Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÖQRÄD ' A 7 MS1MP NÓGRÁD MIGY.EI B1 ZÖ;T TS A«A í 5f A M FG Y t! T A N A C.S't AP J ft XXV. EVF-, 89. SZÁM ARA; 1 FORINT 1969. ÁPRILIS 20.. VASÁRNAP Betű és szellem Két nap országgyűlés. Belpolitikai programját felidézve, két törvényjavaslat és az igazságügy-miniszteri beszámoló megtárgyalása. Első hallásra eléggé különböző témák. Szabadalmak védelme, szerzői jog, törvényhozás, törvényesség. Ha mégis szoros összefüggést fedezünk fel közöttük, legkevésbé sem a kommentár leegyszerűsítésének szándékából fakad, hanem az igen élénk, kritikus hajlandóságú tanácskozás egyértelmű szellemiségéből. Már a szándék is, hogy újakkal cseréljük föl a találmányok és az irodalmi, művészeti alkotások védelmét, erkölcsi, anyagi honorálását szabályozó háromnegyed-, illetve félévszázados törvényeket, egyazon tőről fakadt. Nevezetesen; úgy kell ápolni és ösztönözni a műszaki és művészi teremtő munkát, hogy az messzemenően megfeleljen a közösséget szolgáló, alkotó ember és a szocialista társadalom érdekeinek. A tanácskozás sokoldalúan rávilágított arra, hogy ezek az érdekek elvileg közösek s harmonikusak, de gyakorlati érvényesítésük során kisebb vagy nagyobb mértékben összeütközésbe kerülhetnek, ha nem hangolja össze őket korszerű s méltányos szocialista törvény, jogi gyakorlat. Sokszor állították már a szocializmusról félreismerői és félremagyarázói, hogy az nem respektálja az egyéni érdeket, még kevésbé az egyéniséget, különösen ha kis létszámú rétegekről, alkalmasint „szűk” értelmiségi csoportokról, kutatókról, tudósokról, művészekről van szó. A két új törvény a legfrissebb hazai bizonyság ennek ellenkezőjére: az országgyűlés hosszas szakmai előkészítés, majd beható bizottsági viták után, maga tárgyalta és szavazta meg a közvetlen kihatásában alig néhány tízezer szellemi alkotóembert érintő két javaslatot. Mondani sem kell. hogy e tízezrek munkája, a szocializmus körülményei között. az egész közösséget, az egész nemzet javát szolgál- ják. Mintha, csak az országgyűlési munka egyik legfontosabbika, a törvénykezés próbáját is elkívánta volna végezni a parlament, több évet vissza- és előretekintve megvizsgálta saját jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységét és — ebből kiindulva — egész rendszerünk jogéletének, törvényességi helyzetének, sőt. a mindennapos ügyintézésnek a tapasztalatait is. így vált a látszólag szűk érdekessé- gű napirend — most már nemcsak hatását tekintve, hanem tényleges tartalmában is — milliókat, az egész lakosságot érintő, izgalmas ügy- gyé. Mert a jogélethez, a törvényekhez, rendeletekhez mindenkinek köze van, aki él, mozog, tevékenykedik, és hogy minderről milyen tapasztalat alakul ki benne, az elsőrendű fontosságú az egyes ember és a közösség erkölcsipolitikai magatartása, s ahogy manapság mondani szokás, közérzete szempontjából. Érdekes, hogy a szabadalmi és a szerzői jogi törvényt elemző képviselők, nemkülönben az igazságügy-miniszteri beszámolót mérlegelő hozzászólók is egész sor rendellenességet, hibát, gondot említettek föl a vitatott kérdésekben, de az ügy egészéről — lett legyen az műszaki kutatómunka, az írói, művészi alkotás, vagy a joggyakorlat — nagy elismeréssel s bizakodással szóltak. Ügy is mondhatnánk, bizalmukat az az erősödő meggyőződés is alátámasztotta, hogy jó tapasztalatok közepette lehet, érdemes, sőt kell beszélni^ a hibákról is, mert így legyőz - hetők, megszüntethetők. Ez a felismerés pedig már egyenesen vezetett el a párt, a kormány gazdaságpolitikájához — a műszaki alkotás vonatkozásában — és kultúrpolitikájához — a művészeti, irodalmi tevékenységgel ösz- szefüggésben —, amelyeknek légkörében e törvényjavaslatok megszülette)' s jogerőre emelkedvén hatni fognak. Es elve/.