Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-26 / 94. szám
Libanon két táborra oszlott Lemondott a miniszterelnök — Összeesküvésről beszél az Al Fatah Éh in ke nem hátrált meg i-------------1----------M ines kivétel a nácik számára Brandt bizakodó nyilatkozata Hasid Karami libanoni miniszterelnök, aki ez év január 16. óta töltötte be ezt a tisztséget, csütörtökön, az éjszakai órákban benyújtotta a lemondását Charles Helou elnöknek. A libanoni kormányfő ezt a döntést a parlament rendkívüli ülése után hozta. A parlamenti ülés csaknem hatórás vitájának középpontjában a szerdai és csütörtöki véres incidensek álltak, amelynek legalább 15 halálos áldozata volt, s a két nap alatt a sebesültek száma meghaladta a százai. A parlament ülésén nyilvánvaló lett, hogy csakúgy, mint az ország, a képviselők is különböző véleményen vannak abban a kérdésben, biztosítsa-e Libanon a palesztinjai gerilláknak a teljes cselekvési szabadságot, lehetővé tegye-e számukra, hogy libanoni területről intézzenek támadásokat Izrael ellen. „Nem rejthetjük véka alá, hogy Libanon nem egységles abban, hogy milyen támogatást nyújtson a palesz- tinaiak mozgalmának. Ez e helyzet arra késztet bennünket, hogy a problémát kellő bölcsességgel és higgadtsággal kezeljük” — mondotta a vitában Abdallah Jafi, volt miniszterelnök. Camille Chamo- un, volt köztársasági elnök, a konzervatív beállítottságú nemzeti liberális párt vezetője szerint a libanoni kormány nem adhat teljes cselekvési szabadságot a Palesztina! menekülteknek. Karami miniszterelnök kijelentette: „Legyünk őszinték. Libanon két táborra oszlott, az egyik azt állítja, hogy a Palesztinái kommandók libanoni területről is hajtsanak végre akciókat, bármi legyen is annak a következménye, a másik tábor viszont ellenzi ezt az álláspontot. Ennélfogva a kormány egyik tábort sem támogathatja anélkül, hogy ne osztaná meg az országot”. Az éjszakai órákban Karami miniszterelnök azzal zárta a vitát, hogy „nem talált a képviselők körében egyöntetű támogatásra, amely nélkül az ország nem juthat ki a jelenlegi nehéz szakaszból”. Ilyen körülmények között, mint mondotta, nem maradhat meg Magyar fesztivál Tokióban A hitorl szuperexpresszen, a világ leggyorsabb vonatán utazott Tokióból kétnapos osakai és kiotói útjára dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter. Az osakai program a kereskedelmi és iparkamarában kezdődött, ahol Satoh kormányzó, majd az üzleti körök nevében Hasegawa, a üumitamo vegyiművek elnöke üdvözölte külkereskedelmi miniszterünket, kíséretét, valamint Szigeti Károly nagykövetet. Osaka, után Kioto, a kétezer pagoda, palota és múzeum városa, a Japán „szellemi központjának” nevezett, klasszikus szépségű település volt a köwetícező állomás. Pénteken Tokióban folytatódott a zsúfolt japáni program. A délelőtti órákban a Seibu- áruház legfelső emeletén „magyar fesztivál” nyílt Az ünnepségen megjelent a császár öccse, Mikasa herceg és felesége, dr. Bíró József, a japán közélet képviselői, a diplomáciai kar számos tagja. Szigeti Károly nagykövet beszédében a két onszág közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét hangsúlyozta, majd Droppa Gusztáv, a Hungexpo igazgatója és Harie, a szocialista országokkal folytatott kereskedelem előmozdítására alakult japán társaság képviseletében szólalt fel. Szovjet — francia együttműködés Moszkvában szovjet és francia tudósok és mérnökök — a világűr kutatásában és békés célokra való felhasználásában