Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

SZMT-elnökségi ütés Faluról falura Egyszerű, mint a kétszer kettő Mi szükséges althoz, hogy valaki vérbeli hírlapkézbesí­ló lehessen? Hát először is strapabíró lábak, mert bármekkora is a körzet, nap-nap után végig kell járni. Aztán megbízható memória, mert e nélkül nincs jó kézbesítő. És nem árt, ha van egy csipetnyi üzleti szellem is, mert a lap is áru, kí­nálni kell. ♦ Nos, Gulyás Károlyné mind a három alaptőkével ren­delkezik. És hozzáadta még azt a többletet is, ami hosszú évek során az átlag fölé emelte. Ez a plusz pedig nem más, mint a végtelen lelkiismeretesség, bizonyos hivatástudat, na meg az, hogy nem csupán kötelességből végzi a munkáját. Neki a hírlapkézbesítés többet jelent. Így fogalmazza meg': — Mi a műveltséget hordjuk. A mi feladatunk az, hogy a reggeli mellett már minden család asztalán ott legyen az újság. Ismerek a körzetemben olyan embert is, akinek egész napja felborul, ha nem. kapja a megszokott lapját a megszokott időben. Van olyan előfizető, aki számonként gyűjti a lapot. A minap meg is mutatta „Nézze, Gulyás né­ni, 1962-től gyűjtöm az újságot. Nem hiányzik egy sem.” Hát hogyan tehetném meg, hogy akár egyszer is elkerülöm a lakását, nem viszek neki lapot? ■¥­Gulyás Károlyné már az idősebb generációhoz tartozik. Az elsők között jelentkezett híriapkézbesítőnek, s azóta ala­posan megismerte a szakma minden csínját-bínját. Kiala­kult benne az olyannyira nélkülözhetetlen kereskedő szel­lem. Ezt mondja: — Reggel mindig az az első dolgom, hogy gyorsan át­nézem az újságot, s a legérdekesebb írásokat megjegyzem. \ztán. alkalomadtán elejtek egy-egy mondatot: „Benne van a mai lapban a békekölcsön húzás, nagy riport van a mai újságban, nem érdekli?” Hát persze, hogy itt is, ott is kér­nek egy lapot. Akad még a körzetemben olyan család, aki egyetlen napilapot sem járat. Azért hozzájuk is bekopogta­tok, megmutatom, kínálom az újságaimat. Egyszerű, mint a kétszer kettő: korszerűen tájékozott ember ma már nem létezhet rendszeres újságolvasás nélkül. + Gulyás néni körzete a megyei tanács fölötti kis város­rész Ügy ismeri már, mint a tenyerét. Tudja, melyik la­kásba kell hangosabban csengetni, hol kell halkabban, hol kell kopogni, mikor melyik család van otthon. S ha megáll a levélszekrények előtt, már nem kell kisillabizálni a karton­ról, melyikbe milyen lapot tegyen, fejből tudja az egész körzetben: ki, mit járat. A vasárnapok számára különösen értékesek. Ilyenkor a hétköznapi 10 napilappal szemben 43-at visz ki, mint árus- példányt S minden vasárnap megjárja a maga» emeleteket, mert „ilyenkor pihennek az emberek, ne kelljen lemenniök a levélszekrényig az újságért”. Ha szabadságról tér vissza,, már kérdések özönével fo­gadják: „Hol volt, Gulyás néni, miért nem jött ilyen sokáig hozzánk?” Az ünnepek előtt pedig itt is, ott is apró aján­dékokkal kedveskednek neki: „Fogadja el, Gulyás néni, olyan régen jár hozzánk, maga már a családhoz tartozik.” Sok helyen meg hellyel kínálják, de ő kapja a táskáját, si­et. „Háromszáztizenegy lakásba várnak lelkem, nem időzhe­tek!” Gulyás néni legutóbb 12 új NÖGRÁD-előfizetőt szerve­zett, s a régi előfizetői között sem akadt egyetlenegy lemon­dó sem. Hogy hogyan csinálta? — Csak az kell, hogy bízzanak a kézbesítőben. Akitől rendszeresen, pontosan kapják a lapot, attól nem is mon­danak le, sőt újakat kérnek. Ha meg össze-vissza kapják, persze hogy nem igénylik. *■ öt gyermeket nevelt fel. A legkisebb most