-, t Lek mindennapjaink ügyes-bajos dolgaihoz is, amelyek — a joggyakorlatról szó kerülvén — ugyancsak terítéken voltak. A betű és a szellem — minden törvény értékének kölcsönös megpróbálója —, még egyszerűbben, a szó és a tett közelebb van egymáshoz mindegyik említett vonatkozásban, mint. bármikor korábban, állapították meg a képviselők. De szocialista igényességünk, amely idáig vezetett, arra késztet, hogy még jobb összhangra törekedjünk. Ami betű szerint jogos, az még nem feltétlenül igazságos — állam'tóttá meg mintegy, az egész tanácskozás kicsengéseként az igazságügy- miniszteC, félreérthetetlenül utalva arra, hogy az állami, társadalmi tevékenység, a közösségi együttélés konfliktusainak megoldása során végül is szocialista igazságérzetünket kell kielégítenünk; legyen szó akár egy találmány, akár egy színdarab s alkotójuk sorsáról, vagy a jogát kereső ember bármilven gondjáról-bajáról. Ezt az igazságot gondozta. fényesített«' jóleső szenvedéllyel az országgyűlés. B. J. Húszévesek az állami gazdaságok Az állami gazdaságok az idén ünnepük fennállásuk 20. évfordulóját. Az állami gazdaságoknak jelentős szerepük volt ez alatt az idő alatt a magyar mezőgazdaságban, a szocializmus építésében. A huszadik évforduló megünneplése ennek a szerepnek a jegyében, méltóképpen történik minden gazdaságban. Megyénk hat állami gazdasága különböző időpontokban helyi ünnepségeket rendez az évforduló alkalmából. A helyi ünnepségsorozat is egy országos eseménnyel kezdődik. Az Állami Gazdaságok Országos Központja május 10—15 között vándorgyűlést rendez, amelyre előreláthatólag minden állami gazdasági igazgatót meghívnak. A megyebeli ünnepségek megrendezését segíti a ME- DOSZ megyei bizottsága inellett működő szakemberei, nek szakcsoportja, amely javaslatot adott ki az ünnepségekre és a jubileumi mun- kaversennyeű kapcsolatban. Az állami gazdaságokban a gazdasági vezetés a társadalmi szervekkel közösen szervezik az ünnepséget, s ahol még nem indították meg a jubileumi munkaversenyt, ezt is megszervezik. Az évforduló évében — az idén — a gazdaságok vezetői különös figyelemmel kísérik a szocialista munkaversenyt. Az MSZMP Központi Bizottságának május /-/ jelszavai Világ' proletárjai, egyesüljetek! Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje — a marxizmus— leninizmus! Éljen május 1., a munkás nemzetköziség forradalmi ünnepe! Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége! Testvéri üdvözlet a Szovjetuniónak, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek! Testvéri üdvözlet a szocialista országoknak. Éljen és erősödjék a szocialista országok népeinek egysége! Üdvözlet a nemzeti! függetlenségért, a demokráciáért és szabadságért küzdő népeknek! Éljen a népek antiimperia- lista összefogása! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Üdvözlet a szocialista építőmunkában élen járó dolgozóknak! Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! Éljen népünk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocializmus és a béke! Ili az igazságot hirdetjük Kitüntették megyénk legjobb propagandistáit Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Havas Péter a megyei pártbizottság osztályvezetője átadja a kitüntetéseket „A szocializmus amióta tudománnyá lett megköveteli, hogy tudományként is űzzék, azaz hogy tanulmányozzák.” (Lenin) Bensőséges ünnepségre ke. rült sor tegnap délelőtt Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székhazában. A megyei pártbizottság megyénk legjobb propagandistáit hívta össze, hogy ünnepélyes keretek között átadják az MSZMP Központi Bizottsága által alapított kitüntetést, a legjobban dolgozó propagandistáknak járó oklevelet és emlékplakettet, amelyet 1969-től kezdve minden évben Lenin születésnapja alkalmából adnak ki. Az ünnepségen Havas Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, s bejelentette, hogy megyénkben ezekben a napokban 125 párt- és tömegszervezeti propagandistának nyújtják át a Központi Bizottság kitüntetését, azoknak a párt-, KISZ- és szak- szervezeti aktivistáknak, akik több éves eredményes propagandista tevékenységük alapján azt kiérdemelték. Hangsúlyozta, hogy az emberek a propagandisták segítségével ismerkednek meg a marxizmus—leninizmus elveivel, a párt politikájával. Ezután Jedlicska Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt. — Megyénkben csaknem ezer pártpropagandista végzi mind eredményesebben pártmegbízatását, amely az egyik legjelentősebb a pártmegbízatások közül, ök vállalták magukra, rogy mind több emberrel ismertetik meg megyénkben is a marxizmus— GUSTAV HUS4K: Csehszlovákia népeinek létérdeke a nyugodt munka Pozsonyban tartották a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának rendkívüli plénumát. Viktor Pav- lenda, a Szlovák KP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára rövid megnyitó beszédében szerencse- kívánatait fejezte ld Gustav Husáknak, a CSKP KB első titkárává történt megválasztása alkalmából. A plénum résztvevőit Stefan Sadovsky tájékoztatta a CSKP KB csütörtöki plénumának munkájáról és ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a legfelső pártszervek strukturális változásait. Sadovsky ismertette a a plénum résztvevői előtt Alexander Dubceknek a CSKP KB csütörtöki ülésén elhangzott beszédét és azt a javaslatát, hogy módosítsák a CSKP Központi Bizottsága szerveinek felépítését, továbbá azt az indítványát, hogy Gustav Husákot válasszák meg a CSKP KB első titkárává. Sadovsky hangsúlyozta, hogy a Dubcek állásfoglalása jóvoltából méltó formában hajtották végre a vezető tisztségekben eszközölt változásokat. Az időszerű kérdések megvitatása során a rendkívüli (Folytatás a 2. oldalon.) iCi lett sas első? Nyilváncsságra hozták a fogyasztási szövetkezetek versenyének eredményeit A MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ Nógrád megyei Bizottsága együttes ülésén hozott határozata alapján a SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége értékelte az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeteknél folyó szocialista munkaversenyt. Megállapították, hogy a Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ 1968. évi gazdasági mutatói a megyei átlag felettiek, a gazdaságvezetés és a szakszervezet együttműködése példás. A bolthálózat fejlesztésénél előtérbe helyezték aiz eddig ellátatlan területeket, kellő gondot fordítanak a hálózat rendiére, tisztaságára. a kulturált kiszolgálásra. Leltárhiány-mutatóiuk a megyei átlag alatt van baleset a múH évben nem fordult e’ő. Muokaversenv-szorve^ük V'rt.TYi-oiVA'to a dolgozóik közül az 1968. évben hetvenhatan kapcsolódtak be a különböző versenyformákba. Mindezek alapján a balassagyarmati ÁFÉSZ elnyerte a „Kiváló Szövetkezet” címet. 1 A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége dicsérő oklevelet, valamint a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ Nógrád megyei Bizottsága vándonzászlaját a Szécsényi Egyesült Szövetkezet érdemelte ki azzal, hogy gazdasági feladatai' mellett a szövetkezetpolitikai célkitűzéseket is sikeresen • oldotta meg. R°szieeyalapját 37 ezer forinttal növelte, a társadalmi munka értéke igen magas. 