való szovjet—francia együttműködésről 1968. júniusában aláírt megállapodás értelmében — tanácskozást tartottak, amelynek eredményeiről pénteken sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra. A közlemény megállapítja, hogy a Föld nagy mágneses térerősségű pontjain végzett közös kísérletek második szakaszát sikeresen befejezték, s célszerűnek mutatkozik a kísérletek harmadik szakaszának megvalósítása 1970-ben. Kiszélesítik a mesterséges holdak optikai megfigyelését geodéziai és geofizikai kísérletek céljából. 1968—69-ben az atmoszféra felsőbb rétegeinek hőmérsékletéről és összetételéről értékes adatokat szolgáltattak az űrmeteorológia számára a Szovjetunió területéről felbocsátott francia, nátrium-párologtatókkal ellátott meteorológiai rakéták, valamint a Franciaországban felbocsátott szovjet tömegspektrométerrel felszerelt rakéták. (TASZSZ) L zenibe helyezték az Északi tény első szakaszát Üzembe helyezték a szovjet íöldgázprogram egyik nagy fontosságú alkotásának, az Északi fény elnevezésű gázvezetéknek az első, 1060 kilométer hosszú szakaszát. Ez a létesítmény nemcsak a szovjet népgazdaság szempontjából jelentős, hanem világszerte érdeklődést kelt a szakemberek és a közgazdászok körében. A Szovjetunió európai részének északi körzeteit átszelő gázvezeték a nemrégiben feltárt és gigászi tartalékokkal rendelkező vuktilai lelőhelyről szállítja a földgázt a csere- poveci gigantikus kohóműbe, és a Jaroszlavl terület váró- saiba, mégpedig az idén öt- milliárd, jövőre pedig már tízmilliárd köbméter mennyiannyi, mint Magyarország tavalyi egész földgáztermelése. A vezeték érdekessége, hogy 1220 milliméter átmérőjű csövekből áll — ekkora csöveket még sehol a világon nem alkalmaztak. A gázvezeték építése nem csupán nagyfokú technikai, hanem emberi erőfeszítéseket is igényelt. A vezetékeket 40—50 fokos fagyban és javarészt olyan vidékeken fektették le, amelyek 100—200 kilométerre esnek a legközelebbi utaktól. Ezért a csöveknek a helyszínre szállítására szuperterepjáró traktorokat alkalmaztak, az építőknek sok esetben repülőgépen, helikopterein vitték a friss élelmet és a postát. (MTI) ségben. Ez csaknem négyszer 2 NÓGRÁD — 1969. április 26., szombat tisztségében és benyújtotta lemondását. Az AFP azonban úgy tudja, hogy Karami a képviselőházból nem ment Helou elnök rezidenciájára, és nem nyújtotta át a formális lemondó levelet, amely nélkül lemondása nem tekinthető végérvényesnek. Kairói jelentések szerint az Al Fatah, a legtekintélyesebb palesztinai gerillaszervezet szóvivője a kairói rádió által sugárzott adásában figyelmeztetett „azoknak a gyanús libanoni köröknek a tevékenységére, amelyek azt szeretnék elérni, ha a libanoni hadsereg Izrael biztonságát védelmező erővé változna”. Az Al Fatah szóvivője hangsúlyozta, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom egyetlen ország belügyeibe sem akari beavatkozni, de nem engedheti meg, hogy „egy Izraellel szomszédos állam határa a zsidó állam biztonságos határa legyen”. „Felhívjuk a libanoni népet, Libanon elnökét, kormányát, hadseregét, fékezzék meg a palesztinai forradalom ellen összeesküvést szövögető elemeket” — hangzik az A’ Fatah nyilatkozata. (MTI) Négyezer tonna bomba a határövezetre A csütörtökről péntekre virradó éjszaka az amerikai légierő a katonai szóvivők közlése szerint a vietnami háború történetének legnagyobb arányú bombatámadását intézte a kambodzsai határ mentén levő feltételezett partizántáborok