Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
Az igazi át... NEM AKARJUK üzeme- ' Ink, vállalataink . tavaly elért eredményeit akár csak valamivel is kisebbíteni, de az igazság megköveteli, hogy elmondjuk: sikereikben tükröződik az állam messzemenő jóindulata. Nem egészen pontos kimutatások szerint a különböző állami kedvezmények — dotáció, szubvenció, adó- kedvezmények stb. — országos szinten a nyereségnek majdnem a kétharmadát teszik ki. Ez a helyzet sokáig nem tartható fenn, mivel egy olyan állapotot, * konzerválna, amely akadályozza céljaink elérését, a gazdasági munka hatékonyságának további növelését. A gazdasági élet játék- szabályainak elvi alapjai az idén sem változnak, csupán néhány közgazdasági szabályozót igazítanak jobban a valósághoz. Továbbra is azok az üzemek járnak jól, amelyek a piac ismereteinek birtokáhan kifogástalan termékekkel teljesítik a megrendelők kívánságát, gyorsan és pontosan. változatosak a lehetőségek. A Salgótarjáni Kohászati E TEKINTETBEN igen ki tudnak elégíteni. ' A Nógrád megyei Fémipari Üzemekben 20—40 százalékkal nagyobb a megrendelők igénye, mint amennyit Vállalat viszont bérmunkát vállalt kapacitásának lekötésére. Az Öblösüveggyár külföldre szánt, modern vonalú, ízléses, a divat igényeit jól tükröző termékei még biztos piacot vallhatnak magukénak. Ellenkező a helyzet az Írószer Ktsz-ben. Itt megrendelési gondokkal küszködnek. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat egyes termékeinél több évre szóló igényeket jegyeztek elő. A Síküveggvárnak sem okoz gond.ot a húzott üveg elhelyezése. Akármelyik üzem életét vizsgáljuk, a hogyan továbbra adandó válasz állandóan visszatérő probléma. Maidnem mindenütt látják, érzékelik a gazdasági Vezetek: n jelenteni konjunkturális időszak csak átmeneti jellenű. tehát az egyes termékeknél meglevő mnnonolhelvzet nem tart örökké. Tovább szűkülnek a manipulációs lehetőségek, egyre nehezebb lesz a piaci manőverezés, új versenytársak lépnek a küzdőtérre, új gyárak, üzemek jönnek létre, bővülnek a meglevők, szélesedik a kooperáció mind a szocialista, mind pedig a kapitalista országokkal. Az utóbbiaknál pedig olyan híreket kapunk, hogy nagy gondot fordítanak a társadalom gazdagodását alapvetően méghatározó feladatra: a termelékenység emelésére. Ezt tartják a fölemelkedés igazi útjának, a tartós eredmények letéteményesének. A TERMELÉKENYSÉGET ILLETŐEN az elmúlt évben a korábbiakhoz képest visszaesés van. A termelés növekedésének zö-" me megyei szinten nem a termelékenység emeléséből, hanem a létszám növekedéséből származott. Káros ez, mert féket rak a műszaki fejlesztésre, lassítja a korszerűbb technológiák gyors és széles körű bevezetését, olyan szemléletnek vetheti meg az ágyát, amelynek következtében beszűkül, vagy átmenetileg leáll a gyártás- és gyártmányfeilesztési munka, vontatottá válik az üzemek technikai színvonalának emelése, elhanyagolják a korszerű üzem- és munkaszervezést. Más szóval: konzerválják a mara- diságot, veszélyeztetik gyáruk . létét, fennmaradását. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek idei tervében központi helyet foglal el a termelékenység növelése, főleg a műszaki feilesztés útján. E cél szolgálatába állították az úiítómozgalmat is. Olyan problémák megoldásához kérik a munkások és műszakiak segítségét, amelynek megoldása révén gyors ütemben fejlődhet tovább a korszerű technológia, nő a termelékenység. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat új, modern telep- helvén a korszerűbb termelési folvamatok megszervezésén fáradoznak. A Nógrádi Szénbányáknál a dotáció csökkentese került a napi munka reflektorfényébe. Az Ö+vözefavárban a kohászainak fontos, jó pénzt hozó ötvözőanvanok előáPffósá- val tanúsítják: minél előbb le akárnak mondani az állami segélyről, a dotációról. A TÜOHV1KAT FVTT VZ.?,Tés irányába ösztönzi üzemeinket. Vállalatainkat, hogy már nem dúskálhatnak a nehéz fizikai munkát végző férfi munkaerőben, sőt egyik-másik területen hiány van belőlük, Megoldását pedig semmiféle központi intézkedés sem garantálja. Igaz. ma még előnyösebb élő • munkát alkalmazni, mert a vele járó különböző költségek, járulékok jóval alacsonyabbak, mint a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek után fizetendő eszközlekötési járulék. A fejlődés azonban itt sem áll meg, eljön a kiegyenlítődés időszaka. Megvárni annyit jelent, mint megalapozatlanul készülni a jövőre. Már most látszik: az a kollektíva iár jól, amelyik gondol a holnappal, fejlesztési alapiának levnaeyobb részét az elavult állóeszközök kicserélésére, felfrissítésére, a meglevők gyarapítására fordítja. Köny- nyen megtörénhet, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek régi. fagerendás huzalművében nem néhány hétfokozátú • gép biztosítja majd a nagyobb arányú termelékenységet, hanem ilyen lesz az egész géppark. Gyakran hangoztatjuk: megmunkáló gépeink és termelő berendezéseink elavultak, 25—40 évesek. Mégsincs erőtelies törekvés a műszaki fejlesztésre. Ezzel eev időben persze azt is vizsgálni kell, hol, milyen mértékben kell fejleszteni. A Salgóta-Hánl Kohászati Üzemek műszaki tanácskozásán a többi között a következőket mondták: „Azt is vizsgálnunk kell, hogy a műszaki feilesztésre szánt ösz- szeg mennyiben hozta meg a kívánt eredményt, hol és hogvan segítette a gazdálkodás hatékonyságát.” A MŰSZAKI FEJLESZTÉSSEL valóban a gazdálkodás hatékonyságához teremtik meg a feltételeket gyáraink vezetői. Ennek egvik leáiobb kifejezőié a vállalati nvereség mellett a termelékenység emelkedése. Ez az igazi út. csak ez vezet a felemelkedéshez, a gyarapodáshoz, nem pedig a máról holnanra élés. az átmeneti konjunkturális helyzet meglovagolása. Venesz Károly Meghonosodik a boffyós-kuHúra Mátraszőliősön Málnát telepítenek a mát- raszőllősi termelőszövetkezetben. A rossz talajadottságokkal küzdő közös gazdaság igyekszik úgy hasznosítani az erodált területeket, ahogy lehet. A szőllősiek régi málnások, hiszen az első ültetvényeket több mint tíz éve telepítették. Eddig csak a Nagymarosi fajtával próbálkoztak. Elég szép sikerrel, mert nem volt ritka a huszonöt mázsás holdankénti termés. A régi telepítések azonban elöregedtek. Egy részüket már kivágták, de az idén is kiszántanak egy ültetvény-p'ar- cellát.' Az új telepítéseket már korszerűbben végzik. Nagyobb hozamú, a régieknél nagyobb termőképességű, minőségileg jobb fajtákat szereztek be, ezeket az idén huszonöt holdon ültetik el. A mátraszollősiek azt tér-* vezik, hogy a Nvuri—Kati dűlőben bogyós gyümölcs kultúrát alakítanak ki. A tervezet szerint ötven holdon termesztenek málnát és az őszszel 15 holdon telenítcpek fekete ribizlit. Az ültetvényeket géppel művelik,, az értékesítést pedig szerződéses alapon oldják meg. Az idén is, akárcsak a korábbi években. a MÉK-kel kötöttek értékesítési szerződést. Medvebirtok Bulgáriában a Riia és a Pirin hegység közötti nyeregben sok