felvételizik a középiskolába. De nincs semmi hiba otthon sem. Gulyás néni hajnalban rója az utcákat, tolja a kis kocsin a lapo­kat, délelőtt pedig otthon van, s ellátja a házimunkát is. Elhagyta már az ötödik X-et. — Meddig csinálja még, Gulyás néni? Nevet, apró ráncok játékos táncba kezdenek a keskeny arcon. — Hogy meddig? Amíg csak mozogni tudok, viszem az újságot. Remélem, nagyon'sokáig. Még egyre nevet. Kicsit talán elnézően is, mert hogyan lehet ilyet kérdezni?.. Hogyan is hagyná abba a kézbesí­tést, amikor minden lakásba úgy csenget be, mintha csak haza menne? Ez a hegyre kapaszkodó körzet már az övé, itthon van benne, mintha saját megszokott bútorai között járna-kelne. Hát persze. Egyszerű ez, mint, a kétszer kettő... Szenteli Marta, / Újdonsült ismeretség A Karancs presszó végében, a hangulatos „kötélfüggöny” mögött az egyik asztalnál két hosszú hajú tizenéves lány, a másik két összetolt asztalnál pedig négy katona ül. A két asztaltársaság láthatóan érdeklődik egymás iránt. A kato­nák időnként a lányokra nevetnek, azok meg legszebb mo­solyukkal nyugtázzák a közeledést. Az egyik hosszúra nyúlt mundéros fiatalember egyszer­esük feláll, odalép a lányok aszfaltúhoz, elegánsan meghaj­lik, néhány szót vált velük, majd int a társainak. Azok meg­fogják asztalukat, és odatolják a női szakaszhoz. A lányok egyik cigarettáról a másikra gyújtanak, bizonyítván fel­nőttségüket, és beosztóan szürcsölgetik feketéjüket. Vidáman társalognak, a közös témát — ugyan mi lehet az? — ha­mar megtalálják. A vasárnap délelőtti forgalom nem túl nagy, a vendé­gek unalmukban megnézik, melyik asztalhoz mit visz a fel­szolgáló. Közfeltűnést kelt, amikor tálcájára négy, magas, kékes lánggal égő italt tartalmazó poharat tesz, s egyenest a helyiség végébe tart vele és a katonák elé teszi. A fiúk kihúzzák derekukat, s a győzök tekintetével pillantanak kör­be. Amint asztalukra kerül a négy pohár, az itálárlappal el­oltják a lángot, majd szertartásosan belekortyolnak. Azután — észre sem véve, hogy a hölgyek meglehetősen kisemmi­zettnek érzik magukat — férfias méltóságuk teljes tudatá­ban folytatják a társalgást. A két lány meg dühösen kikanalzza feketéscsészéje al­járól az ottragadt cukrot. — szendi — Séta öt kastély körül Nem találkoztam hancúro- zó, vidám gyerekekkel az er~ dőtarcsai nevelőotthon ud­varán. Valamennyien iskolá­ban voltak, mind a 28 álta- nos Iskolás tizenéves, akik számára nem a szülők, ha­nem államunk gondoskodása, egy volt földbirtokos kasté­lya jelenti az otthont ebben a dombok közé bújt kis nóg­rádi faluban. \ nevelők őrölne Bratinka József igazgató szeretettel beszélt az állami gondozott gyerekekről: — Sok megértésre, törő­désre van szükségük. Nagyon nehéz munka a mienk. Vég­telen türelemmel, de követ­kezetes szigorúsággal kell kö­zeledni ezekhez a gyerekek­hez. A legnagyobb örömünk, ha sikerül valamelyikük el­rontott életét egyenesbe hoz­ni. örülünk, amikor elvég­zik az általános iskolát és be-' iratkoznak gimnáziumba, vagy elmennek szakmunkástanuló­nak. Legfőbb törekvésünk a munkára-, az életre nevelés. Sajnos ehhez még az alapve­tő tárgyi feltételeket nem tudtuk megteremteni. Erdőtarcsát 1944. decembe­rében elsőként szabadította fel a Vörös Hadsereg a né­met megszállás alól. A ta­nácsháza, egy klasszicista stí­lusú műemlék kastély hom­lokzatán emléktábla őrzi a történelmi eseményt. Azóta annyit fejlődött a község, mint előzőleg évszázadok alatt. Az Üj Magyar Lexikon már több mint ezer lélekben jelöli meg a lakosság számát. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt csaknem egy évtized alatt, mint sok helyen má­sutt, hol vízszintesen vonult, hol éppen lefelé billent, más­kor — különösen a közelmúlt­ban — lassan feltört a népsza­porulat grafikonjának vona­la. Ki, hogyan él? Ma már hozzávetőlegesen 1200 lélek, körülbelül 300— 350 család él a községben Arról, hogyan élnek a csalá­dok, Bartos Istvántól, a köz­ségi tanács elnökétől kap­tunk tájékoztatást. adni. Különösen az asszonyok vannak nehéz helyzetben. A szorgos női kezeket csak ta­vasztól őszig tudják hasznosí­tani a faluban. A szövetke­zetnek nincsen segédüzem­ága, pedig az asszonyok több­ségének állandó keresetre lenne szüksége. öt kastély közül egy sem alkalmas arra, hogy segéd­üzemágat, vagy ipari üze­met telepítsenek bele? Ha a kérdésre bárki is válaszolni akar, négy kastélyt máris fi­gyelmen kívül kell hagynia. Ezekben iskola, tanácsháza, nevelőotthon és kultúrház van. Az ötödiket, a daruvári kastélyt a terményforgalmi használja. De csak használ­ja. áldozni nem áldoz rá sem­mit. A tanácsi vezetőknek fáj a szívük a leromlott épü­letért, amely tulajdonképpen a községé, örvendetes len­ne, ha ebben a kastélyban egyszer az asszonyok téli fog­lalkoztatásra rendezkedhetné­nek be. Kevés hús — rossz kenyér egyes áruikból már elfogyott, a megrendelt mennyiség pe­dig még nem érkezett meg. Ez talán annak is betudható, hogy a vegyesboltnak szű­kösek a tárolási lehetőségei. Ezért a szövetkezet már terv­be vette, hogy az üzletházbó átköltöztetik az italboltot a jelenlegi büfé helyére, így a vegyesboltot bővíteni tudjál és önkiszolgáló rendszerűvé alakíthatják át. Iskola, kultúrház. utak szolgáltatás. Csupán négy szó mégis mennyi minden van £ két tucat betű mögött. Lehe­tőségek, tervek, elképzelések Sem az iskola, sem a kultúr­ház nem felel meg már a kö vetelményeknek. De amíg ; kultúrház felúiítására márii van 300 ezer forintja a tanács nak, addig az iskolánál egyelőre be kell érni a Ku binyi-féle kastéllyal, ahol vál tott műszakban délelőtt é: délután tanítanak a pedagó gusok. A korántsem tante remnek való tantermek alat vagy 200 négyzetméter táSa és száraz pince van. Jó len ne kitalálni, müven célra le hetne hasznosítani? Még egy megoldásra váró gond: nincsen húsbolt a köz­ségben. A háziasszonyok Ká­lóba, Aszódra járnak friss húsért. — Az ünnepek előtt vágott egy hízót kiárusításra a szö­vetkezet — mondta Bartos István — de nagyon nehe­zen fogyott el. Ez elgondolkoz­tatta a Szirák és Vidéke ÁFÉSZ vezetőit, hogy nyis­sanak-e, vagy sem húsboltot Erdőtarcsán. Az a vélemé­nyem, jó lenne, ha legalább hetenként egyszer mérnének húst a községben. Mi helyisé­get tudnánk adni. A hústól eltekintve az áru­ellátás kielégítő Erdőtarcsán, Csak kisebb panaszok hang­zottak el. Rossz minőségű a kálói kenyér. A vegyesbolt alábecsülte a várható for­galmat az ünnepek előtt, sok mindent nem lehetett kapni, de máskor is előfordult már hasonló helyzet A készlet Nem csak kérnek, adnak is Folyik a járdásítás a köz ségben, de a közutakra mé( jócskán ráfér a javítás. I Kossuth utcában járda ugyai már van, de a portalanítás ra még ezután kerül sor. Kö zösen kívánják rendbe hozn a tanács és a termelőszövet kezet a nevelőotthon és \ tsz-major felé vezető Szabad ság utat. Fodrász is kellen a községbe. A tanácstitká asztala mögött álló szekré nyen láttam a megtisztelő ki vörös zászlót, rajta forma betűkkel: „A térítésmente véradásért a pásztói járó legkiválóbb községének.” Üg gondolom, már