ellen. Az amerikaiak a Saigontól mintegy 100 kilométerre fekvő határövezetre egy 18 kilométeres szakaszon 4000 tonna bombát zúdítottak öt hullámban. A saigon i katonai szí vivő szerint a DNFF erői rakéia- és aknavető-támadást intéztek több jelentős amerikai és dél-vietnami katonai objektum ellen. A pontos számot az amerikai parancsnokság legutóbbi döntésének értelmében nem közlik: ez a változás az amerikai tájékoztatási politikában meglepetést keltett a saigomi sajtótudósítók körében. Vita ai NDK elismeréséről Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A bonni Bundestag pénteken vitát folytatott a német kérdésről, azzal kapcsolatban, hogy a Szabad Demokrata Tárt javaslatot tett egy államszerződés kötésére az NDK- val Fritz-Rudolf Schulz, az FDP szónoka azzal indokolta meg pártja javaslatát, hogy valamiképpen ki kell jutni a „német dillemából” és nem szabad várni a „.szép időre". Élesen elítélte a kormány által hangoztatott „egyedüli képviselt” elvét. Herbert Wehner össznénietügyi miniszter a kormány nevében kijelentette: elvileg osztja az FDP felfogásút, hogy a „német kérdés békés megoldásáig” az NSZK kössön államszerződést az NDK-val, de erre az időt még nem látja elérkezettnek. A Stoph NDK miniszterelnök által 1967-ben előterjesztett javaslat Wehner szerint nem tekinthető szerződéstervezetnek, s ezért nincs rá szükség, hogy — mint az FDP javasolta — Bonn ellentervezetet készítsen. Wehner egyébként — ugyanúgy mint az SPD kongresszusán — az NDK kormányára hárította a felelősséget a német kérdésben tapasztalható egyhelyben topogásért. mert „Ulbricht nem hajlandó tárgyalni”. Olaf von Wrangel báró, a CDU szónoka nyomatékosan állást foglalt az NDK elismerése ellen. A CDU — mondotta — aggodalommal szemléli, egy „elismerési párt növekedését, ami veszélyezteti Bonn tárgyalási pozícióját.” Kiesinger kancellár még ennél is élesebben állt ki az elismerés ellen. Még mindig szívesebben beszélek Németország másik részéről, mint „létesítményről” nem pedig mint államról — mondotta. (MTI) Üt nap alatt Húsz rakéta 100 és 200 kilométer magasságba Ameríka-cl lenes tüntetés Asnerika-ellenes tüntetés zajlott le a belgrádi egyetem filozófiai karának épülete előtt, miközben az Egyesült Államok katonai iskolájának hallgatói látogatást tettek az egyetem rektoránál. Az amerikai katonai iskolások európai kőrútjuk során látogattak el Jugoszláviába, A vendégeket mintegy száz jugoszláv diák, az amerikaiak vietnami háborús bűneit elítélő feliratokkal fogadta. Ä „Nap-atmoszféra” program keretében a Szovjetünk óban húsz rakétát bocsátottak fel. A kísérletsorozat célja az volt, hogy az atmoszféra valamennyi rétegében vizsgálják azokat a változásokat, amelyek a Nap kro- moszférikus fellobbanásai által előidézett mágneses viharok során mennek végbe. öt napon keresztül kétféle típusú meteorológiai rakétákat bocsátottak fel 100. illetve 200 kilométer magasságba. A geofizika történetében ez volt az eddigi legnagyobb kutatási program ezen a területen. Eredményeképpen nagy jelentőségű tudományos anyagot sikerült összegyűjteni. (MTI) Mitől retteg Papadopulosz? Most, hogy második születésnapját próbálta megünnepel- tetni ebben, a szomorú országban a nyílt fasiszta diktatúra, a világsajtó tele van évfordulós számvetésekkel. A moszkvai Pravda hírmagyarázója teljes joggal írta le: ,a katonai junta rendszere nem csupán az országon belül szigetelődik el, hanem nemzetközileg is’’. Még a magukra