medve tanyázik. A lakosok azonban nyugodtan oda járnak málnáért. Ügy látszik, ezt megelégelték a medvék." Amikor a környékbeli nők egy csoportja felkereste a málnást, hirtelen valóságos kőlavina zúdult rájuk. Egy anyamedve volt a tettes. A nők szétszaladtak, s szerencsére senki sem sérült meg. Másnap férfiak mentek oda, de a medve őket is elűzte. Azóta senkinek sincs bátorsága felkeresni a mintegy 30 hektárnyi málnást, amelyet a jelek szerint az anyamedve és a két bocs saját birtokának tekint. Vllájjmcretíí a 1»^ke au!*&sn Az imperialista hatalmak i.i világháborús készülődéseinek láttán a legkülönfélébb országok tudósai. író’ művészei, egyházi férfiúi és mások 1948. augusztusában egybegyűltek Wroclavban. hogy egybehangolják cselekedeteiket a béke védelmére Demokratikus akció volt ez amely minden tisztességes embert felszólított a harcos kiállásra a békéért. Wroclavban előkészítő bizottságok alakultak az első béke-világkongresszus megtartására, amelynek színhelyéül Párizst jelölték meg. 1949. április 20-án, a párizsi Pleyel teremben, 2190 személyiség jelent meg 72 ország képviseletében, hogy megtartsa a világméretű béketanácskozást. Beláthatatlan jelentőségű és sikeres mozgalom indult útjára ezen a napon. Sajnos, a párizsi kongresszusra meghívottak jelentős része, közöttük 38 magyar küldött nem kapott vízumot a francia kormánytól. A béke hívei — válaszként — párhuzamos kongresszust tartottak ugyanakkor Prágában. A párizsi tanácskozáson Frédéric Joliot-Curie, a világhírű Nobel-díjas professzor imertette a mozgalom célját. A többi között így szólt: „A háborútól fenyegetett nemzetek minden egyes tagjának tudnia kell hogy a béke és a háború problémája a legszemélyesebb ügye... A mi követelésünk nem passzív, nem a beletörődők pacifizmusa. Akik ma még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőíünk az eszközöket. Akik tudják, miről van szó és mégis háborút akarnak, azoknak nyíltan, határozottan kijelentjük: számolniuk kell velünk...” A párhuzamos, prágai kongresszuson Rusznyák István professzor ismertette a magyar nép harcát a békéért. Jelen voltak a magyar küldöttség sorában Szakasits Árpád, Péter János, Darvas József és sokan mások. A párizsi kongresszus kiáltvánnyal fordult a világhoz. A rákövetkező évben a stockholmi felhívást 500 millió ember írta alá a világon, közöttük 7 123 620 magyar. A Nemzetközi Állandó Bizottság Párizsban alakult meg, a Béke-világtanács pedig Varsóban, 1950-ben. A párizsi „magvetés” óta a békemozgalom nemcsak világméretűvé terebélyesedett, hanem a rendkívüli nehézségek ellenére a hivatását is betöltötte. Hatása nem csökken, hanem nő, amit mindennél jobban bizonyítanak az Angliában, Nyugat-Németországban, az Egyesült Államokban és szerte a világon immár minden év húsvétján végbemenő, nagy erejű békemenetek. Kozmikus humor Késő éjjel egy űrhajó száll le az országúton, éppen egy benzinkút előtt. Kiszáll belőle két lény. Körülnéznek, szemügyre veszik az elhagyott benzinkutat, majd visz- szaszállnak űrhajójukba és elrepülnek. Amikor hazaérkeznek bolygójukra, társaik izgatottan kérdezik őket, hogy hát milyenek is a földlakók. Az egyik űrutas legyint és így felel: —■ A, semmi különös. Ugyanolyanok, mint mi, de mondhatom, nagyon furcsa szokásaik vannak. Állva alszanak és a kezüket a fülükbe dugják. / PélvÓ7at Fiatal műszakiak és közgazdászok részére Amire nincs paragrafus A KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a Szakszervezetek megyei Tanácsa. pályázatot hirdet az iparban, építőiparban, a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozó fiatal mérnökök, közgazdászok és technikusok részére. A pályázat célja az, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok a KISZ egyéb termelést segítő tevékenységén túl egyéb - formában is részt vegyenek az ifjúsági termelési mozgalmakban. A pályázat kiírása szerint a munkák a műszaki fejlesztéssel, az. automatizálással, a minőség javításával, munka- és üzemszervezéssel, a helyi tartalékok feltárásával, a balesetmentes és egészségre ártalmatlan munkaiNtételek kialakításával, a vállalati feladatok gazdaságos megoldásával foglalkozzanak. A szakdolgozatok beküldésének határidejét ez év december 1-ig állapították meg. Beküldhetők a KISZ Nógrád megyei Bizottságára azok a pályamunkák, amelyek gyakorlati megvalósítását a vállalatok kivihetőnek tartják és ezen túlmenően kötelezettséget is vállalnak a bevezetést illetően. A vállalati szakvéleményt mellékelni kell a dolgozatokhoz. A megyei pályázatra beérkezett munkák közül a legjobbak részt vesznek az országbs pályázaton is, amelvnek d>'iai: emléknlakett arany fokozat, elismerő oklevél és négyezer forint pénzjutalom. ezüst, illetőleg bronz. fokozat (az előbbihez három-, az utóbbihoz kétezer forint pénziibalom járV A oálvázék elnyerhetik a „Kiváló feltaláló és újító” cím e-gyes fokozatait is. Az országos szintű döntésre jövő év tavaszán kerül sor. — Szereti az anyját? — Nem. — Mikor volt nála? — Tavaly májusban. Vittem neki öt kiló sajtot. Saját pénzemen vettem. — Pénzt, azt persze nem vitt. — Miből? Kérdezem magától: miből? Beteg vagyok, kórházba fogok menni. Arra senki nem kíváncsi, én hogy élek. — Azt tudja, hogy az anyja hogyan él? — Nem tudom, nem is érdekel. Tönkretette az életem, ö akarta, hogy így legyen. Mindenkit elüldözött. Másképp is lehetett volna. — Például hogyan? — Ügy, hogy bemegyünk a tanácsra, csinálunk egy szerződést és lakhatott volna felváltva a gyerekeinél. — Egy nyolcvannégy éves asszony utazzon a világ négy égtája felé? — És Tarjánba be tud jönni? Ide is eljöhetne hozzám. — Hiszen mondta, hogy nem szereti, veszekedtek volna. Felnevelt hat gyereket, magát is. — Lehetett a hét hold földből! — A földet művelni kellett. Hat gyerek volt. Nézze meg az anyja kezét. — Mi is dolgoztunk, tönkretett. .. Hozzákényszerített az uramhoz. Mást szerettem. — Meglátogatják a gyermekei? — Ritkán, de nem is kell, nem szorulok rájuk. — Arra nem gondol, hogy most negyvennégy éves és megöregszik? — Nem fogok, mert valamit csinálok magammal. Nem bírom. Állandóan zaklatnak. — Olyan sok az a havi száz forint? Nem akar fizetni? — Adjanak időt, beteg vagyok, majd lemegyek. Eladom azt a földet, abból a hátralékot kifizetem. Azt mondja meg,- hogy rám ki gondol? A gyerekeim férjhez mentek, mégházasodtak. Most élhetnék az élettársammal. Elhagyott. Az anyám miatt. ' + — Nézze, fiam, sírok. Nézze meg ezt a konyhát. Vettem a télen harminchét mázsa szenet, de itt még meleg nem volt. Beton az alja. De resek a falak. Kiszedte a vöm a padló alól a földet Itt a früstököm: kenyérhéj hagymaszárral. Tegnap egy kis savanyú krumplit csináltam magamnak. Egyedül vagyok, nem bírom már. Beteg voltam. Ezt érdemiem én? Nyolcvannégy éves vagyok. Az uramat elvitte a nagy háború, Decemberben vitték, január 27-én hozták összetörve. Harmincnyolc októberében halt meg. Nézze a kezem. Dolgoztam látástól vakulásig. Sokszor