255 ezer forint volt a múlt évben. Kiem°lk°dő munkát vógez*“k a felvásárlás területén. 1987. évi forgr’TnuVot vrn111 i ö - q -7 - r- forinttal tipioi i^c{to.+tak. M‘ r fiolákon tfeiÜl 3 V"7 í.'l„'".TI V] jjtfivfiVoTöt Q,cíYro+1 av7 p TV) o.rfv pTirjf a KMP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére a MÉSZÖV és a KPVDSZ által adott társadalmi megbízást maradéktalanul elvégezték. Dicsérő oklevéllel tüntette ki a SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége az Érsekvadkert és Vidéke ÁFÉSZ-t. A szövetkezet élen jár a kereskedelmi és vendéglátó egységek korszerűsítésében és a társadalmi tulajdon védelmében. Jónak értékelték a 100) forint eszköz- állományra eső nyereséget, a bérhatékonvságnt és a leltárhiány-mutatót is. Az 1968. évi munkaversenvben kiváló eredmények-“* ért mée * ol a Kisterenye és Vi- a Rétság és Vid^Vo Ä valamint az Fosé0, és V; ét óvó Tpfc.a ; p • 0~Q'70**3.+Ó,CiP Cfq p-fi* p 7ry+ fc.ócfp O^tleVélls] tüntette ki mindkettőtleninizmus eszméjét, pártunk politikáját, a társadalom különböző törvényeit. Ha valamikor fontos volt, akkor ma még fontosabb a marxizmus— leninizmus terjesztése, tanítása, amiben igen jelentős szerep jut megyénk propagandistáinak is — jelentette ki Jedlicska Gyula. Majd így folytatta: Ma két világ- rendszert tartunk nyilván. Törvényszerűségéből fakad a békés egymás mellett élés, de harcot folytatunk az ideológia terén az emberek gondolkodásának, felfogásának megváltoztatásáért. Mi az igazságot hirdetjük, kötelességünk is azt hirdetni ebben az ideológiai harcban, hiszen az igazság a mi oldalunkon áll — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára. Ünnepi köszöntője további részében foglalkozott a nyugati propagandával, annak módszereivel, a szocialista tábor propaganda-tevékenységével, majd néhány belpolitikai kérdésről szólt. Beszéde befejező részében a propagandisták munkájának jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a megyében is sok ezer hallgató a propagandista tolmácsolásában ismerkedik meg a marxizmus— leninizmus elméletével, a propagandista segítségével válnak a szocializmus tudatos hívévé. Mint mondotta: a propagandista együtt lélegzik a környezetével, s párttagok és pártonkívüliek egyaránt a propagandistától várnak választ mindennapi életünk gondjaira, problémáira. Kijelentette: az tanul legtöbbet, aki tanít is. Az ünnepi köszöntő után Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Havas Péter, a megyei párt- bizottság osztályvezetője több éves kiemelkedő propagandista munkájáért oklevelet és emlékplakettet nyújtott át megyénk huszonnyolc propagandistájának. Oklevelet és emlékplakettet kapott: Andó . Margit, Csammer Emil, Dús József, Fekete József, Fenyvesi József, Godó László, Gondos István, Gúth József. Hegyi István, Horváth Alber . Horváth Sándorné, dr. Jón'-' Sándor, Koreny József. Kozik Emil, Lengyel Pál. Miklósik Ignác, Nagy Oszkár, Nagv Sándor, Pete Imre, Pilbaue- Antal. Rón*si Andrásné, Róth Józsefné. Somogvvári IAs~- ló. Szabó Imre. Szigeti Béla. f^kács István, Weiczer György és Verebes József. A kitüntetettek nevében Nagy Oszkár mondott köszönetét. ígérte, hogy a jövőben még nagyobb szorgalommal tanítják, nevelik a párttagokat, a pártonkívülieket a marxizmus—leninizmus szellemében. Az elkövetkező napokban a iárási. városi pártbizottságok '« átadják a propagandamunkában kifmtett tevékenységért iáró okleveleket és emlékplaketteket.