valamennyire is adó polgári lapok sem mulaszthatták el Papadopulosz kétéves terror-rendszerének megbélyegzését. A NATO jubileumi tanácsülésén négy európai állam is szankciókat javasolt Görögország éllen. Csupán a Nyugat szélsőjobboldali körei, elsősorban az Egyesült Államok jobboldali sajtója tanúsít tartózkodó magatartást: „politikai balesetként” kezeli az ezredesek puccsát, amelynek a „mellékhatásai” kellemetlenek, azaz kampromittálóak Görögország NATO-beli szövetségesei számára. Ami azonban a lényeget illeti, vagyis azt, hogy pillanatnyilag a ' NATO megbízható bázis-államhoz jutott a „fekete ezredesek” segítségével Délkelet-Európában, ezek a körök nem szűnnek meg elégedetten nyugtázni. A legsötétebb politikai jobboldal sem titkolhatja azonban a kétéves görög diktatúra stabilitásával szemben táplált aggályait. Mesrt, bár politikai foglyok ezreit sanyargatják a sziget-börtötnökben, s a lakosságot a legelemibb demokratikus jogoktól is megfosztották, mégis kevésnek bizonyult ez a két esztendő ahhoz, hogy a görög junta felszámolja, vagy akárcsak megbénítsa ellenfeleit Az elmúlt két év — a görög ellenállás megszületésének, megerősödésének korszaka volt. Cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg világszerte az ellenállás szervezeti felépítéséről, de ezekben a közleményekben — a tényleges információk mellett — mindig szerepet kaptak a feltevések, találgatások is. Ez így van rendjén. Régen rossz lenne a görög ellenállásnak, ha szervezeteit és azok egymásközti viszonyál Ladasz, a titkos rendőrség főnöke a világsajtóból tanulmányozhatná. A mély illegalitás érthető következménye a szervezeti áttekinthetetlenség. Any- nyi kétségtelen, hogy az ellenállási szövetségek betiltott politikai pártokhoz kapcsolódnak, s ezek között a legnagyobb szerepe a Görög Kommunista Pártnak van. A párt, valamint a szélesebb baloldali szövetség, az EDA hívta életre a Hazafias Frontot. A baloldal azonban nem kívánja monopolizálni az ellenállást. A Hazafias Front hivatása, hogy a diktatúraél- lenes erők legátfogóbb szervezete legyen. Hogy ez mennyire sikerült, arra jellemző az 1967 őszén megrendezett harmincegyek pere, amelynek fővádlottja a zeneszerző Theodo- rakisz volt, az életfogytiglani fegyházra ítélt vádlottak között pedig a kommunista Konsztantin Filinisz, az Avgi volt főszerkesztője mellett ott volt Joannisz Laludasz is, aki jobboldali párt, az ERE tagja volt. A megszámlálhatatlan kisebb baloldali és nem baloldali szervezet és csoport közül egy másik, nagy ellenállási szövetség emelkedik ki, amely a legtekintélyesebb demokratikus polgári párt, a Centrum Unió irányítása alatt áll. Ez a Demokratikus Védelem nevet viseli, s Görögország határain belül működik. A Centrum másik szervezete, a Pán-Hel- lén Felszabaditási Mozgalom viszont főleg külföldön tevékenykedik, azzal a céllal, hogy a juntát elszigetelje a nyugati kormányoktól és pénzügyi köröktől. Mindkét szervezet Andreasz Papandreut tekinti vezetőjének. A görög ellenállás hatékonyságának az a fő kérdése: mennyire sikerül a különböző politikai irányzatokat kővető, nagy és kis szervezeteket egységbe tömöríteni, közöttük harci együttműködést kialakítani. A kommunista párt erre törekszik, és a mostani évforduló alkalmából kibocsátott felhívásában is minden görög demokratikus párthoz, szervezethez és személyhez fordult — azokhoz, akik a junta ellen lépnek fel —, hogy egységes akcióik megteremtése érdekében „kössenek megállapodást egy közös