már olyan fáradt voltam, hogy nem is tudom elmondani. Az uram kérdezte: Erzsi, nem vas-# fáradt? Soha nem mondtam. hogy igen. mindig azt: egv kicsit. Meghalt szegény. Legutóbb, mikor elmentem ' \ Gyarmatra a sírjához, jövök haza, száll a toll. Az egyik lányom elvitte a dunnám. Mit csináltál? Kérdezem. Nem mond semmit. Visznek tőlem, csak visznek. — Nézzen ki. Verik szét az ólat. Verik, viszik. Veszekedtem reggel. A?t mondja a vöm: jöjjön csak ide, széthasítom! Hát csak hasíts — mondtam. Vén bolondnak neveznek. Az unokám boszorkánynak. Ezt érdemiem ? Ezt az ajtót is át kellene tenni. Nem bírom egyedül. Akkor jó voltam, mikor a tejet vitték. Adtam borjút is. Kicsalták a pénzt tőlem. Az egyik fiam Kanadába ment ki, még a második háború előtt. Küldött a négy lánynak fejenként 40 dollárt, nekem húszat. Még ebből is lefogtak, mert ruhaneműbe jött. Azt, amikor meghalt, előttem eltitkolták. Hogy ha maradt valami szegény után, hát az nekik jöjjön, ne nekem. Ügy tudtam meg a postástól, később már. Öt éve felémsem néznek. — Jöjjön ki a kertbe, jöjjön, megmutatom, hogy néz ki. Itt a középső tele kukoricaszárral. Letörte a csöveket a lányom, vitte, a többit úgy hagyta. Itt ez a vas, a lányom ásta el. hogy eddig az övé, ez a másik fiamé, Ö eljön, vigasztal. Felásta ezt a kertet is. Hív, jöjjön le hozzánk, anyuka. Nem akarok. mért félek. Félek már, mert nincs kanna, ami ne csördül- ne. Éljenek csak szépen. Ez egy kis lakás volt, szétszedték ezt is. Omlik a fal. Nézze ezt a kampót. Én csináltam, én tisztítom a kéményt, még a kéményseprő sem jön felém. — /Ez a szobám, itt vannak az esküvői képek, nagyítat- tam belőlük. Az ott a fiam unokája. Ügy ítélte meg a bíróság: először hatvanat, aztán nyolcvanat, aztán százat havonta az öt gyerekemtől. Az egyik lányom nem fizet, húsvétkor küldött 150 forintot. Itt ez a könyv. Ebben is benne van: adva 300. Pedig nincs adva, a vöm írta be. Legjobb lenne már hsak meghalnom. (Sárguló lapok 1942-ből Díjbefizetési tagkönyv. Havi díj: egy pengő. Olvasom a jóléti egyesület felhívását „Gondoskodjunk gyermekeink jövőjéről. Lépjünk be az egyesület leánykiházasítási és "fiúneveltetési csoportjába”) A Salgótarjáni Járásbíróság B. IV. 20234/1968/7. sz. ítéletével havi 100 forint szülőtartásra kötelezett öt személyt. Az egyik nem fizet, Ezerszáznyolcvan forint hátralékban van és a február 1- től esedékes száz forintot sem fizeti. A hatóság hat hónapra f elf ü saesztette a nyomozást. Lehetőséget ad a tartozás ki- gyenlítésére. Ha ez nem történik meg a kitűzött határidő előtt, eljárást indítványoz. Ha- ■ sonló eset Nógrádban ritkán fordul elő. Ha iaen, a paragrafus kötelez. A szeretetre már nem. A sze-efetr-e nmes paragrafus. Szakács László Új termelési koncentráció Ménkesen, a bánya legmélyebb részén az úgynevezett al- fa-ereszkében egy űj széntermelési koncentrációt készítenek elő/ Száz méter széles frontfejtést kívánnak itt üzemeltetni, ahonnan naponta mintegy 60—70 vagon szenet várnak a felszínre. Ebben gyalut, később maróhengert üzemeltetnek, és a páncélkaparóról gumiszalagra töltik a szenet. A 640 méter hosszú gumiszalag egyetlen meghajtóművel üzemel majd. Ez ?zt jelenti, hogy a munkahelyi szállítólétszámot lényegesen csökkenteni tudják. A gumi szalag széntároló bunkerra tölt és ezen keftsztül mozdonyszállítással kerül a felszínre a munkahely termelése. Az új, koncentrált termelés májusban megvalósul. NÓGRÁD — 1969. április 22., kedd 3 !