ezért is meg érdemlik a tárcsaiak: ha ad ni tudnak, minél többet kap janak is. — A keresőképes lakosság 70—75 százaléka a környező nagyobb települések ipar üzemeiben dolgozik. Az er- dőtarcsai termelőszövetkezel 1400 holdja nem tud minden, ki számára mi inkái Politikai tényező a szocialista brigádmozgalom megyénk üzemeiben Tegnapi ülésén az SZMT elnöksége a többi között a [lármás jelszó [egyében ele­mezte a szocialista brigád - mozgalom tapasztalatait és ennek birtokában alakította ki a további tennivalókat. Az elnökségnek egyöntetű a véleménye, hogy a szocia­lista brigádok az új mecha­nizmus első esztendejében sikeresen segítették az új helyzetből fakadó követel menyek megvalósítását. Nagy részük van abban, hogy több új termék került a kül- és belföldi piacra, a terve­zettnél nagyobb lett a nyere­ség. Munkájukat továbbra is a kezdeményező készség jel­lemzi. Az elsők között jelen­tették be, hogy versenyt kez­deményeznek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ás a Tanácsköztársaség fél­évszázados évfordulójának méltó megünnenlésére. Fel­ajánlásaik között a termékek minőségének javítása, a munka haté­konyságának növelése, műszaki és technológiai fejleszés szerepelt. Az építőiparban terjed a ga­rancialevél mozgalom, több üzemünkben pedig az önmeó- zás. A gazdasági vezetők közül egyre többen értékelik nagy­ra a brigádok munkáját. Igényt tartanak segítségükre, ugyahakkor kötelességüknek ;atják a velük való foglalkozást, törődést, bár etekintetben még bőven van tennivaló. Több üzemben a műhelyve­zetők munkaköri kötelessége­ként írták elő a brigádokkal való foglalkozást. Ez nem mond ellent annak a közpon­ti elképzelésnek, mely szerint a szocialista brigádok te­vékenységének irányítása, kézbentartása a szakszer­vezetek feladata. Az elnökség megállapítása szerint a mozgalom számsze­rűségében és tartalmában egészségesen fejlődik. Jelen­leg 1615 szocialista brigád küzd a címért. Ez az állomá­nyi létszámnak több mint 30 százaléka. Több üzemben harcba indultak a szocialis­ta brigádok a szocialista üzem, gyár, vállalat címért. Az épí­tőiparban 12-re tehető ezek­nek a kollektíváknak a szá­ma. Közülük a Síküveggyár és a Pásztói Mechanikai Ké­szülékek Gvára elnyerte a szocialista üzem rímet A sikerekben része van a KISZ-szervezeteknek. ame­lyeknek tevékenysége, mun­kája, együttműködése a szak- szervezeti szervekkel tartal­masabbá vált. Az általuk kez­deményezett munkamozgal­mak, önálló jellegüket és arculatukat megtartva, job­ban beépülnek a szocia­lista brigádmozgalomba. Kedvezően hatott, hogy a vál­lalatok szakszerv'ezeti bizott­ságai és a gazdasági vezetők között ésszerű, minden tekin­tetben előnyös munkamegosz­tás alakult ki. Más képet mutat a „szoci­alista módon tanulni” kö­vetelmény teljesítése. Abban nincs vita, hogy a párt szak- szervezeti oktatásában, a munkásakadémiák rendezvé­nyein jórészt szocialista bri­gádok vesznek részt. A ta­nultak tükröződnek helyes szemléletükben, gondolkodás- módjukban, öntudatuk növe­kedésében. Mivel e terület igen bonyolult, szerteágazó, a feladatok helyes kialakításá­nál az eddiginél jobban kell differenciálni. Csak ily mó­don szűnnek meg a sablon teremtette korlátok. Egyetér­tés van abban is, hogy a tanulásnál a jelenlegi­nél nagyobb témaválasz­tékot kell teremteni. A gyakorlat pedig azt bizo­nyítja, hogy a szakszervezeti kulturális bizottságoknak, a szakszervezeti népművelési otthonok munkatársainak kö­zelebb kell vinniök a kultú- rálódás lehetőségeit a