program alapján, amelynek célja a junta uralmának megdöntése, a diktatúrát ellenző pártok és szervezetek képviselőiből illő kormány megalakítása”. Athénben egyébként az évfordulóinak korántsem az olimpiai stadionban összecsődített „népgyűlés” volt a fénypontja, hanem annak a bombának a robaja, amelyet az ellenállók az athéni rendőrparancsnokság házának bejáratánál helyeztek el. A robbanás hangját hallani lehetett az alig nyolcszáz méterre fekvő olimpiai stadionban is. A fényes külsőségekkel eltervezett „ünnepségből” a rendszer gyengeségének, a vezetők félelmének látványos beismerése lett: Papadopulosz és alvezérei nem mertek beszédet mondani a stadionban. Megrémültek attól a hangtól, amely nemcsak jelképesen erősebb náluk: a görög nép hangjától. Üt. L. L A bonni minisztertanács csütörtökön a kesö éjszakába nyuio hatórás ülésen, vitatta meg a nácik által elkövetett gyilkosságok és népirtás elet ülésé feloldásának kérdését. Végül is az a döntés született, hogy az Éhtnke igazságügy- miniszter által előterjesztett javaslat értelmében feloldják az elévülésről szóló jelenlegi törvényt, s nem tesznek kivételt olyan esetekben sem, amikor különleges körülmények állnak fenn. Ezt a döntést hosszú időn át tartó éles viták előzték meg. Heinemann volt igeuasag- ügy-miniszter már hónapokkal ezelőtt atadta a kancellárnak javaslatát, amely szerint á súlyos náci bűncselekmények nem évülhetnek el. A jelenleg érvényben levő törvény szerint a nácik által elkövetett gyilkosságot és népirtást csak ez év december 31-ig lehetett volna üldözni. Heinemann javaslata hosz- szú ideig pihent a kancellári hivatalban. Miután azonban az ENSZ foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem lehetett tovább halogatni az ügy megtárgyalását. Ehmke — Heíne- mann utóda — ugyanazt a javaslatot terjesztette elő, mint elődje. A CDU/CSU egyes csoportjai azonban azt kívánták, hogy a törvényjavaslat kodifikáljon kivételeket, s ne lehessen üldözni azokat a tetteseket, akik ,,>maguk is a rendszer áldozatává váltak.” Szerdán a bonni minisztertanács ilyen- értelmű javaslat elkészítésére adott megbízást az igazságügy-miniszternek. Ehmke azonban nem hajolt meg a CDU/CSU akarata előtt, s ugyanazt a szöveget terjesztette élő, mint előzőleg, Diehl kormányszóvivő, aki a hajnali órákban ismertette a kormány döntését, atzt dós vitájában válaszolt a képviselők kérdéseire. A nyugatnémet államférfi egyebek között kijelentette, hogy a nyugatnémet—csehszlovák kapcsolatok a tavaly augusztusi események ellenére is javultak. Az NSZK a kelet- európai országokkal való viszonyban beálló időnkénti visszaesések ellenére „sem lát okot a lehangoltságra.” A szövetségi kormány hozzá kíván járulni a kölcsönös bizalmatlanság felszámolásához. E politikával szemben nincs józan alternatíva — hangoztatta Brandt, majd kijelentette, hogy N yugat - N émetorszá i; megértésre akar jutni a Szovjetunióval. (MTI) mondta, hogy a differenciált megoldás törvénybe foglalása nehéz jogi problémákat vetett volna fel. Ezért a differenciálást rábízták a bíróságokra. A világ haladó közvéleménye, s különösen a náci rendszer sok millió áldozata és azok hozzátartozói mindenesetre megelégedéssel vehetik tudomásul, hogy ezúttal nem sikerült azoknak a szándéka, akik a törvény segítségével szerettek volna kivételeket statuálni a náci bűnösök egy kategóriája számára. * Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter pénteken a szövetségi gyűlés interpellá-