez. Általános tapasztalat, hogy azokkal a kérdésekkel foglalkoznak legtöbbet, melyek a pártszervezet, de a terület gazdasági, állami vezetői számára is a legtöbb gondot és problémát okozzák. A napirendi pontok felsorolása nehéz lenne. Mégis szükségesnek tartom, hogy összefoglalóan kiemeljek olyan kérdéscsoportokat, melyek jellemzők a vezetőségi ülésekre. A napirendek tárgyalásánál első helyen szerepelnek az olyan kérdések, melyek a pártvezetőség döntését igénylik. Ilyen például: a pártcsoportbizalmi tevékenységének értékelése; a tömegszervezet kommunista vezetőjének, vagy gazdaságvezetőjének beszámoltatása. Szerepel a vezetőségi ülés előtt olyan téma is, ami a taggyűlés elé kerül megvitatásra, illetve jóváhagyásra. A vezetőségi ülések ezekben a kérdésekben nem döntenek, hanem kialakítják a vezetés álláspontját és a taggyűlés elé terjesztik jóváhagyás, illetve döntés céljából. Az ilyen napirendek a taggyűlések előkészítését szolgálják. Számos példát lehetne felhozni erre, ilyen például, hogy a terme- lőszövetliezéti pártalapszervezetek vezetőségei a zárszámadó közgyűlések előtt előbb vezetőségi ülésen majd ezt követően párttagSTŰlésen vitatták meg a közgyűlés elé kerülő beszámolót. V lyen példa az is, hogy ** most tavasszal, a terv. tárgyaló közgyűlések előtt az alapszervi vezetőségek kialakították egységes álláspontjukat a tervvel kapcsolatban, s úgy terjesztették a párttaggyűlés elé. Más területről is lehetne példákat sorolni, ahol az alapszervezet egész tevékenységét érintő átfogó kérdéseket vitatták meg vezetőségi ülésen, de nem döntöttek benne, hanem a taggyűlés elé vitték döntés céljából. Vezetőségi üléseken szerepel a pártmunka operatív feladatainak a megvitatása. Ilyen például a határozatok végrehajtásának megszer. vezése; a különböző szervek számára az állásfoglalások tolmácsolása; rendezvények előkészítése, s több olyan téma, ami nem igényli a munkatervben való feltüntetést, de szükséges, hogy a pártvezetőség foglalkozzék vele. Helyes gyakorlat az is, hogy az alapszervezeti vezetőségek titkárai a vezetőséget tájékoztatják a két vezetőségi ülés között történt eseményekről, a felsőbb szervek határozatairól, intézkedéseiről. Az a gyakorlat, hogy a vezetőségi üléseken a reszort- felelősök, a tömegszervezetek kommunista vezetői, az állami és gazdaságvezetők tájékoztatást adjanak saját területükről, most kezd általánossá válni. A pártvezetőségek ilyen irányú tevékenysége a határozatok végrehajtása terén ellenőrzést is mutat, s ezt szélesebb körben kell alkalmazni. Juhász Sándor a pásztói járási pártbizottság első titkára (folytatjuk) NÓGRÁD — 1969. április 29., hedd 3