brigá­dokhoz. A harmadik követelmény betartásában — szocialista módon élni — is tiszteletre­méltó eredmények születtek. A brigádokat az egymás se­gítése, az egymás munkájá­ért érzett felelősség, a közös lakásépítkezés és egyéb, a közösségi érzést erősítő ren­dezvények fémjelzik. Mind­ezek jótékony hatást gyako­rolnak a mozgalmon kívül­állókra is. Ugyanakkor elő­fordul, hogy rosszul értelme­zett megértésből elnézőek a magukról megfeledkezett ta­gokkal szemben. Az elnök­ség szerint az értékelésnél fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a szocialista brigádtagok hogyan élnek otthon, mi­lyen politikai tevékenysé­get fejtenek ki környeze­tükben. Az elnökség a tennivalók meghatározásakor abból in­dult ki, hogy a szocialista brigádmozgalom fontos poli­tikai tényező megyénk üze­meiben. Cikkünk nyomán LESZ HYPO Április 12. számunkban, Majd ha fagy... című cik­künkben szóvá tettük, hogy hónapok óta csak elvétve le­het kapni Hypot. A Nógrád megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat sal­gótarjáni kirendeltségének áruforgalmi csoportja hétfőn, április 14-én reggel telefonon felhívta a Borsod—Heves me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat gyöngyösi fiókját. Eredmény: még aznap ezernyolcszáz üveg Hypo érkezett Salgótarjánba. Ez a mennyiség is szinte órák alatt elfogyott. Az újabb ér­deklődésre Gyöngyösről azt válaszolták, Hypo van, várha­tó tehát, hogy a közeli na­pokban újabb szállítmányt küldenek. A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi csoportjának egyébként az a szándéka, hogy a Hypo-ellátást ezzel a cég­gel együttműködve folyama­tossá teszi. Ezzel a probléma, úgy lát szik, megoldódik. Csakhogy .. a gyöngyösi telepnek a Bor­sodi Vegyikombinát szállítja a Hypot, a Vegyianyag Kereske­delmi Vállalat Budapesten, az Oxigén és Dissousgáz Gyártól jut az áruhoz. Mi az oka. hogy az egyik cég szinte korlátlan árumennyiséggel rendelkezik, a másik minimális igényeket sem képes kielégíteni? És mi­ért kénytelen egy Nógrád me­gyei Kiskereskedelmi Vállalat más megyéhez tartozó céghez fordulni, ha itt helyben is lé­tezik szakellátásra hivatott nagykereskedelmi szervezet? Cs. G. Jubileumi olvasómozgalom Az MSZBT — pályázattal egybekötött olvasómozgalmat indít a felszabadulás 25. év­fordulójának tiszteletére. A mozgalom célja, hogy minél szélesebb olvasótáborral is­mertesse meg a mai szovjet irodalmat. A pályázaton bárki részt- vehet, aki legalább hatot el­olvas a kővetkező 12 műből: Cs. Ajtmatov: A versenyló ha­lála, E. Kazakevics: A kék fü­zet, V. Panova: Üti társak, M. Bulgakov: A fehér gárda — színilázi regény, N. Ognyev: Kosztva Rjabcev naplója, Uva- rova: A nyugodt napsütés esz­tendeje (ezek már megjelen­tek), továbbá V. Fink: Ide­genlégió, J. Sesztalov: Kék­szélű vándprutak, I. Grekova: Elbeszélések, Sztyepanov: Port Artur után, Mai szovjet elbe­szélők és a Kegyetlen szere­lem című elbeszéléskötet, amelyek még az idén a könyvpiacra kerülnek. E művekhez a könyvtárak illetve könyvesboltok olvasó- kártyát mellékelnek, amelyen a feltett kérdésekre adott vá­laszol} kívül fel kell tüntetni a nevet és a lakcímet. Az ol- vasókártyáéat kölcsönzés ese­tén az illetékes könyvtárnak kell leadni, könyvvásárlás ese­tén az MSZBT országos tit­kárságára (Budapest, VII Gorkij fasor 45.) kell bekül­deni. A helyes megfejtésseJ legalább hat olvasókártyát be­küldő olvasók között díjakat sorsolnak ki. (MTI) NÓGRÁD ia 1969. április 18., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents